Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-26 / 252. szám
968. október 26. 3 Szombat Az új úton Jövőre már kukoricatörő NAGY FELELŐSSÉGGEL és sok fáradsággal jár az állatorvosi hivatás. Kevés éjszakát tudnak háborítatlanul végigaludni, kevés ünnepnapon adhatják át magukat a pihenésnek, a szórakozásnak. Gyakran kopogtatnak, csengetnek ajtajukon a nap minden szakában, s ők mennek. Legtöbbször lassú járatú alkalmatosságon, fogaton, kerékpáron vagy gyalog a sáros, vagy hideg, széljárta, hófú- vásos dűlőutakon a távoli szövetkezeti majorokba és tanyákba. Jókora állattenyésztési körzet jut egy-egy állatorvosra, sok megelőző és gyógyító munkát igényel megyénk állatállománya, a több mint 70 ezer szarvasmarha, a 201 ezer valahány sertés, a 123 ezer körüli juh és a megszámlálhatatlan baromfi. A megyei Állategészségügyi Állomás Szakszolgálatát mindössze 139 állatorvos látja el. Az állami gazdaságokban 19 állatorvos ténykedik termelőszövetkezeteink közül viszont csak 11 ismerte még fel az üzemi állatorvos alkalmazásának szükségességét. Pedig az azonnali gyors beavatkozás jelentős értékek elpusztulásától menti meg gazdaságainkat. MEGYÉNK állatorvosi karát hivatástudat és fáradhatatlanság jellemzi. Az egy kicsit jobban és egy kicsit határozottabban biztatás azonban az ő soraik között is elkél. Elsősorban nagyobb határozottságot és következetességet igényel tőlük az állategészségügy tovább javítása, az állatelhullás csökkenése. Senki sem állítja, hogy az állatorvosok felelősek az elég nagy arányú malac, borjú és jelentős számú felnőtt marha és sertés elhullásáért. Köztudott tény, hogy jórészt a korszerűtlen, kevésbé higiénikusan tartható állatférőhelyek is előidézik az állatok megbetegedését, egy részük elhullását. Ám előidézi a rendszeres fertőtlenítés elmulasztása, az állattenyésztési j telepek rendetlensége, szennyezettsége. meg az is, hogy az állatférőhelyeken és környékén a szabad mozgást csak akkor és addig korlátozzák, amikor valamilyen vírusos megbetegedés lép fel. — „Mondtam, az állattenyésztőnek, mit csináljak, ha nem tartja be a szükséges óvórendszabályokat” — hangzik az állatorvosok mentegetőzése. Ettől viszont szövetkezeteinkben évente több tízezer forint értékű vámot szed a ki tudja honnan behurcolt pesnégy ilyen gépük lesz tis, brucellózis, a fertőző gyomor- és bélgyulladás. Az állatorvosok hatósági jogkörrel rendelkeznek. Előreláthatólag megkapják ezt a jogkört az üzemi állatorvosok is. Ennek a jogkörnek a birtokában nem jellemezheti hangvételüket továbbra is a rendellenességek láttán csupán a rábeszélés, még kevésbé a könyörgés, hanem csakis a határozottság és a következetesség. NEM NÉPSZERŰ a hatósági jogkör, azonban feltétlenül fontos a gyakorlása, mert megyei össze- senben évente több millió forint értékű kár származik az állatelhullásból. Az esetek jó részében olyan állatok elhullásából, amit megmenthetett volna az állatférőhelyek állandó tisztán tartása, a rendszeres fertőtlenítés, a gondozók szigorú ruhaváltása és az, hogy a telepen csak indokolt esetben forduljanak meg járművek, s azokat is fertőtlenítsék a telepre való behajtás és kihajtás előtt. Túl kellene már jutnunk azon, hogy minden év végén sajnálkozva rríegállapítjuk, hány tízezer malac, borjú hullt el a szakszerűtlen tartás, gondozás, s a behurcolt vírusos megbetegedés miatt, s közben minden különösebb ellenintézkedések, felelősségre vonások nélkül várjuk a következő „szerencsésebb” évet, amelyben esetleg önmagától csökken majd az elhullás. A szarvasmarha-gümőkór mentesítéséhez is több célratörő haBevált a garanciával adott takarmánytáp-juttatás Kísérletképpen ez év tavaszán új módszert vezetett be a takar- mány táp-szolgái tatás ban a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy a tsz-ek egy részében jóval az országos átlag feletti mennyiséget használtak fel takarmányból egy kiló élősúly előállítására. A vállalat elsősorban azokkal a tízekkel kötött szerződést, ahol a sertéshizlalásban 5 kilón felüli takarmányt etettek fel 1 kiló súly- gyarapodás elérésére. Megfigyelések igazolják, hogy a vállalt garanciával adott takar- mánytáp-juttatásnak módszere bevált. A szarvasi Dózsa Tsz-ben korábban 5,5 kiló abrakot használtak fel 1 kiló élősúly gyarapítására, most pedig 4,5-et. Jövőre tovább bővítik a garanciális tápszolgáltatást. Húsz termelőszövetkezetre tierjeszti ki a vállalat ilyen irányú munkáját. tározottság szükséges. Az országos 55 százalékos mentesítettséghez képest nálunk, Békés megyében csak 48 százalékos az arány. Ezt is a szeghalmi járás szarvasmarha-állományának immár 76,9 százalékos gümőkór-mentesítettsége „szépíti” ennyire. Ugyanis a mezőkovácsházi járásban az állománynak csak 28,4, az orosházi járásban pedig csak 33,7 százaléka mentesített eddig. Van ennek a fontos folyamatnak férőhely- hiány akadálya is. Ám ez nem olyan nagyarányú, mint a mentesítésben tapasztalt lassúság. Végtére az idén is mintegy 160 millió forintot költenek megyénk szövetkezetei új szarvasmarha- és sertésférőhelyek építésére. A SZÖVETKEZETEK egy része önmagától, vagyis az állatorvosok határozott és következetes sürgetése nélkül a gümőkór-mentesí- tést is úgy halogatná az évek végtelenjeiben, mint az állattenyésztési telepeken a rendteremtést, az állandó tisztán tartásukat, fertőtlenítésüket, átjáróház jellegük megszüntetését. Az ideális állat- tartási viszonyok megteremtését minden bizonnyal sok vesződség- gel, vitával, határozott fellépéssel tudják kivívni az állatorvosok megyénk gazdaságaiban. Megéri a fáradságot, mert aztán a kellő prevencia csökkenti a sok, s az esetek többségében már hiábavaló, vagyis elkésett állatorvosi beavatkozást. anuár elseje volt a fordulópont: ekkor tértünk rá egyszerre és az egész népgazdaságban az új gazdaságirányítási rendszerre. Azóta csaknem tíz hónap telt el, így hát egyre több az olyan eredmény és tapasztalat, amely az új mechanizmus szükségességét és létjogosultságát tanúsítja. Persze a gond sem kevés, de ez érthető is, mivel keveredik még egymással az új és a régi. A megszokott, vérünkbe és gondolkodásunkba ivódott módszerek és szokások is hatnak még, de mind több már a jele annak, hogy az új jól küzd a régivel. Harc ez a javából. S hogy erre sor kerülhetett, hogy a fejlődésnek erre a gyorsított útjára léphettünk, azt eddigi munkánk, eredményeink alapján tehettük. A régi talajon épül az új és nem tőle függetlenül. A párt zsenialitását éppen az mutatja, hogy időben felismerte: immár megteremtődtek mindazok a gazdasági, technikai és személyi feltételek, amelyek fokról fokra szükségtelenné teszik a szigorú központi előírásokat, a tervlebontásos rendszert Ezt újévtől a vállalati önállóság váltotta fel, természetesen úgy, hogy azóta mindjobban érvényesülnek az irányításban a közgazdasági eszközök. Ezek pedig most már jó lehetőséget adnak a vállalatoknak az önálló tervezésre, termelésre és a hatékonyabb gazdálkodásra. Milyen sikerrel járt ez, milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig — ezekről esik szó mostanában mind gyakrabban me- gyeszerte a pártszervek különböző tanácskozásain. Amint a Gyulán rendezett megyei ipari tanácskozáson összegezték: a gondok ellenére biztatóak az új gazdaságirányítási rendszer kezdeti eredményei. A megállapítás igazát több tény és eredmény bizonyítja. Mindenekelőtt az, hogy a megye iparának termelése az idei első félévben 12 százalékkal meghaladta az egy év előttit, a szövetkezeti iparé pedig 21 %-kal növekedett. Ezzel továbbra is álljuk a versenyt, vagyis azt, hogy megyénk ipari termelése most is felülmúlja az országos átlagot. h^findez rendjén is lenne. Csakhogy ennek a növekedésnek elsődleges forrása — amire a már említett tanácskozáson is többször hivatkoztak, és joggal — elsősorban a létszámemelkedés volt. Az arány fordított, vagyis a kétharmad- egyharmad csakhogynem a visz- szájára fordult. A visszaesés okai közt természetesen fellelhető, hogy sokfelé: városokban és községekben szorítanak bennünket a foglalkoztatottság megoldásának gondjai. De ha jobban a számok mögé tekintünk, akkor azt is láthatjuk, hogy ennek ellenére mégis kedvezőbb lehetett volna a munka termelékenységének alakulása. Miről is van szó? Arról, hogy elég gyakori volt az év elején a vállalatoknál a létszám-túlbiztosítás. Sok helyütt azonban nem tudtak elegendő munkát adni a dolgozóknak, mert hol nyersanyaghiány, hol pedig értékesítési gondok keletkeztek, amelyek kedvezőtlenül hatottak a tervszerű termelésre. Rövid távon még elviselhető az, hogy a termelékenység egy helyben topog vagy esetenként háttérbe szorul. Hosszú távon azonban egyáltalán nem. Nem, mert a jövő fejlődésének legfőbb forrása csakis a termelékenység emelkedése lehet, mivel csak ettől remélhetnek a vállalatok biztos és tartós nyereségképzési lehetőséget Ahhoz azonban, hogy legyen mit csinálni és azt el is lehessen adni, ahhoz ma mór nékülözhetetlen a szervezett, színvonalas piackutatás. A ki keres, az talál — szok** ták mondani. Így voltak ezzel a Gyulai Kötőipari Vállalatnál is, ahol nem nyugodtak bele helyzetükbe, nem várták ölbe tett kézzel, hogy majd jön a kereskedelem és rendel, s ha elkészül az áru, átveszi, ök maguk sem sajnálták a fáradságot attól, hogy végigjárják az üzleteket s kereskedőktől és vásárlóktól megtudakolják: mit keresnek a vevők, mi az, amit mégsem kapnak. A piackutatás eredményét, a maguk jelenét és jövőjét szinte már a kezdet kezdetén így fogalmazták meg: nekünk azt kell termelnünk, amit a nagyipar nem gyárt. Képletesen szólva, azokat a réseket keresték és keresik immár mind több szakszerűséggel a piacon, amelyeknek tömítéséről érdemes gondoskodni, mert az jobb foglalkoztatottságot és nagyobb vállalati nyereséget eredményez. Hasznos és jó lenne ha a gyulaiak példáját mind többen követnék, mert akkor nemcsak a vállalatok, hanem mi: a vevők is jobban járnánk. Nagyobb lenne a választék és mind kevesebbet hallanánk az úgynevezett hiánycikkekről. Az új gazdaságirányítási rendszer kezdeti eredményei biztatóak. Most, hogy a vállalatok elnyerték önállóságukat, szinte napról napra figyelik és az eddiginél mélyebben, részletesebben elemzik a termelés, a gazdálkodás helyzetét. És mondjuk meg úgy, ahogy van: saját érdekük most már azt is megkívánja, hogy az eddigi rejtett tartalékokat feltárják, hasznosítsák. Erre már nem kell kényszeríteni őket, a maguk léte és jövője igényli ezt tőlük. Éppen ezért lehet bizakodni abban, hogy a még nyilvánvaló és kedvezőtlen jelenségek — mint amilyen a termelékenység elmaradása, egyszer-másszor a termékek kifogásolható minősége — el-elmaradoznak majd. ó ez a mechanizmus — hallottuk többször is a megyei ipari tanácskozáson, amikor az új gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatait vitatták meg. Hogy még nem megy minden úgy, ahogyan szeretnénk? Ez sem vitás, mivel még csak néhány hónapja rójuk ezt az új utat. Sok mindent megtanultunk már, sok mindent ezután sajátítunk majd el. Ha ezt teszünk, és miért ne csinálnánk, akkor még jobb lesz majd ez a mechanizmus. Podina Péter K. I. II Dorogi Szénbányák keres föld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe 18—45 év közötti férfiakat. Munkába állás és a kötelezően előirt munkanapok ledolgozása esetén — az alábbi heti munkaidő mellett a következő juttatásokat biztosítjuk: Munkaidő 1968. január 1-től heti 44 óra. Kereseti lehetőség a jelzett feltételek mellett havi 2000—2300 Ft között. Munkaruha és lábbeli ingyen. A kötelező havi munkaidő ledolgozása esetén a nős és család- fenntartó dolgozóknak havi 5 mázsa ingyenes szenet. Szállást havi 140 Ft-ért. Napi háromszori étkezést 9,20 Ft térítés ellenében. Hűségjutalmat az évi kereset előírt százalékában a vonatkozó szabályok alapján. A felsoroltakon kívül biztosítjuk mindazokat a jogokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve előír. DOROGI SZÉNBÁNYÁK Munkaügyi Osztálya, DOROG. Október első hetében érkezett a képen látható jugoszláv gyártmányú ZMAJ kukoricatörő gép, melyet 180 ezer forintért vásároltak a tótkomlósi Viharsarok Tsz vezetői. Naponként 6—8 hold kukorica letörésére képes. Ebben az idényben a 829 hold kukoricából 140 holdról már ez az ügyes „masina” takarítja be a gazdag termést. Jövő ilyenkor már négy ilyen gép töri a kukoricát a tsz tábláin. Vagyis kukoricatermésük felét már a jugoszláv ZMAJ típusú kukoricatörő géppel takarítják be. Kép, szöveg: Balkus Imre Kicsit jobban, kicsit határozottabban Állategészségügyi megjegyzések
