Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-17 / 295. szám

1968. december 17. 4 Kedd afeM&en láttuk Tsz-vezetők szabadegyeteme Az elmúlt hét hat adásnapjáról beszámolva, kissé nehéz feladat előtt áll a krónikás. Elsősorban azért, mert meglepően kevés a kiemelkedő műsorok száma, az az érzése az embernek, hogy a te­levízió tartalékolja erejét és öt­leteit a karácsonyi és szilveszteri monstre-műsorokra, s ebben lehet is némi igazság. A keddi nap és talán az egész hét egyik legkiemelkedőbb bemu­tatója a Fal a baloldalon című tv-játék volt, Major Tamással a főszerepben. Manfred Bieler mű­vét rádiójátékként már hallottuk, a tévé-változat meg drámaibb, hi­szen a kifejező eszközök a kép­pel gazdagodtak. A játék hőse Siqueiros, a modern mexicói fes­tőművészet egyik megalapítója, forradalmár, akit 1961. augusztu­sában tartóztattak le „szocialista felforgató tevékenység” vádjával. A dráma a börtönben játszódik, és lehetőséget ad Major Tamás­nak, hogy művészete legjavát fel­vonultassa és bámulatba ejtse né-' zőit. A többi szereplők is jók, Hajdufy Miklós rendezése lényeg­re törő, erőteljesen megszerkesz­tett. Szerdán kezdődött A nagy M című angol bűnügyi' filmsorozat, a megszokott krimiknél semmivel sem jobb, ötlettelensége itt-ott már bosszantó. Szép volt viszont ugyancsak szerdán a „Fáklyavi- vők II. részének ismétlése, a né­pes közreműködő gárda egységes, kerek műsort hozott létre. Csütör­tökön a Halló fiúk, halló lányok! megint a fáradtság jeleit hordoz­ta, hiába volt a szokott közvet­len, kitűnő műsorvezető Antal Imre, a Halló egyre inkább szem­betűnő meste^kéltségét, üresjára­tait nem tudta ellensúlyozni. A pénteki napon érdekes volt a Tá­jak városok sorozat adása Etió­piáról, és az Életünk és a kémia sorozat második része. A Fekete, fehér — igen, nem vetélkedő változatosságával nyújt jó szóra­kozást, és ismereteket is terjeszt, hiszen Budapest a tárgya, a vetél­kedő fővárosunk művészetével, az irodalomban megfogalmazott szépségeivel és természetesen tör­ténetével foglalkozik, innen me­ríti kérdéseit. Feltehető, hogy a döntőkhöz közeledve, még izgal­masabb lesz. A szombati műsor már változa­tosabbnak ígérkezett. A Bálint György emlékműsor — bár ismét­lés volt — most is erőteljesen hatott, szép volt a későbbiekben a Magyar Rádió Gyermekkórusá­nak és a Gutenberg-kórusnak Kodály-hangversenye. Az esti fő műsor, A Napkirály televíziója leg­találóbban vígoperának nevezhe­tő. Devecseri Gábor írta, zenéjét Hidas Frigyes szerzetté. Érdekes ötlettel hozta össze a jelent a Napkirály korával, s ennek ürü­gyén pompás táncokkal és egye­bekkel lepte meg a nézőt. Ezeken kívül viszont nem hagyott till mély nyomot az emlékezetben. A vasárnap egy ügyes, kapcsolásos sportközvetítéssel kedveskedett, bár ezt még „gyakorolni kell”, a kép és a közvetítők többször ösz- szekeveredtek. A Hét slágere ve­télkedő jó közepes szinten moz­gott (itt is érezni némi túleről- tetést), a némafilm korának idé­zése A generális című amerikai filmmel és Buster Keatonnal ku­riózum, ritka szórakozás volt. Az ünnepi hét előtt ennyi tör­tént. S. E. A Termelőszövetkezetek Dél- Békés megyei Területi Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete ebben az évadban is meghirdeti a termelőszövetkezeti vezetők szabadegyetemét — mondotta Horváth Pál területi titkár. A foglalkozásokra a tsz-ek elnökeit, elnökhelyetteseit, párttitkárait, fő- agronómusait, főállattenyésztőit, főkönyvelőit, üzemgazdászait, a tsz jogászait és a brigádvezetőket hívják meg. Az előadások színhe­lye Orosházán, a városi tanács díszterme. A termelőszövetkezeti vezetők szabadegyeteme összesen 6 témát dolgoz fel. Ezek között szerepel a földtörvény, a szövetkezeti gaz­dálkodás gazdaságpolitikai kérdé­sei, üzemgazdaság és a gazdálko­dás elemzése, a kukoricatermesz­tés nemzetközi és hazai tapaszta­latai, a nagyüzemi sertéstartás és a hajtatásos zöldségtermesztés. Az előadók sorában ott találjuk dr. Orbán Sándor adjunktust, a Deb­receni Agrártudományi Főiskola tanárát, Páles Gyulát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyettesét, dr. Gönczi Iván tan­székvezető egyetemi tanárt Deb­recenből, dr. Rajki Sándort, a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutatóintézetének igazgatóját, dr. Magos Lászlót, a MÉM főosztályvezetőhelyettesét és dr. Somos András akadémikust. A szabadegyetem első előadását december 18-án, szerdán délelőtt 10 órakor, A földtörvény egyes kérdései címmel dr. Orbán Sán­dor tartja. Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat fel­vesz állandó jellegű munkára kőmű­ves, állványozó, festő, üveges, parket­tás, szigetelő szakmunkásokat, betaní­tott munkásokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Ezen túlmenően al- ; kalmazunk megbatározott időre mező- gazdaságból téli időszakra felszabadult munkaerőket tsz vagy gazdaság enge­délyével. Szakmunkásképzést biztosí- ! tünk. Fiatalkorú munkavállalók részé- | re szeptembertől iparitanuló-képzés van vállalatunknál, valamennyi építő- I ipari, szakipari, szerelőipari szakmá- : ban. Munkásszállást és napi kétszeri | étkezést biztosítunk. 44 órás munka­hét! Minden szombat szabad! A fel­utazási költséget 3 ledolgozott munka­nap után visszatérítjük. Jelentkezés: Budapest, X., Pongrácz utca 21. (Kő­bánya alsó pu.-nál). Ingyenes tanfolyam indul IMS. ja­nuár 15—30 között müvezetőképző (kő­műves és ács szakmunkások részére) Kecskeméten és Cegléden. Kőműves szakmunkásképző Kecskeméten, Ceg­léden, Baján, Kalocsán és Kiskunha­lason. Ács-állványozó szakmunkás­képző Kecskeméten. Építőipari gépke­zelő Kecskeméten, Cegléden és Baján. Lokomobil kazánfűtőképző Kecskemé­ten és Baján. A tanfolyam ideje alatt Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. ^kereseti lehetőséget, szállást, ebédet, í munkaruhát biztosítunk. Szabad szom- Tbat rendszeresítve van. Érdeklődők T levelezőlapon kérjenek tájékoztatót: Y Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat, Kecskemét, Klapka u. 34. A Békés megyei Gabonafelvásárló ^és Feldolgozó Vállalat István malom ^ üzeme felvesz állandó munkára egy kfő férfit lisztcseretelep-kezelőnek. Szakszervezeti választások küszöbén A MAGYAR SZAKSZERVE­ZETEK alapszabálya értelmében kétévenként újjáválasztják az alapszervezeti tisztségviselőket. A SZOT elnökségének határoza­ta értelmében a szakszervezetek vállalati, gyáregységi, üzemi in­tézményi, hivatali szerveiben a jövő év január elseje és már­cius 31-e között bonyolítják le a választásokat. Megszokott, hogy a választá­sok alkalmával a bizalmiakat a szakszervezeti csoportok nyílt szavazással, a többi tisztségvi­selőket taggyűléseken, illetve küldöttértekezleteken titkos szavazással választják meg. Űj vonás viszont — a SZOT XXI. Kongresszusán elfogadott alapszabály szerint —, hogy a vállalati szakszervezeti tanácsok és azok szákszervezeti bizottsá­gainak megbízatása (beszámolá­si kötelességük mellett) két év­vel meghosszabbítható. Ehhez a szakszervezeti vezetőségek hoz­zájárulása szükséges. Most lesz az első alkalom arra, hogy az eddig végzett munka értékelé­se alapján a tanácsok megbíza­tását egyes helyeken meghosz- szabbítják. A szakszervezeti választás — az új tisztségviselők megbízása, vágy a régiek további megerő­sítése — nem csupán technikai, szervezési kérdés. A választás elsősorban társadalmi, politikai ügy, melynek lebonyolítása so­rán a maguk helyére kerülnek a szervezési és a káderpolitikai problémák is. A kétévenkénti választás egyben a szakszerve­zeti munka mérlege is, amely jelzi, miben haladtunk előre, milyen eredményeket értünk el, hol van javítanivaló akár egyes tisztségviselők, akár a testület együttes tevékenységében. AZ ALAPSZABÁLYBAN rög­zített jogok és kötelességek biz­tosítják a demokratikus centra­lizmus elvének érvényre jutá­sát. Az alulról felfelé (bizalmi­aktól vezetőségi tagokig, külön­böző reszortosokig), a megvá­lasztott testület tagjai számot adnak kétesztendei tevékenysé­gükről választóiknak, a szerve­zett dolgozóknak és a felsőbb szakszervezeti vezetésnek. Me­gyénkben mintegy 88 ezer szer­vezett dolgozó tevékenykedik. Megválasztásra kerül csaknem 1500 szakszervezeti tanácstag, több mint 2200 szakszervezeti bizottsági tag, 740 számvizsgáló bizottsági tag a műhelybizott­ságok majdnem ezer tagja, a társadalmi bíróságok 930 aktí­vája, 740 társadalombiztosítási tanácstag, 4200 bizalmi, össze­sen csaknem 12 ezer tisztségvi­selő. Aktív részvételük a moz­galmi munkában, egyben a szak- szervezeti demokrácia erősödé­sét és fe ’esztését is jelenti. AZ ELMÚLT KÉT ÉV mérle­ge pozitív i-ányba billen. Jel­zi, hogy az eltelt időszak ko­moly és eredményes próbatétele volt alapszervezeteinknek, tiszt­ségviselőinknek. Erre az időszak­ra esik az új Munka Törvény- könyvének összeállítása, az 1968. évi kollektív szerződés készíté­se és megkötése, valamint az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése, mely mindenkitől önállóbb, ágondoltabb, s egyben dinamikusabb munkát követelt. Az új gazdasági mechanizmus első évének végén nemcsak a szűk értelemben vett „szak- szervezeti” kérdésekkel foglal­kozunk. Feladataink jogköre és hatásköre olyan sokoldalú, hogy a munka elemzésénél szükség­képpen kapcsolódni kell a ter­meléssel, a gazdálkodással, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásával össze- fügeő. az embereket legközvet­lenebbül érintő problémákhoz. A soron következő választások­nak elő kell segíteniük az 1969- es gazdasági év feladatainak megoldását. Az új gazdaságirányítási rendszerben szakszervezeteink­nek — a gazdasági szervekhez hasonlóan ki kell építeniük a megfelelő területi formákat és biztosítani a különböző szintű gazdasági vezetők mozgalmi partnereit. Nem szabad szem elől téveszteni azokat az eszkö­zöket, régi és új bevált mód­szereket, melyek a szervezett dolgozók érdekeit szolgálják. Fontos, hogy ne szenvedjen csorbát a szakszervezetek ket­tős, de egységes célú feladata: a nevelés és az érdekvédelem. AZ ÉLET Által felvetett új problémák sokasága olyan tiszt­ségviselők megválasztását köve­teli az elkövetkező két évre, akik a legnehezebb próbát is becsü­lettel kiállják. Olyanokra van szükség, akik bírják a dolgozók bizalmát és képesek az egyre nehezebb feladatok megoldására. A szakszervezeti tisztségviselők iránt is egyre nagyobb követel­mény a hatékony vezetési kész­ség, ami azt jelenti, legyen gyors áttekintésük, tudjanak ügyesen szervezni, az „emberek nyelvén beszélni”, merjenek igent, vagy ha kell, nemet mon­dani. Képesek legyenek meg­győzni az embereket, s tudjanak a kitűzött célok érdekében cse­lekvésre mozgósítani. Farkas János az SZMT szervezési, és káder­munkabizottság vezetője I AUAHt [All AH/. MÉM HARCOIUHK AH AH EllEM/ F£Hyf6£T0DZpi? L AlÁVAlO­te!... ÚGY ROHTOTTA V KI A VÁRBÓL, M/MT A VIHARI SZÁZ LOVAS EZER EMBEREMET KOMCOLTEEl! ___ E ÁZOM/ I JÓM A TEL. | KATOHÁIM ERESEM MMEM MARÓDINAK!/,?}) I/T77É3 AL ÖSSZE- J CSAPÁST CSAK A MUEZZIN IMARA ő/OLirÓ HAH6JA ZAVARTA MEG. A VÁSÁRRÁ! ' HOGV AllJAK A SZU! [ÁH ElE? GYÁVÁK VAGYTOK! AZ OSTROMOL EOIVTATJUM, MÉMTÚROK kEllENTMWOAST/ ■NEM SZÁMÍTOTT HUN HOSSZÚ STC A VE2ÉRI SA70HÖAH ■ a. ... 4 TÖRÖK SíRES OSrßptoRfc {GYE!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents