Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

1968. december 15. Vasárnap A tudomány szócsöve A napokban tartotta vezető­ségválasztó taggyűlését a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete. Az el­múlt négy esztendő gazdasági eredményeiben vizsgálták az egyesület szerepét és helyét. Kétségtelen, hogy a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete igen fontos missziót tölt be akkor, amikora mezőgazdasági tudományban el­ért legújabb eredményeket hoz­za, közvetíti a gyakorlatban praktizáló szakemberek közé. Jó volt hallani, hogy az egyesületi rendezvényeket mind többen lá­togatják, nemcsak részt vesznek a tudományos ülésszakokon, ha­nem felszólalnak és vitatkoznak. A mezőgazdasági üzemek szakemberei, különösen a nagy jövedelemmel dolgozó gazdasá­gokból, szívesen látogatják a MAE programját. Érthető, hi­szen a tudomány és a technika legújabb vívmányaival itt orszá­gos hírű professzorok, kandidá­tusok előadásából ismerkedhet­nek meg. Hogy ezeknek az elő­adásoknak mennyi haszna volt Békés megyére nézve, kiragad­va nem tudjuk értékelni. ös­szességében azonban elmondhat­juk, hogy az egyesület rendez­vényei — többek között a Kö­rös-vidéki Mezőgazdasági Na­pok, a tudományos konzultációk — igen hasznosak, jelentősek voltak a vezetői szemlélet for­málásában. Ezt tartalmazta a beszámoló és a felette kialakult vita is. Mégis érthetetlen,hogy me zőgazdasági szakembereink egy része — ma még úgy is mond­hatnánk, hogy nagyobb része — csak hírből ismeri az egyesüle­tet. Bár a vezetőségválasztó tag­gyűlés nagyterme jól megtelt, de mégsem voltak ott valamennyien. Az arcok ismerősek voltak. A tudományos programokban rendszeresen részt vevők most sem sajnálták az időt, a fárad­ságot, hogy a következő négy esztendőre meghatározzák az egyesület programját. Hiányoz­tak az új és az újabb arcok, a gyakorlati életben sok gonddal, bajjal küszködő régi és új szak­emberek, agrár-, állattenyésztő­és gépészmérnökök, technikusok, közgazdászok. Jól tudjuk, hogy megyénk me­zőgazdasági üzemeiben nemcsak 200—250 szakember serénykedik, hanem jóval több. Ennek a számnak a többszöröse. Ezeknek a szakembereknek ugyanúgy, mint a megjelenteknek, szüksé­gük van egy olyan fórumra, ahol időnként a termelés új eljárá­saival, a tudományos életben el­ért megfigyelésekkel „felakku­mulálhatják önmagukat. A gya­korlati munka, a vélemények, tapasztalatok kicserélése, általá­ban mindig új erőt ad az em­bernek. Hazatérve talán a mun­ka is. az átlagostól eltérően jobban megy. A. vezetőség beszámolója ezért is foglalkozott sokoldalúan a tagszervezéssel és az egyesületet anyagiakkal is támogató mező- gazdasági üzemek pártoló tagsá­gi kapcsolatának szorgalmazásá­val. Az egyesület tagjai tagdí­jat fizetnek. Ez a tagdíj azon­ban csak kisebb részét adja an­nak a kiadásnak, amely az egye­sületi élethez szükséges. A MAE tagjai ugyanis nem 100 forintot érő munkamódszerekkel ismer­kedhetnek meg a tudományos üléseken, hanem a nagyobb jö­vedelmet biztosító eljárások egész seregével. A MAE tehát nem más, mint az agrártudo­mányban elért eredmények szó­csöve, amely minden mezőgaz­daságot szerető mérnök és tech­nikus, közgazdász füléhez jut­tatja a szakma újabbnál újabb fogásait. Mezőgazdasági szakem­bereink felismerték a MAE és a napi munka közötti összefüg­géseket. S akik eddig jutottak, azok a mostani vezetőségválasz­tó taggyűléseken már azt han­goztatták, hogy újabb szakem­berek bevonásával, tagtoborzás­sal szélesítsék e fórumot. Ha szakembereink többsége tevéke­nyen vállal részt ebből a mun­kából, akkor Békés megye me­zőgazdasága újabb, nagyobb lép­tekkel haladhat előre az 1968- ban tapasztalt rekorderedmé­nyek útján. Dupsi Károly Csatornáz*! sok milliós rai Mondják, hogy 13 alakítani a tárgyalások kezdetére, hogy ily módon eflőnvösebb hely­zetben léphessen fel a párizsi tárgyalásokon. E taktikának meg­felelően fokozta Washington a légitámadásokat a DNFF vélt hadállásai ellen. A szabadsághar­cosok válaszul erre a taktikára, ugyancsak fokozzák tevékenysé­güket. Saigonban a hét végén ria­dókészültség volt és pánikhangu­lat uralkodott a Thieu—Ky-kor- mányzat soraiban. O'aszorszáobon a tünte_ lések és szitrájkmozgalmak hete után a figyelem a kormányalakí­tásra irányul. Hosszas tárgyalá­sok után, a Leone-kormány le­mondását követő 24. napon Ru- mor-nak végül is sikerült pontot tennie a válságra: kormánya le­tette az esküt Saragat köztársa­sági elnök kezébe. Az új kor- •mány erősen konzervatív jellegű. Ezt tükrözi, hogy a keresztény- demokrata pártnak 17 politikusa foglal helyet benne. Ezen mit- sem változtat, hogy a Nenni-fé- le szocialista párt is szerepet vál­lalt az új „középbal” kormány­ban, s hogy a külügyminiszteri tárcát magára Nennire bízták. Nenni ugyanis az elmúlt időkben határozottan jobbfelé fordult. Venezuelában rendkívüli ér­deklődés kísérte a választásokat. Szoros küzdelem után Caldera került ki győztesként. Caldera igy nyilatkozott, hogy Venezuela 'elújítja kapcsolatait Kubával, ha az „nem avatkozik be az ország belügyibe”. Ugyancsak amellett szállt sikra, hogy Kubát vegyék | megbízható. Egyik-másikon — nyomás alatt — átszivárgóit a víz. Mikor a rejtett üreg oly nagyra nőtt, hogy a fölötte hú­zódó úttestet jóformán semmi sem tartotta, az útburkolat a saját súlyától beszakadt. (Véletlen sze­rencse, hogy nem egy arra hala­dó jármű alatt.) A beszakadások a Fürst Sándor és Bocskai utcán egyre gyakoribbá váltak, de előfordultak a csatorna más szakaszain is. (II- lésházi és Luther utca). A legna­gyobb „kráter” (a Kispipa ven­déglővel átellenbcn) csaknem két méter mély és mintegy hat mé­ter átmérőjű. A városi tanács, hogy a közvetlen életveszélyt el­hárítsa és a közlekedést úgy ahogy biztosítsa, a beszakadt üregeket közúzalékkal feltöltette, a legkritikusabb két utcán az át­haladó forgalmat megtiltotta.' Ez persze csak „elsősegély”. Helyen­ként, ahol a csősüllyedések mi­att úgyszólván megszakadt a csa­torna — a megjavításig — felszí­ni átemeléssel továbbítják a szennyvizet. (Ezért dolgoznak éj­jel-nappal szivattyúk a Fürst Sán­dor utcában.) Időközben jelmér­ték az összes hibákat és megpró­bálkoztak minden célszerű javí­tási móddal. Búvár mászott be a — fél méter átmérőjű (!) — csőbe, hátha belülről ki lehet javítani a hibák egy részét. Az építőipari vállalat igazgatója szerint eddig legalább nyolcmilli­ót fizettek rá a Javításra. A szak­embereknek az a véleményük, hogy a Fürst Sándor—Bocskai ut­cai szakasz végleges megjavításá­ra a legolcsóbb és legcélszerűbb mód, ha — új csatornát építenek egy párhuzamos utcában. A jelen­legi csatornát pedig műanyag cső­vel belülről kibélelve' mellék­gyűjtőágként használhatnák. Mindez körülbelül újabb nyolc­milliós költséget jelent. Ha nem csinálják meg, teljes csőd fenyegeti Békéscsaba szenny­vízelvezetését. Másrészt az illeté­kesek véleménye szerint — bár jelenleg nincs ok az ijedelemre — ha nem állítják meg a csator­na mostani folyamatos átszivár- gását, előfordulhat, hogv előbb- utóbb megrongálódik ’ valamelyik kevésbé jól alapozott vagy régi építésű ház. (Van példa rá, hogy egy háztulajdonos, akinek épüle­tét főként a gőztávvezeték lefek­tetése és csak kisebb részben a csatorna hibái miatt érte károso­dás, peres úton jóformán újjáépí­tette házát az érintett vállalatok terhére.) Az első beszakadás óta 4 év telt el. Közben nyolc szavatossági per zajlott le — kettő most van folyamatban — számos tárgyalás­sal, több szakértői véleménnyel. Az építőipari vállalat vezetői azt mondják, a mostoha talajadottsá­gok ismeretében kezdettől fogva helytelenítették a csatorna nagy mélységét, az előírt betoncsövek haszálatát, illetve megfelelő vé­dőalapzat nélküli lefektetését. Mindez tervezési kérdés. Arról sem ők tehetnek, hanem a gyártó cég, hogy a szóban fcjrgó csövek nem felelnek meg a minőségi kö­vetelményeknek. A joggyakorlat szerint viszont, ha az érvényben levő műszaki szokásokkal nem ellentétesek a tervező előírásai, nem állapítanak meg tervezési Árkus István * toncsövek minősége sem volt1 hibát. Abban az időben pedig szerencsétlen szám. Nemrégiben 13 békéscsabai lakos aláírásával segítségkérő levél érkezett a tele­vízió szerkesztőségéhez. A levél­írók a Fürst Sándor utcában lak­nak, s azt panaszolják, hogy az utcát egyra sűrűbben zárják el a forgalomtól az ismétlődő úttest­beszakadások miatt. Egyes szaka­szok a csatorna javítása következ­tében teljesen el vannak torlaszol­va, se tüzelőt, se más egyebet a há­zakhoz fuvarozni nem lehet, aki­nek gépkocsija van, nem tudja a járművel saját portáját megköze­líteni. Ezek a kellemetlenségek azon­ban eltörpülnek egy sokkal riasz­tóbb aggodalom mellett. Mint ír­ják: „Félő, hogy a házak alól ki­szívják a futóhomokot és az épü­leteket megrongálják.” Vajon a Fürst Sándor utcai tizenhármak valóban szerencsétlen emberek? Veszélyben vannak az utcasor házai ? Mi a magyarázata az évek óta húzódó csatornajavításnak? Aki megkísérli tisztázni eze­ket a kérdéseket, ellentmondó vé­lemények, nyílt és burkolt lebe- szélési szándékok, s évek óta egymással labdázó vállalatok vi­tájának kusza szövevényén át kü­lönböző mulasztások, láncreakció- szerűen halmozódott hibák, kár­ba veszett milliók hihetetetlen dzsungelébe téved. Csak egy va­lakit nem találunk sehol sem. Aki felelősnek érezné magát a tör­téntekért vagy akit eddig felelős­ségre vontak volna. A mintegy 30 milliós értékű be­ruházást, a békéscsabai csatorna- hálózat első lépcsőjét 1963. októ­berében adták át rendeltetésének. A városi tanács megbízása alap­ján a megyei tanács tervosztályá­nak műszaki ellenőrzésével, a Budapesti Mélyépítési Tervező Iroda tervezte és a megyei építő­ipari vállalat mint kivitelező épí­tette. A műszaki átadásnál a csa- tornarendszert — kivitelezési hi- fbák miatt — minőségi értékcsök- vissza az Amerikai Államok Szex'- > kenéssel vették át. Egyes csősza- vezetébe. Ma még nem lehet lát- *, , , , ,. ni, hogy Caldera kijelentései .Azoknak az előírtnálkisebb veit mennyire megalapozottak, s meny-'az esése, ami nehezíti a szenny- nyiben tükröződik bennük a ve-*víz áramlását. A hiba kijavítása nezuelai közvélemény Kubával '(átépítéssel, tetemes népgazdasági a kapcsolatok normalizálasat:, . , , .. , , , . ,,, sürgető követelése. |kárt okozott volna- szert hagytak . i ,, * úgy, ahogy van inkább az üzemél­A he'en egyedejűleg befeje-*tető, a csatornahálózat „gazdája” ződött két közel-keleti misszió is.' a tnegyei víz- és csatornamű vál­U Thlnt'lalat költségtérítést kapott. A hi- ENSz-fotitkar személyes megbi-» , . . zottjának újabb erőfeszítése a'kás építés miatt ugyanis a esa­közel-keleti békés rendezésre. I torna üzemeltetési költségei meg­Jarring missziójával inkább csak*nőttek: szivattyúzni kell és gyak­a folyamatosságot kívánta hang-I rabban tisztítani. súlyozni, azt, hogy az egy évvel! ezelőtti biztonsági tanácsbeli ha-r A csatornák fölött ragyogó új tározat nyomán lankadatlanul*útburkolatot is építettek, de az folytatja erőfeszítéseit a békélte-* utcák lakóinak öröme nem sü­tésre Izrael és az arab államok *káig tartott. Egy év se telt el, és között. Az a tény azonban, hogy J több helyen váratlanul megrogy- Nixon január 20-i beiktatásáig*wmt, majd beszakadt az úttest. felfüggeszti tevékenységét, s visz-»A beruházó emiatt szavatossági szatér moszkvai svéd nagykövetiéért indított. Az eiső H-”—1*« posztjára, arra mutat, hogy Jár- 1904. szeptemberében volt. A ring is tudatában van annak,. Központi Döntőbizottság szakértői hogy a közel-keleti békés rende- megállapították, hogy kivitelezési zéshez szükséges változtatásokra hiba történt A csövek csatlako. Washingtonban van szükség. Ép-»,-sait helyenként nem elég szak. pen ezert van nagy jelentősege űen tömítették a laza futó_ Scranton, Nixon személyes meg-*. . , . bízottia közel-keleti utazásának.thomok’ .'^Iamint az építésnél kx- Scarton derűlátó kijelentéseket; ^xvattyúzotttalajv.z vxsszaaram- tett az arab országokban lezajlott * ésa miatti földmozgás a csöveket látogatásai után, s azzal hökken-I megtörte. A keletkezett réseken a tette meg az izraeli uralkodó kö-t talajvíz a csatornába áramlott, -őket. hogy kijelentette: Wa-* magával sodorta a homoi-oc t-lajt shington nem támogatja egyolda-* egyre nagyobb üregeket tágítva luan a közel-keleti térség egyet-»a nyomvonal felett. Ráadó. ! az en országát sem. f alkalmazott (Rimas K-jelű) be­szakkörökben nagyon is „divatos volt a kérdéses (Rirnas K) csövek alkalmazása. Minden olyan hiá­nyosságért pedig, amely „a kivi­telező érdekkörében merül fel”, ő a felelős. Kártérítési eljárást in­díthat ugyan a csöveket gyártó vállalat ellen, a csatorna beruhá­zójával szemben viszont közvet­lenül az építő vállalat a felelős — ebben a kérdésben is. Gondol *nk el azt is, hogy az áldatlan műszaki vitában az ország egyik legtekintélyesebb, fővárosi tervezőintézete áll szem­ben egy „periférikus” megye épí­tőipari vállalatával. Állítólag megtörtént, hogy a tervező és ki­vitelező pex'ében egyik alkalofnmal azt a tekintélyes építészt kérték fel szakértőnek, aki maga is a mélvépítőipari tervező vállalat egyik vezetője. Szekszárdon, Kecskeméten és mos alföldi vá­rosokban hasonló talajadottságok és tervezési módszerek mellett — de más épitővállalat munkájánál — ugyanilyen hibák keletkeztek. Mindez elgondolkoztató a terve­zők felelősségét illetően. Igaz, a tervezők kezét az anya­gi lehetőségek kötik. Biztosabb csatlakozású azbeszt-cement-csö- vekkel nem történt volna ilyen baj, csakhogy ez importcikk és a másiknál jóvá) drágább. Vi­szont ha összeadjuk a javítás «ed­digi és az újjáépítés további költ­ségeit. kitűnik, hogy a drágább megoldás lett volna — olcsóbb. Az eddigiekhez tegyük még hozzá a megyei víz- és csatorna­mű vállalat mulasztásait is. Éve­ken át adósak maradtak a csator- j na megfelelő karbantartásával, tisztításával. Mentségük az, hogy ; nem voltak megfelelő berendezé­seik hozzá. Szóval,’ mentség az van bőven, ettől viszont nem lesz megnyugtatóan rendezve Békés­csaba szennyvízelvezetése. A legutóbbi szavatossági tár­gyalás értelmében 1960. április közepéig az építőipari vállalat ki­javítja a jelenleg' legkritikusabb csatorna-beszakadást. Készülnek a tervek a végleges rekonstrukcióra is. Az újonnan épülő Tanácsköz­társaság út alatt már a keserű tapasztalatok figyelembevételével n csatornafektetés drágább. de biztosabb, és ezért végső soron mégiscsak kifizetődőbb módját vá- I lasztották. Hátra van még a j szennyvízderítő-telep bővítése. A mostani ugyanis nem győzi az ipari üzemekben bővelkedő város fnegnövekedett igényeit, nem fe­lel meg az egészségügyi követel­ményeknek. Ennek rekonstrukció­ja viszont újabb téma, mely egy következő insá«''ikk»t és mint­egy kilencvenmilliós beruházást kíván. A csatornázás békéscsabai ne­hézségei. hibái kétségkívül a fej­lődés gondjai. Egy modernizálódó: a kommunális ellátásban roham­léptekkel gazdagodó város növe­kedésének gyermekbetegségei. Nem mindegy azonban, hogy egy betegséget mennyire sínyli meg vagv milyen, hamar heveri ki az '"ész szervezet. is a Fürst Sándor ’teái tizenhármaknak, de a város többi lakosainak is joguk van ahhoz, hogy választ kapjanak ag- gáb’aikra. s tisztában legyenek vele, milyen intézkedésekkel biz­tosítják az illetékesek a fejlődés legcélszerűbb úriát, a közösség ér­dekeinek előrelátó érvémwffését. Vajda János

Next

/
Thumbnails
Contents