Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
1988. október 13. 5 Vasárnap Elaő caoportoa látogatás Ukrajnába: Béke- is barátságvonat indul a megyéből — Ismerkedés Ungvárral és Kiievvel Baráti találkozik szovjet emberekkel A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége és az IBUSZ kezdeményezte és indította néhány évvel ezelőtt az országból az első Béke- és barátságvonatot a Szovjetunióba. Azóta már tíz vonattal, több mint 3000 ember járt Moszkvában és Leningrádban. Az elmúlt hónapokban a megye dolgozóinak . kívánságára az! MSZBT elnöksége és az IBUSZ kezdeményezte, hogy különvona- tot indítsanak az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba. A kezdeményezés sikerrel járt, és október 15-én Békéscsabáról az esti órákban ünnepélyes keretek között • indulnak csaknem 300-an Ungvárra és Kijevbe. Az IBUSZ—INTURISZT-prog- ram igen gazdagnak és vonzónak ígérkezik. Csapról az utasok autóbuszokkal Ungvárra indulnak, ahol egész nap városnézés és szabad program lesz. Este. hálókocsikban folytatják az utat Kijevbe, ahova október 17-én kora délelőtt érkeznek. Az ukrán elvtársak, a Kijevi Szovjet—Magyar Barátsági Társaság vezetői ünnepélyesen fogadják az első különvo- nattal érkező Békés megyeieket. Három napon át gondoskodnak sokrétű érdekes programról. Többek között a városnézés mellett bemutatják az ukrán népgazdasági kiállítást, a történelmi emlékű Sófia Székesegyházat, a Sef- csenkó Múzeumot és Képtárat, kirándulás lesz Kijev környékére a Dnyeperen és baráti találkozók a város lakóival. A különvonat október 21-én este érkezik vissza Békéscsabára. Zárszámadási előzetest készítettek a tsz-ek pénzügyi helyzetéről Megyénk pénzügyi szervei szeptember végén zárszámadási előzetest készítettek a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetéről. Ebben a munkában valamennyi szövetkezet vezetősége is részt vett. Az 1968. évi termelési és pénzügyi tervhez viszonyítják az elért teljesítményekek hogy megállapíthassák, mire számíthatnak egy-egy gazdaságban. Az eddigi adatok azt tanúsítják, hogy szeptember végéig a növénytermesztés, az állattenyésztés és egyéb ágazatok csaknem 140 millió forint terven felüli bevételt hoznak, ugyanakkor a költségek 48 millió forinttal haladják meg a tervezettet, örvendetes, hogy a jövedelembiztonsági alap képzésére már most gondolnak a szövetkezetek. Erre év elején 30 millió forint körüli összeget terveztek. Év végére 98—100 millió forintos jövedelembiztonsági alap várható a megyében. Számításba vették azt is, hogy a szövetkezeti tagság személyes Modern sertéstelep Eddig csak kirívó növénytermesztési és szarvasmarha-hizla- lási eredményeiről volt ismert a Bánkúti Állami Gazdaság lökös- házi kerülete. Az idén például 35 mázsa morzsolt kukoricát takarítanak be holdanként. Bizonyára nem vallanak szégyent az év végéig még értékesítésre kerülő 288 hízott marhával sem. A 187 tehenet és a 100 növendékmarhát csak mint ideiglenes állományt említik. Az ez évre tervezett 470 hízott sertésre azt mondják, bosz- szantóan kevés. Két év múlva megváltozik az állattenyésztés profilja a kerületben. Teheneket egyáltalán nem tartanak majd. Istállóikban évente 500—550 szarvasmarhát és a következő években mintegy 5000 sertést hizlalnak. Gyors ütemben épül már egy korszerű sertéstelep is 320 kocaférőhellyel, süldő- utónevelővel és hizlaldával. jövedelme miként alakul. A 13 százalékos jövedelemnövekedés igen kedvezőnek mondható. Az utóbbi években előtérbe került a segédüzemági munka. Országosan a melléküzemági tevékenységek árbevétele ebben az esztendőben a tavalyinak csaknem eléri a kétszeresét. Megyénkben a melléküzemági tevékenység fejlődése igen kedvezőnek mondható, mivel a tavalyi 175 millió forintos bevétel helyett 203 millió forintra számítanak. PERDÜL A SZOKNIA A Balassi együttessel Romániában AZT MONDJÁK, az idő megszépíti az emlékeket. Ez így van, de ebben az esetben, a békéscsabai Megyei Művelődési Ház Balassi táncegyüttese romániai vendégszereplésének krónikájában nem lehet és nincs is szükség a „megszépítő múltra” hivatkozni, részint, mert alig egy hete fejeződött be a turné, részint pedig azért, mert az eddig is sok országot megjárt Balassi együttes Teme s megyei turnéja valóságos diadalát volt. De ne vágjunk a dolgok elébe, vegyük sorra, ha nem is az ösz- szes, de legalább a legjelentősebb és legjellemzőbb eseményeket, élményeket, amelyek közül jó néhány nagy betűkkel kerülhet be a Balassi emlékkönyvébe. IRÁNY TEMESVÁR. Szeptember 21-én, pontosan 6 óra 42 perclior felberregett a piros Ikarus motorja és elindult a 46 tagú csoport Temesvárra. A romániai vendégszereplésre a két ország közötti kulturális csere- egyezmény értelmében került sor, a közelmúltban Békés megyében vendégszerepeit temesvári Folklór együttes fellépéssorozatának viszonzásaként. Az utazó csoportot Babák György, a városi tanács elnökhelyettese vezette, a művészeti vezető Sze- menkár Mátyás volt, a Megyei Művelődési Ház igazgatóhelyettese. Az út Biharkeresztesig, a határállomásig eseménytelenül telt el. Az útlevélvizsgálat formaságai után vendéglátóink küldöttei köszöntötték együttesünket virágcsokrokkal, ajándékokkal Séta a csabai „Cseri-telepen Olcsón? Szépen? Gyorsan! Fehér és színes szőrmék, szőrme- és irhabundák, bőrkabátok, lemberdzsekek, gyermek lábzsákokból kis- bundák alakítását, készítését, tisztítását, festését vállalom. Pongrácz flndrásné szűcsmester, Békéscsaba, Luther u. 11. 18479 őszi sétám helye a körgát. Gyerekkorom nagy játszóhelye a nádas, a cserkész-tó, ahol télen korcsolyázni, nyáron fürdőzni is lehetett. Mint sok minden más, ez a táj is megváltozott. A korcsolyapályához épített kis büfé, me- legelő ablakai kitörve, falán zöld betűkkel: Hotel Széna. Valóban bent széna, szalma és a falán borsos feliratok. A körgát túloldalán csak keskeny csík már a nádas. Egy része száraz föld, tarka szeméttel feltöltve. Ide hodják ki a városi hulladék részét, nem túl gusztusos látvány és elég orrfacsaró is. De mégis emberalakok járnak rajta. Talán dolgozók, akik teregetik, ássák el a hulladékot? Nem, inkább széthányják, hosszú botokkal turkálnak benne, zsákokba rakják, amit hasznosnak vélnek. Guberálók. így nevezték régen Budapest emeletes; ház nagyságú szemétdombjain élő, a szemétben turkáló, rongyot, csontot gyűjtö- getőket, a nagyváros legelesett- jebbjeit, akik a Cséré nevű ember által bérelt szeméthegyen próbáltak élni, megélni] de inkább meghalni. Kik hát ezek a mai világban „guberálók” és mit lehet itt találni? Rengeteg műanyag dobozt, mosószeres üveget, ősz lévén, átrakott cserépkályhák törött csempéit, rongyot, ételmaradékot. Az üzemek, boltok szemeteit, papír- hulladékot a nyomdából, nylon- tasakokat valamelyik áruházból, géppel vágott habszivacs- és posztódarabkákat... És kinek kellenek ezek? I Egy paraszt bácsi, akit megszó- ! lítok, mérges. Szatyorjában egy kályharács és néhány erős vasrugó van. — Jó lesz az ajtóhoz — I morogja —, csak éppen erre vitt ' az utam, nem volt szívem itthagyni — és már tolja is* arrébb a kerékpárját. Felvesz egy tűzhelyajtót, nézi, hogy nézem-e, bedugja azt is a szatyorba és ellcariká- zik. Két suhanc turkál egy bottal a vastag posztók között. Egy szinte új melltartót találnak, koszos, vizes persze. Röhögnek, forgatják a bot hegyén, aztán bedobják a nádba. Céltalanul kalandoznak, játszanak. Egy fiatal férfi már komolyan dolgozik. Zsák van mellette és hatéves kisfiát is munkára fogta, ö barátságos és nem is restelli: kenyeret gyűjt a malacoknak. — Van úgy, hogy egész kenyeret is találok — mondja. — Ni csak, Lacika, ott is van egy jó darab, hozd csak ide, kisfiam! — És valami értékes dolog nem akadt még a kezébe? — Apu egyszer talált egy gyűrűt is! — kotyog bele a kisfiú. — Meg nekem egy kis órát! — Az csak játékóra volt, de a gyűrű arany — mondja zavartan az ember — és már siet is a zsákkal hazafelé. Én is rugdosom a sok lim-lo- mot, de undorít a romlott ételek szaga, kifelé igyekszem. A vas-, rongy- és papírgyűjtő-hetakre gondolok: szép zsákmány megy itt tönkre főleg vasból és rongyból. De hát innen már kibányászni nem gyerekeknek való, egészségtelen munka volna. A parton, már a zöld gyepen, egy játékmackó fekszik hanyatt, mancsait széttárva, mint egy kis hulla. Szép, fehér szőre, sáros, I piszkos. Piros trikója van, hibát- j lan kis játék. Talán siratja is kis j gazdája, s a maci se tudja, miért jutott erre a sorsra... Huszár Istvánná és a kedves vendégnek kijáró nagy-nagy szeretettel. Ott volt a Békéscsabáról már ismert Tana- se Ion, a temesvári művelődési ház igazgatója. Marocsek Stefan és Litu Ionéi a városi, illetve megyei művelődési osztály felügyelői és Miskolczi László tanár, szervező bizottsági tag. községben töltötte az éjszakát a helyi téglagyár iparitanuló-inté- zetének kollégiumában. Másnap délelőtt ugyanitt megnéztünk egy gombgyárat, ahol az esernyőnyéltől kezdve a haj- csatig mindent gyártanak, még gombot is. KAPCSOLATOK. Az együttes Fogadás a határon. Elöl; virág csokorral a kezében Babák György, Varga István, Gécs Je nő, Szilágyi Péter, Tanase Ion, Végh Andor, Szemenkár Mátyás, Born Miklós. (Fotó: Bódis) Együtt utaztunk tovább Temesvárra, ahová rövid nagyváradi és köröskisjenői séta után este érkeztünk meg. A városi és megyei művelődési bizottság házának nagytermében rendezett találkozón Cesare Apreotesei, a művelődési bizottság elnöke köszöntötte a delegációt és üdvözlését ezzel a mondattal fejezte be: „Szeretnénk, ha Önök is úgy éreznék magukat nálunk, mint a mi együttesünk érezte magát Magyarországon”. Az üdvözlésre Babák György válaszolt. DIÁKNEGYED. Vendéglátóink Temesvár diáknegyedének egyik ötszintes épületében jelölték ki szállásunkat. A '• szobák kétszemélyesek, állandóan van meleg víz, a berendezés praktikus és kényelmes. Ez a diáknegyed a politechnikai intézet (a mi műszaki főiskoláinknak felel meg) hallgatóinak ad otthont. Ottjárttunkkor is szorgalmasan dolgoztak az építők, Temesvár 25 ezer diákjának jó része itt és a környező impozáns épületekben lakik majd. Az akkori dátumot (szeptember vége) figyelembe véve, indokolt a jövő idő használata, hiszen az oktatás csak október 1-én kezdődött meg. Igaz, már ott-tartózkodásunk kezdetén is találkoztunk diákokkal, akik — reméljük, már nem illik rájuk a jelző — utóvizsgások voltak. PREMIER, REZESBANDÁVAL. A Balassi együttes első fellépését a három nemzetiségű határmenti községben, Zsombolyán tartotta. Fele részben rossz úton, hosszú utazás után és ahogy az már ilyenkor lenni szokott, szakadó esőben értünk a községbe, ám a záport hamar feledtette mindenkivel a vendéglátók kedvessége; csinna- drattás rezesbanda pattogó indulója fogadta az együttest. A táncosok, énekesek, zenészek érthető izgalommal készültek az első bemutatóra és a feszültséget még csak fokozta az, hogy már jóval az előadás megkezdése előtt zsúfolásig megtelt a községi kultúrház nézőtere. Aztán, amikor befejeződött az első táncszám és felcsattant az első taps, nyomban feloldódott a feszültség, és egészen az előadás végéig tartott az ünneplés. Persze tartott tovább is, de akkor már a hangulatos Dácia étteremben, a község meghívott vendégeivel együtt. A zsombolyai fellépés krónikájához tartozik még, hogy a teljes gárda a fellépései mellett a szűkebb kulturális delegáció tagjai is igyekeztek kapcsolatot találni a temesvári és a Temes megyei kulturális élet vezetőivel. Erre jó alkalom volt az előadások utáni eszmecsere a fehér asztal mellett. A küldöttség két alkalommal tett tisztelgő látogatást Temesváron, amikor Babák György, Szemenkár Mátyás, Végh Andor, Varga István és Szilágyi Péter találkoztak a városi tanács elnökével és a megyei pártbizottság és tanács kulturális területen tevékenykedő vezetőivel. Ezek a találkozók jól szolgálták a két ország, illetve a két megye, Békés és Temes kulturális kapcsolatának további erősödését és kiteljesedését. VISSZHANG. A Balassi együttest már a híre megelőzte Temesváron és környékén. A négy — román, magyar, szerb és német nyelvű — helyi újság végig „szinkronban" volt az eseményekkel, napról napra közöltek híreket, beszámolókat a fellépésekről, s a fogadtatásokról. Az egyik ilyen első beszámoló „Ihletett alkotás” címmel közölt, roppant kedvező kritikát az együttesről, dicsérve a szólistákat, Szabó Terézt és Andó Mihályt, a zenekarvezető Palotai Miklóst és mindenekelőtt a koreográfus-táncos Born Miklóst. Egy másik alkalommal így írt az Előre című országos napilap: „A perdül a szoknya című előadás táncainak választékossága, a mutatós koreográfia osztatlan sikert aratott... A békéscsabai Megyei Művelődési Ház Balassi együttesének turnéja az előadások élményén túl azt a közismert igazságot bizonyította, hogy a műkedvelést is lehet igen magas szinten művelni...” Ezek az írott dokumentumok. Kár, hogy egy-egy előadás hangulatát, sajátos varázsát a betűk csak nagyon nagy megközelítéssel tudják .visszaadni. Az a több mint hétezer néző a tanú erre, amely az együttes összesen nyolc előadását látta. A visszhanghoz tartozik még, hogy az együttes vezetőivel két alkalommal készített riportot a rádió és a műsorból a televízió is bemutatott egy rövid összeállítást. Brackó István (Következik: Rákóczy György kardja — A parkok városa — Kultúrház-avatás — A török)
