Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
1968. október 6. 3 Vasárnap Disputa egy diplomáról Sablonos igazságok alkonya Meghosszabbították ' Nemzetiségi a Vietnamról szóló vers- és bányász- paraszt-találkozók noveiiapáíyázat határidejét I a megyében Kicsiny, kék fedelű oklevél. Tanúsítja, hogy Bakai Ferenc (foglalkozása gimnáziumi tanár) elvégezte a marxista-leninista szakosítót, s főiskolai képesítést nyert. A tinta nedves az aláíráson. Egy értetlenkedő közbeszólás: — Tanár úr, önnek a Szegedi József Attila Tudományegyetemről származik a diplomája. Most dolgozik doktori disszertációján... Mi szüksége volt ezek után, hogy marxista-leninista esti iskolára járjon? Lélegzetvételnyi feszült csönd után: — Nekem ne mondja, hogy „egy pedagógusnak szüntelenül fejlesztenie kell ismereteit, elmélyíteni világnézeti szilárdságát stb.”. Ez igaz, de engem nem lehet „leszerelni” ilyen általánosságokkal. Arra vagyok kíváncsi: mindennapi oktató-nevelői gyakorlatában jelent-e valamilyen többletet az esti iskola? o Tanácskozóasztal, jegyzeteket szántó golyóstollak, cigarettafüst. A falon Lenin-kép. Járási párt-végrehajtóbizottság ülése Békésen. Téma: az ifjúság. Részlet a tanácselnök felszólalásából : — Fiatalságunk zöme fogékony és tisztességes. Mégis nehezen tudjuk őket bevonni a közéletbe. Hogy törődjenek a község, a kerület, a szűkebb pátria gondjaival. Nem az ő bűnük, hanem miénk, felnőtteké, hogy bizonytalanok benne: mit vár tőlük a társadalom. De hiszen még alkotmányos jogaikkal, a szocialista állam felépítésével sincsenek tisztában! Megtanítjuk őket matematikára és kémiára, de vajon elég- e az, amit az iskolában jogi alapismeretekből, világnézeti filozófiai kérdésekből kapnak? @ Iskolareform. Sokatmondó meghatározás, időszerű kifejezés. Halaszthatatlanul időszerű. *_ Amióta magűster Comenius úgy a XVII. század dereka táján ráncba szedte a sárospataki kollégiumot — valljuk be —, nem valami sokat páltoztak az alsó- és középfokú oktatás keretei, témakörei Pannon-honban. Az utóbbi évekig legalábbis. Elsőként rájöttünk, hogy szép dolog a d e ák o s műveltség, de hiába olvassa valaki eredetiben Homérost, ha keveset konyít a természettudományok mai vívmányaihoz. A „humán" gimnázium felett győzött a „reál". Aztán rádöbbentünk, hogy mindez nem elég a munkás hétköznapokra való előkészítéshez. Így lett: technikum, politechnikai oktatás, szakközépiskola. A munkát tehát már tanulják diákjaink, de a szerelmet, meg a haza védelmét — még nem. (Ne csodálkozzanak: e keltő talán nem meghatározó té- ! nyezője az egyén és a társadalom j sorsának? Nem legalább olyan fontos ezekben a kérdésekben tiszta, jó helyről kapott felvilágosítással indulni az életnek, mint a gyökvonás vagy a lírai műfajok problematikájában?) Egyébként a nagyvilág dolgaiban való eligazodáshoz, az egészséges világnézet kiépítéséhez kevéske támpontot kapnak a fiatalok. Még ma is. o Mély lobogású, meleg fém mek, kissé szigorú szemöldök. Ko- lerikus alkat. Bakai tanár úr válaszol, hogy mit jelentett neki „konkrétan” az esti egyetem: — A Battonyai Mikes Kelemen Gimnáziumban engem bíztak meg az új tantárgy, a „Világnézetünk alapjai” oktatásával. Főként filozófiai, politikai gazdaságiam ismeretek és alkotmányjogi kérdések szerepelnek a tantervben. Bár a nyáron részt vettem az Országos Pedagógiatudományi Intézet továbbképzésén, mégis hallatlanul sokat nyújt munkámhoz az, amit a marxizmus-leninizmus esti egyetemen tanultam. — Mit tart a legnehezebbnek? — Amit a legfontosabbnak is egyben. Hogy ne csak oktassunk, neveljük is a fiatalokat. Ne csak megtanítsuk, hanem meg is győzzük őket. A társadalmi problémákat például csakis nyíltan, a kérdések igen alapos ismeretében lehet és érdemes boncolgatni. Közhelyekkel, sablonos „igazságokkal” nem lehet a mai gyerekekre hatni, őszinte és. jó érvekkel, igen. — Értem, de mit ér az esti egyetemi oklevéllel egy szaktanár, aki csak fizikát, kémiát vagy biológiát tanít? — Hozzásegíti, hogy ne csupán száraz szakszempontból oktasson, hanem megtalálja saját tárgyá-1 ban a világnézeti témákat is. A [ kétszerkettőn túl szélesebb ablakot nyisson az ifjúság fogékony képzeletének. — Például? — Kapásból: fizikából az anyag és energia megmaradásának tör- I vényeiből, az anyag elsődlegességéből levonható filozófiai következtetések. Kémiában: mi a tanulsága Mendelejev periodikus rendszerének, annak, hogy a világmindenség alkotó anyagai örök és összefüggő rendszert képeznek. Biológia: Darwin fejlődéselméletének világnézeti vonatkozásai vagy éppen a tudat anyagi eredetének problémaköre... o A konklúzió egyértelmű: tanítson valaki bármilyen szaktárgyat, ha a szívén viseli ifjúságunk lelkének és értelmének formálását, ha biztos akar lenni a dolgában, ha lépést kíván tartani a fejlőCsökkent a felhozatal — Tsz-ek a lakosság ellátásáért Az augusztusi piaci csúcsforga- om után szeptemberben már sökkent a felhozatal az orosházi ■iacon. Baromfiból volt csupán a negszokott mennyiség, csaknem 90 ezer forint értékben kínáltak ladásra árut a termelők. Az rosházi Dózsa Tsz rendszeresen llátja a piacot csirkével, tejjel, öldségfélével, gyümölccsel és .rszabályozó szerepet is játszik. Augusztusban 1640 kiló csirkét a-tékesített, s míg a múlt hónapI ban 29 forint volt a kilónkéiul I átlagár, szeptemberben 25,80 forintra csökkent. Az árak igen változóak. Külö- : nősen a zöldségpiacon. A zöld- j paprikát átlagosan 3 forintért, a burgonyát 3,80—4 forintért adják, a zöldbab ára 3,50—3 forint volt. A legutóbbi hetipiacon érezhető volt az időjárás hatása, s így sok cikkféleség olcsóbban került forgalomba. Különösen a fejes káposzta és zöldbab ára csökkent. déssel, alig nélkülözheti azokat az ismereteket, melyeknek kiváló forrása a marxista-leninista esti iskola. Bármilyen diplomája legyen is egyébként. Nos, ennyit a kék fedelű „csupán” főiskolai oklevél gyakorlati értékéről — pedagógus szemszögből. De mit ér ugyanez egy műszaki szakembernek, gazdasági vezetőnek? S mi lesz azzal a másik fontos „tantárggyal”, amire céloztunk riportunkban: a szerelemmel? Mindkettő izgalmas kérdés — újabb, önálló írást érdemel. A Hazafias Népfront, a Kom- i munista Ifjúsági Szövetség és a megyei tanács művelődésügyi osztálya közösen ez év júniusában vers- és novellapályázatot hirdetett október I5-i határidővel. Pályázni lehet a vietnami nép életét, hősi harcát bemutató versekkel és novellákkal, melyeket szakértők bírálnak el. A legsikerültebb írásokat Budapesten értékelik és egy részük a megyei sajtóban is megjelenik. A pályázatot meghirdető szervek úgy határoztak, hogy lehetőséget adnak a tanulóifjúságnak a további alkotásra és október | 3I-ig meghosszabbították a beküldési határidőt. I A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Békés megye szlovák anyanyelvű lakói számára bányász—paraszt-találkozókat rendez. A gyűlésekre Csabacsűdön október 8-án, Medgyesegyházán 9-én, Tótkomlóson 10-én, Telekgerendáson 11-én, Mezőmegyeren 12-én este 7 órai kezdettel, Kétsoprony- ban pedig 13-án délután 3 órakor kerül sor a művelődési otthonokban. Minden találkozón Bielik György, a szövetség főtitkára, illetve vezető munkatársai beszámolót tartanak az időszerű nemzetközi helyzetről. /wwvwvvv Vajda János Ballagunk a csabai utcán a fe- ; kete ruhás, kormos arcú emberekkel, s közben számoljuk azokat, akik közeledtünkre gyorsan megmarkolják a gombjukat. Különö- j sen az eladó sorban levő lányok j és az iskolába igyekvő kisdiákok1 hisznek a „Kéményseprőt látok, j szerencsét találok”-rigmusnak. A ! vőlegényjelölt szívére, illetve az osztályzó naplóra persze nem gyakorolnak hatást a kémények ápolói. De azért ilyenkor, a fűtési idény kezdetén, mindenképpen szerencsét jelent a velük való találkozás, hiszen amerre megfordulnak, yidáman pipál a kémény, újult erővel duruzsol a kályha. Kettőjük közül az öregebb, Klem László, 1964-ben tanulta a szakmát. Ma már a szakmunkásnevelésben is segít vállalatának. Oldalán szaporázza a lépést a kis Bicski Sanyi, aki néhány hete vette kézbe először a hagyományos szerszámokat: a kefét, kapa- rót, golyót. Most őszinte csodálattal hallgatja mesterét, aki arról mesél, hogy a napi munka során különleges esetek is előfordulnak. — Az egyik háziasszony zörgést hallott a kéményajtó mögül. Azt hitte, hogy tégla zuhant a járatba. Benyúlt, hogy kiemelje. Abban a pillanatban felsikoltott és elájult. A közelben dolgoztam éppen és a családja szólt, nézzem már meg, mi a csuda lehet az ajtó mögött. Bizony én is meghökkentem, amikor valami jó erősen a kezemre koppintott. De azért megmarkoltam. Egy szerencsétlen kis megperzselődött csóka volt. Föntről pottyanhatott be valahogy. Persze általában egyszerű bajokat kell elhárítanunk: az első begyújtásnál sokszor azért füstöl a kályha, mert hideg légdugó ült meg a kéményben. Ilyenkor elég. ha egy darab újságpapírral előmelegítjük a járatot. Máskor a kályhaajtó zár rosszul vagy lyukas, szelei valahol a fű- tőalkalmatösság, s a szegény lakó már fekete a füsttől, zöld a méregtől, amikor végre eszébe jut, hogy nekünk szóljon. Utunk első állomása a katolikus templom mögötti emeletes bérház. Az első látásra bizony riasztóan keskenynek, labilisnak tűnik az a deszkapalló, ami kéménytől kéményig vezet, de azért j — látva, hogy kéményseprő bará. j taink milyen magabiztosan sétál- ] gatnajk rajta — mi is ráóvakodunk. — Milyen a panoráma? — mutatja Klem László a tetők, kémények erdejét, olyan büszkén, mint valami király a birodalmát. Igaz, egy kicsit .magáénak is érezheti mindazt, ami alattunk, fölöttünk elterül, hiszen másfél évtizedes pályafutása alatt csaknem valamennyi kéménnyel, tetővel dolga akadt Békéscsabán. Nap mint nap végigsétál néhány emeletes épület tetőpallóján, de a nehezebb munkát mégis azok a kis külvárosi házak adják, amelyekben még ma is „mászó kémény” van. 1 A megyeszékhelyen több mint kétezer ilyen régi típusú kémény füstölög, a megyében pedig még 18 ezernél is több. Egyik-másik alig 50 centiméter átmérőjű. Alaposan megizzad a kéményseprő, amíg könyékkel, térddel kapaszkodva, föltornázza magát a csúszós, szurkos körtőn és végigsikálja a nyírfasöprűvel. Csak néhány órát. töltöttünk Klem László és tanítványa mellett. Mégis alaposan elfáradtunk. Mennyi fáradságába kerülhet akkor a kéményseprő vállalat 140 szakmunkásának és üzemi ipari tanulójának, hogy rendben tartsa a megye 250 ezer lakóház- és 60 gyárkéményét? És a száj- kendő ellenére mennyit nyelnek le az évente kikotort, mintegy 2300 mázsa koromból? A szerencsém mellett mától kezdve erre is gondolok, amikor találkozom velük és öntudatlanul darálni kezdem magamban a gyerekkoromban tanult versi két: „Kéményseprőt látok,....” B. D. A nyírfaseprűből tört ágacska is szerencsét hoz? Fotó: Demény
