Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

1968. november ZZ. 5 Péntek Vasúti és aotéiiasz menetrendi egyeztető értekezlet Békéscsabán A megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztálya tegnap, csütörtökön délelőtt az 1969—70. évi vasúti és autóbuszmenetrend kialakításával kapcsolatban ta­nácskozást rendezett Békéscsabán, a Technika Házában. Az értekezleten, amelyen részt vettek a járási, városi tanácsok építési, közlekedési és vízügyi osz­tályainak munkatársai, a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium, a MÁV Szegedi Igazgatóság, az Autóközlekedési Tröszt és a 8-as AKÖV menetrendszerkesztői is­mertették az 1960—70. évi vasúti és autóbuszmenetrend elképzelé­seit. Amint elmondták: nem ter­veznek különösebb alapvető vál­tozásokat a menetrendeken, mert azok megfelelnek az igényeknek és a követelményeknek. Várható azonban néhány olyan apróbb módosítás, amelyeket egyrészt a közlekedés fejlődése, másrészt a teljesíthető kérések indokolnak. A tanácskozáson mindkét me­netrenddel kapcsolatban hangzot­tak el észrevételek és különböző igények. A vasút és az autóbusz- menetrend szerkesztői elmondták, hogy megvizsgálják azokat és amelyek teljesítők, azokat figye­lembe veszik. Minivizor -68. wwvvvvvvwvvvvvvvvvv Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 5. rejtvényünk Két híres ember Beethoven és egy másik híres em­ber ugyanabban az időben egy cseh­országi fürdőhelyen üdültek. Egyszer együtt ment sétakocsikázni a híres kőltő és az ünnepelt zeneszerző. Mindketten jobbra és balra fordul­va, fejbicéentésekkel fogadták az üd­vözléseket. — JMily kellemetlen híres ember­nek lenni! — fakadt ki végül a köl­tő szárazon, megunva a sok köszön- getéat. — Mindenki köszön nekünk. Beethoven csendesen jegyezte meg: — Ne törődjék velük, kegyelmes uram! Talán csak nekem köszön- getnek. Kérdésünk: ki volt a híres költő? 1 i *í s a ‘ I * 8 ' m 1 J Vízszintes: L Akiről a* anekdota szól. 5 ... veszi, meglátja. 6. ZU. 7. Kikötőváros az arab félszigeten. 9. Idegen női név. Függőleges: 1. Japán hivatásos tán­cosnő a fceaházakban. i. Osmium vegy- jele. 3. Névmás. 4. Ital németül. 8. Ellentétes kötőszó. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejtvényszelvény 5. 1968. november 22. 1 Egy ügyvéd meséli — Hát igen, uram, a gyerek öröm, de gond it. Mennyi, de mennyi baj volt az én Gábor fiammal. Emlékszem, egy ilyen ködös, esős novemberi estén, mint a mai, elkérte a motorke­rékpáromat azzal, hogy feltét­lenül meg kell látogatnia a szí­ve hölgyét a szomszéd városban. Akkor még jogosítványa sem volt a kőlyöknek, s először hal­lani sem akartam a dologról. Hivatásomnál fogva törvénytisz­telő ember vagyok, mégsem az igazoltatástól féltettem elsősor­ban, hanem attól, hogy valami baleset éri. Ellenálltam amed­dig tudtam, de — mint mindig, ha nagyon akarta — levett a lábamról. Mindössze annyit kö­töttem ki, hogy tizenegyre fel­tétlenül otthon legyen, ne ag­gódjunk az anyjával egész éj­szaka. Lefeküdtünk és vártuk. Haj­nalig forgolódtunk az asszony­nyal és bár egyikünk sem mondta, tudtuk, hogy a másik is a legrosszabbra gondol, nyi­tott szemmel várja, mikor csö­rög a telefon és jelentkezik a kórház vagy a rendőrség. Nem volt otthon a gazember még akkor sem, amikor reggel, alvajáróként bevánszorogtam az irodámba. Már a folyosón várt egy ügyfél. Csendes, szerény kis emberke, ha jól emlékszem, olyan 40 év körüli, vasutas. Hagytam, hogy előadja az ügyét, de közben minden idegszálam­mal a telefonra tapadtam. Es mi tagadás, a pokolba kívántam a szerencsétlen vasutast, aki he- begve-habogva és igen körül­ményesen, hosszadalmasan kezdte mesélgetni, miért akar ő elválni tízévi házasság után az asszonytól. Az ügyfelekből élek és pálya­futásom alatt bőven volt időm megtanulni az udvariasságot, tapintatot. A fiamért érzett ag­godalom azonban teljesen kifor­gatott magamból. Türelmetlenül ráripakodtam az ügyfelemre, hogy ne köntörfalázzon, hanem mondja meg magyarul, mi a ba­ja az asszonnyal. Ügy meghök­kent a szerencsétlen, hogy alig tudta kinyögni: Nincs gyerekük és a felsége nem is akar. Ű pe­dig él-hal az apróságokért. Nem bírja tovább a reménytelen vá­rakozást. Még csak ez kellett nekem. — Hát idefigyeljen! — fojtot­tam belé a szót. — Maga azt képzeli, hogy a gyerek rózsás bőrű angyalkaként jön a világ­ra, glóriával a feje fölött. Csi- csíja-babúja és máris óvodába megy. Az óvó néni nem győz csodálkozni, milyen kedves, aranyos apróság. Később az is­kola legszorgalmasabb, legte­hetségesebb tanulója lesz és szüleit úgy tiszteli, mint a me­sebeli öreg király legkisebbik fiacskája. Természetesen kitün­tetéssel végzi az egyetemet, úgy tud focizni, mint az Albert Fló­rián és változatlanul rajongó szeretettel veszi körül öreg szü­leit. — Szóval maga ilyesmit kép­zel egy büdös kölyökről. s ezért akar elválni attól a szerencsét­len asszonytól tíz év után? Mielőtt kinyöghette volna a választ jobb sorsra érdemes ügyfelem, nyílott az ajtó és be­lépett az én langaléta Gáborom. — Szervusz, drága édesapa, tudod az úgy volt... — De nem részletezem, ho­gyan magyarázta a távolmara­dását, mert őszintén szólva mindegy volt nekem akkor, mit mond. Olyan kedvesen, bűnbá­nóan vigyorgott az a pattaná­sos képű hóhányó, hogy nem maradt bennem más, csak nagy- nagy öröm. A szerencsétlen vas­utas pedig úgy bámulta a mi találkozásunkat, mint a szomjas sivatagi vándor a távoli oázist. Megadtam magam. Meghatott­ságtól remegő hangon válaszol­tam helyette a saját kérdésem­re: — Szóval ezért akar elválni. Én megértem tisztelt uram. Mert igaz, hogy a kölykök nem glóriás angyalként születnek, s később is annyi baj van velük, hogy magának arról fogalma sem lehet, mégis oly sok örö­met adnak nekünk, mafla szü­lőknek, mint senki más. Válla­lom a pert. B. D. ,iVem kell a belvárosba menni...’* Üvegező részleg nyílt Erzsébethelyen A megyeszékhely nagy mun­káskerületében, Erzsébethely nyu. gáti peremén az utóbbi néhány' esztendőben gombamódra szapo-1 rodtak el a szebbnél-szebb ker­tes családi házak és villák. A kerület lélekszáma már megha­ladja a 17 ezret. Természetes, hogy e helyzetben jelentősebben megnövekedtek a különböző lakossági igények. En­nek megfelelően igyekeztek az il­letékesek fejlesztem például az iskola-, az út-, a vízvezeték- és a bolthálózatot. Erre jellemző, hogy alig két éve például még egyetlen pár cipőfű­zőért a négy kilométernyire levő belvárosba kellett az V. kerüle­tieknek bemenniük. Másfél éve változott a helyzet: a Kolozsvári út 27 szám alatt korszerű kötött-, | rövidáru és cipőbolt nyílt, amely teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A minap ízléses röplap akadt a kezembe, amelyből megtudtam, hogy ismét újabb szogáltatói színfolttal gazdagodott e város­rész. ..Ablaküvegezésért, képkere­tezésért, autóüvegezésert nem kell a belvárosba menni!'’ — így a röplap, majd tudomásomra hozza, hogy az erzsébethelyi la­kosság ellátására az Orosházi út 51 szám alatt megnyílt a Békés megyei Szolgáltató Ktsz üvegező részlege, ahol olcsó, gyors, pon­tos, figyelmes kiszolgálásban r* szesü.1 a kedves megrendelő. Csak üdvözölni lehet a szövet­kezet e kezdeményezését. (—zárj Amennyi a népdalokban is rokon — Látod, Kislányom? így Évek óta őrzök a könyvespolcomon eg színpompás virágmc tívumokkal készíte i kartont. Néhány nap ja mellé került a kő. tefagyökérből fara gott papírvágó kés i- Ha kézbe veszi az em bér a két remeket, a; első pillantásra meg állapíthatja, hogy a díszítésül használt sti lizált virágrajzok erő sen eltérnek egymás tói. Érthető, hiszen b kartont a híres kalo csai pingálóasszonj Boldizsár Mariska festette. A kés viszon' Papp József szeghal mi fafaragó munkája Az előbbin a Duna menti, az utóbbin a sárréti népi hagyó mányok élednek újjá És mégis, bármennyi re különböznek a dí­szítőelemek, az ala posabb szemlélő úg^ érzi, hogy az alkotá sok hasonlítanak. Ro kon bennük annv1 amennyi a népdalok ban is, származzanak bár a Bakony vidéké­ről, a Tisza mentéről vagy az Alföldről. Boldizsárné — mint azon a vi­déken sokan — már kislány ko­rában elleste az öregektől a rajzo­lás, festés, varrás tudományát. Szegények voltak, maguk pingál- ták a ház falát, maguk díszítették a kelengyébe szánt blúzt, főkötőt, törülközőt. A módosabbak vásá­rolták mindezt, a nagygazdák lá­nyai sohasem bíbelődtek a szem­rontó öltögetéssel. Mariska azon­ban többre vágyott még sorstár­sainál is. Nem elégedett meg az­zal, hogy rutinos kopírózója le­gyen az anyák, nagyanyák művé­szetének. Azt mondta, hogy neki a rajzolás mindmáig ünnep. Le­hetőség arra, hogy minimális is- vel a DAV Békéscsabai Üzletigaz- I látás megoldása is kólái végzettsége mellett is alkos­son, adjon valami szépet a kör­nyezetének. Rózsát, nefelejcset, | orgonát, búzavirágot mintáz ő is, I mint megannyi menyecske Kalo-1 csa környékén. De az ő virágait száz közül is ki lehetne választani. Egyszerre kalocsaiak és egyéniek. Papp József fafaragványai is a sárréti hagyományokból táplál­koznak, mégis igazat kellett neki adnom, amikor ezt mondta: — Mindaz, ami a vésőm alól I f segédlevelet, mindkét lábát meg­merevítette csípőben a betegség. ; Amikor rádöbbent, mennyit ve­szített, mennyi mindenről kell le­mondania ezután, el akarta dobni magától az életet. Hogy szándékát mégsem váltotta valóra, azt an­nak köszönheti, hogy talált magá­nak valamit, ami megajándékozta ! a hittel: teljes értékű emberré vál­hat ismét. Megtalálta az alkotás örömét. — Kezdettől fogva a legkemé- I nyebb fákat, gyökereket választot­tam, mert ereznem kellett, hogy nemcsak ügyesebb, hanem egyre erősebbé is válók — vallotta a ma 60 éves férfi, aki betegsége óta nem tud leülni. Állva dolgozik és botjára támaszkodva pihen. — A megélhetést a méhek je- ! lentik, az életet a család és a fafa- ; ragás — vallotta. Legnagyobb ! öröme, hogy mindkét lánya örö­költe a tehetségét, s ők már, ha kedvük lesz hozzá, főiskolán ta­nulhatják meg mindazt, amit ap­juknak sok olvasással, önképzéssel, magát emésztő próbálkozással, ezernyi újrakezdéssel kellett pó­tolnia. Boldizsárné a külföldön rende­zett magyar kiállításokon ámulat­ba ejtette a látogatókat művésze­tével. Papp József munkáinak egy részét is külföldi gyűjtők vásárol­ják meg. Tehetségük immár a ha- Asztalosnak tanult Papp József, i táron túl is elismerésre talált, de mielőtt még elnyerte volna a Békés Dezső kell ezt csinálni. (Fotó: Gadányi) kikerül, elsősorban hozzám ha­sonlít. És nemcsak az emberfigu­rák, hanem a fák, virágok is. h äznt ű r esi lés Gyula-} ár őserdőn Gyula vezetői a közelmúltban | gatósága elkészítette a villamosí- vizsgálták meg annak lehetőségét, j tervet, melyet 200 ezer forint- hogy _ a Városerdö-víkendtelep ból 1969_lien megvalósítanak. A közmuvesiteset milyen módon old- . _T . , . . . hatnák meg. Az ezzel kapcsolatos költségét a Nehezen M.mszten- eszmecsere eredménnyel járt, mi- um fedezi. Előtérbe került a vízel­Ertesítjiik kedves vásárlóinkat, hogy Orosházán mezőgazdasági szakiizWiinknél 1968. november 25—30-ig leltározás miatt az árusítás sziineiel. Kérjük, hogy vásárlásaikat időben eszközöljék. Szíves elnézésüket kérjük. ALTALANOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET OROSHÁZA. 182009

Next

/
Thumbnails
Contents