Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

186S, október 3. 2 Csütörtök A csehszlovákiai helyzetről jelentjük A nemzeti egyenjogúságról tárgyalt a kormány A csehszlovák kormány kedd esti ülésén Cernik miniszterelnök vezetésével cseh és szlovák szak­értők jelenlétében foglalkozott a föderációs törvényjavaslattal. A kormány hangsúlyozta, hogy a csehszlovák föderáció gondolata fejezte ki a törvényjavaslattal és elhatározta, hogy vitára bocsátja. Illegális röplapok Az ostravai területen röplapok és célja a cseh és szlovák nemzet I jelentek meg, amelyeket- egy ille­I' államjogi kapcsolatainak demok­ratikus rendezése. Ezért a föderá­ció nemzeti alapokra épül és az ország helyzetéből kiindulva, azokat mindkét nemzet számára biztosítani kell. Meg kell adni ' gális szerv, „a CSKP területi ak­cióbizottsága” bocsátott ki. A röplapok elavult és dogmatikus nézeteket hangoztatnak és hami­san értékelik a január utáni fej­lődést. Amint azt a fiúdé Právo meg­nélkül — az olvasható, hogy a esehsáovák népgazdaságban vég­bement változások a „munkanél­küliek nagy seregének” létreho­zását célozták. A röplapok a „CSKP Frydek­azt nyilvános j Mysoek-i területi akcióbízottságá- nak felhívása'* címmel jelentek meg, A CSKP területi bizottsága el­határolta magát ettől a föld alatti „akcióbizottságtól” és kijelentet­te, hogy az ilyen tevékenység pártszakadáshoz vezethet A CSKP területi bizottsága rá­mutat, hogy az egység jelenleg életbevágóan fontos érdeke mind a cseh, mind a szlovák népnek és pártjaiknak. Am ez az egység nem-képzelhető el sem a jobbol­dali elemekkel, sem a baloldali Washington több pénzt követel az NSZK-tól Bonn Mint Bonnban ismeretessé vált, a washingtoni kormány közölte az NSZK kormányával: egymilüárd márkával több hozzájárulást ki­van tőle a Nyugat katonai kiadá­saihoz. Egy nemrég kötött meg­egyezés értelmében Bonn a folyó évben — 1968. június 30-ig — 2,5 milliárd márkát fizet az Egyesült Államoknak deviza-kiegyenlítés címén. Most az amerikai kormány 900 millió dollárt követel. Ebből j 4—500 millió dollárért hadianya­got kellene vásárolni az Egyesült Államokban a Bundeswehr részé­teleket varrni az adófizetők nya­kába. Várható, hogy ebben a kér­désben hosszadalmas, nehéz tár­gyalások kezdődnek a közeljövő­ben. (MTI) Jugoszláv—osztrák tárgyalások A jugoszláv—osztrák tárgyalá­sok első, Belgrádban lebonyolí­tott szakaszában mind a jugosz­láv, mind az osztrák állam- re, 100 millió dollárt az Egyesült j fők. illetve külügyminiszterek kö- Allamokban kiképzendő nyugat- ; zötti külön megbeszéléseken a német katonák költségeire kellene nemzetközi helyzet Időszerű kér­fordítani, 200 millió dollár érték ben az NSZK-nak kellene magára minden lehetőséget és eszközt ah- (jegyaji a röplapokon többek kö- ! szélsőségesekkel való szövetség- | vállalnia a nyugat-németországi mielőbb ­hoz, hogy hatékonyan és megoldhassa a két nemzet közös érdekeinek szempontjából fontos kérdéseket. A kormány foglalkozott a nem­zetiségek helyzetével kapcsolatos törvényjavaslattal is. Megállapí­totta, hogy a törvény feladata a párt akcióprogramjával és a kor­mánynyilatkozattal összhangban — alkotmányos és törvényes biztosí­tékokat nyújtani a Csehszlovákiá­ban élő nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális egyenjo­gúságához. A törvényjavaslat alá­húzza, hogy a magyar, ukrán és német nemzetiségek egyenjogúsá­gának biztosítását a szó legtelje­sebb értelmében, az egész társa­dalom ügyének kell tekintem. A legközelebbi napokban mind­két okmányt megtárgyalják és el­bírálják a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács ülésein. A kormány egyetértését zott — mindenféle bizonyíték I ben. (MTI) Gromiko megérkezett az ENSZ közgyűlésére , Gromiko szovjet külügyminisz- szókkal a kormányokkal, amelyek tér kedden megérkezett New az újabb háború veszélyének ki- Yorkba, hogy részt vegyen az küszöbölésére és a béke megőrzé- ENSZ-közgyűlós ülésszakán. Gro- j miko a New York-i repülőtéren j nyilatkozatot tett. Felhívta a fi- ! gyeimet az ENSZ nagy felelőssé- J minden erejét arra összpontosítja, amerikai haderőnél tevékenykedő nyugatnémet polgári alkalmazot­déseire helyezték a hangsúlyt, kö­zülük is első helyen az európai problémákra. Belgrádi politikai megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a jugoszláv—osztrák sere törekszenek. Ebből kiindulva — mondotta Gromiko — a szovjet küldöttség | tak fizetését, s a fennmaradó ősz- i tárgyalásokról eddig nyilvános­ságra hozott hivatalos és félhiva- ! talos beszámolók nem tartalmaz- ' I zák az el nem kötelezett országok nagyobb í Jugoszlávia által az év elején ja­vasolt új csúcsértekezletének gon­dolatát, holott belgrádi elképze­lések szerint ennek a jövőre ese­dékes tanácskozásnak Ausztria is szívesen látott résztvevője lenne. (MTI) szeget a Bundesbank-nál kellene Washington javára írni. Amerika részéről a j biztonság” iránti nyugatnémet kí­vánságra hivatkoznak s hozzáfű- ' zik: nagyobb biztonság több pénz­be kerül. Bonnban viszont han- ! goztatják, hogy egy évvel a vá- ! lasztások előtt nem akarnak újabb gére, s hangoztatta, hogy a Szov­jetunió nagy fontosságot tulajdo­nít a szervezetnek, mint a világ­béke fenntartása fontos eszközé­nek. A Szovjetunió következete­sen és kitartóan harcolt és to­vábbra is harcolni fog a nemzet­közi enyhülésért, az ENSZ-alap- okmány elveinek szigorú betartá­sáért. Országunk mint korábban is, kész együttműködni az ENSZ keretében és azon kívül rnind­hogy az ENSZ-közgyűlés a béke ügye számára kedvező eredmé­Háborgások Latin-Amerikában Mexico városban a diákok ün- i kotmányt és elfojtotta a diákok nyekre vezessen. Ezt a céh szol- nepj gyűlést tartottak a vissza- mozgalmát Külpolitika hírese» s?ereae!nek: Vétójog gálják azok a fontos javaslatok, amelyeket a Szovjetunió kormá­nyának a fegyverkezési verseny korlátozásáról és a leszereléshez j szükséges intézkedésekről emlékirata tartalmaz, j Elénk diplomáciai tevékenyeség J folyt kedden az ENSZ-ben. Rusk külügyminiszter több arab. ország I külügyminiszterével tárgyalt, köz- ! tűk Riad egyiptomi külügyminisz- ! terrel. Ugyancsak tái'gyalt Manes- | cuval, az ENSZ előző közgyűlésé­nek elnökével, a román 'küiügy- | miniszterrel, valamint több más ■ diplomatával. (MTI) A vétójog fogalma mintegy vétezer esztendős, de napjaink­ban mind sűrűbben találkozunk vele, akár az ENSZ-ról van szó, akár — hazai szakszervezeteink­ről... Az ókori Rómában alakult Iá. Tartalmában ma is az, ami akkor volt: egyes személyeknek, egyes szervezeteknek, egyes ál­lamoknak azt a jogát jelöli, hogy tiltakozásukat bejelentve, megakadályozhassák valamilyen határozat megszületését, illetve e határozat érvényesítését. Hogy mindjárt a hazai példánál ma­radjunk : sza kszervezei e i nkrek vétójoguk van több esetben, amikor egy-egy vállalati vagy iparági döntés a munkások ér­dekeit sértené. A vétójog mégis inkább újság­jaink külpolitikai rovatában em. lítődik sűrűbben. Azokban az országokban, ahol az alkotmány a köztársasági elnöknek széles körű hatalmat ad, szinte általá­nos az elnök vétójoga. így volt ez mindig az Egyesült Államok­ban, ahol az elnök megvétóz­hatja a képviselők vagy a sze­nátorok által kezdeményezett, a kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot, (Persze a vé­tójoga korlátozott: ha ellenveté­seit a két ház elutasítja és két­harmados szótöbbséggel az ere­deti törvényjavaslatot újra meg­szavazza, akkor az mégis tör­vényerőre emelkedik.) Hasonló vétójoga van Franciaország köz­társasági elnökének is. Vétójogként szokták emleget­ni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, az öt nagy­hatalomnak az ENSZ alapokmá­nyában biztosított ama jogát is, hogy a Biztonsági Tanácsban valamely határozatának megho­zatalát megakadályozhatja. Egé­szen pontosan szólva, nincs is ilyenkor határozat, amit megvé- j tózna az a nagyhatalom, amely i tiltakozik, hiszen az ENSZ alap- , okmánya szerint a Biztonsági) Tanács összes állandó tagjainak egybevágó szavazatával (és tér- : mészetesen a Biztonsági Tanács! Provokáció az NKP bonni irodája oilen Mint a nyugatnémet rendőri tagjainak többsége szavazata- , hatóságok szerdán közölték, az val) lehet érvényes ha- ! elmúlt éjszaka „ismeretlen sze- tározatot hozni. (Az egyszerű: mélyek * tüzeltek a napokban eljárási kérdésekben nem szük­séges az öt állandó tag, vagyis az öt nagyhatalom egyetértése, ezért van az, hogy egy ügy na­pirendre tűzése körül, a tárgya- lás elnapolása stb. körül tá­madt vitákban a Biztonsági Ta­nács tagjainak többsége néha dönthet az USA vagy a Szovjet­unió képviselőjének állásfogla­lása ellenére is.) Még a második világháború alatt alakult ki ez a rendkívüli fontosságú jogi elv. A moszkvai értekezlet 1943. november 1-i határozata alapján ültek össze 1944 augusztusában a Washing­ton melletti Dumbarton Oaks- ban az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmányának kidol­gozására a négy nagyhatalom (a Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri- tannia és Kína) képviselői. A Biztonsági Tanácsban való hatá­rozathozatal kérdésében ott nem tudtak megegyezni. Az erre vo­natkozó megállapodás a Jaltá­ban 1945. február 4-e és 11-e között megtartott szovjet—ame­rikai—angol értekezleten szüle­tett meg. Több mint két évtized leforgása alatt sok esetben bebi­zonyosodott, hogy a béke ügyét szolgálja a Biztonsági Tanács határozathozatali rendjét meg­szabó jogi elv. Ennek alapján a Szovjetunió egész sor imperia­lista manővert tudott kudarcra kárhoztatni. K. S. Újonnan alakított Német Kommu­nista Párt bonni irodájára, össze­sen nyolc lövést adtak le az iro­da ablakaira, (MTI) ) kapott egyetemi negyedben, ahon- | nan hétfőn kivonták a katonasá- | got. A felszólaló vezetők hangoz- | tatták, hogy a kormány ellen szóló : folytatni kell a harcot még akkor \ is, ha ez az olimpiai játékokat veszélyeztetné. Az egyik szónok a 4000 főnyi tömeg éljenzése köz­ben jelentette ki, hogy az olim­piai játékokat csak a külföldiek és a privilegizált mexikóiak szá­mára rendezték, és megzavarásuk Mexikó javát szolgálná. Hírügy­nökségi jelentések megjegyzik, ez volt az első alkalom, hogy a diá­kok mozgalmában olimpia-ellenes hangulat mutatkozott. A diákok országos sztrájkbi­zottsága bejelentette, hogy szer­da estére gyűlést hívtak össze, ahonnan tiltakozó felvonulást in­dítanak a katonák által még min­dig megszállva tartott műszaki főiskola elé. A mexikói főváros utcáin ked­den röpiratok jelentek meg, ame­lyekben egy titokzatos „felszaba- dítási mozgalom” nagyszabású katonai művelettel kormányt, amelyet Fernando Belaunde perui elnök elfogadta a négy hónapja beikta­tott Kercelles-kormány lemondá­sát, amelyet az AFFRA Párt veze­tője és parlamenti képviselője, Villanueva idézett elő bíráló fel­szólalásával. A kormánynak fő­leg azt vetették a szemére, hogy kedvezményeket biztosított egy amerikai olajvállalatnak. A lemon­dott miniszterelnök helyére az elnök Miguel Mujica Gallót ne­vezte ki, aki a kormányban meg­tartotta magának a külügyi tár­cát is. Az új kormányban helyén maradt az előző kormány több tagja. Az idén májusban megtartott panamai elnökválasztáson egy mozgalmas választási kampányt követően Arnulfo Ariast válasz­tották meg elnökké, aki kedden tette le ünnepélyesn az esküt. Arias már kétszer volt Peru el­nöke, mindkét alkalommal állam­csínnyel megdöntötték és kétszer sikertelen merényletet kíséreltek fenyegeti a I meg ellene. Panamai politikai kö- azzal vádol, ! rökben elszánt antikommunistá­hogy rendszeresen megsérti az al- | nak tartják. (MTI) Választási kampány Amerikában Nixon és Humphrey a két ve­zetőjelölt ezen a héten mindket­ten arra összpontosítják erőfeszí­téseiket, hogy Wallace harmadik, párti jelölttől próbáljanak szava­zókat elhódítani. Wallace különö­sen erős támogatással rendelke­zik a déli államok fajvédő fehér lakosságának soraiban. Humphrey a Tennessee állambeli Knoxville- ben azzal vádolta Wallace-t, hogy az Egyesült Államokat nagysza­bású faji zavargások felé akarja terelni, majd azzal vádolta Nixont, hogy táborában számos olyan személy van, aki hasonló politika híve. Nixon Georgiában szólalt fel: színes autókaravánja Atalanta vá­rosában vonult fel. Wallace távol vetélytársaitól, az Egyesült Államok északi álla­maiban autózik városról városra. A Miehigen állambeli Kalamazoo i városéban hatezer ember fogadta, de sokan ellene tüntették ilyen- 1 fajta feliratokkal: „Aki szerette Hitlert, Wallace-t is szeretni fog­ja”. Gúnyosan „Sieg heil!” náci kiáltással üdvözölték a harmadik párti jelöltet, aki igyekezett kiér­demelni az üdvözletei. „Jobb, ha most mondjátok ki, amit akartok, mert amikor elnök leszek, nem lesz helyetek az országban.” Wallace hozzáfűzte, hogy az el­lentüntetőket kitűnő szavazat­szerzőknek tekinti. Amerikai saj­tókörökben valóban rámutattak, hogy a lapok a tüntetések követ­keztében többet írnak a harmadik párti jelöltről, aki amúgy is a szélsőjobb szavazatait akarja megnyerni és ez így kitűnő pro­paganda számára. A Louis Harris közvéleményku­tatási intézet kedden közzétett jelentése szerint Nixon jelenleg a szavazatok 39 százalékát kapná, Humhrey 31 százalékát. Az AP amerikai hírügynökség szerdán kommentárban foglalko­zik Humphrey amerikai alelnók hétfői beszédével és lényegében hasonló következtetésekre jut, mint Le Due Tho, a VDK Párizs­ban tárgyaló küldöttségének ta­nácsadója, aki kedden hangoztat­ta, hogy Humphrey beszédében semmi új nincs. Lewis Guiick, a hírügynökség kommentátora hangoztatja: Humphrey a galambokat — a bé­két sürgető amerikai politikuso­kat — úgy nyugtatta meg, hogy vietnami beszédében nem ment túl a Johnson által már kifejtett békeformulán. Figyelemre méltó az AP meg­jegyzése: amennyiben Johnsont talán kellemetlenül érintette Humphrey szónoklata, a Fehér Ház óvakodott attól, hogy ennek jelét adja. Ellenkezőleg: az elnök szóvivője, Georg Christian meg­ismételte, hogy az elnök támogat­ja a demokrata jelöltet és utalt egyes korábbi Johnson-nyilatko- zatokra a bombázással kapcso­latban. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents