Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] A 1968. DECEMBERI., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Óvatosságra intenek a balesetek Próbára teszi a közlekedés dolgozóit az időjárás A sűrű köd és a csúszós út próbára teszi ezekben a napokban a közlekedés dolgozóit. Katona Gábor, a békéscsabai állomásfőnök- helyettes elmondta, hogy különleges rendszabályokat léptettek életbe, minden tőlük telhető eszközzel védik utasaik biztonságát és igyekeznek minimálisra csökkenteni a vonatok késését. Az egyik állomástól a másikig tartó pályaszakszon most mindig csak egy szerelvény közlekedhet. A következőt csak azután indítják el, miután jelzik az előtte haladó érkezését. A nemzetközi vonatok eddig jelentős késés nélkül érkeztek Békéscsabára. A Románia felé haladó Orient-ExMátyás, a Tótkomi ásd Háziipari Szövetkezet személygépkocsiját a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette a sűrű ködben és belerohant égj szabályosan kivilágított lovaskocsiba. A síkos úton hiába fékezett. Személyi sérülés nem történt, de a gépkocsiban körülbelül 2000 forint, a lovaskocsiban 500 forint kár keletkezett A meteorológiai intézet továbbra is a mostanihoz hasonló időjárást jósol, s az eddigi balesetek arra intenek minden gépkocsivezetőt, hogy vegye számításba a rossz látási és útviszonyokat, mielőtt beletapos a gázpedálba. B. D. Három év végi tanulmányutat rendez a GTE megyei szervezete A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete decemberben három tanulmányutat szervez. Az első december Sv-én, 6-án és 7-én lesz. Ekkor a részvevők Békéscsabáról Debrecenbe, Nyíregyházára, Tokajra, Sárospatakra, Tiszalökre, Tiszasasváriba látogatnak, majd Debrecen érintésével utaznak vissza. A programban a Hajdúsági Iparművek, a gumigyár, Universil gyár, Vízi erőmű és a gépjavító megtekintése szerepel. December 8-án tanulmányutat szerveznek a Sarkadi Cukorgyárba, majd december 15-én az Orosházi Üveggyárba látogatnak el tanulmányút keretében. Oros-adapterek csehszlovákiai próbaúfon Amikor tudomást szerzett a csehszlovákiai Nőve Zámky termelőszövetkezet vezetősége arról, hogy az Orosházi Gépjavító Állomáson kukoricábetakarító gépeket is gyártanak, felkeresték az üzem vezetőit és néhány SZK kombájnra szerelhető kukorica adaptert kértek próbaüzemre. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat megyéi igazgatóságával történt megállapodás után elküldték a gépeket Nőve Zámkyba. Onnan olyan hírek érkeztek, hogy az Oros-adapterek nagyon jól vizsgáztak. Ezt az is tanúsítja, hogy Csehszlovákia dól-keleti részéről több termelő- szövetkezet kereste fel személyesen vagy írásban a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, s rendelt kukoricabetakarító gépeket. A vállalat gépkocsijai közül egy karambolozott az utóbbi napokban. Selmeczi Béla békéscsabai sofőr nem vette figyelembe a rossz látási viszonyokat, a megengedettnél gyorsabban hajtott és nekiütközött Gyula és Sarkad között a vele szemben jövő személyautónak. A személygépkocsi utasa könnyebb sérülést szenvedett és természetesen megrongálódott mindkét jármű. Selmeczi Béla ellen eljárás indult. Hasonló baleset több is előfordult az utóbbi napokban a megye országútjain — közölte a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya. Példaként megemlítették, hogy fiejsy Gyermekjátékból keletkezhető tUzek tablói előtt gondolkodnak el a látoga Bo-—Já Üj típusú gépkocsi kézi tűzoltó készülék ragadta meg e bájos érdeklődő A többi autóbusz menetidejét általában 5—15 perccel nyújtotta meg a kedvezőtlen időjárás. A teherszállításban még nem okoztak nagyobb zökkenőt a csúszós, ködös utak. Horváth Ferenc, az AKÖV baleseti előadója elmondta, hogy másfél hétel ezelőtt külön felhívták a gépkocsivezetők figyelmét az óvatos közlekedésre. A rendszeres oktatás témái között is szerepelnek az időjárási és útviszony ok. Uhljár Mihály elvtárs, a békéscsabai városi tanács elnöke nyitotta meg szombaton 11 órakor a kiállítás Békéscsabán pressz például 28-án mindössze 23 percet késett. A reggeli munkásvonatok általában 20—30 perccel később futnak be a megyeszékhely állomására a szokásosnál. Balesetet eddig még nem okozott a békéscsabai pályaudvaron a köd. • Tggnap 30 percesei később érkezett Békéscsabára a menetrendben szereplő időpontnál a Szegedről, illetve Füzesgyarmatról induló távolsági autóbusz. Mint az autóközlekedési vállalat illetékesei elmondták, ezek voltak eddig a legnagyobb késések. dészeti hangsúlyozta nemzetgazdasági hívta a meghívott vállalati, intézményi, üzemi vezetők figyelmét a kiállításra való mozgósításra, majd megkérte Kunsági György tűzoltó századost, a megyei tűzrendészeti parancsnokság munkatársát a kiállítás bemutatására. Kék fény villogása és sziréna hangja vezette be az ismertetést, melyen belül mechanika tűzjelzőberendezésekkel, a tűzoltóság munkáját szemléltető, a tűz megelőzését bemutató berendezésekkel ismerkedtek meg a vendégek. A kiállítás mindennap 9-től 18 óráig tart nyitva. értelmiség falun A nagyüzemi mezőgazdaság új értelmiséget teremtett falun. Különösen az idősebb nemzedék, még most is gyakran párhuzamba állítja a letűnt világ uradalmi intézőinek társadalmi, politikai helyzetét a termelő- szövetkezetek vezető szakembereinek sorsával. Ha már egyszer szóba került az intéző és a szövetkezeti szakember párhuzamba állítása, akkor elmondhatjuk, hogy a két szó fogalma, eszmei tartalma egyáltalán nem azonos. Az intéző ugyanis a földbirtokos megbízásából vezette a gazdaságot. Saját elképzelésének összes ódiumát vállalva dolgoztatta a cselédséget. A nagybirtokrendszernek nem volt célja a falu mezőgazdasági értelmiségének megteremtése. Három-négyezer hold föld termelését egyetlen gazdatiszt szervezte, irányította. Ö volt az üzemgazdász, a főkönyvelő, a bérelszámoló is egy személyben. Körülötte nem volt semmiféle vezetőség, A termelőszövetkezetek nagy részében azonban ma már nemcsak egy szakember serénykedik. A szocialista nagyüzemnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a termelés egyes fázisait jól képzett szakemberek szervezzék, irányítsák. A termelési folyamatok társadalmi megvalósításának szervezése, elemzése és elszámolása, a különböző fejlett módszerek tanulmányozása egy ember felkészültségét ma már meghaladják. Bár igaz, a mezőgazdaság ma is búzát, kukoricát, cukorrépát termel, hizlal szarvasmarhát és sertést, csakhogy a gazdálkodás nem olyan külterjes, mint régen. Valamikor 7—8 mázsa búzát termett holdanként. Hol vagyunk már ettől? Az eredmény elsősorban azok nevéhez fűződik, akik jnegalkptták a ^termesztett, Be- zosztája—1-es búzát, ennek agrotechnikáját, akik ezt a gyakorlatban különböző áttételek segítségével mégérttették a traktorosokkal és a többiekkel. A szövetkezeti gazdák részéről ma már nem tapasztalunk megyénkben sem szakember-el- lenességet. (A munka hevében kialakult nézeteltérést nem sorolhatjuk ide, mert ez tudati, szemléletbeli hiányosságból ered. Azért vitatkoznak, mert van köztük szakember.) Sőt, igen gyakran azt tapasztaljuk, hogy egyik-másik tsz-ben a nyugdíjkorban levő, közép szintű vezetőket is technikusokkal, mérnökökkel váltanak fel. Helyes, jó törekvés az ilyen, hiszen sok helyen beigazolódott, hitelt kapott az az állítás, hogy a szakember egyetlen átgondolt intézkedésével a szövetkezet vezetésében dolgozók évi munkadíját előteremtheti! És egy évben vajon hányszor tesz ilyen intézkedést? Falun ma több értelmiségi dolgozik, mint bármikor. Pedagógusok, orvosok, mező- és üzemgazdászok, állattenyésztők, kertészek, mindannyian azon munkálkodnak, hogy a közösség magasabb szellemi színvonalon, jobb anyagi körülmények között éljen, mint az egyéni gazdálkodás világában. A mi társadalmi rendszerünknek érdeke, hogy a falusi ember mindjobban megismerje a körülötte zajló életet, a világ sorsának, gazdálkodásának alakulását. A pedagógusokon, orvosokon kívül így jut küldetéshez a mezőgazdasági értelmiség, amely személyes példamutatással, munkával. önképzéssel és szervezett továbbképzéssel keresi és találja meg a helyét a mind egységesebbé váló faluban. Dupsi Károly