Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
1968. november 2. 5 Szombat Megoldódik a lakosság 20 éves kérése Békésen Régi gondja Békésnek a strandfürdő építése. Ez már a község A 1%EB •vizsgálat tükrében: Az egészségügyi dolgozók munkakörülmény és a rendelőintézetek fejlesztése lakosságának több mint 20 éves kérése. Most arról kaptunk értesítést, hogy a fürdő 1969-ben üzemeltethető lesz. Az építkezés mintegy ötmillió forintba kerül. A pontos összeg még nem ismeretes, mivel az átárazás most van folyamatban. A tanács ebben az évben 4 millió forint hitel felvételét tervezte, azonban 2 millió forint összeggel már az építést finanszírozni tudná. Sajnos, erre az OTP még kedvező választ nem adott. Aligha hihető, hogy emiatt tovább húzódhat a 20 éves kérés megoldása. Egyébként a lakosság megértéssel fogadja az Asztalos utcai kút lezárását is, ami a fürdő üzembe helyezésével indokolttá válik. A járóbeteg-ellátás fejlődését vizsgálva, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a rendelő- intézetek, körzeti rendelők gyógyító munkáját főleg a betegek szemével nézte. Ezekről a tapasztalatokról múlt vasárnap számoltunk be. Nem kell azonban különösen bizonygatnunk, hogy a rendelők zsúfoltsága, hiányos felszerelése, egyszóval mindaz, ami bosszúságot okoz a betegnek, megnehezíti az orvosok, asszisztensek munkáját is. Zuhany helyett hulló vakolat Az ugrásszerűen megnövekedett betegforgalom miatt a rendelőinTanácskozott a TIT megyei elnöksége Tegnap, pénteken délelőtt 9 órakor rendezték meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségének értekezletét. Az elnökség tagjai mellett szinte minden társadalmi és tömegszervezetünk képviseltette magát, amely azért is volt különös fontosságú, mivel napirendjén szerepelt a TIT országos küldött- gyűlésén elhangzott beszámoló, valamint az ott elfogadott új szervezeti szabályzat ismertetése. Dr. Sonkoly Kálmán, a TIT megyei elnökhelyettese elmondotta, hogy az országos beszámolóban sokszor szerepelt megyei szervezetünk pozitív előjellel, s az egész megyei szervezet munkájának elismerése is, egyben dr. Krupa András kitüntetése. Örvendetes az is, hogy a beszámolónak a TIT folyóirataitól szóló része hosszan foglalkozik a Békési Élettel. A feladatok között továbbra is első helyen szerepel a munkások és kétkezi dolgozók közötti ismeretterjesztő munka. Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára részletesen ismertette az új szervezeti szabályzatot, amely egyszerűsíti a társulat szervezeti életét azzal, hogy a társadalmi vezetést és a függetlenített apparátust elválasztja, de ugyanakkor erősíti a társadalmi vezetést és annak intenzitását. A vita során többen szólaltak fel. Dr. Vági József, a TIT békéscsabai városi szervezetének elnöke a szakszervezetekkel való együttműködés tartalmi értékének emeléséről szólt. Második napirendi pontként Soós István, a TIT Békési járási | szervezetének titkára tartott beszámolót a járás ismeretterjesztő munkájáról. Hírt kaptunk arról is a bejelentésekben, hogy a jövő nyártól kezdve a TIT Békés megyei szervezete veszi át a gyulai Eszperantó Nyári Szabadegyetemet, amelynek vezetői között ott találjuk Engedi G. Sándort, Dumitrás Mihályt és dr. Vidó Istvánt is. Új tanfolyamok, előadássorozatok, ankétok a nőtanács programjában A napokban tartotta ülését a Békés megyei nőtanács végrehajtó bizottsága, melyen dr. Sebestyén József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője a női munkaerő alakulásáról tartott tájékoztatót, valamint szó volt az 1968—69-es évi nőnevelési programról. A női munkaerő alakulása az utóbbi években örvendetesen javult — erről szólt lényegében a beszámoló — s ehhez hozzájárult a bedolgozói rendszer jelentős ki- szélesítése. Különösen a kisipari szövetkezetek léptek ebben sokat előre. Ezenkívül a kötöttárugyár új telephelyeinek létesítésével is enyhült a nők elhelyezkedésének gondja. A nyári hónapokban pedig a Békéscsabai Konzervgyár előkészítő telephelyek létesítésével biztosít munkalehetőséget sok asszonynak és leánynak. Mindezek ellenére azonban még mindig súlyos gondot okoz több ezer nő elhelyezkedése, új munkahelyek biztosítása. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a nőtanács milyen segítséget tud- adni e gondok csökkentéséhez. A nőnevelési programot Nagy Imréné, a megyei nőtanács munkatársa terjesztette a végrehajtó bizottság elé. E szerint továbbra is nagy gondot fordítanak a régi, jól bevált módszerekre, tanfolyamok, szakkörök, előadássorozatok szervezésére. Ugyanakkor új érdekes és a nőket közvetlen érdeklő képzést is biztos-'tanak az idei évadban. Különösen érdekesnek ígérkezik a házasulandó fiatalok klubjának létrehozása, melyet a KISZ-szel közösen akarnak megvalósítani. Ezen belül előadásokat tartanak a fiatal házasokat érdeklő témákról. Többek között a családtervezésről, az otthon kialakításáról és így tovább. Újszerű a szakosított előadássorozatok szervezése. A szarvasi járásban földrajzi, máshol irodalmi, képzőművészeti előadássorozatokat tartanak. Ezeken irodalmi színpadok adnak bemutatókat, képzőművészeti alkotásokat ismertetnek, filmet vetítenek. Bizonyára népszerűek lesznek a háziasszonyképző tanfolyamok is, melyek szintén új képzési formát jelentenek. Ezeken a tanfolyamokon a sütésen és főzésen kívül a lakásdíszítést, a kulturált magatartást, a modern és j hagyományos kézimunkákat is megismerik a résztvevők. Különösen hasznos lesz a férjhez menés előtt álló lányok, valamint fiatalasszonyok részére. Az idén nagy gondot fordítanak a tanyai asszonyok művelődésének elősegítésére is. Ehhez igen sok segítséget nyújtanak az országos nőtanács által ez év elején kiadott levelek, melyeken a tanyákon élők közölték igényeiket és a jelenleg meglevő lehetőségeket. Ezt figyelembe véve, állítja össze a nőtanács a tanyasi asszonyok képzésének programját. K. J. tézetek, körzeti rendelők orvosainak, asszisztenseinek ideges légkörben kell végezniük nagy felelősséggel járó munkájukat. A zsúfoltságon kívül sokat ront a munkakörülményeken az is, hogy a rendelőintézetek szociális létesítményei — ahol egyáltalán vannak — elavultak. A békéscsabai intézetben például 140 embernek összesen négy férfi és négy női zuhanyozó áll rendelkezésére. Hasonló a helyzet Orosházán is, a legtöbb jogos panaszt mégis Gyulán hallották a népi ellenőrök: negyvenhét egészségügyi dolgozó számára mindössze egyetlen. előtér nélküli zuhanyozó- fűikét biztosítottak, az is szűk, egészségtelen. És sorolhatnánk tovább az öltözöfülkék, öltöző- szekrények hiányát, az előtér és mosdó nélküli WC-ket. Cikkünket olvasva, számos körzeti orvos jegyezheti meg: — Nálunk még sokkal rosszabb a helyzet. És valóban így is van. Néhány községben — például Szeghalmon — mész- és vakolat potyog a rendelő orvos fejére, másutt a nyári hónapokban nincs folyóvíz, télen pedig a rossz kémények, kályhák miatt vacog beteg és orvos egyaránt. És mi lesz Gyulán? Békéscsabán már megkezdődött a rendelőintézet bővítése. Kilenc új helyiséget állíthatnak rövidesen a gyógyítás szolgálatába. Még ebben az évben megkezdi munkáját az erzsébethelyi rendelő is és tovább enyhül a zsúfoltság, ha megépül a békési és szarvasi szakrendelő. Orosházán az új kórház felavatása után a jelenlegi kórház épületeit alakítják át rendelőintézetté. A bővítési munkát már megkezdték és a népi ellenőrzés szerint a megye második városában is biztató a járóbeteg-ellátás jövője. Gyulán annak idején a gondnoki hivatal épületét nevezték ki rendelőintézetté. A régi épület ma már az egészségügyi intézményekkel támasztott legelemibb követelményeknek sem felél meg. A szakemberek egyetértenek abban, hogy gyökeres változást csak egy teljesen új épület hozhat. Ilyen fejlesztésre azonban csak az 1970-es években — még nincs pontos határidő — kerülhet sor. Éppen ezért kívánatos, hogy legalább kisebb felújításokkal, például a poros padozat kicserélésével, javítsanak valamit a gyulai rendelőben uralkodó állapotokon. Azt elfogadjuk, hogy nem minden községben telik még új, korszerű orvosi rendelőre. Sok helyen azonban minimális ráfordítással javítani lehetne az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit és ezzel együtt természetesen a betegellátást is. A füstös, repedezett falakra, fűthetetlen kályhákra, elhanyagolt mellék- helyiségekre nincs mentség. Jó lenne, ha a népi ellenőrökhöz hasonlóan a tanács és egészségügyi vezetők gyakrabban körülnéznének a körzeti rendelőkben! Ahol még nincs önállóság EJ gondol koz tató tapasztalatokat szerzett a NEB azzal kapcsolatban is, hogyan érvényesül az új gazdasági mechanizmus a rendelőintézetek gazdálkodósában. Az orosházi és gyulai intézet már önálló bérgazdálkodási joggal rendelkezik, s a béralap két százalékát fordíthatták az egészségügyi dolgozók fizetésének a javítására Ugyanakkor Békéscsabán még híre sincs az önállóságnak. A tanács csak 1968. június 1-től engedélyezte, hogy a béralap 0,49 százalékát (!) felhasználhatják bérrendezésre. „Természetesen ez kedvezőtlenül befolyásolta az itt dolgozók hangulatát, hiszen jói ismerik a megye más területén dolgozók kereseti lehetőségeit” — állapította meg a NEB. Érthetetlen a békéscsabai városi tanács szűkkeblűsége, s az is, hogy a rendelőintézet igazgatóját egyáltalán nem tájékoztatják a gazdasági kérdésekről. A NEB tanácskozásán több más felszólalóhoz hasonlóan, Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is amellett tört lándzsát, hogy kapjon önállóságot végre a békéscsabai rendelőintézet is — a fejlődés érdekében. Békés Dezső Pótmama Hétfő este volt, a férfi már az ajtóban állt, az asszony még a tükör előtt igazgatta a kalapját. — Már készen vagyok — nyugtatta meg a férjét. — A harminc forintot odaadtad a mamának? A pótmama részére? — Persze, hogy odaadtam! A lépcsőházban a férj megjegyezte: — Ez a pótmama jöhetne korábban is. Nem jó az édesanyádat egyedül hagyni. — Annak az asszonynak előbb a férjét kell ellátni vacsorával, örülj, hogy szereztünk valakit, aki minden hétfőn nyolctól tizenegyig vigyáz a mamára. Nyugodtan elmehetünk, nem kell félnünk attól, hogy a mama nyitva hagyja a gázcsapot, esetleg elrontja a televíziót vagy beenged a lakásba egy betörőt. Tíz perccel később a mama utcai ruhát öltött és elment hazulról. Fél tizenegyig volt távol, negyedórával előbb érkezett haza, mint a lánya és a veje. — Látom, megint dominóztatok — pillantott a férj az asztalra, ahol a dominókockák feküdtek. — Igen, és győztem. A pót- mam kicsit gyengén játszik. Másnap két szállítómunkás fridzsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kérdezte: — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoznunk — hangzott a válasz. — Én vettem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz — mondta büszkén az öregasszony mosolyogva. — De miből? Hiszen a mamának nincs pénze .., — Szereztem ... — Honnan, kedves mama? Az idős asszony kissé zavartan válaszolt: — Egy vallomással tartozom nektek, gyermekeim. Én egyetlen hétfő este se dominóztam itthon senkivel, mialatt ti távol voltatok. — Hát a pótmama, akinek mindig itthagytuk a harminc forintot?!... — Azt én már az első esetben lebeszéltem arról, hogy hozzánk jöjjön. — És így összegyűjtötte a harminc forintokat! De így se értem — tűnődött a férj. — Ebből az összegből még nem vehetett a mama fridzsidert! — Nem is, de a duplájából ntár igen. Én ugyanis minden hétfőn este elmentem a szomszéd házba egy pici gyerekhez — pótmamának. A szülőknek színházi bérletük van. ök is harminc forintot fizetnek egy estére... Palásti László Külföldi divat Két csinos alkalmi ruha a Bukarest Divatház modelljeiből. A pasztellszínű, erősen bővülő szok- nyájú alkalmi ruha empire vonalát fekete gyöngyhímzéscs dísz keretezi. A fehér, szélesebb, félma- gas sarkú cipőn is hasonló díszszel. Az áttört, pehelykönnyű muszlin anyag finoman hullik a sötét tónusú alapruhán. A magasított, álló gallérja is az áttört muszlinnal díszített. A fekete lakkcipő és mindkét modellnél hosszú szárú alkalmi kesztyű egészíti ki az együttest. És íme egy nagyon csinos, már őszi modell a Néva partjáról, Le- ningrádból. A fémgombokkal díszített bársony kiskosztüm mindkét oldalán viselhető. És milyen praktikus, hogy a helyke kis bársonykalapot az áll alatt szabályozható pánttal rögzítette a tervezője. Így biztosan nem kapja le a szél a viselője fejéről. MTI — Külföldi Képszolgálat