Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

1968. november 12. g Kedd Nem kel! már a sarat taposni. A ktsss-ek 104 brigádja a szocialista cím tulajdonosa vagy aspiránsa Tanácskoztak a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői Békésen, az Epreskertben új ut­casorok épülnek modern több­szobás, összkomfortos lakások­kal. A szép házak előtt sokáig taposták a sarat, amíg aztán a la­kók összefogtak és a tanács se­gítségével — társadalmi munká­A Békés megyei Szolgáltató Ktsz legjobb fiatal férfi- és női fodrászai mérték össze tudásukat és ügyességüket a november 10- én Orosházán megtartott verse­nyen, melyet több száz érdeklődő tekintett meg. A szövetkezet vé­gül is a városok, illetve a községek első helyezettjeit 8 napos NDK- beli jutalomutazásban részesítette, melyre 1969 májusában kerül sor. Női fodrászatban elsők: Békés­csabáról Kumdolf László, Oroshá­záról Nemes Józsefné, Gyuláról Gulyás Sándor, Szarvasról Jónás wvwwv — Négy százalékkal növelni kell a gombo­lyagok sűrűségét. A fontos hírt Vetélő elvtárs, a minisztérium munkatársa hozta, aki azt is megmondotta, hogy: „az ügy fontossá­gára való tekintettel az aktívákon keresztül ha­ladéktalanul minden dolgozóhoz le kell vinni a sűrítés kérdését”. — Mi legyen hát a teendő? — kérdezte Pa­mut elvtárs, a gombo­lyaggyár igazgatója. — A legegyszerűbb és leggyorsabb módszer az lesz — javasolta Orsóné, a párttitkár —, ha a párt, a KISZ- és a szakszervezet a maga módján aktívaértekezle­tet tart. Orsóné javasla­tát a szakszervezet és a KISZ vezetői is elfogad­ták. Első lépésként a párt- és KISZ-titkárnő, vala­mint a szákszervezet el­nöknője összeszámlálta a gyár aktíváit. Kitűnt, hogy minden szerv 120 aktívát tud mozgósítani, ami annyit jelent, hogy egy-egy népnevelőnek összesen csak négy dol­gozóval kell megismer­tetnie a nagy országos érdek végrehajtásának mikéntjét. A gyors elhatározást még gyorsabb tett kö­vette. Már keddre ösz- szehívták a 120 pártaktí­vát és megállapodtak abban, hogy szerdán a KISZ, csütörtökön pe­dig a szakszervezet tart aktívát. * * * Orsóné már az első percben felmérte a hely­zetet. Megelégedve álla­pította meg, hogy lehet az aktívákra építeni, hi­szen egy beteg és két szabadságon levő kivéte­ban — több száz méteres beton­járdát készítettek. A jó példa kö­vetőkre talál és rövidesen újabb járdák, vízelvezető árkok jelzik, hogy az új lakótelepet az embe­rek magukénak érzik. Zoltánné, Békésről pedig ifj. Maj- láth Mihály. Férfifodrászatban élők: Békés­csabáról Rudniczki Mihály, Oros­házáról Varga Gyula, Gyuláról Illés István, Szarvasról Jónás Zoltán, Békésről Kiss József. Pénzjutalomban részesültek az összpontszám alapján: Kundolf László, Szűcs Ilona, Kurtucz Fe­renc, Varga Gyula, Rudniczki Mi­hály és Zsóri József. A verseny több mint 500 forint bevételét a KISZ-alapszervezet a harcoló vietnami nép megsegíté­sére ajánlotta fel. A napokban tanácskozást tar­tottak a kisipari termelőszövetke­zetek szocialista brigádjainak ve­zetői Békéscsabán. A beszámolót Veszelka György, a KISZÖV Po­litikai Osztályának vezetője tar­totta, aki többek között elmondta, hogy a megye szövetkezeti ipará­ban elsőként 1961-ben az Oroshá­zi Vasipari Ktsz összerakó és sze­relőbrigádja tűzte célul a szocia­lista cím elnyerését. Négy év múlva 41 brigád vett részt a moz­galomban, s ma már 104 brigád — mintegy 1250 dolgozó — a szo­cialista cím tulajdonosa vagy as­piránsa. A gazdasági és mozgalmi veze­tők többsége felkarolja, támogat­ja a mozgalmat, igényli a szocia­lista brigádok segítségét a szövet­kezet előtt álló feladatok megol­dásában. Különösen elmondható ez a szarvasi mezőgazdasági és faipari, a mezőkovácsházi építő­ipari, a gyulai fa-fémbútor, az orosházi vasipari és a békéscsabai faipari ktsz vezetőiről. Néhány szövetkezetben azonban kedvezőt­lenek a tapasztalatok. A beszámolót több hozzászólás követte, melyekben a mozgalom eredményeit ismertették és a hi­bák kijavítására tettek javaslatot. Huszár Mihály, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának munka­társa többek között felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szocialista brigádmozgalomnak az ország ve­zetői igen nagy jelentőséget tulaj­donítanak, s ezt tegyék a szövet­kezetek vezetői is. Tartós gazda­sági eredményt csak a termelé­kenység növelésével lehet elérni — mondotta a továbbiakban —, s ennek megvalósításában a szocia­lista brigádoknak is fontos szere­pük van. Goldberger János, a KISZÖV elnöke a versenyforma fejleszté­sét javasolta. Tűzzék célul a szo­cialista műhely, sőt szocialista szövetkezet címet is, ha erre a fel­tételek megvannak. Vegyék figye­lembe, hogy a KISZ-szervezetek igen nagy erőt képviselnek a szö­vetkezetekben, tehát foglalkozza­nak többet velük. Fontos az is, hogy a szövetkezetek vezetői is­merjék meg a szocialista brigádok tagjait, beszélgessenek velük időnként és hallgassák meg a vé­leményüket, javaslatukat. Végül a műn k a versen y értékelésének fon­tosságát hangsúlyozta, ami — vé­leménye szerint — nem megol­dott. Különösen az eredmények népszerűsítése, a legjobbak erköl­csi és ezzel együtt anyagi elisme­rése elengedhetetlenül fontos fel­tétele a versenymozgalom további fejlődésének. P. B. A vállalatnál, ahol legutóbb dolgoztam — panaszkodott vil­lanyszerelő ismerősöm —, egy Dutka nevű volt a főnök. Mun- kartásai, bár elismerték, hogy jobban dolgozik, mint az elődje, mégse nagyon szerették. Ugyan­is rrjinden apró hibáért — az ügyben igaza volt ugyan —. ki­kelt magából, ordítozott, megsér­tette a beosztottját. Az persze alig tért vissza a helyére, elka­pott valakit és leteremtette, sze­gény csak hápogott. A végén oda fajult a helyzet, hogy ennél a vállalatnál a portás is ráacsar- kodott az idegenre, ha az vélet­lenül nem magyarázta el folyé­konyan és hangosan, mit is akar. Egyszer felhívott az apám te­lefonon. Az öreg bizony mindig megilletődik, ha telefonon kell beszélnie, ugyanis falun még nem szokott hozzá a technika e csodájához. Vagy túlságosan halkan vagy hangosan ordít bele. Most megilletődött volt, de mire felocsúdott, a központos kisasszony már szét is kapcsol­ta, miközben valami dadogós ősöket emlegetett. Amikor meg­kérdeztem, miért nem hallgatta meg az öregemet, és miért be­szélt vele ilyen csúnyán, nem is nagyon mentegetőzött. „Mit képzel, ráérek én vala­kinek a motyogását hallgatni. Különben nem is tudtam, hogy az apja”. Majd panaszképpen hozzátette: „Tudja, hogy mennyi letolást kapok én naponta fentről sem­miségekéit? Ha hallaná, férfi létére, biztosan bele pirulna.” Miért nem kéri ki magának? „Mert itt, szaktárs, ez a divat.” A türelmetlen, durva modor, a válogatott sértések özöne felül­ről sugárzik és megfertőz min­denkit. Persze elsősorban azokat, akiknek lehetősége van ezt a sugárzást lentebb továbbítani. Ez a káros sugárzás a főnök­től indult ki, Megmérgezte az egymás közötti kapcsolatokat, még aki hajlamos volt az ud­varias közlésre, a határozott, de nem sértő utasításra, az is le­szokott erről Legfeljebb panasz­kodott, de tartotta magát az ide­telepített új hangnemhez. Furdalt a kíváncsiság, vajon milyen ember volt a főnök előző Veterán--úttörő találkozó a békéscsabai VIII. számú iskolában A KPM megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Békéscsa­ba több általános iskolájában kedves ünnepséget rendeznek az úttörők. Egy-egy veteránt meghív­nak, meghallgatják az élménybe­számolót a fél évszázad előtti és későbbi eseményekről, az illegá­lis pártmunfcáról, a küzdelmes évekről. Az úttörők viszont virág­gal, műsorral kedveskednek az öreg harcosoknak. Igen jól sikerült ünnepség volt például a békéscsabai VIII. szá­mú általános iskola III. osztályá­ban. Ungi Imre veterán tartott élménybeszámolót. A gyerekek dallal, verssel szórakoztatták a vendégeket s a szülői munkakö­zösség segítségével rendezett tea- délutánon órák hosszat elbeszél­gettek a terített asztalnál. Ungi Imre — aki 1931 óta tagja a párt­nak —. sok érdekes élményről adott számot. Megígérte azt is, hogy segít az úttörőknek a mun­kásmozgalmi album elkészítésé­ben. munkahelyén. Kiderült, hogy ott beosztott vezetőként dolgozott, és természetesen alkalmazkodott felettese szokásaihoz, átvette an­nak modorát. Ami viszont — és ez meglepett — határozott, udva­rias, embert tisztelő hang volt. Ennél a vállalatnál tehát ez volt a divat. Ehhez tartotta magát a portás és a telefonos kisasszony is. Természetesen ez alól nem vonhatta ki magát Dutka kartár­sunk sem, mert rendre utasítot­ták volna felülről, lentről pedig kikérték volna a durva, leki­csinylő hangot. Viszont, amikor új munka­helyére került felelős vezető beosztásba — elismert érdemei miatt —, akkor egy idő múlva „begőzölt”. Visszafojtott indula­tai feltörtek, igazi énjét mutat­ta. Érezte, hogy jól dolgozik, fö­lényes tudása, magabiztossága tekintélyt szerzett a számára, te­hát nem törődött az olyan apró­ságokkal, mint a jó modor, az emberi hang. Tudta, azt hitte, hogy ezt minden fórumon meg­bocsátják neki, hiszen produkál. Tényleg, beosztottjai először meglepődtek, amikor látták, hogy az udvarias, halk szavú fő­nök egyre gyakrabban kitör. „Biztos ideges”, védték , nyug­tatgatták saját magukat. Majd amikor látták, hogy állandósult nála ez a betegség, megoszlott a vélemény. Egyesek, a „hajlamo­sak” hamar átálltak az új hul­lámra, mások szenvedtek miatta, ezek végül vagy beletörődtek, vagy odébbálltak. A makacsabbak, akik látták a sugárzás igazi okait, a jellem­beli fogyatékosságokat, szívós harcba kezdtek ellene. Lassan a vállalatnál kialakult két hullám. Az egyikből káros sugárzás áradt, a másikat hasznosnak ne­vezhetjük. Ez utóbbi még gyön­ge, de egyre terjed és meghono­sodik. Szaporodnak az általa „megfertőzöttek”. Bizonyos, hogy végül is uralkodóvá válik az egész vállalatnál a vezetőtől a portásig. Hiszen a munkatársak közötti kellemes légkör, a jó munka­helyi közérzet éppúgy nélkülöz­hetetlen a dolgozó ember szá­mára, mint a kenyér vagy a le­vegő. Alexa Ferenc „Háromssáxhatvan aktíva99 a Gombolyaggyárban lével a 120 aktíva meg­jelent. — Ügy gondolom, nem volna értelme a sok beszédnek, inkább rátérek a tárgyra. A gyár érdeke, becsülete követeli, hogy a gombo­lyagot négy százalékkal sűrűsítsük. Ezt megfelelő lelkiismeretes munkával és példamutatással el is lehet érni. Persze — tette hozzá nagy nyoma­tékkai —, a legfonto­sabb a dolgozók mozgó­sítása... A beszámolót követő­en 15 felszólamlás hang­zott el. Mindenki meg­ígérte, hogy a négy szá­zalék meglesz. Nyüst elvtársnő arra tett foga­dalmat, hogy az ő rész­lege 4,6 százalékot fog sűrűsíteni. Az első sűrűsítő aktí­vát követő reggelen a párttitkárnő megelége­detten adta át tapaszta­latait Szálnénak a KISZ- titkárnak. Szálné a párt­titkár szavaitól felbuz­dulva arra kérte munka­társnőjét, hogy ismétel­ten értesítse a KISZ- élettel foglalkozó idő­sebb és fiatalabb 120 aktívát. A munkatárs teljesítette hivatását. Kétszer is végigjárta az üzemet és mindenkinek a lelkére kötötte: — Ma, szerdán az ügy fontos­ságára való tekintettel legyenek a kultúrterem­ben. Szálné elvtársnő nem csalódott. Már az első percekben felmérte a helyzetet. Megelége­detten állapította meg, hogy a KISZ-aktívákra lehet építeni, hiszen egy beteg és két szabadsá­gon levő kivételével a 120 aktíva megjelent. A párttitkárral és a szak- szervezeti elnökkel kö­zösen elkészített beszéd­vázlat alapján — rövid bevezető után rátért a tárgyra... A beszámo­lót követően elhangzott 15 felszólalás. Nyüst elvtársnő szavaiból az csendült ki, hogy az ő részlege nem négy, ha­nem 4,5 százalékkal nö­veli a sűrűséget. Végül is azzal vált el a KISZ-titkár aktívái­tól, hogy mint a párt aktivistái, ők is hala­déktalanul kezdjék meg a felvilágosító munkát. A KISZ sűrűsítő ak­tívát követő reggelen a gyár vezetői megbeszé­lést tartottak. — A mai naptól már pontosan 240 aktíva dol­gozik. Reméljük, a szak- szervezettel sem vallunk szégyent — sarkallta Pamut elvtárs a min­dig tettrekész Fonóné elvtársnőt. — Délben minden ki­derül — mondotta Fo­nóné a szakszervezeti bizottság titkára. S hogy a szakszervezeti aktíva sikerét biztosítsa, saját maga értesítette a dol­gozókat az előgombolyí- tóban csakúgy, mint az utógombolyítóban. — Remélem, szaktárs­nő, maga is ott lesz a délutáni aktíván. A párt- és a KISZ-aktíva után nekünk is meg kell mu­tatni ... — Na, de Fonóné ... — próbál magyarázkod­ni az egyik bizalmi —, én már kedden és szer­dán is... — Tudom, betegláto­gatáson volt a szaktárs­nő, de az ügy fontos­ságára való tekintet­tel... Tehát ne felejt­se el, a kultúrterem­ben ... Az ügy fontosságára való tekintettel egy be­teg és két szabadságon levő kivételével a 120 szakszervezeti aktíva is pontosan megjelent. Is mét elhangzott 15 fel szólalás, köztük Nyüst elvtársnő vállalása, mi­szerint az ő részlege négy helyett 4,6 száza­lékot sűrít. Minden ment, mint a karikacsapás. A harma­dik napon, miközben a szakszervezet értekez­letet tartott, Orsóné és Szálné meglátogatták a műhelyeket. Elvégre is a párt- és a KlSZ-mun- ka fontos része az aktí­vákkal való közvetlen kapcsolat ápolása. Vé­gigjárták az elő- és utó- gombolyítót. Ahogy az egyik üzemből a másik­ba mentek, úgy növeke­dett meglepetésük, két ségbeesésük. Sehol sen­ki a párt- és a KISZ- aktívákból. Tanácstala­nul, lógó orral baktat­tak az igazgatói iroda felé, miközben a folyo­són a párt- és a KISZ- aktivistákkal találták magukat szemben. Mindketten megköny- nyebbültek és egyszer­re kérdezték: — Hát maguk hol... ? És a népes gyülekezet egyszerre felelte: — szakszervezeti aktíván voltunk, hogy a gom­bolyag sűrűbbé váljon. WMMMMMHHIMIMMttIMMMMttVMHMMMttMMMMV A vasárnapi fodrászverseny győztesei Nélkülözfietefleit, niat a levegő

Next

/
Thumbnails
Contents