Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

1968. november 23. 4 Szombat Első gazdasági napilapunk: a Világgazdaság Vállalataink gazdasági szakem­berei, a termelés és az értékesí­tés irányítói évek óta kérik egy gyors, széles körű tájékozódási lehetőséget biztosító világgazda­sági napilap megjelentetését. Az új információs forrás — célkitűzéseiben a jelzett igények­hez igazodó lap — 1969. január 1- én indul VILÁGGAZDASÁG címmel. A Konjunktúra- és Piac­kutató Intézet és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara gondozásában jelenik meg, s már eddigi próba­számai is jelentős érdeklődést váltottak ki a gazdasági szakem­berek körében. A VILÁGGAZDASÁG az első gazdasági napilap Magyarorszá­gon. Uj tehát, nemcsak célkitű­zéseiben, jellegében is: frisseségét a napi megjelenés is biztosítja. De — megtölthető-e heti négy al­kalommal négy, egyszer pedig nyolc oldal aktuális., a széles gazdasági-műszaki vezető réteget érdeklő információs és cikk­anyaggal? A kérdésre — melyet egyébként már eddig is sokan feltettek a lap szerkesztőinek — igennel lehet válaszolni. Széles és bőséges információ és tapasztalt szakemberek gárdája áll a lap szerkesztőinek rendelkezésére. Mindezen túl a Konjunktúra- és Piackutató Intézet eddigi — na­ponta, hetenként vagy évente kétszer-háromszor megjelent — kiadványai az új lap hasábjaira kerülnek. A lap, „Magyar Gazda­ság — Világgazdaság” oldalán pedig a hazai vállalatokat, közvet­lenül is érintő, külkereskedelmi és általában nemzetközi gazdasági vonatkozású cikkek és informá­ciók biztosítják a szakemberek szélesebb körű tájékozódását. Nem budapesti — országos lap a VILÁGGAZDASÁG. Az önálló exportjogot kapott vagy export­cikkeket gyártó, importot igény­lő vállalatok — az ipartelepítési politika következtében — egy ré­sze vidéken van: nekik is, róluk is szól a lap. Exportlehetőségeik növelése, cikkeik piacának érté­kelése, új, kedvező lehetőségek feltárása, a világpiaci árak ala­kulása és egy sor más, a vidéki üzemeket, vállalatokat — iparit és mezőgazdaságit egyaránt — érintő témával rendszeresen fog­lalkozik majd a lap — esetenként, akár az érintettek kérésére is. is. Köziiletek munkaerőigénye Éjjeliőrt felveszünk. Békéscsaba és1 Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz, Bajza u. 9. A 8. számú Autóközlekedési Vállalat felvételre keres gépkocsivezetőket és segédmunkásokat békéscsabai telep­helyre. Jelentkezés: munkaügyi cso­portnál, Békéscsaba, Szarvasi út 87. Élelmiszerkereskedő segédet, túrá­zókat, nyugdíjas férfit éjjeliőrnek fel­veszünk. FüSZÉRT, Békéscsaba, Csor- vásj út. A Pamuttextilművek Frottiergyára, Budapest, XIII., Fáy utca 81—83. fel­vesz: szövőipari tanulókat 1963. feb­ruár 1-én beinduló egyéves képzésre. Azok a vm. általános iskolát vég­zett leányok és fiúk jelentkezhetnek, akik 15. életévüket 1969. május 31-ig betöltik. Vidékieknek szállást bizto­sítunk. Jelentkezés a gyár személy­zeti osztályán személyesen vagy le­vélben legkésőbb december végéig. a gyár üzemgazdasági Jelentkezés osztályán. A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) csorvási kerületébe tejházvezetőt keres. Szakképzettség és több éves gyakorlat szükséges. Jelent­kezés a gazdaság főállattenyésztőjénél, személyesen. Felvétel esetén útikölt­séget térítünk. Az Országos Sertéshizlaló Vállalat Békéscsaba, I. számú telepe kazán­fűtőt, éjjeliőrt és segédmunkásokat vesz fel. A Fővárosi 3. sz. Építőipari Válla­lat felvesz kőműves, ács, állványozó, tetőfedő, bádogos, vlzszerelő, Öve­ges, hidegburkoló szakmunkáso­kat, kubikos, valamint betanított és segédmunkásokat 44 órás, 5 napos munkahéttel (minden szombat sza­bad), jó kereseti lehetőség. Vidékiek­nek munkásszállás van. Felvétel ese­tén felutazási költséget térítünk. Ku- Továbbá felveszünk 16. évét betöltött ! lönélési, idény- és egyéb pótlékot is leányokat szövő és orsózó tanulónak. ; biztosítunk. Szakmákra betanítunk. Je­lt. évet betöltött férfiakat segédmun- lentkezés: Budapest, vm., Csokonai kásnak 3 műszakos üzemben. Szállást, í u. 6. sz., Emke aluljárónál. (Munka- kedvezményes étkeztetést biztosítunk, ügyi osztály.) Nemzetiségi tanárok lesznek Háromszor három és feles szo­bában öt vaságy, egy szekrény, az ablak előtt íróasztal. A sza­badon maradt falrészen könyves­polc. Egyik sarkára régimódi ko­csislámpa van akasztva. A köny­vek között megsárgult koponya. Az emeletes ágyak fölött mindkét oldalon egy-egy festmény, látha­tóan a szoba lakóinak műve. Ezt láttam a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola Fiúkollégiumának egyik szobájában, amikor Oroján István IV. éves képzőét kerestem. Ruganyos mozgású, éléhk em­ber. Megtudván látogatásom cél­ját, kedvesen tessékel a társalgó­ba. Csendben beszélgetünk, mi­vel az egyik sarokban vékony ar­cú fiatalember tanul nagy halom könyv között. Akadozva indul a beszélgetés, mert Oroján István szerényen hárítja el a személyét érintő kérdéseket és csak jóval később, amikor a feszültséget si­kerül feloldanunk, hajlandó ma­gáról szólni. Battonyán született diáknak lenni ma nagyon jó do­log. — Legközelebbi tervei? — Nagy erőpróba előtt állok. Hat képet adtam be zsűrizésre a Szegedi Téli Tárlatra. Remélem, a zsűri talál közöttük olyat, ame­lyiket méltónak tartja a kiállí­tásra. Sokat beszélgettünk a festészet­ről és így kézenfekvő volt meg­kérdeznem, hogy kiket tekint Oroján István a festészetben, pél­daképeinek? Erre egyértelmű választ nem adott, mert ahogy másfél hónap tapasztalata után a tanárképző főiskoláról? — Nehéz kérdés. Elsősorban az a furcsa, hogy itt nincs felelés, kényszerítve van az ember az önálló gondolkodásra. Nehéz megszokni a jegyzetelést. Es ami legnehezebb, a ruszszisztikába va­ló bevezetés. Nem arról van szó, hogy nem értenénk, inkább az, hogy majd ebből a tantárgyból is vizsgáznunk kell. — Mennyi a szabad idejük és mire használják fel? — Szabad időnk — hogy úgy mondjam —. bőségésen van, hi­mondta Cézanne, Csontváry, Pi- j szem délutánjaink rendelkezé- cassó mellett legközelebbi mes-1 sünkre állnak, de hogy ebből terét, Vinkler Lászlót tekinti el- j mennyi szabadot csinál az ember sősorban példaképének. * A leánykollégiumban is Békés megyei fiatalokat kerestem. Es találtam is. Varga Anna első év­folyamos, azaz gólya. Szarvasról került a Szegedi Tanárképző Fő­iskolára. Ö is szeretne négy év és élt addig, amíg el nem került múlva visszakerülni a megyébe, a gyulai román gimnáziumba. Je- elsősorban Szarvasra. A szlovák lenleg is a román nyelv műveié- | és orosz nyelvet tanítani, mert sére készül, azonkívül a rajzot j hiszen szlovák—orosz szakos. Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Fe'doígozta: Márlcusz László. Rajzolta: Záród Ernő. választotta tanári hivatásul. Ami­kor az ösztöndíj felől kérdem, j leplezetlen büszkeséggel mondja, hogy Népköztársasági ösztöndíjat kap. Beszélgetésünkből az is ki­derül. hogy ezelőtt négy évvel! hatan indultak Békésből diákok azon az úton, amely a tanári ké­pesítést megadja. Sajnos a IV. j évfolyam -elején már csak ő in­dult. A többiek lemaradtak. Terveiről kérdezem. — Nagy céljaim vannak. Mert melyik az a fiatal, akinek nin­csenek nagy tervei? — teszi hoz­zá mosolyogva. — Mindenek-! előtt szeretnék visszakerülni Bé- j kés megyébe, s ha lehetőség vol- | na rá, Gyulára. Hogy miért? Hát i több oka van. Ügy érzem, me­gyémnek, szűkebb hazámnak szüksége van romány nyelvű ta­nítókra. Ezenfelül az sem közöm­bös, hogy gimnáziumi éveim alatt Gyulán ismerkedtem meg j menyasszonyommal, aki ugyan-1 csak itt. tanul és szintén IV. éves. * Menyasszonyom — bár bihari születésű — annyira megkedvel- I te Gyulát, hogy szeretne ott élni. I Őszintén szólva, véleményünk eb­ben a kérdésben egy. Mint rajz- ! szakos, célul tűztem, magam elé a magasabb. esztétikai nevelést. Ügy érzem, a piktúra esztétikája alap- és középfokú oktatásunk­ban nem kap olyan ismertetési lehetőséget, amely megilletné és amely szükséges a szocialista em­ber általános műveltségéhez. Ne­héz lesz megválnom Szegedtől, ■ hiszen itt volt első önálló kiállí- ! tásom a főiskola rajztanszékén! ez év április 20-án. Tudom, ez 1 önnek nem mond sokat, de ne­kem nem kis dolog. Nehéz lesz megválni Szegedtől, mert hiszen már negyedik éve diákoskodom. és anélkül, hogy frázisnak szán- j nám, az a véleményem, hogy l Megkérdeztem, mi a véleménye j magának, az egyedenként válto- | zik. Délutánjainkat tanulással, j estéinket beszélgetéssel, színház­zal, mozival töltjük. Szeretünk olvasni, így soha nem unatko- j zunk. Búcsúzóul Varga Anna szlová­kul köszön „dovigyenja”, azaz viszontlátásra. Mi is ügy gondol­juk, ha négy év múlva végzős­ként megkeressük, többet tud majd mondani az életről. Botyánszki János I RMIÓBMUMUOTTUK Új generáció a romániai magyar lírában Sinka Erzsébet összeállításá­ban újszerű, érdemes műsort su­gárzott a hét elején a Kossuth adó, megörvendeztetve nemcsak a költészet kedvelőit, de mind­azokat a hallgatókat, akiket ér­dekel a szomszédos testvéri or­szágokban levő magyar nemzeti­ség irodalma is. Miként a kom­mentár mondotta: az állampol­gárságukban román, nyelvükben magyar lírikusok és szépprózá- sok tevékenysége, vagyis a ro­mániai magyar irodalom, mely ott hivatalos és nemhivatalos részről egyaránt a segítő szándé­kú érdeklődés áramában él és fejlődik, joggal várja el, hogy felfigyeljen rá a magyarországi kritika és közönség is, úgy mi­ként ez fordított esetben fenn­áll. Ennek az érdeklődésnek szé­lesebb körű hazai felkeltését szolgálta az Üj generáció a ro­mániai magyar lírában című adás is. Több, úgynevezett „egy nemzedékű” költő alkotásaiból halhattunk felettébb változatos, magával ragadó verseket. Páskándi Géza: Egy a sok közül című vallomásában ekként tárulkozik: — Születtem, muszáj volt, nem kérdett senki véle­ményt, életem sok volt, halálom egy lesz... A végkicsengés: Mégis megérte, gyönyörű volt! Hervay Gizella lírája tárgya­kig hatóan elemző. A felolvasott­ban például egy asszony által a buszon vitt „kályhaplatniról” fi­lozofál. Holt tárgy, amíg gazdája sütni-főzni nem kezd rajta; attól kedzve az izzadságos munka át­kának és a készülő ételek örö­mének a színhelye... Székely Já­nos gerlék suhanásához hason­lítva életét, riadtan kérdi: — Mi lesz, ha elfogynak alattam a hajdan hódított terek? És sze­relméről: — Keresztem lettél, rádfeszülök, kereszted lettem, rámfeszülsz, így idvezülök, s id- vezülsz... Szilágyi Domokos azok közé tartozik, akiknek látszóla­gos pesszimizmusa mögött heves életigenlés izzik. íme: — Fáradt a világ, nem hálhat veled. A halál sem más, nem befejezés, csak abbahagyás; izzó parázs a koporsóban a rög!... Lászlófi András pedig az éjszaka órájából a hajnalba omlás szép tágassá­gáról énekel világrészekké tá- gultan, évszakokká mámorosul- tan... A szelíd kérelem műsora volt ez: — Figyeljetek ránk, egynyel­vű lírikusokra... És szives beis­merése is annak, hogy a ro­mán—magyar kultúrkapcsolatok erősödésének ez is egyik módja. Gáti Józsefnek, Hindy Sándor­nak és Szabó Gyulának őszinte elismerés a keresetlen hangvé­telű, hű tolmácsolásért. H. R. • i - /í/tÍM M&r a uift és V£*£/*fMEGEfí £t£S/K, hAKMOff /U6*PORS/AOOr e£#tA#rjA a tORTtyie/f ahhottak xáméef. A KAPU ftfc WY/TKA AU. NE*EM FEfíftAX KfUEME*. SttÖíaB KÉVÉS O/tOSUAK, \ ftwr soxA/yi/L., i/r , I tmtXMKJ A MAZAJAT KE0/, ESKüSEGYt, HOGY A KAPA/ EOSAPYKE/fiE JiPW #£/T , EAV£OEYf. S£M EPO^SEAf, ?/D/trétY ME6 Af£M ff'tE/llfr. J&f PMB' Sf/1 /ŐEPEE PfS AEM TANÍOX/r. AMA EEiADAséPOi S£/f EEor \y£Af ej/ep. \ SES1 SEOr YYE/1 /MUffA/OK. V- • /S/E/V MSE/rSOAY ti, V. M ESKŰ/iEV if£6 A, Aíf/V Ali A/M At. Folylaljuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents