Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

1968. október 10. 5 Csütörtök Mi újság Magyarbánliegycsen í — A ci ro k be t akart tás foglal­koztatja most a legjobban a köz­séget. Soha ennyi nem volt belőle. Így kezdődik Józsa Lajossal, Magyarbánhegyes tanácselnöké­vel a beszélgetés, aki maga is en­nek az „izgalomnak” a lázában ég. A sűrűn ismétlődő eső miatt nem halad a munka, romlik a le­vágott cirok minősége. Pedig az I. és II. osztályú között mázsán­ként 220 forint a különbség. A sok-sok 220 forintot szeretnék „megmenteni" az emberek. — Hány holdon van cirok a község határában? — Hétszázötvenen, ebből 250 hold háztáji. — Mennyi a holdunkén ti át­lag? —• Tizenkét mázsa. Nem nehéz kiszámítani, hogy mit jelentene, ha csupa első osztá­lyú cirok kerülne a felvásárló te­László Antalnak és Seres Já­nosnak egyaránt az a véleménye, hogy szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni. Ilyen durvaság senkinek sem engedhető meg. Általános a felháborodás. A főagronómus ellen természe­tesen fegyelmi eljárás indult. Díjnyertes kom bájnosoh Azért több örvendetes hír is van a tsz-ben. Ezek közül csak egyet [ említünk: Szokola Béla és Oláh ! József a kombájnosok megyei if­júsági versenyén az 5. lett. Nem- j rég kapták meg az oklevelet és a ! pénzjutalmat Orosházán. Az „ügynek” még folytatása | lesz. KISZ-taggyűlésen is meg­emlékeznek róla. Seres János el­árulja, hogy a tsz mindkettőjüket pénzjutalomban részesíti majd. lepre. De az égbolt vigasztalanul i Derék fiatalemberek, a magán j életükben is példamutatók, amit j egyébként rajtuk kívül még na­felhős. időnként zápor söpör vé­gig a tájon. Megkapja-e a község? A víztársulás 1 éve alakult meg. Az úgynevezett érdekeltségi hoz­zájárulás 2000 forint, amit a la­kosságnak 6 év alatt kell kifizet­nie. Elviselhető megterhelés. Leg­alábbis a túlnyomó többségének gyón sok magyarbánhegyesi fia­talról el lehet mondani. Idősek és fiatalok klubja Meglepően fiatal Hajdara Mag­dolna, a művelődési otthon igaz­Mintha egy kicsit elmaradt vol­na Magyarbánhegyes a környék­beli községektől. Kevesebbet is mosolyognak az emberek, zárkó- zottabbak. S ahogy hallom, pél­dául csökkent a társadalmi eskü­vők és a névadó ünnepségek szá­ma. Nem érezhető az a lüktetés, frisseség, mint máshol. Mindezt persze egynapos ma­gyarbánhegyesi tartózkodása alatt nem állapíthatja meg senki teljes bizonyossággal. De aki itt is, ott is jár, összehasonlítást tud tenni. Egyébként Szarvasi Sándoménak, az iskola igazgatóhelyettesének is hasonló a véleménye. — Ebben a községben például nem szól a zene. A művelődési otthonnak erősítője van, de hang­szórója nincs. A tanácsnak viszont van hang­szórója, ami azonban csak az egy­kori „kisbírót” helyettesíti. Nem lehetne — együttműködésben a művelődési otthonnal — jobban kihasználni a hangszórót? így a napi sajtóból is rendszeresen tud­nák a lakosságot tájékoztatni. Kevesen olvasnak újságot Apropó, sajtó . .. Hogy is állunk ezzel? Bizony nem a legjobban. Az egész vízművesítés 4 miUió j gatója Ezért talán indokolt az el- Kevesen olvasnak újságot 600 ezer forintba kerül, s erre már ; meg is van a fedezet. A lakosság hozzájárulásán kívül a községfej lesz tési alapból 2 millió, a vízügyi igazgatóság 350 ezer fo­rintot biztosított erre a célra. Elkészült a percenként 580 li­ter vizet adó kút, a gépház, a hvd- roglóbusz. A Békés megyei Viz­es Csatornamű Vállalat most kezdi építeni a vezetéket és de­cember végéig befejezi a munkát. Talán előbb is. Már csak egy gondja van a tanácsnak. A kedve­zőtlenebb körülmények között élők (például a tsz-nyugdíjasok) hozzájárulási költségének a fede­zésére 300 ezer forint támogatást kért a megyei tanácstól. Vajon megkapja-e a község? Elcsattant egy pofon Valami más is foglalkoztatja a község lakóit. Egy manapság már igen ritkán előforduló esemény, ami még szeptember 19-én tör­tént. Elcsattant egy pofon... És nem is a kocsmában, hanem hi­vatalos helyen, az Egyetértés Tsz irodájában. Seres János, a tsz párttitkára, aki szemtanúja volt a jelenetnek, erre így emlékezik vissza: — Szatmári Sándor főagronó­mus valami viccet mesélt. Köz­ben belépett az irodába Lajtár József, a kertészet vezetője. Nem­sokára a borsószállítással kapcso­latban vita támadt köztük. Szat­mári Sándor egyszerre csak fel­ugrott és ütött. Lajtás József le­esett, de felkelt mindjárt. Dula­kodás kezdődött. Közéjük lép­tem. Aztán László Antal, az el­nökhelyettes is beavatkozott... ső kérdés: — Meg tud birkózni ezzel a ne- tanács I héz feladattal? 1 Mosolyra derül: — Hát bizony, sokan tartanak [ gyereknek az idősebbek közül, i Ügy is beszélnek velem, hiszen itt | nőttem fel, a korkülönbség pedig j — bármennyire halad az idő — 1 mindig megmarad. De azért na­gyon jól kijövök mindenkivel. : A művelődési otthon téli prog­ramjáról igen sokat tud mondani, j A színjátszó csoportot sorolja az első helyre. — Azelőtt is volt, de hiányzott egy vezető. Most Tarján László pe- J I dagógus -vállalta a feladatot. A j | csoport tagjai fiatalok, van azon- j ; ban néhány idős és igen lelkes ; színjátszó is, mint Sári Pálné vagy \ j Juda néni. Október végén kezd- j Ijük a próbákat.. . Az idősek klubját Major József [ nyugdíjas szervezi igen lelkesen. ! A KTSZ-szervezettel közösen ala- | kítják meg az ifjúsági klubot. Az előadássorozat november végén kezdődik. Minden ilyen eseményt tánccal és más műsorral tarkítva tesznek vonzóbbá. Klubvezetőül Gulyás Ilonát szemelték ki Mindezek mellett a filmvetítések, színházi és ORI-rendezvények sem marad nak el. Ma­lap­| gyarbánhegyesen. Fejlődés a | terjesztésben nincs. Gádzsér László postafőfeHigye- j lővel, a postahivatal vezetőjével váltunk néhány szót ebben a kér­désben, aki elmondja, hogy a la­pokat három kézbesítő juttatja el a lakossághoz. Jó lenne, ha a terjesztésben el­ért sikereikről egyszer elismerőleg számolhatnánk be. Nem mindegy, hogy a községben hányán olvas­sák a napilapokat. Pásztor Béla n háztáji után is van felelősség Az összes szállító jármüveket a háztáji kukorica fuvarozására osztották be a kcvermesi Lenin Tsz-ben. KerUljön haza onnan is a kukorica, a tsz-ga/.dák a maguk jószágállományát tudják minél előbb takarmánybizton­ságban. így majd kiegyenlítet­tebb lesz a közös munkában va­ló részvétel. Azoknak volt iga­zuk, akik így vélekedtek az őszi munkák gyorsítására teendő in­tézkedések kimunkálásában. A kevermesi Lenin Tsz tagjai a háztáji föld termésének haza- szállítása után bizonyították és bizonyítják: a közösben termelt értékek betakarításában ezután is van felelősség! Miért mondjuk nyomatékosan ezt a bizonyos felelősséget? Mi­ért szembetűnő ez a ma már nem éppen jelenség számba me­nő fordulat? Ezzel tulajdonkép­pen meg is mondtuk, hogy nem mindig volt ez így. Nem bizony. Néhány évvel ezelőtt a háztáji kukorica betakarítása maradt utoljára azért, hogy előbb a kö­zösen művelt területről kerüljön minden védett helyre. Ez amo­lyan adminisztratív — belső — intézkedés volt, amely kimon­datlanul is a háztáji gazdálko­dás szervezésének ilyenkor ősz tájban az egyik fékje volt. A józan ész nem fogadta be az effajta intézkedést. Ahol a háztáji kukorica betakarítását adminisztratív úton háttérbe szorították, ott a közös munka is lassabban ment. Közben a párt kongresszusain, a kormány és a MÉM állásfoglalásaiban valósá­gos eszmei hadjárat kezdődött a háztáji árutermelés növelésére. Az élet tehát eldöntötte, mi is a helyes ebben a vitában. Kísérletképpen tavaly és az­előtt néhány helyen már ele­mezték a háztáji és a közös kapcsolatának összefüggéseit, lé­lektani hatását az emberre. Is­mét beigazolódott az a tétel, mely szerint a személyes vagy a család igen jelentős gondjának, megoldása jelentősen hat a ter­melőszövetkezeti ember közérze­tére, munkájára, teljesítményé­re. Hogy ez mennyire így van, idézzük a biharugrai példát. Az itteni szövetkezet éveken át a megye egyik leggyengébb gazda­sága volt. Most, hogy a tsz ve­zetősége nagy figyelmet fordít az emberek lélektani nyugalmá­ra, olyan jól mennek a dolgok, hogy bármelyik jó eredménnyel dolgozó tsz is fclvelietné az ug- raiakkal a versenyt! Dupsi Károly Növekszik a diplomások és a szakmunkások száma a gyulai járás mezőgazdasági üzemeiben Az elmúlt években jelentősen | el, ezért fontos szerepe van a megnőtt az ipari és a mezőgazda- szakember-ellátottságnak. Jelen- sági üzemekben a középfokú vagy annál magasabb szakmai végzett­séggel rendelkezők száma. A gyulai járásban a mezőgazdasági üzemek jelentős helyet foglalnak Sarkadi beszélgetés Sincs mérleghiány — Szerződés egy ukrajnai kolhozzal — Jól halad a vezetőségválasztás Felkerestük Borbély Gyulát, at | MSZMP Sarkad községi titkárát. I A község helyzetéről, az időszerű j pártmunkáról, a lakosságot érin- ! tő kérdésekről beszélgettünk. Mikor megszűnt a sarkadi já­rás, bonyolult, nehéznek tűnő j helyzetben érezték magukat a rendszeres ! vezetők. Sikerült azonban a prob- I előadások lémákat megoldani. Egyrészt 152 ségi titkárt — párttagok és pár- tonkívüli dolgozó emberek —, ta­nácsot kérni közérdekű vagy ép­pen saját ügyben, valamilyen észrevétellel, esetleg panasszal. Az a biztató, hogy egyre inkább közérdekű problémákkal jönnek. Ami a pártmunkát illeti, most az alapszervi vezetőségválasztá­sok vannak soron. Jó ütemben, J család helyzete rendeződött, olya- j tervszerűen halad ez a munka, ed­I — «1.1 _l i..: a _ a a. ’ i________ ! H i Cf Q VanrioníioomVuirt o Cnolroríí M intha más lenne a hangulat Kevés község büszkélkedhet olyan impozáns művelődési ott­honnal, mint Magyarbánhegyes. Ehhez képest a látogatottsága igen szerénynek mondható. Olykor­olykor egyesek viselkedésével is baj van: a földre szórják a ciga­retta hamuját, megrongálják a szép berendezést... dig a kenderüzemben, a Sarkadi Építőipari Ktsz-nél, a TÖVAL-nál és az fmsz-nél szavaztak bizalmat, választották újjá a vezetőségeket. A tavalyi tapasztalatok alapján tsz-vezetők stabi- | megszervezték a téli politikai tanfolyamokat is. Az elmúlt esz­felnőtt lakosság 18 ISKOLÁSOK...! 3 nap múlva indul nőké, akiket érintett az átszerve- | zés. Másrészt a több éve mérleg- ! hiányos termelőszövetkezetek | párt-alapszervezeteinek vezetőség I gébé rátermett embereket vá­lasztottak, s a lizálására is törekedtek. Egyéb (természeti, időjárásbeli, gazdái- ; tendőben a kodási) körülmények mellett en­nek is köszönhető, hogy nincs mérleghiányos termelőszövetke. zet, kedvező az emberek hangula­ta. A közös gazdaságokban máris többet fizetnek a tervezettnél. Sarkad — annak ellenére, hogy | nem járási központ — komoly ♦ perspektíva előtt áll. A megyei és ja járási pártbizottság aktív segít- 4 ségét nap mint nap érzik az itt ♦ dolgozó elvtársak. A pártszervezet ♦ iránti bizalmat jelzi az is, hogy t naponta sokan keresik fel a köz­AZ EGRI CSILLAGOK képregény. ffl lapigényt 10-ig közöljék a lapkiadé vállalattal. EC/RH'SILLÄC/OR* i. | százaléka, a párttagoknak .csak- j nem 80 százaléka tanult. Különö­sen sikeres volt a Kossuth és Ha­ladás Tsz, a vízügy, a cukorgyár, a gépjavító állomás, valamint a községi tanács tanfolyama. Elő­fordult, hogy a hallgatóság létszá. ma „menet közben” is gyarapo­dott. Gondjaik közé tartozik az utak rendbe hozása, a vízhálózat bőví­tése. Készülnek a földgáz beveze­tésére is. A munkaerőhelyzetben is van probléma, különösen a nők foglalkoztatásánál. Enyhít ezeken j Az intézetek felszereltsége is ki­leg a termelőszövetkezetekben 35 agrármérnök és 167 technikus dolgozik. A szakember-ellátottság - - néhány munkaterület kivételé­vel — kielégítőnek mondható. A termelés fejlődése megköve­teli a dolgozók képzésének maga­sabb szintre való emelését, ami­hez nagy segítséget nyújt a szak­munkásképzés. A mezőgazdasági üzemek erősödésével még jobban előtérbe kerül ennek jelentősége. A járás területén az elmúlt nyolc év alatt mintegy 1300-an szerez­ték meg a szakmunkás-, illetve a betanított munkás oklevelet, eb­ből mezőgazdasági gépszerelő és traktoros 880. növénytermesztő 250. Az ipari tanulók közül ez idő alatt 534-en szereztek mezőgazda- sági és 190-en pedig ipari szakmát. Ezek is az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben dol­goznak. A mezőgazdasági szak­mák közül eddig a gépes szak­mák javára dőlt el az arány és ki­sebb részben az állattenyésztés és más szakmák felé. Jelentős fejlő­dés van a gépjavító állomások, a ktsz-ek szakmunkás ellátottságá­ban. A járás területén az üzemi munkások 45 százaléka szakmun­kás, 30 százaléka pedig betanított munkás. A szakmunkásképzés megnöve­kedett követelményeinek megfe­lelően a tanulóképzés fejlesztésé­re igen nagy gondot fordítottak az elmúlt időben, amelyben je­lentős szerepe jutott a gyulai MTH-n^k, az eleki állattenyészté­si, a kétegyházi mezőgazdasági gépészképző és a szabadkígyósi zöldségtermesztő, valamint a sar­kadi szakközépiskolának. A sok­rétű oktatásban a tanárok és az oktatók szakmailag és nevelői hozzáértéssel segítették a fiatalo­kat a szakma jó elsajátításában. a gondokon a fehérnemű üzem, tervbe vették egy szénaszárító és tejfeldolgozó üzem létesítését is. Az ország első szövetkezetének, a Lenin Tsz-nek megalakulása 25. évfordulójára nagyszabású ünnep­séget szerveznek. A rendező bi­zottságot már megválasztották. Nemrégiben vették fel a kapcsola­tot egy ukrajnai kolhozzal, amely- lyel 5 éves szerződést kötnek, kölcsönös tapasztalatcseréket tar­tanak. Ezek az események foglalkoztat­ják a mai Sarkadot. Marik Mária elégítenek mondható. Előnyös I helyzetben vannak a gépipari j szakmák oktatását szolgáló isko- j Iák, mivel megfelelő műhelyek és szemléltető, gyakorlati oktatást ! szolgáló gépek állnak rendelke­zésre. Csupán az eleki iskola j van olyan hátrányos helyzetben, hogy nem rendelkezik modern ál­lattenyésztési teleppel, gyakorló gazdasággal. A bánkúti és a Fel­sőnyomási Állami Gazdaságban a legmesszebbmenőkig igyekeznek támogatni, segíteni őket a sikeres bemutatások és gyakorlatok meg­tartásában. n. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents