Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
IMS. október 27. / 5 Vasárnap A NEB vizsgálta: Mennyit fejlődött a járóbeteg-ellátás megyénkben A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a járóbeteg-ellátást a békéscsabai, gyulai, orosházi rendelőintézetben és 26 körzeti orvosi rendelőben. A jelenlegi helyzetet felmérve, a népi ellenőrök választ kerestek arra is, mennyit fejlődött a betegellátás az 1965-ben végrehajtott vizsgálat óta Növeli a megállapítások hitelét, hogy csaknem ötszáz betegtől is véleményt kértek — kérdőívek segítségéved — arról, hogyan ítélik meg körzeti orvosuk munkáját, megfelelőnek tartják-e a rendei ési időt, a rendelők, várótermek tisztaságát, felszerelését. fi több orvos is kevés Az utóbbi években sok új orvossal gyarapodott a megye. Amíg 1964-ben 10,6, 1967-ben már 12,6 orvos jutott tízezer lakosra Az országos átlagtól — tízezer lakosonként 20,6 orvos — azonban még mindig messze vagyunk. Egyrészt az orvosok, körzeti rendelők számának a kívántnál lassúbb gyarapodásából, másrészt a társadalombiztosítás kiterjesztéséből, a betegforgalom ugrásszerű növekedéséből adódik a járóbeteg-ellátás fő problémája: a zsúfoltság. A megye három rendelőintézetében négy év alatt 16,2 százalékkal növekedett a betegforgalom és 1967-ben már több mint másfél millió embert vizsgáltak meg és kezeltek a szakorvosok. Ugyanakkor mindhárom rendelő- intézet épülete régi, elavult — a békéscsabai például 1938-ban, épült — és a szűk keretek ma már gátolják a betegellátás színvonalának az emelését. Ilyen körülmények között, alig csökkentette a zsúfoltságot, hogy a szakorvosi órák számát 20,6 százalékkal emelték, s kisebb-nagyobb bővítéseket, átalakításokat végeztek a régi épületeken. Növeli a tumultust, hogy mindhárom rendelőintézetünket a szűrővizsgálatok is terhelik, amelyek a beteg- forgalomnak körülbelül 15—20 százalékát adják. A népi ellenőrök azt javasolják, hogy a szűrővizsgálatok lebonyolítására — előzetes bejelentés alapján — azokban az órákban kerüljön sor, amikor szünetel a mindennapi gyógyító munka. Eredményként könyvelhetjük el viszont, hogy a korábbi NEB- vizsgálat óta lényegesen csökkent a várakozási idő1 a szemészeti szakrendelésen. Békéscsabán két szemészeti rendelés működik és Szarvason is találnak szemész szakorvost a betegek. így a korábbi négy hónapról két hétre fogyatkozott a várakozási idő a szemüveg-rendelésnél. Az előnyös változások között jegyezték fel a népi ellenőrök az orosházi rendelőintézetben, hogy ma már rendszeresek a szakrendelések, a rendelési idő nem a részfoglalkozású orvosok, hanem a betegek, különösen a vidéki lakosság igényeihez igazodik. Egy betegre öl perc A zsúfoltságot tekintve, hasonló agy még rosszabb a helyzet a aörzeti rendelőkben. Egy-egy orvost átlagosan 50 beteg keres fel naponta, s figyelembe véve, hogy a rendelési idő négy óra, köny- nyű kiszámítani, hogy ily módon mindössze 5 percet foglalkozhat a pácienssel. Sajnos, igen sok helyen úgy próbálnak segíteni a bajon, hogy több embert engednek 'be egyszerre vizsgálatra. A kérdőívek szerint a „közös sztriptíz” különösen Szeghalmon, Békésen, Mezőkovácsházán, Szarvason dívik, de előfordul csaknem valamennyi rendelőben. Pedig törvény tiltja az ilyen vizsgálati módszert, ami nemcsak megalázó, hanem gátolja a betegség felderítését is, mert sokam nem hajlandók kiteregetni a bajukat mások előtt A rendelő zsúfoltsága miatt „nemcsak” a vizsgálati idő rövidül le, hanem hosszúra nyúlik a várakozási idő is. A közvéleménykutatás szerint a betegek 45—50 százaléka egy vagy másfél órát tölt az orvos ajtaja előtt És sokszor igen mostoha körülmények között A körzeti rendelők várószobáinak nagy része rosszul fűtött, szűk és kevés székkel, lócával van felszerelve. Például Mezőkovácsházán mindössze tíz négyzetméter a várószoba alapterülete és a páciensek egy része kénytelen az utcán toporogni, amíg sorra kerül. Sajnos, igen kevés olyan kényelmes várócsarnokkal ellátott rendelővel dicsekedhetünk, mint amilyen Békéscsabán a Kulich Gyula Lakótelepen és Csorváson épült az utóbbi időbem. Ha a régi épületek szűknek bizonyulnak, arra még találunk magyarázatot De vájom mi az óka annak, hogy Békéscsabán a Kolozsvári utcában létrehozott új rendelő ülőhelyei is kevésnek bizonyulnak és a tervezők „megfeledkeztek” a vetkőzőfülkékről ia Tisztaság, felszereltség Egyik-másik körzeti rendelő tisztasága is erősen kifogásolható. Idézetek a NEB jelentéséből: „Szarvason dr. Tóth orvosi rendelője elhanyagolt, piszkos. A vizsgálósezlon annyira szennyes, hogy ráülni sem tanácsos.” „Tótkomlósom a központi rendelő épületének falai repedezettek és meszelésre szorulnak.” Sorolhatnánk 1 tovább az oiyam negatív példákat, amelyek azt mutatják, hogy nemcsak pénzkérdés a járó- beteg-éllátás színvonalának emelése. A helybeli orvoson és a tanácson is múlik, hogyan gondoskodnak a betegekről. Valahogy úgy kellene, ahogy Magyarbánhe- gyesen teszik: a községi tanács a költségvetésben előirányozta az orvosi lakás és rendelő tatarozását. Anyagiakkal, szakemberekkel segíthetnék a falvakban a körzeti rendelők karbantartását a közös gazdaságok is! Igen tarka képet mutatnak a rendelőintézetek, ha a felszereltségüket vizsgáljuk. A békéscsabai megfelelően el van látva orvosi műszerekkel, Orosházán azonban már hiány mutatkozik sebészeti, nő gyógyászati és belgyógyászati eszközökben. A legrosszabb a helyzet e téren Gyulán, ahol évek óta hiányzik a laboratóriumból egy fotométer, elavultak a műtőasztalok, sőt, a röntgenszoba falainak a sugárbiztonsága is kétséges. Kevés kivételtől eltekintve, nem találta kielégítőnek a körzeti rendelők felszereltségjét sem a népi ellenőrzés. Kirívó példaként megemlítjük, hogy Gyulán — dr. Gyenge rendelőjében — még egy szálkát sem tudnak eltávolítani, hiszen nincs szálkacsipeszük és szikéjük. Másutt nincs sterilizátor, vízcsap, a vizsgálatot szolgáló fekvőhely és igen sok rendelő nincs ellátva tartalékmüszerek- keű. A NEB-vizsgálat — érthetően — a betegek oldaláról nézte a megyei járóbeteg-ellátást. A megállapítások között azonban számos olyat találunk, amely az egészségügyi dolgozók munkakörülményeivel, védőruha ellátásával, fizetésével kapcsolatos. Minderről külön cikkben számolunk be, s ugyanakkor szólunk majd arról is, milyen fejlesztések várhatók a következő években, s hogyan érezteti hatását az új gazdasági mechanizmus, a nagyobb önállóság az egészségügyi intézetek munkájában. Békés Dezső Jó pihenést, Janka nővér... Csak aki évek óta ismeri őt, a mindig halk szavú, nagyon szerény dolgozó nőt, az veszi észre, hogy bensőjét megannyi emlék feszíti. Nyugdíjas. Hónapokkal ezelőtt még csak emlegette ezt, most azonban már benne él. A múlt rendszer nehéz éveiben a háború kitörésének küszöbén, 1938 ószén kezdte meg Haklits Janka, a sokgyermekes parasztszülők gyermeke a munkát. A budapesti sebészeti klinikán járult hozzá a betegek gyógyulásához. 1942-ben kapta meg a képesítését mint ápolónő. A háború alatt sokat dolgozott, és fájó szívvel gondol vissza azokra az ártatlan emberekre, akik életükkel fizettek az úri világért. Budapesten 12 évet töltött. Békéscsabára 1950-ben került, ahol több mint 18 évet dolgozott. A beszélgetés során magam előtt látom a múlt társadalmi rend nincstelenjei között Haklits Jankát, aíki a múlt szolgájaként tevékenykedett, hogy a betegek mielőbb gyógyultan távozhassanak. „Harminc éve ismerem a gyógyítás örömét, a betegek bágyadt, fáradt mosolyát, ápolónő voltam...” — mondja. Segített akin tudott, a gyógyításhoz lelkiismeretét adta. Így beszélt róla a kórház igazgató főorvosa, dr. Pirityi Károly is, amikor abból az alkalomból köszöntötte, hogy 30 év becsületes munkája után nyugalomba vonult. Többször kapott elöljáróitól dicséretet, jutalmat. Munkájának elismerését több oklevél fémjelzi. Birtokosa a törzsgárda jel vény arany fokozatának és a Kiváló Dolgozó jelvénynek is. Jóleső érzéssel fogadta volt feletteseinek jó kívánságait. Ez érthető is. Három évtizedes munkáját érezte és látta megbecsülni, amikor a kórház vezetői és a munkatársak átadták neki ajándékaikat. Azóta a mindenki szeretett Janka nővére már megérdemelt pihenését tölti. Back Gyula Eddig 6 és fél millió téglával és ugyanennyi cseréppel több készült, mint tavaly Műszaki konferencia a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat október 25-én műszaki konferenciát tartott, melyen megbeszélték az eddig elért eredményeket és meghatározták a téli nagyjavítással kapcsolatos feladatokat. Árendás Béla, a tervosztály vezetője beszámolójában tájékoztatást adott arról, hogy a nyerstégla-gyártás már befejeződött, csak a békéscsabai I-es és II-es, valamint a mezőberényi I-es számú gyárakban folytatódik, ahol műszárító van. Háromnegyed év alatt — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — égetett téglából és égetett cserépből egyaránt 6 és fél—6 és fél millióval több készült, ami a tervezett mennyiséget is felülmúlja. Gazdaságosabb a termelés A jó eredményt elősegítette, hogy a téli idényben a gépeket, berendezéseket minden gyárban kifogástalanul karbahelyezték, s így a termelésben komolyabb fennakadás nem fordult elő. Ugyancsak hozzájárult az eredmény eléréséhez a megfelelő | munkaszervezés, főként pedig a dolgozók lendületes munkája. Az idén öt üzemrész, illetve gyáregység tűzte célul a szocialista cím, Hűtőipari Országos Vállalat pályázatot hirdet Békéscsabai Gyáregysége főmérnöki állás betöltésére Pályázhatnak, 5—10 éves gyakorlattal rendelkező, műszaki egyetemi végzettségűek. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál, írásban vagy személyesen. BÉKÉSCSABA, Kétegyházi út. az összes gyáregység pedig az Élüzem cím elnyerését. A vállalat több mint 120 ezer forint jutalmat tűzött ki a verseny élenjáróinak anyagi elismerésére. Árendás Béla elmondotta azt is, hogy az idén a termelés gazdaságosabb volt a tavalyinál és — a IV. negyedévi munkától függően — előreláthatólag több nyereségrészesedés lesz kifizethető. Felhívta azonban a figyelmet a termékek minőségének további javítására. Vonatkozik ez különösen a battonyai. a füzesgyarmati, a körösladányi téglagyárakra, amelyekben több II. és III. osztályú tégla készült, mint I. osztályú. A gyenge minőségű tégla pedig nem adható el, gazdaságosság vonatkozásában csak rontja a vállalat egyébként jó eredményét A legjobbak közé tartozik a békéscsabai I-es, II-es, az orosházi I-es, a mezőberényi Il-es, a déva- ványai, az eleki téglagyár, amelyeket a jelenlegi értékelés alapján az Élüzem cím aspiránsainak lehet tekinteni. Csökkent a selejt A vállalat eddig 150 millió különböző fajta téglát és 50 millió cserepet értékesített. Téglából az elsőosztályú aránya a 80, cserépből pedig a 90 százalékot is meghaladta. A kiváló minőségű Békés megyei cserép az egész országban igen keresett cikk. A minőség javulása az idén az árbevételt több százezer forinttal növelte. A többlettermelés mellett a selejt a téglánál mintegy 2, a cserépnél 3 százalékkal csökkent. A téglagyárakban a most soron következő feladat a téli nagyjavítás. amelyhez az anyag nagyrészt már a helyszínen van. A munkavédelemről Kőszegi Lajos, a munkavédelmi csoport vezetője tartott tájékoztatót. Elmondotta hogy a füzesgyarmati és a gyomai téglagyárban az idén nem fordult elő baleset, másutt kevesebb volt, mint tavaly. A javulást elősegítette, hogy a III. negyedévet munkavédelmi negyedévnek nyilvánították, s ez idő alatt sok veszélyforrást megszüntették. A vezetők és a dolgozók nagyobb figyelmet fordítottak a baleset elhárítására. Munkavédelmi vetélkedőt is tartottak, amelyen 30-an vettek részt. A baleset- mentes gyárak vezetői, munkavédelmi társadalmi aktívái, valamint a vetélkedő legjobbjai részére több mint 16 ezer forint jutalmat tűzött ki a vállalat. Újítások, tervek A tájékoztatók elhangzása után számos hozzászólás, javaslat hangzott el. majd Berki László, a vállalat igazgatója zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi jó eredmények senkit se legyenek elbizakodottá. Sok függ még a IV. negyedévi munkától. A továbbiakban kérte a gyártásvezetőket és a műszakiakat, hogy segítsék a dolgozók újításainak a megvalósítását. Ezzel kapcsolat, ban elmondta, hogy Kovács Lajos géplakatos a cserépprésnél vezérlő automatát szerkesztett. Nehezen tudta megvalósítani. Amikor végre elkészült, beigazolódott, hogy milyen kitűnő az ötlet. Egy ember munkája takarítható meg vele. Most tervezik a cserépprésnél az eddigi fából készült rámákat műanyaggal felcserélni és a rámáknak a cserépvágó automatához való juttatását gépé vezérléssel megoldani. Ha megvalósul, számítások szerint a két újítás évi 2 millió forint megtakarítást jelent majd. Megállapította: a vállalat a Kiváló cím elnyerésére törekszik és eddig a feltételek minden pontját teljesítette. Berki László igazgató befejezésül kiosztotta a munkavédelemmel kapcsolatban célul tűzött 16 ezer forint jutalmat, azoknak, akik kiérdemelték. Pásztor Béla
