Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-25 / 251. szám
19(58. október 25. 3 Péntek Távbeszélő-állomást kapnak a külterületiek A napokban felkerestük a SzeMegkezdődtek a Komszomol jubileumi ünnepségei Csütörtökön az egész Szovjetunióban megkezdődött a Komszomol megalapítása 50. évfordulójával kapcsolatos egyhetes jubileumi ünnepségsorozat. A több mint 23 millió komszomolista fiatallal együtt ünnepel az egész ország. Komszomolisták és úttörők díszőrséget állnak a szovjet nép hőseinek tiszteletére emelt emlékműveknél. (MTI) gedi Postaigazgatóság illetékeseit, hogy választ kapjunk arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy megyénk 34 külterületi lakott helysége mikor kap távbeszélő-állomást. Az igazgatóság helyettes vezetőjét, dr. Hódi Istvánt és Heine Károly távközlési osztályvezetőt kérdeztük meg, mit várhatnak jövő évben a posta térképén ma még „fehér foltként” jelölt külterületek lakosai? — A Békés megyei tanács vezetőivel és az érdekelt területi tanácsok, termelőszövetkezetek illetékeseivel még 1966-ban feltérképeztük a szükségletet. Ez év szeptemberében ismét napirendre tűztük e kérdést. Eredményes eszmecsere után, amely elsősorban a teherviselés megosztásának problémáját tisztázta, megállapodtunk. Mit mutat a nyereség? kJehéz megszokni, hogy a vál- ( lalatoknál nincsenek központilag kötelezően előírt mutatószámok, s a gazdálkodás színvonalának fő mércéje a nyereség. A vállalati nyereség alakulását sem írják elő központilag, hanem anyagilag teszik érdekelté a dolgozókat, a kollektívát annak növelésében. A régi kötelező mutatók azért még ma is hatással vannak a gondolkodásra, a cselekvésre. Az egyik nagyvállalat képzett igazgatója például a következőket kérdezte a minisztérium vezetőitől az országos értekezleten : „Tartalékalkatrészgyártással, bérmunkával lényegesen csökkenthetnénk a veszteségeinket. De vajon megtehetjük-e ezt, amikor lényegesen rontanánk így a munka termelékenységét?” Az igazgatót megnyugtatták, hogy azt teheti, ami a vállalat javát szolgálja, s nyereségét növeli ebben a helyzetben. Nem szabad a régi termelékenységi vagy más egyéb mutatót fetisizálni. Akár csökkenhet is a vállalat által előállított termelési érték, és ugyanakkor még a dolgozók száma is növekedhet, ha ezáltal az elért nyereség tömege gyarapszik; ak'jor a legtöbb esetben gazdaságilag és társadalmilag egyaránt hasznos a vállalat tevékenysége. A reform célja éppen az, hogy a vállalatokat minden előítélettől és formalizmustól mentesen, a legésszerűbb, a leghasznosabb tevékenység végzésére sarkallják. Például az ésszerűtlen, csupán a termelékenységi mutató szépítő kooperáció felszámolására. Vagy adott esetben éppen a kooperáció, a bérmunka növelésére, ha ezzel keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártásának gyors növelésére nyílik lehetőség. A nyereség többnyire alkalmas az érdekek sokoldalú egyeztetésére. A szükségletek, a piaci kerület-kínálat mérlegelésével a vevő beleszól az ár, a nyereség alakulásába. Az eladó (a termelő, a kereskedelmi vállalat) pedig az állammal osztozik az elért nyereségen, központilag megszabott kulcsok szerint fizeti utána az adót. A vállalat nyereségének ala** kulására — ez már a fentiekből is kiderült — objektív piaci tényezők is hatnak. A hatás árváltozások — csökkenések és növekedések — formájában jut kifejezésre. Azt szívesen tudomásul is veszik a vállalatok, ha az anyagok és más termékek ára csökken és ezáltal növekszik a nyereségük. Ha viszont az értékesített késztermékeik ára is csökken a világpiacon, akkor az így keletkező veszteségeiket már igyekeznek a népgazdaságra hárítani. A piaci hatások a vállalatokat a változó szükségletekhez igazodó, rugalmas munkára, műszaki fejlesztésre, választékbővítésre készteti. így ma már a vállalatok feladata, hogy kellő kockázat vállalalásával minimálisra csökkentsék piaci veszteségeiket és maximálisan hasznosítsák a számukra kedvező árhatásokat. A nyereség növelésének a vállalattól függő tényezői lényegében két fő csoportba sorolhatók. A nyereség extenzív és intenzív módszerekkel növelhető. Legegyszerűbben a termelés, az értékesítés fokozásával érhetnek el a vállalatok több nyereséget. Ez az úgynevezett extenzív módszer minden anyagi és szellemi befektetés nélkül, gyorsan hozhat eredményt. Érthető tehát, hogy a legtöbb vállalat az idén ilyen extenzív módon igyekszik nyereségét gyarapítani. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek lehetőségei időlegesek és korlátozottak. A piac bizonyos idő után mennyiségileg telítődik, és ilyenkor a már elért szint tartása is intenzív módszereket: széles körű minőségjavítást, gyártmány- fejlesztést, választékbővítést, új szolgáltatások bevezetését stb. igényli. Vagyis az előrelátó vállalatok abban az esetben is, ha termékeik jelenleg nagyon keresettek, már napjainkban mindent megtesznek azért, hogy a jövőben se legyenek értékesítési gondjaik. A fentieken kívül a nyereségnövelés intenzív módszereihez sorolhatjuk még a termelési költségek: a felhasznált anyag és munkaidő csökkentését, illetve a meglevő álló- és forgóeszközök jobb hasznosítását. A nyereségnövelés extenzív és intenzív módszereinek kombinálása, együttes alkalmazása biztosíthatja hosszabb távon a maximális vállalati eredményt. M int ismeretes, a vállalatok idei nyeresége az eredeti számításoknál kedvezőbben alakul. Ennek nem kizárólagos oka a vállalatok jó munkája. A számítottnál nagyobb nyereség részben a kellő tapasztalatok hiányára: a bátortalan tervezésre, a túlzott biztonságot teremtő árkalkulációkra, a magas állami visszatérítésekre vezethető vissza. A vártnál nagyobb nyereség azonban nem okoz gondot, gazdasági zavarokat vagy inflációt, s így az 1968-ra előre kiadott gazdálkodási szabályozás feltételeit sem módosítják. Helyesnek bizonyult az eredeti szabályozás. A nyereség részesedési hányadának lépcsőzetes, progresszív adóztatása a vártnál magasabb vállalati nyereségszint esetén is biztosítja az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, az eUátás zavartalanságát a fogyasztási javak piacán. A beruházási javak piacán viszont az amúgyis nehéz helyzetet tovább rontja, hogy a vállalatok fejlesztési alapja a vártnál gyorsabb ütemben növekszik. B izonyos gazdálkodási feltételek szigorítása tehát indokolt az 1969—1970-es évekre. Elsősorban a lazán megszabott állami visszatérítések, illetve egyes átmeneti jellegű fizetési kedvezmények csökkentése vagy megszüntetése várható. A nyereségérdekeltség és a jövedelemszabályozás lényegét tekintve, azonban nem változik. így a vállalatok érdekeltek abban, hogy a nyereség minél nagyobb tartalékait hasznosítsák már 1968-ban. Jövőre pedig minden szempontból reális, a gazdaságos termelésre, a takarékos munkára ösztönző, a piaci kapcsolatok hosz- szú távú fejlesztését segítő vállalati terveket állítsanak össze. Kovács József Ennek értelmében Békés megyében 1969. végéig huszonhét olyan külterületi lakott helyet kapcsolunk be a postai ’távbeszélőháló- zatba, amely helyek jelenleg még nincsenek ellátva ezzel a minimális hírközlő berendezéssel. — Megkérjük, nevezzen meg néhány helységet ezek közül. — Ilyen például a battonyai Beliczaí felső területen a tsz Aradi úti üzemegysége, a dobozi területen az Ö-gerlai tsz brigádszállása, az elek! József Attila Tsz tanyaközpontja, a nagyszénása Középújpuszta, Vésztőn pedig a bikazugi Petőfi Tsz. — Mikor kezdik meg az építést? — Az építést elsősorban azokon a helyeken kezdjük meg, ahol a közigazgatási és gazdasági szervek, a már említett teherviselési megosztásból a rájuk eső részt befizetik és a meghatározott földmunkát elvégzik, segítséget nyújtanak a szállításban, azaz, társadalmi úton részt vesznek az építésben. Arról van szó ugyanis, hogy e távbeszélőhálózat megépítésének költsége mintegy négymillió forintot tesz ki. Előzetes számításaink szerint ez a költség a posta részére soha nem térül vissza, hiszen a telefonok forgalma igen csekély a megépítése költségekhez viszonyítva. Ezért kértük az illetékes szerveket az építési költség bizonyos hányadának vállalására. — Közelebbi időpont? — A végleges megoldás a tanácsi, illetőleg a már említett gazdasági szerveken múlik. Részünkről jövő év elején hozzá tudunk fogni a már elkészült tervek megvalósításához. Addig is azonban, míg ez a kérdés realizálódik, Békés megyében még egy jelentős feladatot kell megoldani, ami fontosságát tekintve nem kisebb az előzőnél. — Megtudhatnánk, mi lenne az? — Természetesen. Arról van szó, hogy ez év végéig a tsz-közi beruházás által megszabott és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által rangsoroltaik szerint a megyében megkezdjük néhány tsz távbeszélő-állomásának építését. — Mely tsz-ek ezek? — Még ez évben telefont kap a tar hősi Kossuth, a tótkomlósi Haladás és Viharsarok, a csanád- apácai Haladás. Bo—Já— Ki mit javíttat jövőre? Néhány nappal ezelőtt kérdőívvel kereste fel a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Sarkadi Üzeme megyénk termelőszövetkezeteit. Milyen típusú öntözőmotorok javítását tervezik a termelőszövetkezetek? Erre a kérdésre várják a választ. A közvéleménykutatás nem jár semmilyen kötelezettséggel — mondotta Vallach Endre igazgató. így a termelőszövetkezetek, ameny- nyiben bejelentik, hogy bizonyos típusú öntözőmotorokat és felszereléseket szeretnének felújíttatni. bármikor elállhatnak a szándékuktól. Az összeírást azért szervezték meg, hogy ne érje őket meglepetés a gépjavításra való felkészülésben. Most, a nagyjavítás elkezdése előtt három hónappal a pótalkatrész-igényléshez szüksé- j ges adatokat gyűjtik össze a ki- I küldött kérdőívek alapján. Hasai gyártmányú mezőgazdasági gépek bemutatója Békéscsabán A Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár termékeit különösen a külföldi államokban ismerik. Nem véletlenül, hiszen az itt gyártott mezőgazdasági gépek nagy részét a nyugati államok vásárolták meg. Mivel az utóbbi hónapokban egyre több mezőgazdasági gépet készítenek a Vörös Csillag Traktorgyárban, jut belőlük néhány tucat a magyar mezőgazdaságnak is. Hogy milyen sokoldalúak a Vörös Csillag Traktorgyár új típusú traktorai és mennyi re megbízhatóak a munkagépek, erről a gyár gépbemutatókat tart az ország különböző tájain. A múlt héten Békéscsabán, a Szabadság Tsz területén szervezték meg az úgynevezett traktorparádét. Az érdeklődők munka közben láthatták azokat az új traktorokat és munkagépeket, melyeket az AGROKER részben már árusít, részben most vásárol meg a gyártól. A gépbemutatóra fotóriporterünk is ellátogatott. íme, néhány kép a legjelentősebb eszközökről. Önjáró hidraulikus rakodógép a Dutra-családból. Rotációs szárzúzógép, amely valósággal leborotválja a föld felszínéről a 2 méternél is magasabbra nőtt dohánykórót. A FEF—440-es magyar gyártmányú ekével kiváló minőségű szántást mutattak be. Az eke munkája nagyon sok szakember tetszését elnyerte. (Fotó; Demény)
