Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
1968. október 8. 5 Kedd Nyelvhelyesség és helyesírás A TIT tanfolyamainak évadnyitójára Negyedik esztendeje folytatódnak már megyénkben a nyelvi szakcsoport nyelvhelyességi és helyesírási tanfolyamai. Az egri országos nyelvtudományi konferencia szelleme hívta életre működésüket. Lelkes, szakértő pedagógusok dolgozták ki a gyakorlatban a feladatokat: falvakban, városokban, iskolákban, kultúr- otthonokban és üzemekben egyaránt. A régi tantervi órakeretek szűkkeblűsége, az iskolai munka zsúfoltsága- tanár és diák számára akkor még mostoha körülményeket teremtett, s az eredmények nem tartottak lépést a befektetett energiával, a ráfordított idővel. A fentieket szívügyünknek tekintjük mind az iskolában, mind a tanfolyamainkon. Folytatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy helyesírási minimum megállapítására irányulnak. A másik oldalon módszertani törekvéseinkkel, megfelelő munkafüzetek használatával próbálunk jobb eredményeket elérni. Jelszavunk eiTe az évre a készségfejlesztés és tudatosítás pedagógiai egységének megteremtése lesz. Ebben a munkában a helyes, szélesebb körű kiejtési norma sokoldalú kidolgozásához és rögzítéséhez is segítséget kívánunk adni. A helyes nyelvhasználatnak, szép kiejtésnek egyik legfőbb se. SPORTSZAKEMBEREINK MEXIKÓBAN A% olimpia magyar rendezői, szervezői és pontozói Nem volt jobb a helyzet a köz- . gítője. támogatója a színvonalas életben sem. Többször a bizony- j művek tanulmányozásával talanság, sokszor a pejoratív ki- j rendszeres, folyamatos olvasás, az fejezésekkel durván megterhelt; elmés vitatkozás, a természetes nyelvhasználat, a környezetbe se- ; véleményalkotás. Ehhez olvasóvá hogy sem illeszkedő, pőrére vet- ! £s egyben kritikussá kell nevelni keztetett, fület és közerkölcsöt' az embereket. A mélyebben meg. egyaránt sértő kifejezések voltak ! követelt esztétikai és tartalmi szomorú és sajnálatos velejárói I munka, a színvonalas kritikusi te- az ebből ei'edő nyomott atmoszfé- vékenység nem képzelhető el jó iának. E téren sok ma is a ten- - - - nivaló a kisiskolás zsibongók pletykálkodó nyelvbotlásainak megtisztogatásától a zsúfolásig megtömött vasúti kocsik és várótermek fájdalmasan durva nyelv. nyelvhelyességi törekvések és eredmények nélkül. Ezért prog. vamunkban a nyelvhelyességi munkát fejlettebb csoportokban elemző szintre kívánjuk fejlesz- , teni. Itt nem mondhatunk le egy használatának megjavításáig. (Az i esetben sem a művekről alkotott italos szórakozóhelyekről ne is; őszinte tartalmi állásfoglalásról beszéljünk most!) Arról szó sem lehet — elbizakodottság lenne azt állítani —, hogy tanfolyamaink gyógyító írt hoztak ezekre a sebekre. Még csak szépítő flastromot sem eléggé. A hibákat, hiányosságokat nem lehet könnyen beragasztani, j De gyógyítani kell! Sajnos, na Hadd említsem meg, hogy diákjaim jelentősebb része a szeptemberi felmérő dolgozatában önálló véleményt nyilvánított az elemezendő műről: — „Megvetem azokat — írja az egyik —, akik nagy- ravágyásból, bosszúból és hatalomvágyból irgalmatlanul bemocskolják mások tiszta életét, gyón kis terület az, amelyen ka- I es könyörtelenül útját állják put döngethetünk. De bármilyen | azoknak, akik az igazabb és erkölcsösebb élet felé akartak közeledni.'’ Vagy: „Gyűlöletet váltott ki bennem az akkori igazságszolgáltatás kegyetlensége a rokonszenves és igazságért küzdő szerelmesekkel szemben'’ — írja egy másik tanuló. Fentiekből fakadóan meggyőződésem, hogy a nyelvhelyesség, mély tartalom, tiszta helyesírás lehet csak programunkban a következő szakasza a helyes kézségfejlesztés és tudatosítás pedagógiai egységének. Mi is azt szeretnénk tanfolyamainkkal elérni, hogy a készség csekély és szerény legyen is ez az előrelépés, mégis jelentős. Programunk jónak bizonyult, a gyakorlat igazolta törekvéseinket, mert évről évre kialakultak megyénk területén azok a közösségek, amelyekben szükségét érezték a nyelvművelő munkának. Mozgalmunk nincsen egyedül. Támogatják az iskolai munka mellett a vezető állami szervek, országos nevű előadók is elmélyült, színvonalas irányító és szakmai munkával. Az új iskolai nyelvtankönyvek tapasztalatai is hasznosak számunkra. Az Országos Pedagógiai' és a hozzáfűzött gondolatok össz- Intézet a Művelődésügyi Minisz-1 hangjában, egységesítésében tériummal együtt felhasználja jük el haladó céljainkat, melyek azokat a tapasztalatokat, bírálatokat, amelyek néha jogosan egy- egy új tankönyv fogyatékosságait is célba vették. ne csak jobb eredményekből álljanak. hanem a tartalmi követelmények mélységében lobbantsák lángra az anyanyelv iránti hő Az oktatás legújabb tapaszta- szeretetet, hogy ezzel is szolgál- latai bizonyos tantervi anyag! hassuk a művelt magyar beszéd „sűrűségi eloszlását" is bírálja j diadalát. néhány tankönyvben. Fokozatos,! November 14-én tartjuk a me- kellőképpen megérlelt fejlődés' gyei előadók konferenciáját, meg- eredményeképpen fennáll annak > jelölve az új célkitűzéseket is. a lehetősége, hogy bizonyos esetekben mentesíteni lehet majd az oktatást némely helyesírási szabály megtanítása alól. Arról is szó van, hogy néhány típushibát végleg el kellene törülni a helyesírási szabályzat kellően előkészített reformjával. Bízunk benne, hogy a tavalyinál még többen fognak a korszerű munkaformákban velünk együtt dolgozni. Dr. Irányi István, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának vezetőségi tagja. MÉG EDDIG sohasem fordult elő az olimpiák történetében, hogy magyar sportszakemberek ilyen jelentős feladatot vállaltak volna a nagy verseny megszervezésében és lebonyolításában, mint most Mexikóban. Az ok kettős. Elsősorban az, hogy a közép-amerikai állam sportvezetőinek nincs elegendő gyakorlatuk, másodsorban viszont Magyarország már több nagyszabású versenyt rendezett közmegelégedésre. Ilyen volt például az 1966-os atlétikai Európa- bajnokság. Ezért hívták meg a mexikóiak nyolc hónappal az olimpia előtt dr. Sir Józsefet, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának tagját, hogy működjék közre a nagy verseny atlétikai programjának a megszervezésében. A rendezés mechanizmusától az óramű pontosságát kívánja a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, mert az egyik előfeltétele a jó és reális eredményeknek. Ez begyakorolt, kipróbált gárda nélkül semyek főbírája lesz. Ugyancsak i ként és Horváth István pontozó- ebben a sportágban működik köz- ként. re Tábor István, Czvikovszky Fe-1 renc, dr. Balthazár Lajos és Székely Tibor, akik zsűritagok lesznek majd. NEHÉZ feladata lesz Brandy Jenőnek. Ö a vízilabdatornán bíráskodik majd. Mostanában több gól esik négyméteresből, mint akcióból, ezért nőtt meg a bírák szerepe. Nagy nemzetközi tapasztalattal utazott Mexikóba Zsolt István, a kitűnő labdarúgó-játékvezető, akinek ez lesz a negyedik olimpiája. Lesz magyar szereplője a kosárlabda- és a röplabda-tornának is, az egyiken Kassai Ervin, a másikon Holvay Endre vezet majd mérkőzéseket. Régi ismerőse a nemzetközi birkózóvilágnak Matura Mihály, aki először 1924-ben járt az olimpián mint versenyző, majd pedig 1948 óta minden alkalommal ott volt mint vezető. A nagy tekintélynek örvendő szakember jelentős szeelképzelhetetlen. Az elmúlt hó-! ™ípet játszik a nemzetközi szövetségben és Mexikóban tagja lesz a versenybíróságnak. Ugyancsak ebben a sportágban működik közre Lukács Béla mérkőzésvezetőnapokban a rendezők több próbát tartottak és ezeken alkalmuk nyí- I lőtt a közreműködőknek arra, | hogy az olimpiai forgatókönyv : szerint „lejátsszák” a programot, j Sir József nagy tapasztalata je- , lentősen hozzájárult az atlétikai j számok lebonyolításának kielégítő j előkészítéséhez, amint ezt már a mexikói sportvezetők több ízben ki is jelentették. HASONLÓ a helyzet az úszóprogram megszervezésénél. Ebben Rajki Béla vállalt fontos szerepet, aki korábban kilenc hónapot töltött Mexikóban és tanácsaival se gítette a medencék építését, technikai apparátus felszerelését. Sajnálatos, hogy a kitűnő magyar szakembernek, váratlan betegsége miatt haza kellett térnie és csak szeptember 16-án utazhatott visz- sza Mexikóba. Hosszú időre vették igénybe a XIX. olimpia rendezői Takács Andor szakértelmét is, akit februárban kértek fel a tevékeny közreműködésre. Ö az öttusaversenyek előkészítésében, megszervezésében vett részt. A mexikóiak j fő gondját ennek a számnak a le- j bonyolításánál a megfelelő számú | és megközelítően egyforma képes- ségű ló rendelkezésre bocsátása és j lovaspálya megépítése okozza, j Takács Andornak is figyelemre- j méltó a szerepe, hogy előreláthatóan nem lesz rendezési zavar az öttusaversenyeknél. Más olimpiai számoknál is tévé- j kényén közreműködnek a magyar szakemberek. A legnagyobb fel- j mondogatta többször is Kényes feladatot kapnak azok a szakértők, akik eldöntik a néha csak nehezen érzékeltethető kü- lönbségeta világ legjobb tornászainak gyakorlatai kö2ött. Mexikóban csak azok pontozhatnak, akik előzőleg sikerrel állták meg a helyüket a Nemzetközi Tornász Szövetség vizsgáján. Közéjük tartozik Nagy Jenőné és Romák Éva is, ők ketten is ott lesznek pontozóként a női versenyeken. Kelemen Imre az ökölvívóversenyeken lesz mérkőzésvezető. Szerepe nem éppen könnyű és nem is veszélytelen. Arra is volt már példa, így éppen Tokióban, hogy egy ökölvívó dühödten nekitámadt a mérkőzésvezetőnek. Mexikóban az olimpia idején, az UNESCO széles körű nemzetközi tanácskozást rendez a sport néhány fontos kérdéséről. Az egyik téma: „A sport az egész életen át”. Az értekezletet dr. Hepp Ferenc készítette elő. MINDEZ azt jelzi, hogy az olimpia napjaiban nemcsak a versenyzők, hanem a szakemberek Is szerezhetnek elismerést Magyar- országnak. M. K Jubileumi kiadvány lesi a Körös menti Honismereti Közlemények legújabb száma A munkásmozgalmi hármas j tanulmányokról olvashatunk a évforduló tiszteletére jubileumi J közeljövőben megjelenő közlekiadványnak szánták a Körös menti Honismereti Közlemé- nyék legújabb számát. A Me- . . a | gyei Népművelési Tanács és a javaslatara Helytörténeti Bizottság kiadmenyben A megyei Helytörténeti Bi- egyébként 1970-re a szarvasi városi tanács Lajos ameványában többek között me- j niegjelenteti dr. Hanzó j gyénk munkásmozgalmi hagyó- 1 kandidátusi értekezését, mányairól, a mezőkovácsházi j lye* Békés megye agrárfejlődé- járás bibliográfiájáról, helytör- j se a XVIII. században címmel téneti forrásokról, módszertani | írt a szerző. Nem törpe, csak annak nevezik Óriásnak képzelte magát, és ezt j osztottak és a dolgozók háborgu éreztette is csakhamar a mind je- \ sait. Aztán nem volt tovább, s lentösebb vezető beosztásokba I Törekvi Károly ismét a dolgozók kerülése után. — „A fegyelem állományába került. Törpének ne nem tűr puszipajtáskodást!” — | vezték el. Érdekes módon nem mondogatta, és következetesen j feszegetik a múltat, nem igyekez- igazgató elvtárs megszólítást és' nek megbosszulni mindazt, amit magázást követelt még azoktól is, j parancsuralma idején elszenved- akikkel hajdanában együtt rúgta j tek tőle. Csupán csak heccelik, a rongyból készült labdát. — j ugratják, s mindig valami újabb ..Hajtani, hajtani emberek!" adatot a vívásban kapják, amely-'' ban. Leginkább csak ennyit, mint ben hagyományosan nagy a hír- j akinek nem futja többre szókin- j nevük. Kárpáti Rudolf, az egykori. cséből. Ezért csakhamar igazgató- kitűnő versenyző, akinek olimpiai i nak nevezték egymás között az j , ,, 1 nio u __t emberek. Jelszavának gyakori p alyaf utasa 1948-ban Londonban, . ., .. ___ dAmóKe„ hangoztatása meg is termelte a napjá ISKOLÁS OK.. ' í ki Jps 4 kezdődött. I végződött 1960-ban ezalatt Rómában egyénileg 5 nap múlva indul az „EGRI CSILLAGOK" képregény. A lapigényt 10-ig közöljék a lapkiadó vállalatul. —I r-l r~( meg maga gyümölcsét — számos kitüntetés és mind nagyobb összeköt, csapatban négy aranyérmet j gű prémium képében, amiből au- szerzett, — Mexikóban a vívóver-1 tó, dúskáló, de inkább pazarló [ ötletekkel. íme néhány ezek kö- | zül, amelyektől Törekvinek leginkább magasra szökik a vérnyomása. — Karcsi, ne menj keresztül többé a Kossuth téren. — Miért ne mennék? — Azért, mert felszórták kaviccsal és még elkeveredsz benne. — Tudjátok miért megy Karcsi kacagva keresztül a réten? életmód lett. Minek részletezzük beképzeltségéből és önteltségéből fakadó . vezetési stílusát? Ha sokára is, t vége szakadt számára a dicső, mások számára pedig a sértő, bosszantó, megaláztatást osztoga- • , , tó igazgatói pályafutásának. Évek- “ ugattam le koldoktg ero— Azért, mert csiklandozza a fű a hónalját. — A minap oda se figyelve akasztottam le egy munkaköpenyt. Siettem, mert hivatott a főmérnök. Hahotázva kérdezte, kel ezelőtt kezdték a panaszos le re. Megnézem, s akkor látom, veteket küldözgetni ellene a fel- hogy, Karcsi ^pengét vettem fel Jsőbb fórumokhoz. Ezek refrénje ♦ leginkább az volt, hogy „a fák ; sem nőhetnek az égig”. Az illeté- ! kés fórumok azonban jó ideig \ csak nyesegették az igazgató vad- ] í hajtásait és nyugtatgatták a be-1 Elég ennyi ízelítőnek. Tanulságnak pedig annyi, hogy nem érdemes elszakadni a dolgozóktól, amikor valaki „fent” van, mert aztán, ha „lekerül”, akkor sok fájdalmas „tűszúrást” kap. K. J.
