Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

1963. november 28. 3 Csütörtök Új feladatok az iparvállalatoknál Reklám és propaganda Az új gazdaságirányítási rend- i viszont aktív piacszabályozó ke- szer „kísérleti évének” befejező reskedelmi tevékenység, ezek szakaszban vagyunk. Mégis úgy egymást kölcsönösen kiegészítik, tűnik, hogy a címszöyegben kö- | Ebből a koncepcióból kiindulva zol gazdasagr kategonak rpar- nehezen képzelhető el eredmé­vallalataink többségénél meg 1 ­mindig alárendelt szerepet ját­szanak. Persze, e jelenségnek megvan a logikus magyarázata. A felszabadulást követő években e közgazdasági kategóriákat — több más társukkal együtt — egy­szerűen „kihaj igáLtuk az abla­kon”, pusztán azért, mert — úgy­mond — „kapitalista kicsengé­sük” volt. Ilyen sorsra jutott még a piaci értékítélet, a kereslet és kínálat viszonya, a márka, az áru­minta- és végjegyoltalom és — még igen sok más gazdasági fo­galom és terelő. A jó bornak is kell cégér! Mindezek ellenére azonban a ré­gi mechanizmusban korántsem halt ki teljesen a reklámozás. Csak éppen többnyire más értel­met nyert, mint ami az elhiva­tottsága: inkább csak azokat a termékeket reklámozták, ame­lyek nem voltak kelendők. Ily módón a reklám és árupropagan­da a fogyasztók sokszor draszti­kusan erőszakos befolyásolásának, a mindenáron való értékesítésnek sajátos eszközévé vált. Ám nem véletlen az évszázados közmondás igazsága, miszerint a jó bornak is kell cégér! Miért is ne kellene? Képzeljünk csak el egy csupa kiváló tulajdonsággal és minőséggel rendelkező ipari terméket, amely azonban — kellő hírverés híján — az ismeretlenség homályába burkolózik. Hogyan vásárolja az ilyet a vevő, ha nem tud a létezéséről?! Nos, a célirányos és hatékony reklámozásnak és árupropagan­dának éppen az az erénye, hogy reálisan tájékoztatja a fogyasz­tókat. vásárlókat egy-egy árucikk létezéséről, jó tulajdonságairól, használhatóságáról. Ebben rejlik a jó reklám ereje, hatása. Köztu­dott például, hogy az újpesti ORION vagy a székesfehérvári VIDEOTON termékei ma már vi­lághírűek, mégis reklámozzák azokat. Ki ne ismerné a világ­márkát jelentő, háromarcú ORI- ON-emblémát vagy az igen kife­jező VT—TV betűjelzést. Persze, sorolhatnánk még a jól sikerült reklámok, propaganda-megoldá­sok sokaságát, amelyek az új gyártmányok vagy a már ismert cikkek népszerűsítését szolgálják. Ezek közül hadd említsük csupán a két évvel ezelőtt bevezetett KRESZ minőségi címkéket, ame­lyek a közlekedés jelzőtábláihoz hasonlóan, egyszerű ábrákkal il­lusztrálják, hogy az egyes textil­áruk mosásánál, vasalásánál, tisz­tításánál mi az ajánlott, illetve tiltott módszer. Reklámozás és marketing Vállalataink sokasága egyre in­kább felismeri, hogy a korábbi, termékelosztási termelés helyébe lépett piaci árutermelés mennyi­vel fokozottabb követelményeket támaszt az iparvállalati kereske­delmi tevékenységgel szemben. Az eredményes áruterítés és -értéke­sítés nélkülözhetetlen eszközévé vált a piackutatás, a marketing- tevékenység, egyáltalán a keres­kedelmi szellem igényes fejlesz­tése. Le kell szögezni, hogy koráb­ban eléggé elterjedt volt az a té­ves értelmezés, miszerint a mar- j keting-tevékenység azonos volna j a piackutatással. Ez téves nézet, j mert a marketing — vagyis a vál. J lalat piacbefolyásoló szerepe — azoknak a teendőknek, módsze­reknek és eszközöknek az összes­sége, amellyel a termelővállalat célkitűzéseit, érdekeit a piacon érvényesíteni tudja. Más megfo­galmazásban: a piackutatás első­sorban információs, a marketing nyes marketing piackutatás nél­kül, s mindkettőnek alapvető, eredményes eszköze a hatékony reklámozás és árupropaganda. Ezekben a tevékenységekben gya­korta olyan szoros összefonódás lelhető fel, hogy még jelleg sze­rint sem választhatók el egymás­tól. Ehelyütt arra gondolunk, hogy például az ízléses, hatékony áru­propaganda egyszer s mind mar­keting is, hiszen piacbefolyásoló szerepe van, viszont ugyanakkor az eredményes marketing egyben kitűnő reklámeszköze is lehet a termelővállalatnak. Meg kell itt jegyezni, amennyi­re hasznos lehet a célszerűen al­kalmazott árupropaganda, ugyan­olyan romboló hatást válthat ki az értelmetlen, semmitmondó, vagy éppenséggel félrevezető rek­lámozás. Vállalati belső propaganda Amennyire elegendhetetten esz­köze az értékesítésnek a hatáso­san alkalmazott reklámozás és árupropaganda, éppoly hasznos eszköze a termelésnek a vállalati belső propagandatevékenység. Ahhoz, hogy a vállalat küllemre tetszetős, minőségileg kifogásta­lan és használható árucikkekkel tudjon megjelenni a piacon, ter­mészetesen a termelőmunkának is kifogástalannak kell lennie. Ennek elérése viszont különböző ösztönzők alkalmazása nélkül aligha képzelhető eL Miért volna mindez propagan­datevékenység? — kérdezhetné bárki. Nos, a válasz kézenfekvő: amint a hatékony reklámozás vá­sárlásra ösztönzi a fogyasztót, éppúgy serkentik e belső propa­ganda-módszerek és eszközök a dolgozót a jobb, termelékenyebb, precízebb munkára, a jobb minő­ség elérésére. Némely propagandaeszköz — mint például egy-egy szalag­transzparens, dicsőségtábla, felhí­vás stb. — olykor unalmassá vál­hat, nem éri el a megfelelő pszi­chikai hatást. Van azonban egy, az utóbbi években megyénk több nagyobb vállalatánál, intézményé­nél is kitűnően bevált ösztönző, amely lehetőségeinél fogva rend­kívül hatékony belső propaganda- eszközzé válhat, s ez az üzemi új­ság. Az újságolvasó ember jól tudja, mit jelent számára, ha ke­zébe veszi kedvenc lapját. Kivált­képpen nagy az érdeklődése, ha e lapban csupa olyan témáról^ ol­vashat, amely munkahelyével — leszűkítve a kört: saját személyé,- vel — kapcsolatos. A termelőte­vékenység elsőrendű propagálója, a vállalaton belüli legkülönfélébb társadalmi szervezetek fóruma, a közvéleménykutatásnak és nép­szerűsítésnek hatékony orgánuma lehet egy színvonalasom szerkesz­tett üzemi lap. Üzemi lap megjelentetésének igénye a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban már többször felvetődött. A megvalósulás néhány aggályos­kodó miatt késlekedik, mert alap rendszeres megjelentetése — úgymond — anyagi ráfordítást igényel. Ez így igaz is. Ám az aggályoskodók nem vetnek szá­mot azzal, hogy az . üzemi lap megjelentetésével járó költségrá­fordítás csupán töredék része le­hetne annak a hozadéknak, ame­merós viszonylag lassan érlelődik. Megyénkben is vannak már olyan vállalatok, amelyeknél — új funk­cióként — reklám-szakember, piackutató, sajtó- és propaganda­előadó működik, ám vállalataink többségénél ez a folyamat valójá­ban még csak a felismerés stá­diumában van — esetleg még ott sem! A gyakorlati megvalósításra irányuló törekvéseket viszont a tartózkodás, a félénkség, az aggá­lyoskodás — nem egy esetben a hozzá nem értés, tapasztalatlan­ság — jellemzi. Sokkal nagyobb bátorsággal kellene e lehetőségek, hez hozzányúlni' Kasár Mátyás Irányelvek a negyedik ötéves terv lakásépítési és fejlesztési céljairól Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium más országos főhatóságok és minisztériumok közreműködésével kidolgozta a negyedik ötéves terv lakásépítési és lakásfejlesztési céljainak irányelv-tervezetét, amelyet a Gazdasági Bizottság is megvita­tott és némi módosítással elfoga­dott. Az ország nagy lakásépítési programjában 1961-től 1975-ig előirányzott egymillió lakásból várhatóan mintegy 600 000 készül el a harmadik ötéves terv végéig. A következő tervidőszakban tehát 400 000 új otthont kell építeni. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága 1964. évi építőipari határo­Megkezdődött a dohánybeszállitás A Magyar Dohányipar Nyíregy­házi Dohányfermentáló Gyárának Békéscsabai Dohánybeváltó Üze­mébe a gazdaságok november 12- én kezdték meg a dohány beszál­lítását és a hónap végéig mintegy 1200 mázsa beérkezését várják. A szállítás a jövő év február köze­péig tart és több mint 3500 mázsá­ra számítanak. Békéscsabáról a dohány gépi fermentálásra Debrecenbe kerül, Gyulai ex libris gyűjtő kiállítása Hajdúszoboszlón Sikeresen zárult Gyulán a já­rási könyvtárban a „Szovjetunió ex libris művészete” című kiállí­tás, melyet Póka György rajzta­nár anyagából állítottak össze. Ugyancsak Póka György magán­gyűjteményéből rendeznek kiállí­tást december 15-től 30-ig Hajdú­szoboszlón. A kiállítás előkészíté­sét már megkezdték, s annak pla­kátját, meghívóját a gyűjtő linó­metszetei díszítik majd. majd onnan visszaküldik tárolás­ra, amit aztán fokozatosan, igény­lés szerint szállítanak a gyárakba feldolgozásra. A megyében termelt szabolcsi dohányfajtákból Kos­suth, Terv és Munkás cigaretta készül. Az idén egyébként a dohány mi­nősége jó, azonban a tavaszi szá­razság miatt kevesebb a tavalyi­nál. A jövő évi termeltetésre a szer­ződéskötés megkezdődött. Moós István üzemvezető tájékoztatása szerint a gazdaságok előrelátható­lag több dohányt termelnek majd. mint az idén. Mivel munkaigé­nyes növény, különösen ott ked­vező a termelése, ahol a foglal­koztatottság gondot okoz. zatának megfelelően továbbra is a lakásépítés iparosításának fej­lesztése a legfontosabb feladat. Az É VM vállalatai a harmadik öt­éves tervben várhatóan 38-ról 76 százalékra növelik a házgyári és egyéb paneles építésmóddal léte­sített lakások arányát. A helyi körülményektől függően célszerű lehet más iparosított eljárás is. Fontos feladat azonban, hogy ne csak az ÉVM-hez tartozó, hanem a tanácsi és szövetkezeti építő­iparból is kiszorítsák az elavult építési módszereket. Így a ne­gyedik ötéves tervben célszerű lenne, hogy a tanácsi építőipar­ban épülő lakásoknak 50—55, a szövetkezeti építőiparban pedig 30—40 százalékát már blokkos módszerrel kivitelezzék. Az épí­tőanyagellátás bővítésével, kor. szerű tervek kidolgozásával és gazdaságos, újfajta épületszerke­zetek gyártásával kell segíteni a magánépítkezések fejlesztését is. A negyedik ötéves tervben fo­kozottabb követelmény, hogy na­gyobb arányban épüljenek laká­sok a városokban és a munkás­lakta településeken. Az építőipar szocialista szektorára bízott laká­soknak legalább 50 százalékát vá­rosokban kell felépítem. Az álla­mi és szövetkezeti építőiparnak a negyedik ötéves tervben mintegy 240 000 lakást kell felépítenie la­kótelepeken, többszintes házak­ban. A lakásépítés fejlesztésével szorosan összefügg az új és a régi lakóépületek közművesítése, s nem kevésbé fontos, hogy az épí­tőipar fokozottabb támogatást kapjon az épületgépészeti beren­dezéseket, felszereléseket, szerel­vényeket és hengerelt árukat gyártó iparágaktól is. Ezért a jö­vő év elején e két fontos ágazat fejlesztéséről is javaslatokat ter­jesztenek a Gazdasági Bizottság elé. Válogatott dokumentumok Békés megye 1918-19. évi történetéből Szabó Ferenc és G. Vass István összeállításában a napokban je­lent meg a „Békés megye 1918— 19-ben” című kötet, mely váloga­Hetvenéves jubileumát ünnepli a mezőberényi dalárda Nagy ünnepre készülnek Me- zöberényben: hetven esztendővel ezelőtt alakult meg a mezőberé­nyi dalárda, hogy azután egy si­kerekben gazdag pályát fusson be. Ennek a pályának emlékeze­tes, szép eredménye lesz novem­ber 30-án, szombaton este az a dalostalálkozó, melyen a jubiláns kórust ünnepük. A községi tanács dísztermében kezdődő műsort Siklósi Ferenc tanácselnök nyitja meg, majd az 1. számú általános iskola ének­kara köszönti a dalosokat. A ju­biláló kórus történetét Hathy Ti­lai tanár, az énekkar volt elnöke ismerteti és ugyancsak a prog­ram keretében adja át a műkö­dési érmeket a veterán dalosok­nak Puskel Pál tanácstitkár. A fennállásának 70. esztendejét ünneplő mezőberényi dalárda vendége lesz ezen a napon a ceg- lédberceli művelődési ház férfi­kara, a csorvási szövetkezeti ve­gyeskar, a gyulai művelődési ház kamarakórusa, a mezőtúri műve­lődési ház énekkara és az oros­házi Madrigál-együttes, melyet Szokolay Bálint karnagy, az Eu- rópa-hírű zeneszerző, Szokolay bor nyugalmazott általános isko- ; Sándor édr-^pja vezényel. Szakmunkás-vetélkedő a Férfifehérneműgyárban A Férfifehérneműgyár szakmun­kás-vetélkedőt szervezett, amely­ben a gyárak legjobbjai vesznek lyet a népszerű és hatásos belső ! részt. A békéscsabai gyár novern­propaganda-orgánum a termelé­kenység, a minőség és más gaz­dasági mutatók javításának elő­segítésén keresztül biztosíthatna. Elöljáróban említettük, hogy a gazdaságirányítás új rendszere óhatatlanul előtérbe helyezi a reklámozás és a propagandatevé­kenység szükségességét. E feüs­ber 26-án tartotta meg az elődön­tőt, ezen Békéscsabáról 14-en, az orosházi külső üzemből 6-an vol­taik. Ennek alapján az alábbi sor­rend alakult ki: Anti Jánosné, Nagy Eszter, Koczka Pálné (Oh.), Csányi Mária, Halustyák Eszter, Kolompár Margit (Oh.), Kovács F. Mihályné, Nagy Katalin, Tóth Gabriella, Kiss Anna és Kákái Istvánná (Oh.). Az első három helyezett 500, 400, illetve 300 fo­rint pénzjutalomban részesült, a többiek tárgyjutalmat kaptak. Mind a tizenegyen részt vesznek a vállalat vetélkedőjén Budapes­ten, ahová november 30-án, szom­baton reggel indulnak különautó- buszon. Jutalomképpen elkísérik őket azok, akik az elődöntőn nem kerültek a legjobb tizenegy közé. tott dokumentumokat tartalmaz a két forradalom időszakából. A kötet a TIT Békés megyei Törté­nelmi Szakosztályának feladatter­vében szerepelt, s így jellegében népszerű tudományos színvonalú. Az összeállítók a bevezetőben is elmondják, hogy céljuk az 1918. évi polgári demokratikus forrada­lom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság győzelmének 50. évfordulója jegyében megis­mertetni a megye korabeli esemé­nyeit, s az egykorú dokumentu­mok hitelével, erejével, hangula­tával színesebbé, gazdagabbá és tartalmasabbá tenni a jubileumi megemlékezéseket, a helytörténeti gyűjtőmunkát és a népművelés egészét. Jó módszer, hogy az egykorú forrásszövegeket bizonyos értéke­lésekkel is ellátják az összeállítók, és az eügazodást bibliográfiákkal segítik, melyben megtalálhatók az országos és megyei vonatkozá­sú monográfiák, dokumentumkö­tetek, tanulmányok és visszaemlé­kezések. Alapvető elgondolásuk az volt — és ezt meg is valósítják —, hogy a két forradalom históriájá­nak minden fontos kérdését olyan megyei vonatkozású, lehetőleg ed­dig publikálatlan dokumentumok­kal említsék meg, amelyek tartal­muknál fogva a forradalmi idő­szak lényeges, általánosítható té­nyeit is magukba foglalják. A kötetet helynévmutató, idő­rendi mutató és tartalmi jegyzék egészíti ki, biztosítva a gyors tá­jékozódást.

Next

/
Thumbnails
Contents