Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

1968. október 8. 5 Kedd Nyelvhelyesség és helyesírás A TIT tanfolyamainak évadnyitójára Negyedik esztendeje folytatód­nak már megyénkben a nyelvi szakcsoport nyelvhelyességi és helyesírási tanfolyamai. Az egri országos nyelvtudományi konfe­rencia szelleme hívta életre mű­ködésüket. Lelkes, szakértő peda­gógusok dolgozták ki a gyakor­latban a feladatokat: falvakban, városokban, iskolákban, kultúr- otthonokban és üzemekben egy­aránt. A régi tantervi órakeretek szűkkeblűsége, az iskolai munka zsúfoltsága- tanár és diák számá­ra akkor még mostoha körülmé­nyeket teremtett, s az eredmé­nyek nem tartottak lépést a be­fektetett energiával, a ráfordított idővel. A fentieket szívügyünknek te­kintjük mind az iskolában, mind a tanfolyamainkon. Folytatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy helyesírási minimum megállapítására irányulnak. A másik oldalon módszertani tö­rekvéseinkkel, megfelelő mun­kafüzetek használatával próbá­lunk jobb eredményeket elérni. Jelszavunk eiTe az évre a kész­ségfejlesztés és tudatosítás peda­gógiai egységének megteremtése lesz. Ebben a munkában a he­lyes, szélesebb körű kiejtési nor­ma sokoldalú kidolgozásához és rögzítéséhez is segítséget kívá­nunk adni. A helyes nyelvhasználatnak, szép kiejtésnek egyik legfőbb se. SPORTSZAKEMBEREINK MEXIKÓBAN A% olimpia magyar rendezői, szervezői és pontozói Nem volt jobb a helyzet a köz- . gítője. támogatója a színvonalas életben sem. Többször a bizony- j művek tanulmányozásával talanság, sokszor a pejoratív ki- j rendszeres, folyamatos olvasás, az fejezésekkel durván megterhelt; elmés vitatkozás, a természetes nyelvhasználat, a környezetbe se- ; véleményalkotás. Ehhez olvasóvá hogy sem illeszkedő, pőrére vet- ! £s egyben kritikussá kell nevelni keztetett, fület és közerkölcsöt' az embereket. A mélyebben meg. egyaránt sértő kifejezések voltak ! követelt esztétikai és tartalmi szomorú és sajnálatos velejárói I munka, a színvonalas kritikusi te- az ebből ei'edő nyomott atmoszfé- vékenység nem képzelhető el jó iának. E téren sok ma is a ten- - - - nivaló a kisiskolás zsibongók pletykálkodó nyelvbotlásainak megtisztogatásától a zsúfolásig megtömött vasúti kocsik és váró­termek fájdalmasan durva nyelv. nyelvhelyességi törekvések és eredmények nélkül. Ezért prog. vamunkban a nyelvhelyességi munkát fejlettebb csoportokban elemző szintre kívánjuk fejlesz- , teni. Itt nem mondhatunk le egy használatának megjavításáig. (Az i esetben sem a művekről alkotott italos szórakozóhelyekről ne is; őszinte tartalmi állásfoglalásról beszéljünk most!) Arról szó sem lehet — elbiza­kodottság lenne azt állítani —, hogy tanfolyamaink gyógyító írt hoztak ezekre a sebekre. Még csak szépítő flastromot sem elég­gé. A hibákat, hiányosságokat nem lehet könnyen beragasztani, j De gyógyítani kell! Sajnos, na Hadd említsem meg, hogy diákja­im jelentősebb része a szeptem­beri felmérő dolgozatában önálló véleményt nyilvánított az eleme­zendő műről: — „Megvetem azo­kat — írja az egyik —, akik nagy- ravágyásból, bosszúból és hata­lomvágyból irgalmatlanul be­mocskolják mások tiszta életét, gyón kis terület az, amelyen ka- I es könyörtelenül útját állják put döngethetünk. De bármilyen | azoknak, akik az igazabb és er­kölcsösebb élet felé akartak kö­zeledni.'’ Vagy: „Gyűlöletet vál­tott ki bennem az akkori igaz­ságszolgáltatás kegyetlensége a rokonszenves és igazságért küzdő szerelmesekkel szemben'’ — írja egy másik tanuló. Fentiekből fakadóan meggyőző­désem, hogy a nyelvhelyesség, mély tartalom, tiszta helyesírás lehet csak programunkban a kö­vetkező szakasza a helyes kézség­fejlesztés és tudatosítás pedagó­giai egységének. Mi is azt szeretnénk tanfolya­mainkkal elérni, hogy a készség csekély és szerény legyen is ez az előrelépés, mégis jelentős. Programunk jónak bizonyult, a gyakorlat igazolta törekvéseinket, mert évről évre kialakultak me­gyénk területén azok a közössé­gek, amelyekben szükségét érez­ték a nyelvművelő munkának. Mozgalmunk nincsen egyedül. Támogatják az iskolai munka mellett a vezető állami szervek, országos nevű előadók is elmé­lyült, színvonalas irányító és szakmai munkával. Az új iskolai nyelvtankönyvek tapasztalatai is hasznosak szá­munkra. Az Országos Pedagógiai' és a hozzáfűzött gondolatok össz- Intézet a Művelődésügyi Minisz-1 hangjában, egységesítésében tériummal együtt felhasználja jük el haladó céljainkat, melyek azokat a tapasztalatokat, bírála­tokat, amelyek néha jogosan egy- egy új tankönyv fogyatékosságait is célba vették. ne csak jobb eredményekből áll­janak. hanem a tartalmi követel­mények mélységében lobbantsák lángra az anyanyelv iránti hő Az oktatás legújabb tapaszta- szeretetet, hogy ezzel is szolgál- latai bizonyos tantervi anyag! hassuk a művelt magyar beszéd „sűrűségi eloszlását" is bírálja j diadalát. néhány tankönyvben. Fokozatos,! November 14-én tartjuk a me- kellőképpen megérlelt fejlődés' gyei előadók konferenciáját, meg- eredményeképpen fennáll annak > jelölve az új célkitűzéseket is. a lehetősége, hogy bizonyos ese­tekben mentesíteni lehet majd az oktatást némely helyesírási sza­bály megtanítása alól. Arról is szó van, hogy néhány típushibát végleg el kellene törülni a he­lyesírási szabályzat kellően előké­szített reformjával. Bízunk benne, hogy a tavalyinál még többen fognak a korszerű munkaformákban velünk együtt dolgozni. Dr. Irányi István, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának vezetőségi tagja. MÉG EDDIG sohasem fordult elő az olimpiák történetében, hogy magyar sportszakemberek ilyen jelentős feladatot vállaltak volna a nagy verseny megszervezésében és lebonyolításában, mint most Mexikóban. Az ok kettős. Elsősor­ban az, hogy a közép-amerikai ál­lam sportvezetőinek nincs elegen­dő gyakorlatuk, másodsorban vi­szont Magyarország már több nagyszabású versenyt rendezett közmegelégedésre. Ilyen volt pél­dául az 1966-os atlétikai Európa- bajnokság. Ezért hívták meg a mexikóiak nyolc hónappal az olimpia előtt dr. Sir Józsefet, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának tagját, hogy működjék közre a nagy verseny atlétikai programjának a megszervezésé­ben. A rendezés mechanizmusától az óramű pontosságát kívánja a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, mert az egyik előfeltétele a jó és reális eredményeknek. Ez be­gyakorolt, kipróbált gárda nélkül semyek főbírája lesz. Ugyancsak i ként és Horváth István pontozó- ebben a sportágban működik köz- ként. re Tábor István, Czvikovszky Fe-1 renc, dr. Balthazár Lajos és Szé­kely Tibor, akik zsűritagok lesz­nek majd. NEHÉZ feladata lesz Brandy Jenőnek. Ö a vízilabdatornán bí­ráskodik majd. Mostanában több gól esik négyméteresből, mint ak­cióból, ezért nőtt meg a bírák szerepe. Nagy nemzetközi tapasztalattal utazott Mexikóba Zsolt István, a kitűnő labdarúgó-játékvezető, aki­nek ez lesz a negyedik olimpiája. Lesz magyar szereplője a kosár­labda- és a röplabda-tornának is, az egyiken Kassai Ervin, a má­sikon Holvay Endre vezet majd mérkőzéseket. Régi ismerőse a nemzetközi bir­kózóvilágnak Matura Mihály, aki először 1924-ben járt az olimpián mint versenyző, majd pedig 1948 óta minden alkalommal ott volt mint vezető. A nagy tekintélynek örvendő szakember jelentős sze­elképzelhetetlen. Az elmúlt hó-! ™ípet játszik a nemzetközi szö­vetségben és Mexikóban tagja lesz a versenybíróságnak. Ugyancsak ebben a sportágban működik köz­re Lukács Béla mérkőzésvezető­napokban a rendezők több próbát tartottak és ezeken alkalmuk nyí- I lőtt a közreműködőknek arra, | hogy az olimpiai forgatókönyv : szerint „lejátsszák” a programot, j Sir József nagy tapasztalata je- , lentősen hozzájárult az atlétikai j számok lebonyolításának kielégítő j előkészítéséhez, amint ezt már a mexikói sportvezetők több ízben ki is jelentették. HASONLÓ a helyzet az úszó­program megszervezésénél. Ebben Rajki Béla vállalt fontos szerepet, aki korábban kilenc hónapot töl­tött Mexikóban és tanácsaival se gítette a medencék építését, technikai apparátus felszerelését. Sajnálatos, hogy a kitűnő magyar szakembernek, váratlan betegsége miatt haza kellett térnie és csak szeptember 16-án utazhatott visz- sza Mexikóba. Hosszú időre vették igénybe a XIX. olimpia rendezői Takács Andor szakértelmét is, akit febru­árban kértek fel a tevékeny köz­reműködésre. Ö az öttusaverse­nyek előkészítésében, megszerve­zésében vett részt. A mexikóiak j fő gondját ennek a számnak a le- j bonyolításánál a megfelelő számú | és megközelítően egyforma képes- ségű ló rendelkezésre bocsátása és j lovaspálya megépítése okozza, j Takács Andornak is figyelemre- j méltó a szerepe, hogy előrelátha­tóan nem lesz rendezési zavar az öttusaversenyeknél. Más olimpiai számoknál is tévé- j kényén közreműködnek a magyar szakemberek. A legnagyobb fel- j mondogatta többször is Kényes feladatot kapnak azok a szakértők, akik eldöntik a néha csak nehezen érzékeltethető kü- lönbségeta világ legjobb tornászai­nak gyakorlatai kö2ött. Mexikóban csak azok pontozhatnak, akik elő­zőleg sikerrel állták meg a he­lyüket a Nemzetközi Tornász Szö­vetség vizsgáján. Közéjük tarto­zik Nagy Jenőné és Romák Éva is, ők ketten is ott lesznek pon­tozóként a női versenyeken. Kelemen Imre az ökölvívóver­senyeken lesz mérkőzésvezető. Szerepe nem éppen könnyű és nem is veszélytelen. Arra is volt már példa, így éppen Tokióban, hogy egy ökölvívó dühödten neki­támadt a mérkőzésvezetőnek. Mexikóban az olimpia idején, az UNESCO széles körű nemzet­közi tanácskozást rendez a sport néhány fontos kérdéséről. Az egyik téma: „A sport az egész életen át”. Az értekezletet dr. Hepp Ferenc készítette elő. MINDEZ azt jelzi, hogy az olimpia napjaiban nemcsak a ver­senyzők, hanem a szakemberek Is szerezhetnek elismerést Magyar- országnak. M. K Jubileumi kiadvány lesi a Körös menti Honismereti Közlemények legújabb száma A munkásmozgalmi hármas j tanulmányokról olvashatunk a évforduló tiszteletére jubileumi J közeljövőben megjelenő közle­kiadványnak szánták a Körös menti Honismereti Közlemé- nyék legújabb számát. A Me- . . a | gyei Népművelési Tanács és a javaslatara Helytörténeti Bizottság kiad­menyben A megyei Helytörténeti Bi- egyébként 1970-re a szarvasi városi tanács Lajos ame­ványában többek között me- j niegjelenteti dr. Hanzó j gyénk munkásmozgalmi hagyó- 1 kandidátusi értekezését, mányairól, a mezőkovácsházi j lye* Békés megye agrárfejlődé- járás bibliográfiájáról, helytör- j se a XVIII. században címmel téneti forrásokról, módszertani | írt a szerző. Nem törpe, csak annak nevezik Óriásnak képzelte magát, és ezt j osztottak és a dolgozók háborgu éreztette is csakhamar a mind je- \ sait. Aztán nem volt tovább, s lentösebb vezető beosztásokba I Törekvi Károly ismét a dolgozók kerülése után. — „A fegyelem állományába került. Törpének ne nem tűr puszipajtáskodást!” — | vezték el. Érdekes módon nem mondogatta, és következetesen j feszegetik a múltat, nem igyekez- igazgató elvtárs megszólítást és' nek megbosszulni mindazt, amit magázást követelt még azoktól is, j parancsuralma idején elszenved- akikkel hajdanában együtt rúgta j tek tőle. Csupán csak heccelik, a rongyból készült labdát. — j ugratják, s mindig valami újabb ..Hajtani, hajtani emberek!" adatot a vívásban kapják, amely-'' ban. Leginkább csak ennyit, mint ben hagyományosan nagy a hír- j akinek nem futja többre szókin- j nevük. Kárpáti Rudolf, az egykori. cséből. Ezért csakhamar igazgató- kitűnő versenyző, akinek olimpiai i nak nevezték egymás között az j , ,, 1 nio u __t emberek. Jelszavának gyakori p alyaf utasa 1948-ban Londonban, . ., .. ___ dAmóKe„ hangoztatása meg is termelte a napjá ISKOLÁS OK.. ' í ki Jps 4 kezdődött. I végződött 1960-ban ezalatt Rómában egyénileg 5 nap múlva indul az „EGRI CSILLAGOK" képregény. A lapigényt 10-ig közöljék a lap­kiadó vállalat­ul. —I r-l r~( meg maga gyümölcsét — számos ki­tüntetés és mind nagyobb össze­köt, csapatban négy aranyérmet j gű prémium képében, amiből au- szerzett, — Mexikóban a vívóver-1 tó, dúskáló, de inkább pazarló [ ötletekkel. íme néhány ezek kö- | zül, amelyektől Törekvinek leg­inkább magasra szökik a vérnyo­mása. — Karcsi, ne menj keresztül többé a Kossuth téren. — Miért ne mennék? — Azért, mert felszórták ka­viccsal és még elkeveredsz ben­ne. — Tudjátok miért megy Karcsi kacagva keresztül a réten? életmód lett. Minek részletezzük beképzelt­ségéből és önteltségéből fakadó . vezetési stílusát? Ha sokára is, t vége szakadt számára a dicső, mások számára pedig a sértő, bosszantó, megaláztatást osztoga- • , , tó igazgatói pályafutásának. Évek- “ ugattam le koldoktg ero­— Azért, mert csiklandozza a fű a hónalját. — A minap oda se figyelve akasztottam le egy munkakö­penyt. Siettem, mert hivatott a főmérnök. Hahotázva kérdezte, kel ezelőtt kezdték a panaszos le re. Megnézem, s akkor látom, veteket küldözgetni ellene a fel- hogy, Karcsi ^pengét vettem fel Jsőbb fórumokhoz. Ezek refrénje ♦ leginkább az volt, hogy „a fák ; sem nőhetnek az égig”. Az illeté- ! kés fórumok azonban jó ideig \ csak nyesegették az igazgató vad- ] í hajtásait és nyugtatgatták a be-1 Elég ennyi ízelítőnek. Tanul­ságnak pedig annyi, hogy nem érdemes elszakadni a dolgozóktól, amikor valaki „fent” van, mert aztán, ha „lekerül”, akkor sok fájdalmas „tűszúrást” kap. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents