Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-30 / 255. szám

1968. október 30. 3 Szerda Risscséplés as endrődi Lenin Tss-ben Vízrendezés üzemen belül Szakvita Békéscsabán, a Technika Házában Az endrődi Lenin Tsz-ben már napok óta tart a rizs cséplése. Az idén 110 holdról takarítják, be az értékes termést. Botos Lajosnak akad munkája bőven a gép faránál, hiszen szaporán telnek a zsákok. Mint megtudtuk, jó közepes az idei termés. A holdanként! átlag 260 kilogrammal múlja felül a múlt évit. Fotó: Sztanyik Károly ihmwiiim inni ii ii iimmnmmmmnmnnnnnnnnnrinnnnnnn A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szerveze­tének vezetősége a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályával, valamint a Me­zőgazdasági Beruházási Vállalat­tal közösen rendezi meg 1968. ok­tóber 31-én, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában Az üzemen belüli vízrendezés ag­ronómiái feltételei és a beruházás kérdései című szakvitát. Ilyenkor, ősz táján gyakran szó­ba kerül az üzemen belüli vízren­dezés. Érthető, hiszen a Körös­völgy mély fekvésű terület. A fo­lyók által határolt részeket igen gyakran veszélyezteti a belvíz. Az Országos Vizügyi Hivatal a Körös­völgybe összpontosította a szivaty- tyú-berendezések tekintélyes há­nyadát. Magas fokú készültséget biztosít a Körösvidéki Vízügyi í Igazgatóság a belvizek gyors el­vezetésére. Mivel az állami főmű- j vek rekonstrukciója elkészült, mindjobban napirendre kerül az üzemen belüli vízrendezés fontos­sága. Az állami főművek csator­nahálózataiba ugyanis a legújabb rendelkezések értelmében az üze­mek kötelesek elvezetni a szántó­földön összegyűlt vizet. A Magyar Agrártudományi Egyesület kezdeményezése azért tekinthető kézenfekvőnek, mert termelőszövetkezeteink termelé­sének biztonságát szolgálja. Az üzemen belülj vízrendezés felada­tainak megoldására olyan országos szaktekintélyektől kér tanácsot, mint Géczy Károlytól, a MÉM Mezőgazdasági Termelésfejleszté­si Főosztályának osztályvezetőjé­től és dr. Krénusz Ferenctől, a Mezőgazdasági Beruházási Válla- i lat főosztályvezető-helyettesétől, akik igen jól ismerik a Körös- | völgy vízgazdálkodását. Agy-átültetéseket nem szabad végrehajtani! Miután emberi szív átültetésére jgyre több országban kerül sor, egyidejűleg mind többször merül fel az agy-átültetés kérdése is. Az orvostudomány elé azonban való­színűleg legyőzhetetlen akadályok gördülnek ebben a kérdésben. Sir Peter Medawar Nobel-díjas pro­fesszor New Yorkban a napokban arról beszélt, hogy az agy az egyetlen emberi szerv, amelyet nem lehet átültetni, még akkor sem, ha idővel technikailag lehet­ségessé válna. Egy ilyen operációt abszolút „nem kívánatosnak” kell tekinteni, mert hiszen az agy kap­na új testet és ezzel új „én”is szü­letne. A híres angol immunológus el­mondotta a szervátültetések táv­latairól tartott szimpóziumon, hogy az agyat a személyiség köz­ponti megnyilvánulási szervének tekinti. Az agyátültetések kivéte­lével Medawar Nobel-díjas nem látja az emberi szervek átülteté­sének semmiféle technikai vagy erkölcsi akadályát. Megjósolta, hogy két éven belül egyetlen új­ság sem tesz többé említést a szív­átültetésekről. A veseátültetések ma már mindennapiak. Az embe­rek százai már rég meghaltak vol­na, ha nem léteznének ilyen ope­rációk. Medawar is elismerte azonban, hogy a szervátültetéseknél még számos problémát kell megoldani. Mindenekelőtt az emberi testnek az idegen szervekkel szembeni ve­gyi reakcióinak legyőzésére kell súlyt helyezni. A megoldásuk azonban rövidesen várható. Egész évre előlegezik az előfizetési díjat Megjutalmazzák a legtöbb előfizetést gyűjtőket Olvasóankétot rendezett a Népújság szerkesztősége Békésszentandráson Több kellemes meglepetéssel szolgált a Békés megyei Népújság szerkesztősége számára a Békés­szentandráson megrendezett olva­sóankét. Mi számításunk szerinti 20—25 községi, termelőszövetke­zeti és brigádvezető helyett 45-en foglaltunk helyet a fehér asztalok mellett. Bagi János, a Tessedik Tsz elnöke ennek ellenére is men­tegetőzött: vagy 8—10 szakember és brigádvezető elengedhetetlen elfoglaltság miatt volt kénytelen távolmaradni. Sajnálták is ezt, mert a község mezőgazdaságának átszervezése, vagyis nyolc év óta ezt az alkalmat akarták felhasz­nálni a helyi szakvezetők közös találkozójára, ismerkedésére. Így is sikerült. Mi a szerkesztőség részéről csak rövid vitaindítót mondtunk. Töb­Hrabovszki Mihály. bek között azt ecseteltük: nem mindegy, milyen olvasottak, tájé­kozottak a szövetkezetekben na­gyon fontos hivatást betöltő bri­gádvezetők. ök a termelés közvet­len irányítói, s ezért ők foglalkoz­nak legtöbbet a szövetkezeti gaz­dákkal. Nem közömbös, hogy milyen ismeretek birtokában in­dokolják a termelés egyes halaszt­hatatlanul sürgős tennivalóit és hogyan válaszolnak gondjaikra. A brigádveaetőknek sem mindegy, hogy mennyire olvasott, tájékozott embereket irányítanak. Minél több ismerettel rendelkeznek ugyanis a brigádok tagjai, annál kevesebb velük a vesződség, annál kevesebb szóból értik meg a tennivalók sürgősségét, fontosságát, s annál nagyobb az igyekezetük, a helyt­állásuk. A brigádok tagjainak ter­mészetesen nemcsak termelési kö­telezettségeik vannak, ök nevelik azt az új generációt, amely foko­zatosan átveszi mindazt, amiért szüleik eredményesen küszködtek évtizedekig. Fontos tehát, hogy minél tájékozottabb, és minél műveltebb szülők neveljék az utó­kort. Sajnos, a sok tájékoztatást és ismertetést adó napilapokból eddig kevés jutott el Szentandrás- ra. A Népszabadságból 328, a Nép­újságból pedig 163 naponta. Pálos András, a községi tanács vb-elnöke felszólalásában nagyon időszerűnek nevezte az ankét megrendezését és a témák boncol­gatását. Mint mondotta, ideje megszerettetni az újságolvasást a I felnőtt lakosság mindegyikével, mert ha ők előfizetik, akkor gyer­mekeik is megszokják a rendsze- ; rés újságolvasást, s az abból nyert tájékozottságuk megkönnyíti a; földrajz, a történelem, a nyelvhe­lyesség és mondatformáiás tanu­lását is az iskolában. Néhány bí­ráló megjegyzés után Bagi János, a Tessedik Tsz elnöke azt taglalta, hogy milyen hatást gyakorol az újság a közvéleményre. Megemlí­tette, hogy korábban, ha valame­lyik vállalat vezetői ki akartak lá­togatni a termelőszövetkezetbe, kitelefonáltattak az elnöknek és a főagronómusnak, hogy ekkor meg akkor tartózkodjanak az iro­dájukban. Most, a Népújság ör­ménykúti ankétja után az egyik vállalat igazgatóhelyettese már kérdezte: mikor tudják őt fogadni a szövetkezet vezetői. Hrabovszki Mihály, a Zalka Tsz elnöke elmondta, hogy gyakran megfordul más megyékben és ott is mindig megveszi a megyei la­pokat. A Békés megyei Népújság csaknem mindegyikkel bírja az összehasonlítást. Viszonylag szűk terjedelmében is betölti hivatását, jól tükrözi a megye eseményeit. Ez is a célja és nem a különböző szakmai kérdések boncolgatása. A maga részéről a különböző kam­pánymunkákhoz, az áruátvétel el­lenőrzéséhez kér több segítséget. Javult ugyan a kapcsolat a vál­lalatokkal, de egyesek közülük még mindig igyekeznek aprópénz­zel kifizetni a szövetkezetek által megtermelt árut. Törőcsik Mihály, a Zalka Tsz főállattenyésztője el­mondta, hogy a maga részéről meg van elégedve a Népújság színvo­nalával. Ha mód és lehetőség van rá, a jövőben szívesen tudósítaná lapunkat Békésszentandrás gazda­sági és sporteseményeiről is. Bállá András, a szőnyegszövő pártszervezetének titkára kijelen­vezető elmondotta: nagy hátránya a lapterjesztésnek az, hogy a kül­telken élők 3—5 napi késéssel kapják meg az előfizetett újságo­kat. Márpedig náluk is tanyán él a szövetkezeti gazdák 40—50 szá­zaléka. Jó részük ugyan idős, nyugdíjas ember már, de az ér­deklődési körük még mindig nagy. Leginkább a lap szerkesztésére vonatkozó kívánságokat sorolt fel Baukó Mihály, a Zalka Tsz fő­könyvelője és Csippai Ignác, a Tessedik Tsz brigádvezetője. Az elhangzottak megválaszolása után Bagi János elnök összefogja­Baukó Mihály. 1 lójában kifogásolta, hogy az anké- | ton részt vevő szakemberek és bri- j gádvezetők nem beszéltek saját munkájukról. Hangsúlyozta, hogy szövetkezetük eddig is azon volt, hogy minél többen olvassák tag­jaik közül az újságot. Többüknek egész évre megelőlegezik az elő­fizetési díjat. Most előfizetés­gyűjtési versenyt kezdeményezett az ankéton a Tessedik Tsz. Az el­ső, második és harmadik legtöbb, 12 hónapra szóló előfizetést gyűj­tőt 500, 300 és 200 forint jutalom­ban részesítik. Ehhez a verseny­Balla András. tette: náluk is sok tennivaló van az újságolvasás megszerettetése érdekében. Igyekeznek is minél hatásosabbá tenni ezt. Mint mon­dotta, minden foglalkozási körben más az emberek érdeklődési köre, ám az anyagi javak előállítása iránt, bárhol történjen is az, egy­forma érdeklődést vált ki minden­kiből. Mint több helyen, úgy ná­luk is el kell érni azt, hogy ne csak a saját üzemükről, szövetke­zeteikről és szomszéd városból, községekből megjelenő újságcik­kek keltsék fel a figyelmüket, ha­nem a lapok minden egyes pél­dányszámából szűrjék le a mun­kájukhoz, életükhöz szükséges ta­nulságokat. Házi Lukács brigád­Házi Lukács. hez csatlakoztak a Zalka Tsz ve­zetői is. Szerkesztőségünk köszönettel nyugtázza a szentandrásiak törek­vését, mert ezen a versenyen első­sorban azok nyernek, akiknek a Népújság íródik, vagyis a szövet­kezeti gazdák, akik a rendszeres újságolvasással lépést tudnak tar­tani a rohanó tempójú fejlődés követelményeivel. K. I. Fotó: Deménv

Next

/
Thumbnails
Contents