Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-10 / 238. szám
Világ proletárjat3 egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É. S A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1968. OKTOBER 10., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAN, 238. SZÁM A innia „szalonképtelen’ maradt * * * Színházi kritika Mi újság Magyarbánhegyesen? Kun Béla özvegye és Károlyi Mihály né Békéscsabán Sok embert érdeklő külpolitikai előadások Ülésezett a TIT nemzetközi szakosztályának elnöksége Kedden Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában tartotta ülését a nemzetközi szakosztály. Vizsnyiczai János elnök ismertette az 1968/69. év munkatervét, melynek fő célkitűzése a világ- politikai események tudományosan megalapozott széles körű magyarázata A hármas évforduló jubileumi ünnepségeiről a történelmi szakosztállyal együttesen tartanak megemlékezéseket Többek között A Bezosztája dicsérete Falun jártam a napokban és ismerőseim figyelmeztettek: itt igen jó kenyeret sütnek, igazi kisipari kemencében, ragadjam meg az alkalmat. Vettem is egy gyönyörű, barnapiros magyar cipót. Odahaza óriási volt a sikerem. Még a szomszédok is átjártak kenyeret enni és nem fukarkodtak az elismeréssel. „Hiába, ez a jó falusi kenyér és ez az igazi jó magyar búza, ebből lehet jóízűt falatozni.” Hallgattam, nem szóltam. Nem mondtam el — egyébként korántsem dicsérő — véleményemet a városi sütőiparról, de a búzáról sem. Mosolyomat azonban alig-alig tudtam leplezni. Éppen mostanában foglalkoztam ezzel a kérdéssel, így pontosam tudom, hogy a maga idejében kiváló szolgálatokat tett, nagy nevet szerzett magyar Bánkúti búza ma már legfeljebb hírmondónak, itt-ott található földjeinken. Ahol magyar fajtát termesztenek, ott a közelmúltban nemesitett, fél-intenzív, nem követelőző, de hálás Fertődivel foglalkoznak. Ez sem több azonban, mint a vetésterület egynegyede. A falu pedig, ahol a kenyeret vettem, híres tsz-szel büszkélkedő, jó földű, belterjes vidék. Abban a határban külföldi búzát termesztenek. Engedjék meg tehát, hogy a szomszédok sok dicséretét most közvetítsem. Továbbadjam a Bezosztájának. Annak a külföldi intenzív fajtának, amelyet ma már hazánk búzaföldjeinek több mint kétharmadán termelünk. Nem is olyan régen. 1957- ben kezdődött. Szinte állandósultak akkor kenyérgabonagondjaink. Mivel a régi, magas vetésterületeket nem állíthattuk vissza, a hozamokat kellett növelnünk. A szélesebb vizsgálódás érdekében kísérletek kezdődtek külföldi búzafajtákkal. A próbaképpen vetett cseh és német fajtákról hamar kiderült, hogy tenyészidejűk a mi viszonyainkhoz képest túlságosan hosszú. Az olasz fajták sokat ígértek, de lisztjük minősége gyenge, gyökérzetük a keményebb teleket nem állja. Évről évre több kiválóságról tett azonban bizonyságot a szovjet Bezosztája. Hozama magas, az intenzív körülményeket különösen meghálálja. Lisztje kitűnő, szára erős, nem dől meg. Kalásza nem rozsdásodik, magja nem pereg és hazánkban majd mi- denütt termeszthető. Amikor 1960-ban a külföldi fajták köztermesztésbe kerültek, a Bezosztájának már előkelő, de még nem döntő szerep jutott. Két év múlva is csupán a külföldi maggal ve- i tett területek felét foglalta el. De előnyei a nagyméretű termesztésben mindinkább ki- ; bontakoztak, úgyhogy az idén ’ már az egyetlen komoly mé- j retekben termesztett külföldi fajta volt hazánkban, aránya pedig elérte a 70 százalékot. A i fennmaradó terület túlnyomó részén Fertődi termett. A búza terméshozama sok tényező függvénye. Való igaz, hogy nálunk az elmúlt években sokat javult a szakértelem, az érdekeltség, a vegysze- | rezés, a műtrágyázás. Ha azonban az idén minden kedvezőtlen körülmény ellenére 14 és fél mázsa búzát termeltünk holdanként, ezért feltétlenül dicséret illeti a Bezosztáját is. És reméljük, erre a dicséretre a következő években fokozódó mértékben szolgál még rá. Kísérletezünk más hazai és kül- j földi fajtákkal is, de ezekben a hetekben a vetőgépek magládáit a legtöbb helyen Bezosz- tájával töltik meg, hiszen a fajta igazolt „teljesítőképessége” 25—28 mázsa holdanként! Kenyérgabona-gondunkat tehát megoldottuk és ebben nagy része volt annak, hogy 7—8 év alatt gyakorlatilag teljesen felváltottuk a termesztett fajtákat. Érdemes lenne gondolkodni, nem kellene-e hasonló bátor lépéseket tenni más területeken is. A magyar mezőgazdaságnak ugyanis nem csupán a kenyérgabona-gondot kell megoldania! Földeáki Béla az őszirózsás forradalomnál október 21-én Békéscsabán, Károlyi Mihályné jelenlétében tartanak emlékestet. Jövő év áprilisában pedig Hajdú Tibor, a Párt történeti Intézet munkatársa tart előadást a Tanácsköztársaság külpolitikájáról, amelyre Kun Béla özvegyét is meghívják. Amennyiben az idő® elvtársnő egészségügyi állapota megengedi, találkozót szerveznek 1919-es veteránokkal ] és fiatalokkal. A jövő év alapvető témái között I a vietnami és a közép-keleti hely- J zet ismertetésén kívül a hang- I súlyt az európai biztonság és a i nemzetközi munkásmozgalom I problémáinak elemzésére helyezik. Elhatározták még, hogy október 24-én Békéscsabán Szolnok, Bács, Csongrád és Békés megye nemzetközi, történelmi, filozófiai és hadtudományi kérdésekkel foglalkozó előadói számára tájékoztatót tart „A szocialista országok külpolitikája és a csehszlovák kérdés” címmel Gyovai Gyula, az MSZMP KB osztályvezető helyettese. Ezenkívül a megye öt községében tartanak előadói konferenciákat. —tai. Készül a belvízrendezési terv — R társulatok közös tervezőcsoportot alakítanak — 42 ezer katasztrális holdra kiterjedő beruházás A megyei területén az 1966—67. évi tavaszi belvíz miatt mintegy 100 ezer katasztrális holdat érintő üzemi vízrendezést kell végrehajtani. Ezt figyelembe véve, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya 1970-ig bezárólag felmérte és ütemezte az elvégzendő vízrendezési beruházásokat. Ennek megfelelően az első ütemben (1968—1970) azoknak a társulatoknak beruházási igényeit vette be a létesítmény- jegyzékbe, ahol nemcsak az elmúlt két évben voltak belvízkárok, hanem azt is, ahol szinte minden év tavaszán megismétlődnek. így a megye területén 1970-ig 42 ezer katasztrális hold üzemi vízrendezési beruházás megvalósítását irányozta elő. A rendezési tervezések és kivitelezési munkák ebben az évben 35 ezer kh területet érintenek, melyből 11 ezer kh kivitelezése elkészül. A beruházásokhoz szükséges tervezéseket a vízgazdálkodási társulatok, vízügyi igazgatóságok, országos talajjavító és talaj - védő vállalat és a termelőszövetkezeti saját tervezés — biztosítják. Az élővíz-csatorna vízgazdálkodási társulat szervezetén belül ébben az évben megalakított tervezőcsoport ez ideig két üzem vízrendezésének tervezését készíti és további három üzemtől van megbízása, melyeket 1969. évre vállalt. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodási társulatok a következő években teljesen átvegyék az üzemi víz- rendezési beruházások tervezését, a jelenlegi élővíz-csatorna vízgazdálkodási társulatban működő tervezőcsoportot létszámban fejleszteni kellene. Kívánatos len. ne a csoport átszervezése úgy, hogy szervezetileg mint a vízgazdálkodási társulatok önálló közös tervezőcsoportja működne. A társulatok közös tervezőcsoportjának ilyen formában történő megalakítását a vízgazdálkodási társulatok területi választmánya támogatja. Háromszáz éves kút laburkolata került telszinre Szolnok megyei párlvezetők, kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek \ ' ' .megyénkben Kedden Szolnok megyéből Váci Sándornak, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titkárának vezetésével 45 tagú delegáció érkezett megyénkbe. Megyei, járási és városi pártbizottsági dolgozók, vendéglátóipari és kereskedelmi szakemberek látogattak el Békéscsabára és Gyulára. Délelőtt a megyeszékhelyen ismerkedtek a j kereskedelmi és vendéglátóipart hálózat tevékenységével, délután pedig Gyulán néztek körül a pártfunkcionáriusok és szakembe. rek. A szolnoki vendégeket elkísérte dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a párt és a tanács több dolgozója. A két megye funkcionáriusai és szakemberek kicserélték tapasztalataikat s sok hasznos módszerről tájékoztatták egymást. Gyulán a csatornázás közben I sok értékes lelet került felszínre. ! Legutóbb az Árpád utcában a kövesút burkolata alatt találtak egy rég betemetett kutat. A föld felszíne alatt öt méternyi mélyről sikerült kiszedni a régi faburkolatot. Kiderült, hogy még a j XVIII. század előtt használták a | kutat, amelynek tölgyfaburkolatát ; az iszap jól megvédte a pusztu- ; lástól. A háromszáz évesnél öre- j gebb kút faburkolatát az Erkel í Ferenc Múzeum őrzi. Kevésbé ismert békéscsabai látkép, a Bánszki utcai lakóházak felől nézve. Fotó: Demény I 18331040
