Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

' 168. november 30. 5 SiombaC Enged nie n \§cs porcelán- és kerámiavásár Hi a helyzet a kertész- és ablaküveg-ellátásban? Molnár Pálné: MUNKflSMaZGflLOM Békés megyéken „A népet csak a nép fiai képviselhetik!9i Q Hirdetésekből értesültünk arról, hogy a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Békés­csabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason engedményes karácso­nyi vásárt rendez üveg- és aján­dékboltjaiban. Felkerestük a vál­lalat áruforgalmi osztályán Zim­mermann Mihály osztályvezetőt, hogy megtudjuk, milyen áruféle­ségek kerülnek a vásárba. — Az ajándékozási időszakot vettük figyelembe, amikor a vá­sár rendezését elhatároztunk. A vásárba megyénk területén 150 ezer forint értékű árut bocsátunk engedményes áron a vevők ren­delkezésére. Ez 30—00 százalékos engedménnyel főleg porcelán- és kerámia dísztárgyakban kerül üz_ léteinkbe. Végeredményben tehát a lakosság mintegy 45 százalékos megtakarítást ér el ebben a vá- sárban. Az alkalmat kihasználva, meg­kérdezzük az osztályvezetőt, mi a helyzet jelenleg a kertészüveg- és ablaküveg-ellátás terén, amely az utóbbi időben hiánycikk? — Az év folyamán több eset­ben megkerestük az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vál­lalatot a kertészüveg és ablak­üveg beszerzése miatt. Sajnos, hosszú időn keresztül nem tud­tunk megfelelő mennyiséget kap­ni. Most azonban sikerült néhány vagonnyi 28x32-es méretű 2 mm- es kertészüveget beszereznünk. A továbbiakra vonatkozóan ígéretet kaptunk kertészüveg szállítására. A szezonális jelleget tekintve azonban úgy hisszük, tavasszal nem tudjuk hiánytalanul kielégí­teni a keresletet. Bármennyire is igyekszünk eleget tenni a vevők kívánságának, a gyárak kapaci­tása nem mindig teszi lehetővé a zökkenőmentes árubeszerzést. — Mi a helyzet az ablaküveg terén? Úgy tudjuk, egész évben hiánycikk volt. — Valóban az ablaküveg be­szerzése legalább annyira gondot jelentett, mint az előbb említett kertészüveg. Szerencsés véletlen, de jelenleg jó hírrel szolgálha­tunk. Éppen a napokban sikerült nagyobb mennyiségben beszerez­nie vállalatunknak 2 és 3 mm-es ablaküveget. Igaz tigyan, hogy még nincs boltjainkban, de de­cember végéig meg kell érkeznie. A gazdasági mechanizmus na­gyobb feladatokat ró a kereske­delemre. Az árubeszerzés széle­sebb skálán mozog. Aki hama­rabb ébred, többet markol. Az Országos Vetőmag Termel­tető és Ellátó Vállalat orosházi alközpontja ebben az esztendőben is két megyéből — Békés és Osongrád — vásárolja fel a lu- cemamagot. összesen 85—90 va­gon termésre számítanak, mely­nek jelentős része, 56 vagon, Bé­kés megye termelőszövetkezetei­ből, állami gazdaságaiból kerül felvásárlásra. Ebben az esztendőben az átla­gos évekhez képest kedvezően kötött magot a lucerna. A Tövis- kési Állami Gazdaságban többek A megye közigazgatási köz­pontjában, Gyulán is óriási ha­tást váltott ki a polgári demok­ratikus forradalom győzelme, majd a Kommunisták Magyar- országi Pártjának megalakulása. 1918 novemberében a gyulai nép­kerti pavilonban tartott népgyű­lésen Somogyi Imre városi tiszt­viselő szólalt fel, aki beszédében a köztársaságot köszöntötte. „A mi igazi háborúnk ez a forrada­lom. Impozánsabb, mint a nép­csalók, a királyok és milliomo­sok becstelen háborúja”. Felhí­vást intézett az uralkodó osztály­között 10—11 vagon lucernamogo „ csépelhettek el. Különben ez a gazdaság adja felét annak a lu­cernamagnak, melyet az állami gazdaságok összesen értékesíte­nek. Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai nagyrészt értékesítették készleteiket. No­vember utolsó napjaiban és de­cember első felében az alközpont mintegy 16—18 vagon lucernamag átvételére készült fel — termé­szetesen a két megyéből — közöl-, te szerkesztőségünkkel Schmidt János alközpontvezető. hoz: „A régi, rothadt rendszer emberei takarítsák el szemetjei­ket... ezt á népet nem lehet többé félrevezetni! A népet csak a nép fiai képviselhetik! Idáig nem a munka, nem a tehetség érvénye­sült... Ezeknek az időknek vé­ge!” Gyulán is újjáéledtek a szá­zadforduló után alakult és a há­ború alatt alig működő szakszer­vezetek, amelyek tagjai tömege­sen léptek be a szociáldemokra­ta pártba. Így pl. a magántiszt­viselők és kereskedelmi alkal­mazottak, akik 1919. február 9- én a megyeháza nagytermében tartott gyűléseken csatlakoztak az SZDP-hez. A megye városai mellett a köz­ségekben is megalakultak és ak­tívan működtek a szakszerveze­tek és ezzel párhuzamosan erő­södött az SZDP baloldala, vala­mint a helyi kommunista szer­vezhetek. Orosháza lakossága is tevéke­nyen harcolt az új, szocialista társadalom megteremtéséért. A molnár- és malomipari munká­sok helyi csoportjának gyűlései­ről készült jegyzőkönyvek is hűen tükrözik azt, hogy a bal­oldali érzelmű munkásság a há­ború utáni súlyos gazdasági és politikai válságra tekintettel, fel­ismerte a forradalmi helyzetet, azt, hogy ez az idő a legalkal­masabb az összefogásra, harcra. Fokozatosan jutnak el addig, hogy a gazdasági követeléseken túlmenően, a politikai vezetést is meg kell szervezni. A már említett jegyzőköny­vek szerint 1919. március 5-én napirenden a munkabérek meg­állapítása, 1919. március 11-én a kollektív szerződés kidolgozá­sa, a partadó és a Népszava előfizetése volt, 1919. március 13-án pedig már összefogásra hív fel Balogh Imre titkár: „Nagy összetartásra van szükség, hogy javulás történjen”. Várkonyi Béla budapesti kül­dött az orosházi , munkások szakszervezeteiben a proletár- diktatúra szükségességéről be­szélt. Mezőkovácsházáról a követke. zőket jelenti Mikite István köz­ségi bíró az alispáni hivatal­nak: „a községbe érkező és be­szédeket tartó, a politikai moz­galmakat irányító pártküldöttek nagy befolyással vannak” a földmunkásokra, parasztokra. Nagyszénáson C zabán Samu állami iskolai tanító — a kom­munista értelmiség országosan kiemelkedő alakja — segítette a baloldali mozgalmat. A köz­ségben a Népszava cikkeiből felolvasásokat, vitákat rendez­nek, magyarázatokat fűznek a forradalmi eseményekhez. Cza­bán Samu előadásokat tart, kü­lönböző hírlapoknak cikkeket ír, amelyekben támadja a köz- igazgatás helyi és központi szerveinek felépítését, azok ve­zetőit. Békésen az ipari proletárok egymás után hozzák létre szak- szervezeteiket (vas- és fém­munkások, községi alkalmazot­tak, pincérek, molnár és malom­^^^VWWWWW*VWVWVS/WVWVVWWWVWWWV'vWWWAVWyW^VWW Nyomozás Egy barátom mesélte: — Néhány hónappal ezelőtt felfedeztem a vállalatunknál egy sik­kasztást. Arra is rájöt­tem, hogy kik a sikkasz­tok. Saját szakállamra azonnal elkezdtem a nyomozást. — A sikkasztok után? — kérdeztem sajnálkoz­va. — Dehogy a sikkasz­tok után. Saját magam után. Követtem nyomai­mat egészen hazáig, az­tán körülnéztem ottho­nomban: nem folyta­tok-e fényűző életet, nem rendeztem-e orgiát saját lakásomban, nem tartok-e háremet és a többi. A nyomozás meg­nyugtatott, ezekkel a vádakkal nem illethet­nek engem; szolidan la­kom, a vacsorára kiké­szített egy tál spenót tü­körtojással mégsem ne­vezhető orgiának, háre­met sem találtam, csak a feleségem stoppolta szomorkodva a gyerekek zokniját... — Egy szót sem ér­tek! Miért nem a tette­sek után nyomoztál? — Megőrültél?! Azok után már nem kellett nyomozni. A sikkasztók már megvoltak, a bizo­nyítékok is megvoltak, bármelyik pillanatban leleplezhettem volna őket, de még nem vol­tak bizonyítékaim az én becsületességemről. A sikkasztók leleplezésére ott voltak a hamis szám­lák, de arról nem volt írás a kezemben, hogy én nem állítottam ki ha­mis számlákat. Érted már? — Nem értem — fe­leltem csüggedten —, de azért csak mesélj to­vább. — A nyomozást nagy buzgalommal folytattam magam után. Átnéztem az életrajzaimat és egy talpig becsületes ember képe bontakozott ki előttem. Aztán kereszt­kérdéseket tettem fel a feleségemnek: vajon mi rendezett családi életet élünk-e? A feleségem azt vallotta, ha nem szór­nám el állandóan a ci­garetta hamuját, akkor rendezettnek lehetne ne­vezni... — Mi lett a sikkasz- tókkal? — türelmetlen­kedtem. — Nem tudom, miért érdekelnek téged annyi­ra a sikkasztók... Ez a nyomozásnak csak egy felderített mellékága. A felderítetlen főág én va­gyok: a leleplező. Tudd meg, hogy nem a lelep­lezett alibije fontos, ha­nem a leleplezőé. S itt jön a bökkenő: nem tudtam igazolni, hogy a hamis számlák kiállítá­sakor hol tartózkodtam. Képzeld magad az én helyemben! Az ügy egy­re igzalmasabbá vált, különösen akkor, ami­kor a sikkasztók rájöt­tek, hogy én mindent tudok róluk. Rögtön fe­gyelmit kértem magam ellen. — Magad ellen? — döbbentem meg. — Noná! A fegyelmi bizottság kiderítette ró­lam, hogy becsületes ember vagyok, kitűnő munkaerő, végezetül ke­zet csókoltak nekem és megajándékoztak egy ólomkristály vázával. Ez megnyugtatott... A kö­vetkező sakkhúzásom az volt, hogy egy ködös, őszi délelőttön áthelyez­tettem magam egy má­sik vállalathoz, alacso­nyabb munkakörbe, ki­sebb fizetéssel. Ezzel ki­szedtem ellenfeleim pisztolyából a tölténye­ket és amikor befolyásu­kat felhasz'-iálva át akartak helyeztetni en­gem, — csütörtököt mondtak. Én akkor már rég az új helyen vol­tam. Meg kellett szakad­nom a röhögéstől... A sikkasztóknak látniuk kellett, hogy kemény el­lenfélre akadtak ben­nem. Ezek után tíz da­rab névtelen levelet ír­tam új vállalatom igaz­gatójának, mindenfélével megrágalmaztam ma­gam, többek között az­zal is, hogy a nagy­anyám választófejedelem volt. Az igazgató behí­vatott magához és tud­tomra adta, hogy tizen­egy darab névtelen le­vel érkezett be ellenem, <ic ő gyűlöli a névtelen leveleket és a szemem eleit összeiépte mind. Remélem, figyeltél: ti­zenegy darab névtelen levelet tépett r'ssze, te­hát a sikkasztókő is köz­tük volt. Ezt az ütést is szerencsésen kivédte.n . — Könyörgöm. azt áruld el már végre, mi lett a sikkas ttokkal * Ee- iepltzted őket? — Az utolsó pillanat­ban — válaszolta a bi- látcm. — Már fel akar­tak jelenteni közérdekű tlentés elmulasztás i miatt... Mikes György Bo—já Ötvenhat vagon lucernamag Békésből ipari munkások, cipészek, sza­bok:. Gyomán a Kner Nyomda munkásai képviselték a mun­kások vezető rétegét, akik fog­lalkozásuk alapján is, az átla­gosnál képzettebbek voltak, jól ismerték a szocialista eszméket. A forradalmi helyzetnek megfe­lelően megnyerték a földmun­kásokat is, akik támogatták a nyomdászok programját. A férfiak mellett a nők is kivették részüket a szakszerve­zetek, a baloldali mozgalmak szervezésében, felismerve azok jelentőségét, megismerkedtek a szocialista mozgalom eszméjével, célkitűzéseivel. Nagyszénáson Eperjessy Vil­ma tanítónő vezetésével nőszer­vezetet alakítottak, rendszeresen találkoztak az SZDP székházá­ban és az óvoda helyiségében. 1918. december 22-én Szeghal. mon is létrehozták a Szervezett Munkásnők Pártját. A Polgári Olvasó Egylet nagytermében tartott alakuló ülésen mintegy 250 asszony és leány vett részt, elnökké Dapsy Gizella óvónőt választották, mert „személye garancia volt a szervezkedés eredményességére”. A társadalmi ellentétek kiéle­ződése, a KMP tömegbefolyá­sának növekedése miatt 1918 decemberétől kezdve a proletár­forradalom feltételeinek érlelő- dése. A munkásosztály radika- izálódását, a KMP befolyásának iövekedését mutatta a tömeg­mozgalomnak fellendülése. A parasztság soraiban is mi­volt a forradalmi erjedő" (Folytatjuk) Minivizor 68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázót 12. rejtvényünk Úvatos figyelmeztetés Hősünk nem szerette azokat az em­bereket, akik a kérdések seregével rohanták meg. Egyszer egy ilyen sok kérdéssel bővelkedő férfiú látogatta meg. Az író — mivel már ismerte a gyengéjét — mindjárt a belépésnél í így üdvözölte: — Uram, igen örülök, hogy láthatom ! önt, de kötelességemnek tartom eiő- I re tudtára adni, hogy mindazokról, melyekről kérdezni szándékszik, sem­mit sem tudok. Kérdésünk: kiről van szc? r 2 3 1 n 5 <b •i : -V * 8 É Vfszintes: 1. Akiről az anekdota szol. 5. 1003 római számmal. 6. Pen- getős hangszer. 7. Falevélnek is van. 8. Nagyobb kirándulás. Függőleges: 2. ... nózus, végzetes. Ürmérték. 4. Az ókori perzsa csá­szárok fejdísze ’). 6. Akadály. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejtvényszelvény 12, 1968. november 30.

Next

/
Thumbnails
Contents