Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
MSZMP^Központi Bizottságának ünnepi ülése (TTViT-i rfrt-f/í m _ s í,u_T_'n (Folytatás a 2. oldalról) i zetekkel harcolva és a szóban ban a kommunista és munkéspár- forSó kérdésekkel érdemben fogtok 1957-es és 1960-as értekezle- lakkozva, megfelelő következtetétén elfogadott megállapításoknak, t sekre jutott. Véleményünk szerint amelyek megfogalmazásában pár- ' a, szocializmus eredményes építé11 i «-i 1 — " — — — * w, „ Li. r* Ó n o V r'/lll.-PArf T To • n r* i 1 ó o ol I > — tunk is részt vett. Az utóbbi években széles körű vita alakult ki a pártok, között a kommunista mozgalom és különösen a szocialista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a marxizmus—leninizmussal ellentétes jobb- és „baloldali” nézetek is jelentkeztek, közöttük több séhez szükség van: szilárd munkáshatalomra; a marxista—leninista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista állam szervező szerepére; szocialista tervgazdaságra; szocialista közoktatásra, kultúrára; szocialista közgondololyan, amely éppen az 1956-ban j kodásra; a többi szocialista or- Magyarországon fellépett revizi- I szaggal való internacionalista onista irányzat állásfoglalásaiban nyert megfogalmazást. Ezeket a nézeteket — különösen a csehszlovák események kapcsán — újabban ismét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbözőbb dolgokról. Elsősorban a párt szerepéről, a törvényességről, a hatalom megosztásáról, és monopóliumáról, a szabadságról, a sajtó- szabadságról, a humanizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mindezekről szocialistaellenes, kommunistaellenes éllel, gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységét bomlasztó nacionalista nézetekkel átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló néegyüttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük hazánkban. Pártunk szilárdan ragaszkodva a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elveihez, a leghatározottabban elutasította és elutasítja a nacionalizmus, a szovjetelle- nesség minden válfaját, jelentkezzenek azok a kínai vezetők vagy bárki más részéről. Határozottan elutasít minden olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocialista állam szervező szerepét támadja vagy kérdésessé teszi bármilyen jelszóval vagy címen. A hatalom nálunk: munkáshatalom Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem tűrt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom nálunk: munkáshatalom. Az állam fő politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag átfogja az összes dolgozó osztályokat és rétegeket, politikailag pedig a kommunisták és párton- kívüliek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom felépítésének céljával. A sajtó, a rádió, a televízió fontos tömegkommunikációs eszköz, amely segítheti és segíti is világnézetünk propagálását, szocialista céljaink népszerűsítését, a közvélemény formálását. Ugyanakkor hatalmi eszköz is, amelynek megvannak az ésszerű és szükségszerű korlátái. Nálunk nincs cenzúra, de a sajtó útján elkövetett háborús uszítást, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a faji és a felekezeti uszítást, a rendszer elleni uszítást, hangulat- keltést a törvény tiltja és bünteti. Nem felejtjük el és nem szabad elfelejteni másoknak sem, hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, annak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen ~ tapasztalatokkal szolgált. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért harcolunk. A népek békéjére törő imperializmussal szemben világszerte növekszik az elégedetlenség. A föld minden táján kibontakozó és erősödő anti- imperialista tömegmozgalmak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlenségükért, demokratikus jogaikért, a békéért. Az ily módon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. Imperialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemrégiben felszabadult népieket, országokat és általában a haladás erőit. A jelenlegi nemzet, közi helyzet a világ minden térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás, a béke híveinek összefogását követeli meg. Nekünk ez volt eddig is az elvi álláspontunk, ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövőben is. Valamennyi szocialista országgal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszünk. Az utóbbi években egyes szocialista országok, valamint kommunista és munkáspártok viszonylatában keletkezett nézeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehetőségét, hogy sok kérdésben együttműködjünk és még kevésbé azt, hogy akcióegységre lépjünk közös ellenségünkkel, a nemzetközi imperializmussal szemben. Mi, kiindulva az alapvetően közös érdekekből, azokban a viszonyúlatokban is, ahol nézeteltérések vannak, ezek elvtársi rendezésére törekszünk, és a kap- csolatok, a két- és többoldalú találkozók, az eszmecserék hívei vagyunk. A párt a sássiót tisztán és magasan tartotta A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva támogatta a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi találkozójának összehívását. Az előkészítő bizottság épp>en e héten tartotta meg eredményesen zárult soros ülését Budapesten. Ezt a tényt és az állásfoglalásokat örömmel üdvözöljük, és úgy véljük, hogy újabb nagy lépést tettünk előre. A nemzetközi találkozó közeli összehívására — véleményünk szerint — a helyzet valóban megérett, a feltételek adottak. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk 50 éves, harcos útját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve, büszkén tekinthetünk az alapítástól eltelt 50 esztendőre. A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta, az eszme győzött. Mi, magyar kommunisták mindig azt vallottuk pártunkról, hogy eszköz, fegyver a munkás- osztály, a magyar nép szolgálatában, de ahhoz, hogy a párt az osztályharcban soha ki nem csór. buló fegyverré váljék és az is maradjon, ahhoz mindig kellettek olyan emberek, akik önzetlenül és áldozatkészen, akár életük árán is szolgálták a p>árt ügyét. A munkásosztály, a nép soraiban mindig voltak ilyen emberek, s ahogy voltak, úgy vannak és mindig is lesznek, amíg harcolni kell a népért, a békéért, a szocializmusért. Ma, a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondolunk az alapítókra, azokra az elvtársakra, akik létrehozták a pártot, győzelemre vitték a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, azokra, akik az ellenforradalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartották a pártot, azokra, akik a fel- szabaduláskor s azt követően harcoltak a hatalomért, dolgoztak az ország újjáépítéséért. Megbecsüléssel gondolunk egész párttagságunkra és mindazokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocialista társadalom alapjait, s tovább építik azt. Gondolunk ma azokra a barátainkra is, akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát követve, mint jó szövetségeseink, velünk együtt dolgoznak a szocialista társadalom teljes felépítésén, szolgálják a munkásosztály, a nép, a szocialista haza szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjúságára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik holnap viszik tovább a zászlót! Tisztelt Központi Bizottság, kedves Elvtársak, Elvtársnők! A Központi Bizottság tagjai között és itt ezen az ülésen a pártnak sok veterán harcosa van jelen. ök tanúsíthatják, érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdelmes harcokban győzelemre vezette a munkásosztályt. Pártunkban megvolt és bizton hisszük, a jövőben is meglesz a képesség történelmi küldetésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. évfordulóján ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magyar Szocialista Munkáspártra. (Taps.) Pártunk szoros egységben halad ezután is nemzetközi osztálytestvéreinkkel és tovább vezeti népünket a szocialista Magyarország megteremtésének útján, a népek reménysége, a kommunizmus ragyogó távlatai felé. Éljen a magyar munkásosztály és marxista—leninista forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljenek és virágozzanak a szocialista országok, éljen a kommunista világmozgalom, éljen a proletárnemzetköziség! Kádár János beszéde után hosz_ szán zúgott az ütemes taps, majd az elnöklő Biszku Béla Hevesi Gyulának, a párt régi harcosának, a Központi Bizottság tagjának adta meg a szót. Heves Gyula felszólalása után Biszku Béla ismertette a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának az MSZMP Központi Bizottságához küldött üdvözletét Az ünnepi ülés részvevői nagy tapssal válaszoltak az üdvözlő szavakra és jókívánságokra. Ezután a legifjabb nemzedék, az ifjúkommunisták és az úttörők küldöttei köszöntötték a Központi Bizottság ünnepi kibővített ülését. Fehér inges, vörös nyakken- dős harsonások díszjelére, a „Mi, kommunista ifjak indulunk” című dal hangjaira vörös kendőt lobogtatva léptek be ifjúságunk, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a magyar úttörők jóval több mint egymilliós táborának követei, akik a KISZ vörös és az úttörők nemzetiszínű zászlaját hozták. Az ifjú generáció nevében Puskás Mátyás, a GANZ-Mávag fiatal hegesztője, szocialista brigádtag mondott üdvözlő szavakat. Az elnöklő Biszku Béla javaslatára ezután a Központi Bizottság egyhangúlag határozatot foga. dott el a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Biszku Béla zárta be az ülést, amelynek végén a részvevők elénekelték • az Internacionálét. Kitüntetések az évforduló alkalmából A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt a Parlamentben Loson- czd Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kitüntetéseket nyújtott át. A Központi Bizottság fogadása a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szombaton este fogadást adott a Parlamentben. A fogadáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, s ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság ünnepi ülésének részvevői. (MTI) ‘fátypáJly&ciuakcís Bállá Jóska a tanácsterem ablakához lépett, nézte Bokros Miskát, hogyan csúszkál a fagyos járdán. Sóhajtott és hátrafordult. A takarítónő lesett be az ajtón, ki tudja hányadszor, vannak-e még bent, takarítana már, mert sietnie kell haza, főz krumlipaprikást, azzal jól megtelik a gyerekek gyomra. Bállá Jóska leakasztotta a fogasról báránybéléses kabátját és lassan elindult az ajtó felé, s a takarítónő már tolta is be az ajtónyíláson a seprűt, a törlőrongyot, a lapátot, a szemetes vödröt.. A korcsolyázók már ott topogtak a jégpályán, a korcsolyákat kötötték fél, az ünnepi aktus más résztvevői pedig körülöttük álltak, amikor Bokros Miska megjelent a holtág partján, megállt, s büszkén körüihordoz- ta a tekintetét, mennyi fiatal! Hiába, nagy vonzóereje van a sportnak, majd felhívja a tanácselnök figyelmét, anyagi eszközökkel is jobban támogassák. Most nem is tudja, hol tart a sportegyesület, nem volt ideje sem érdeklődni, sem meglátogatni őket azóta, hogy a futball- pálya rendbehozataláról, az úszócsoport, a sakkcsoport megalakulásáról tárgyaltak. Jó, hogy küldtek meghívót a jégpálya avatására, láthatja, nem is gondolta volna, hogy ilyen jól sikerül. Sietve elindult a partról levezető lépcsőkön, most felhasználja az alkalmat s a pályával bizonyítja, milyen nagyszerű az ifjúság, mire képes, hadd értsék meg az olyan vészmadarak, mint a postás kisasszony, hogy nem a tízparancsolaton múlik az ifjúság erkölcsi arculata, hanem azon, hogy mennyire izzik benne az alkotás vágya, mert ez szabadítja fel azt az erőt, mellyel hegyeket lehet elmozdítani. Megtorpant egy pillanatra, ott verte össze a bokáját a többiek közt Galgóczy Iván is. Más is érdekli ezt, nemcsak a sakk? Alig, hogy odaért, többen körülfogták és kérték, hogy az ünnepi megnyitóban emlékezzen meg a lelkész úr fáradhatatlan munkájáról, mellyel segítette létrehozni ezt a szép sportot, A tanács adott ugyan pénzt a pályára, ezért köszönet jár, de a fiatalságot ő buzdította, hogy sajátítsák el a korcsolyázás szépségeit. Az oktatónak már csak az volt a dolga, hogy szakszerűségre tanítsa meg őket. Bokros Miska összeverte kesztyűbe bújtatott kezét, pedig inkább forróság járta végig. Szeme a holtág túlsó partján akadt meg a csüngő, zúzmarától csillogó fűzfaágakon, majd észrevette a tanács művelődésügyi előadóját, odament hozzá, félrevonta, hogy nagyon sajnálja, nem tud itt maradni a megnyitáson, most üzentek, a járáshoz kell mennie sürgősen, és hogy percet sem várhat, mert még vissza kell jönnie, estére szemináriumot vezet, Tartson a művelődésügyi előadó ünnepi beszédet. Az előadó mire felfogta, miről is van szó, Bokros Miskát már fent a parton sem látta. Többen hozzásiettek, hová ment Bokros Miska, ő meg alig bírta kinyögni, hogy sürgősen elhívták, amazok meg forgatták a fejüket, hiszen nem láttak senkit odamenni; de hát akkor ki tartja a megnyitót? — Itt a tiszteletes úr! — kiáltott valaki. Az előadó szűknek érezte nyakán az inget és mutatóujjával tágítgatta. Igaz, a lelkész a sportegyesület elnöke, evidens lenne, csakhogy őt kérte meg Bokros Miska. Mi az ördögnek is ment ki, de hát ő is korcsolyázott annak idején a főiskolai csapatban, kedvenc sportága volt. Egymás után csattantak a szavak: „Halljuk!... Halljuk...” Es a következő pillanatban Galgóczy Iván lágy hangjára figyeltek. Nem messzire tőle a postás kisasszony világoszöld kalapja libegett, gazdája igenlően bólogatott... Másnap Bokros Miska telefonon felhívta a művelődésügyi előadót, jól sikerült-e a megnyitás. Az előadó pillanatokig mukkanni sem tudott, hogyan mondja el a történteket. Bokros Miska ingerült lett,, miután a telefonhallgató némán tapadt a füléhez. — Beszéljen már, má történt? — Semmi... — Mi az, hogy semmi? — Azt akartam mondani, semmi különösebb — eredt meg lassan az előadó hangja. — Tehát rendben van minden? — Igen. Azaz, hogy... — Micsoda? — Azt akartam mondani, hogy a sportegyesület elnöke tartotta a megnyitót. — Az is ott volt? — Igen. — Hát ez nagyon jó. Profil-, jába való.... Micsoda?... Ki az elnök?... Galgóczy?... Bokros Miska leejtette a telefonhallgatót és üres zsákként rogyott a székre. Azután az íróasztalra könyökölt, s belemarkolt a hajába. Ekkor kopogtak az ajtón. Bállá Jóska lépett be, akire elborult szemekkel nézett. Ködös foltok keringtek előtte s mintha Bállá Jóska ezek közt fúródott volna előre, amikor az íróasztal elé húzott egy széket és ráült. Ügy érezte, amannak a szavai messziről kígyóznak, tehát mégsem ő avatta fel a jégpályát?... Ügy bizony, ha nem vigyázza valaki a kertjét, elburjánzik abban a gaz. Hiába mondja akármilyen hangosan is másoknak, hogy milyen jó gazda. A nagy szavak olyanok, mint a festett léggömbök, csillogva röppennek a magasba és ott szétpukkannak. Es mi marad utánuk? Semmi... (Vége)
