Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-28 / 279. szám
1963. november 28. 3 Csütörtök Új feladatok az iparvállalatoknál Reklám és propaganda Az új gazdaságirányítási rend- i viszont aktív piacszabályozó ke- szer „kísérleti évének” befejező reskedelmi tevékenység, ezek szakaszban vagyunk. Mégis úgy egymást kölcsönösen kiegészítik, tűnik, hogy a címszöyegben kö- | Ebből a koncepcióból kiindulva zol gazdasagr kategonak rpar- nehezen képzelhető el eredmévallalataink többségénél meg 1 mindig alárendelt szerepet játszanak. Persze, e jelenségnek megvan a logikus magyarázata. A felszabadulást követő években e közgazdasági kategóriákat — több más társukkal együtt — egyszerűen „kihaj igáLtuk az ablakon”, pusztán azért, mert — úgymond — „kapitalista kicsengésük” volt. Ilyen sorsra jutott még a piaci értékítélet, a kereslet és kínálat viszonya, a márka, az áruminta- és végjegyoltalom és — még igen sok más gazdasági fogalom és terelő. A jó bornak is kell cégér! Mindezek ellenére azonban a régi mechanizmusban korántsem halt ki teljesen a reklámozás. Csak éppen többnyire más értelmet nyert, mint ami az elhivatottsága: inkább csak azokat a termékeket reklámozták, amelyek nem voltak kelendők. Ily módón a reklám és árupropaganda a fogyasztók sokszor drasztikusan erőszakos befolyásolásának, a mindenáron való értékesítésnek sajátos eszközévé vált. Ám nem véletlen az évszázados közmondás igazsága, miszerint a jó bornak is kell cégér! Miért is ne kellene? Képzeljünk csak el egy csupa kiváló tulajdonsággal és minőséggel rendelkező ipari terméket, amely azonban — kellő hírverés híján — az ismeretlenség homályába burkolózik. Hogyan vásárolja az ilyet a vevő, ha nem tud a létezéséről?! Nos, a célirányos és hatékony reklámozásnak és árupropagandának éppen az az erénye, hogy reálisan tájékoztatja a fogyasztókat. vásárlókat egy-egy árucikk létezéséről, jó tulajdonságairól, használhatóságáról. Ebben rejlik a jó reklám ereje, hatása. Köztudott például, hogy az újpesti ORION vagy a székesfehérvári VIDEOTON termékei ma már világhírűek, mégis reklámozzák azokat. Ki ne ismerné a világmárkát jelentő, háromarcú ORI- ON-emblémát vagy az igen kifejező VT—TV betűjelzést. Persze, sorolhatnánk még a jól sikerült reklámok, propaganda-megoldások sokaságát, amelyek az új gyártmányok vagy a már ismert cikkek népszerűsítését szolgálják. Ezek közül hadd említsük csupán a két évvel ezelőtt bevezetett KRESZ minőségi címkéket, amelyek a közlekedés jelzőtábláihoz hasonlóan, egyszerű ábrákkal illusztrálják, hogy az egyes textiláruk mosásánál, vasalásánál, tisztításánál mi az ajánlott, illetve tiltott módszer. Reklámozás és marketing Vállalataink sokasága egyre inkább felismeri, hogy a korábbi, termékelosztási termelés helyébe lépett piaci árutermelés mennyivel fokozottabb követelményeket támaszt az iparvállalati kereskedelmi tevékenységgel szemben. Az eredményes áruterítés és -értékesítés nélkülözhetetlen eszközévé vált a piackutatás, a marketing- tevékenység, egyáltalán a kereskedelmi szellem igényes fejlesztése. Le kell szögezni, hogy korábban eléggé elterjedt volt az a téves értelmezés, miszerint a mar- j keting-tevékenység azonos volna j a piackutatással. Ez téves nézet, j mert a marketing — vagyis a vál. J lalat piacbefolyásoló szerepe — azoknak a teendőknek, módszereknek és eszközöknek az összessége, amellyel a termelővállalat célkitűzéseit, érdekeit a piacon érvényesíteni tudja. Más megfogalmazásban: a piackutatás elsősorban információs, a marketing nyes marketing piackutatás nélkül, s mindkettőnek alapvető, eredményes eszköze a hatékony reklámozás és árupropaganda. Ezekben a tevékenységekben gyakorta olyan szoros összefonódás lelhető fel, hogy még jelleg szerint sem választhatók el egymástól. Ehelyütt arra gondolunk, hogy például az ízléses, hatékony árupropaganda egyszer s mind marketing is, hiszen piacbefolyásoló szerepe van, viszont ugyanakkor az eredményes marketing egyben kitűnő reklámeszköze is lehet a termelővállalatnak. Meg kell itt jegyezni, amennyire hasznos lehet a célszerűen alkalmazott árupropaganda, ugyanolyan romboló hatást válthat ki az értelmetlen, semmitmondó, vagy éppenséggel félrevezető reklámozás. Vállalati belső propaganda Amennyire elegendhetetten eszköze az értékesítésnek a hatásosan alkalmazott reklámozás és árupropaganda, éppoly hasznos eszköze a termelésnek a vállalati belső propagandatevékenység. Ahhoz, hogy a vállalat küllemre tetszetős, minőségileg kifogástalan és használható árucikkekkel tudjon megjelenni a piacon, természetesen a termelőmunkának is kifogástalannak kell lennie. Ennek elérése viszont különböző ösztönzők alkalmazása nélkül aligha képzelhető eL Miért volna mindez propagandatevékenység? — kérdezhetné bárki. Nos, a válasz kézenfekvő: amint a hatékony reklámozás vásárlásra ösztönzi a fogyasztót, éppúgy serkentik e belső propaganda-módszerek és eszközök a dolgozót a jobb, termelékenyebb, precízebb munkára, a jobb minőség elérésére. Némely propagandaeszköz — mint például egy-egy szalagtranszparens, dicsőségtábla, felhívás stb. — olykor unalmassá válhat, nem éri el a megfelelő pszichikai hatást. Van azonban egy, az utóbbi években megyénk több nagyobb vállalatánál, intézményénél is kitűnően bevált ösztönző, amely lehetőségeinél fogva rendkívül hatékony belső propaganda- eszközzé válhat, s ez az üzemi újság. Az újságolvasó ember jól tudja, mit jelent számára, ha kezébe veszi kedvenc lapját. Kiváltképpen nagy az érdeklődése, ha e lapban csupa olyan témáról^ olvashat, amely munkahelyével — leszűkítve a kört: saját személyé,- vel — kapcsolatos. A termelőtevékenység elsőrendű propagálója, a vállalaton belüli legkülönfélébb társadalmi szervezetek fóruma, a közvéleménykutatásnak és népszerűsítésnek hatékony orgánuma lehet egy színvonalasom szerkesztett üzemi lap. Üzemi lap megjelentetésének igénye a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban már többször felvetődött. A megvalósulás néhány aggályoskodó miatt késlekedik, mert alap rendszeres megjelentetése — úgymond — anyagi ráfordítást igényel. Ez így igaz is. Ám az aggályoskodók nem vetnek számot azzal, hogy az . üzemi lap megjelentetésével járó költségráfordítás csupán töredék része lehetne annak a hozadéknak, amemerós viszonylag lassan érlelődik. Megyénkben is vannak már olyan vállalatok, amelyeknél — új funkcióként — reklám-szakember, piackutató, sajtó- és propagandaelőadó működik, ám vállalataink többségénél ez a folyamat valójában még csak a felismerés stádiumában van — esetleg még ott sem! A gyakorlati megvalósításra irányuló törekvéseket viszont a tartózkodás, a félénkség, az aggályoskodás — nem egy esetben a hozzá nem értés, tapasztalatlanság — jellemzi. Sokkal nagyobb bátorsággal kellene e lehetőségek, hez hozzányúlni' Kasár Mátyás Irányelvek a negyedik ötéves terv lakásépítési és fejlesztési céljairól Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium más országos főhatóságok és minisztériumok közreműködésével kidolgozta a negyedik ötéves terv lakásépítési és lakásfejlesztési céljainak irányelv-tervezetét, amelyet a Gazdasági Bizottság is megvitatott és némi módosítással elfogadott. Az ország nagy lakásépítési programjában 1961-től 1975-ig előirányzott egymillió lakásból várhatóan mintegy 600 000 készül el a harmadik ötéves terv végéig. A következő tervidőszakban tehát 400 000 új otthont kell építeni. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1964. évi építőipari határoMegkezdődött a dohánybeszállitás A Magyar Dohányipar Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárának Békéscsabai Dohánybeváltó Üzemébe a gazdaságok november 12- én kezdték meg a dohány beszállítását és a hónap végéig mintegy 1200 mázsa beérkezését várják. A szállítás a jövő év február közepéig tart és több mint 3500 mázsára számítanak. Békéscsabáról a dohány gépi fermentálásra Debrecenbe kerül, Gyulai ex libris gyűjtő kiállítása Hajdúszoboszlón Sikeresen zárult Gyulán a járási könyvtárban a „Szovjetunió ex libris művészete” című kiállítás, melyet Póka György rajztanár anyagából állítottak össze. Ugyancsak Póka György magángyűjteményéből rendeznek kiállítást december 15-től 30-ig Hajdúszoboszlón. A kiállítás előkészítését már megkezdték, s annak plakátját, meghívóját a gyűjtő linómetszetei díszítik majd. majd onnan visszaküldik tárolásra, amit aztán fokozatosan, igénylés szerint szállítanak a gyárakba feldolgozásra. A megyében termelt szabolcsi dohányfajtákból Kossuth, Terv és Munkás cigaretta készül. Az idén egyébként a dohány minősége jó, azonban a tavaszi szárazság miatt kevesebb a tavalyinál. A jövő évi termeltetésre a szerződéskötés megkezdődött. Moós István üzemvezető tájékoztatása szerint a gazdaságok előreláthatólag több dohányt termelnek majd. mint az idén. Mivel munkaigényes növény, különösen ott kedvező a termelése, ahol a foglalkoztatottság gondot okoz. zatának megfelelően továbbra is a lakásépítés iparosításának fejlesztése a legfontosabb feladat. Az É VM vállalatai a harmadik ötéves tervben várhatóan 38-ról 76 százalékra növelik a házgyári és egyéb paneles építésmóddal létesített lakások arányát. A helyi körülményektől függően célszerű lehet más iparosított eljárás is. Fontos feladat azonban, hogy ne csak az ÉVM-hez tartozó, hanem a tanácsi és szövetkezeti építőiparból is kiszorítsák az elavult építési módszereket. Így a negyedik ötéves tervben célszerű lenne, hogy a tanácsi építőiparban épülő lakásoknak 50—55, a szövetkezeti építőiparban pedig 30—40 százalékát már blokkos módszerrel kivitelezzék. Az építőanyagellátás bővítésével, kor. szerű tervek kidolgozásával és gazdaságos, újfajta épületszerkezetek gyártásával kell segíteni a magánépítkezések fejlesztését is. A negyedik ötéves tervben fokozottabb követelmény, hogy nagyobb arányban épüljenek lakások a városokban és a munkáslakta településeken. Az építőipar szocialista szektorára bízott lakásoknak legalább 50 százalékát városokban kell felépítem. Az állami és szövetkezeti építőiparnak a negyedik ötéves tervben mintegy 240 000 lakást kell felépítenie lakótelepeken, többszintes házakban. A lakásépítés fejlesztésével szorosan összefügg az új és a régi lakóépületek közművesítése, s nem kevésbé fontos, hogy az építőipar fokozottabb támogatást kapjon az épületgépészeti berendezéseket, felszereléseket, szerelvényeket és hengerelt árukat gyártó iparágaktól is. Ezért a jövő év elején e két fontos ágazat fejlesztéséről is javaslatokat terjesztenek a Gazdasági Bizottság elé. Válogatott dokumentumok Békés megye 1918-19. évi történetéből Szabó Ferenc és G. Vass István összeállításában a napokban jelent meg a „Békés megye 1918— 19-ben” című kötet, mely válogaHetvenéves jubileumát ünnepli a mezőberényi dalárda Nagy ünnepre készülnek Me- zöberényben: hetven esztendővel ezelőtt alakult meg a mezőberényi dalárda, hogy azután egy sikerekben gazdag pályát fusson be. Ennek a pályának emlékezetes, szép eredménye lesz november 30-án, szombaton este az a dalostalálkozó, melyen a jubiláns kórust ünnepük. A községi tanács dísztermében kezdődő műsort Siklósi Ferenc tanácselnök nyitja meg, majd az 1. számú általános iskola énekkara köszönti a dalosokat. A jubiláló kórus történetét Hathy Tilai tanár, az énekkar volt elnöke ismerteti és ugyancsak a program keretében adja át a működési érmeket a veterán dalosoknak Puskel Pál tanácstitkár. A fennállásának 70. esztendejét ünneplő mezőberényi dalárda vendége lesz ezen a napon a ceg- lédberceli művelődési ház férfikara, a csorvási szövetkezeti vegyeskar, a gyulai művelődési ház kamarakórusa, a mezőtúri művelődési ház énekkara és az orosházi Madrigál-együttes, melyet Szokolay Bálint karnagy, az Eu- rópa-hírű zeneszerző, Szokolay bor nyugalmazott általános isko- ; Sándor édr-^pja vezényel. Szakmunkás-vetélkedő a Férfifehérneműgyárban A Férfifehérneműgyár szakmunkás-vetélkedőt szervezett, amelyben a gyárak legjobbjai vesznek lyet a népszerű és hatásos belső ! részt. A békéscsabai gyár novernpropaganda-orgánum a termelékenység, a minőség és más gazdasági mutatók javításának elősegítésén keresztül biztosíthatna. Elöljáróban említettük, hogy a gazdaságirányítás új rendszere óhatatlanul előtérbe helyezi a reklámozás és a propagandatevékenység szükségességét. E feüsber 26-án tartotta meg az elődöntőt, ezen Békéscsabáról 14-en, az orosházi külső üzemből 6-an voltaik. Ennek alapján az alábbi sorrend alakult ki: Anti Jánosné, Nagy Eszter, Koczka Pálné (Oh.), Csányi Mária, Halustyák Eszter, Kolompár Margit (Oh.), Kovács F. Mihályné, Nagy Katalin, Tóth Gabriella, Kiss Anna és Kákái Istvánná (Oh.). Az első három helyezett 500, 400, illetve 300 forint pénzjutalomban részesült, a többiek tárgyjutalmat kaptak. Mind a tizenegyen részt vesznek a vállalat vetélkedőjén Budapesten, ahová november 30-án, szombaton reggel indulnak különautó- buszon. Jutalomképpen elkísérik őket azok, akik az elődöntőn nem kerültek a legjobb tizenegy közé. tott dokumentumokat tartalmaz a két forradalom időszakából. A kötet a TIT Békés megyei Történelmi Szakosztályának feladattervében szerepelt, s így jellegében népszerű tudományos színvonalú. Az összeállítók a bevezetőben is elmondják, hogy céljuk az 1918. évi polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság győzelmének 50. évfordulója jegyében megismertetni a megye korabeli eseményeit, s az egykorú dokumentumok hitelével, erejével, hangulatával színesebbé, gazdagabbá és tartalmasabbá tenni a jubileumi megemlékezéseket, a helytörténeti gyűjtőmunkát és a népművelés egészét. Jó módszer, hogy az egykorú forrásszövegeket bizonyos értékelésekkel is ellátják az összeállítók, és az eügazodást bibliográfiákkal segítik, melyben megtalálhatók az országos és megyei vonatkozású monográfiák, dokumentumkötetek, tanulmányok és visszaemlékezések. Alapvető elgondolásuk az volt — és ezt meg is valósítják —, hogy a két forradalom históriájának minden fontos kérdését olyan megyei vonatkozású, lehetőleg eddig publikálatlan dokumentumokkal említsék meg, amelyek tartalmuknál fogva a forradalmi időszak lényeges, általánosítható tényeit is magukba foglalják. A kötetet helynévmutató, időrendi mutató és tartalmi jegyzék egészíti ki, biztosítva a gyors tájékozódást.