Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
IMS. október 12. Szombat Megszegték a tisztesség törvényét Mind gyakoribb nálunk a névadó ünnepség, amikor is a kis újszülötteket ajándékokkal halmozzák el. Ezt a kezdeti figyelmességet számos követi mindaddig, amíg a gyermekekből szakmunkások, okleveles vagy diplomás szakemberek lesznek. Hány meg hány jele van aztán is segítésüknek, megbecsülésüknek. Szorgalmas munkájukat az évek különböző szakában jutalmak, törzsgárda-jelvények, kitüntetések nyugtázzák. Szerete- tük és megbecsülésük különböző jeleivel, meleg szavakkal, ajándékokkal búcsúztatják őket nyugdíjba vonulásuk alkalmával. S aztán is szívesen látott beszélgető, vitatkozó partnerek a munka vagy az íróasztal mellett, a nyugdíjas klubban és az évente megrendezett öregek napján. Amikor végleg örökre el kell búcsúzni tőlük az élet könyörtelen rendje szerint, akkor Is felsorakoznak a volt munkatársak és vezetők koszorúkkal, virágcsokrokkal, mély részvétük ki- nyilvánításával. Nem túl gyakran, de az is előfordul, hogy egyes üzemek, vállalatok, gazdaságok magukra vállalják a vég- tisztesség-adás költségeit is. Mind szélesebb körben terjedő gesztus, törvényszerűség az, hogy a legemberségesebb társadalmi rendszer, a szocializmus építőinek és formálóinak figyelme, segítsége, megbecsülése és ha úgy adódik, részvéte kíséri a születő, a növekvő, a dolgozó és az élet terheinek cipelése közben végképp kifáradt embereket. Csak hát, mint az élet diktálta más törvényeket, ezt sem tartják még mindenütt tiszteletben. Bántó példa, s ezért remegő kézzel írja le az ember. Legszívesebben le se írná, de muszáj, okulásul. Az történt, hogy az egyik megyei vállalatnál viszonylag fiatalon, tragikusan meghalt egy dolgozó. Az még hagyján, hogy a vállalatnak „éppen nem volt pénze” koszorúra, s gyűjtésből akarta a végtisztességnek ezt a jelét biztosítani. A dolgozók ezen is felháborodtak, s különösen azon, hogy még egy gyászlobogó sem akadt ennél a több száz embert foglalkoztató vállalatnál. K. I. Kulturális és szakmai vetélkedő a KP VOSZ rendezésében A VIII. kulturális napok kulturális programjának megnyitóját október 10-én este a Kossuth Étteremben Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg. A vendéglátó vállalat szakszervezeti bizottsága szervezésében népdalesten vetélkedtek és szórakoztak a vállalat dolgozói. A népdalest első helyezettje értékes tárgyjutalomban részesült. E programot követően a vállalat KISZ-szervezete táncdalversenyt rendezett, ahol a vállalat fiataljai mérték össze tudásukat. Az est keretén belül fellépett és megérdemelt sikert aratott Andó Mihály, a rádióból és televízióból ismert magyarnóta-énekes. A kulturális program keretében még egy jelentős rendezvényre került sor. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat szakszervezeti bizottsága szakmai vetélkedőt rendezett. E vetélkedőn 21 versenyző indult. Az őszinteség és felelősségtudat légkörében Párt vezetőség választó taggyűlés a kondorosi Lenin Tsz-ben Régóta nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg a kondorosi Lenin Tsz kommunistái részéről vezetőségválasztó taggyűlésük iránt. Már délelőtt 9 órakor ünnepi öltözékben a pártházban együtt volt a tagság, szinte kivétel nélkül. Ez kissé „szokatlan” jelenség volt, mivel az elmúlt hónapokban sokan csak néha-néha látogatták a rendezvényeket és nyilvánosan kevesen mondtak véleményt. Az érdeklődő arcok azt mutatták, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés nem lesz „egyhangú”. És valóban. Reggel 9-től délután 3 óráig gyorsan repült az idő és mindenkit elkerültek az „álmo- sító percek.” Nagy figyelemmel hallgatták Zsják András párttitkár vezetőségi beszámolóját. Igyekezett az elmúlt két év pártmunkájáról elemzően hű képet adni és kereste az okokat, melyek a tagság részéről érdektelenséget, politikai közömbösséget váltottak ki. önEgészséges lesz a tej Szabadkígyóson Jelentős részit vállalt az országos programból a szabadikígyósi Szabad Föld Termelőszövetkezet, amikor felzárkózott a tbc-mentesítők listájára. A szarvasmarha-áUományt szelektálják. Kiválogatják azokat az egyedieket, amelyek tbc-vei fertőzöttek. A szaba-dkígyósá közös gazdaságban e program keretében építettek szarvasmarha-istállót. A régi állományt újra cserélték. Tavaly TO, az idén pedig 30 üszőt állítottak tenyésztésbe. Ebben az esztendőben 360 ezer forintot költöttek a tbc-mentesítésre, melyből az állam 98 ezer forintot térített meg. emberek életéről, gyakran visz- sza kell kanyarodni egy negyed századot a 45-ös forradalom előtti évekre. Arra az időre, amikor (1945 telén és tavaszán) kétmillió ember halt éhen. Csak ebből az alapból lehet kiindulni. Másként könnyen rávágja az ember: minden harmadik családnak ásott kútja. Elgondolkodom a szavakon, a fogalmakon. És újból ismétlem őket. Saját ágy, saját takaró, sóját moszkitóháló. S ha ezek szerint gondolkodunk, már nem is tartjuk megmosolyogtatónak. Vietnamban óriási a szegénység. De az ő fogalmaik szerint más a szegénység is. Íme: — Korábban (a forradalom előtt) — meséli az elnök — két ember tudott írni, olvasni a faluban. Ma már 420-an végeztek általános iskolát és 42-en középiskolát. Ma 260 családnak van mosdótálja, ásott illemhelye, és hogy a múlt esztendőben, amikor a tsz túlteljesítette tervét, a tartományi pártbizottságtól egy kerékpárt kaptak jutalmul. — Alig néhány éve — folytatja — még magunk húztuk a faekét vagy a bambuszfogazatú boronát. Ma már szép számmal vannak igásállataink. S az utóbbi időben 43 kilométer hosszú , <> csatomat építettünk. Ezek már <, egyenesek, nem olyan kacska- < > ringósak, mint régen, amikor < > igazodtak a kis parcellák szegé- <, lyeihez. , > Itt az öntözéshez használt víz < > az éltető elem. Víz nélkül nincs < > élet. Régebben hancsvödrökkel < > hordták a folyókból, bambuszra- < > dakra akasztva. A vietnami Iá- < > nyak már gyermekkoruktól < ► kezdve gyakorolják a bambusz- *1 rudas szállítás tudományát. Ap- i * rózó lépteikkel állandóan változ- i * tátják a súlypontot. így adódik, < * hogy gyakran testsúlyukat is meghaladó terheket visznek vállukon. A Vu La-iaknak — legalábbis a vízhordáshoz — ma már nincs szükségük a háncsvödrökre. Szivattyúk emelik át a vizet a rizsföldekre. Rajtuk a felirat: Made in Hungary. A magyar kormány ajándéka. Nem nagy teljesítményű. De az itteni viszonyok között százszorosán h.egnő az értéke. A körösladányi termelőszövetkezettel tartanak fenn évek óta jó kapcsolatot. A gépeken kívül sok-sok szakkönyvet is kaptak a magyaroktól. Gyakran beszámolnak egymásnak életükről, munkájukról. Takaros kis házak sorakoznak a község utcáin. Némelyik bejáratának lugasait befonják az uborka és a tök indái. És soksok kertben ott magasodik a van thien fa. Egyik legízletesebb déligyümölcs. Formára hasonlít a paradicsomhoz. Minden fa általában három tonnát ad. — És ezenkívül nézze meg földjeinket — invitál a párttitkárnő. Egyenesek a rizssorok. Mint békeidőben. De a csatornákkal átszelt rizsparcellákon az egyszemélyes óvóhelyek másra is figyelmeztetnek. Király Ferenc kritikusan elismerte, hogy a szövetkezet gazdasági és politikai feladatainak a megoldásában az ideológiai felvilágosítás, az agitá- ciós tevékenység háttérbe szorult. Túl sok időt fordított a pártvezetőség a termelés mindennapi szervezésére, elaprózta munkáját és közben „megfeledkezett” az emberek tudatának, gondolkodás- módjának a formálásáról. Pedig ez nagy hiba volt, mert a párttagság körében tapasztalható, hogy például nem értik a jelenlegi bonyolult társadalmi viszonyok között az osztályharc lényegét. Sokan úgy gondolják, hogy az osztályidegennek — ha mozgolódik —, oda kell csapni és kész. Az egységes paraszti osztály kialakításáért, a termelés növeléséért, a közös vagyon gyarapításáért tett mindennapi tevékenységet, a tudat formálását már nem tekintik az osztályharc fontos területeinek. Az ilyen és ehhez hasonló téves nézeteknek tudható be, hogy az egyház idealista tanai erősebben hatnak mostanában egyes tsz-tagokra és gyermekeikre. A hiányosságot mutatja az is, hogy a tsz kiszesei évek óta nem találnak „gazdára”. A vezetők keveset beszélgetnek velük, és még kevesebbet tesznek azért, hogy elfogadható körülmények között töltsék idejüket és az idősebbektől okuljanak. A néhány kiragadott példa is mutatja, hogy a figyelemreméltó gazdasági eredmények nem elegendőek, illetve jobbak lehetnének, ha többet törődnének a mindennapi politikai munkával. És hogy ebben van javítanivaló jócskán, azt mind a vezetőség, mind a párttagság őszintén és kritikusan elismerte. Az egyik felszólaló zül — elmondotta: a 16 köaZ őszi betakarítás zökkenőmentes, ami a párt- és a gazdasági vezetés jó munkáját mutatja, de ez még nem minden. Az emberek hangulata és véleménye a politikai eseményekről nagyon megoszlik. Élesen kifogásolta, hogy a csehszlovákiai helyzet alakulásáról sokáig hallgatott a pártvezetőség, a tagság egy részét pedig a suttogó propaganda befolyásolta. Hangoztatta: gondolkodó kommunisták vagyunk és kritikus | esetekben józanul, a párt elvei j alapján cselekedjünk, ne pedig tétlenkedjünk. Többen is felvetették, hogy a párttagság közönyösségének és hallgatásának egyik fő oka, hogy a párttitkár, a párt- és gazdasági vezetés „elmerül” a bürokratikus adminisztrációban, az időt rabló értekezleteken, és keveset forgolódnak az emberek között. Molnár László felszólalásában bizonyította, hogy az emberek igenis érdeklődőek. Van véleményük, csak meg kell találni a megfelelő hangnemet és máris beszélnek. Példának említette, hogy a gépszerelők pártcsoport- értekezletén sok egyszerűnek látszó, de mégis fontos dolgot mondtak el, amiről másutt nem beszélnének. Nehezményezik, hogy miért tartják a taggyűléseket délelőtt. Vagy miért nem tájékoztatják részletesen a párttagokat a tsz gazdasági helyzetéről? Hiszen jól dolgoznák, amit mutat az is. hogy tavaly 25 ezer forint évi átlagjövedelmük volt, és a Minisztertanács elismerő oklevéllel jutalmazta a gazdaságot. Kifogásolták azt is, hogy az egyszerű ügyekről még szó esik, de a nagyobb, belső hibákról már hallgatnak, amiről esetleg „kívülről” értesülnek. Vozár Istvánná nem értett egyet a fiatalságot éld bírálattal: — Az az igazság, hogy keveset törődünk velük, pedig a saját gyerekeink. Formálhatóak, becsületesek és hallgatnak az őszinte, jó szóra. Az MSZMP Központi Bizottságának megbízottja, dr. Horányi László, többek között a tsz-kom- munisták feladatait elemezte a gazdaságirányítás új rendszerében. Hangsúlyozta, nemcsak példamutatásra és szervezettebb munkára, hanem hatásosabb, emberibb politizálásra is szükség van. A sok felszólalásból egyöntetűen kicsendült, hogy hallgassák meg a kommunisták véleményét, bátran beszéljék meg velük a kis- és nagy kérdéseket és többet törődjenek a párt legfőbb tartalékával, az ifjúsággal. Az éles, de mindvégig pártszerű bírálatok után, amelyet a párt. és gazdasági vezetés őszintén elfogadott, megválasztották a vezetőséget. Üjból titkár lett: Zsják András. A- vezetőségi tagok: Gyurkovics János, Kocsis Istvánná, Gáspár János, Miskó Istvánná. Lavrinyecz György és id. Kollár Pál. Az új vezetőség a párttitkárral az élen százszázalékos szavazatot kapott. Ez a bizalom még tevékenyebb munkára kötelezi őket. Pankotai István l ! A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR azonnali belépésre keres központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, ív-, lánohenesztő, villanyszerelő, elektroműszerész, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét van, minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza. Szeged környéke. Százhalombatta, Szőny) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van. minden szombat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST, XVIII., GYÖMRÖI U. 79/83. sz. /
