Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-22 / 248. szám
»68, október 22. 5 Kedd Befejeződtek a KP VOSZ Vitt. Kulturális Dlapok Biankó András, a békéscsabai vasbolt helyettes vezetője veszi át a vegyesiparcikk szakma első helyezettjének járó dijat Rákóczi Ferenc elvtárstól. Szombaton fejeződött be a KPVDSZ VIII. Kulturális Napok programsorozata, melynek záróakkordjaként még sor került a ; szellemi és szakmai vetélkedők megyei döntőjére. A két vetélkedőn mintegy 50 fiatal kereskedő mérte össze tudását. Jó felkészültségüket bizonyítja, hogy a szakmai vetélkedőn a ruházati ágazat versenyzői közül három fiatalnak ítélte meg a zsűri az első helyezést, mivel többszöri holtverseny után sem dőlt el, ki a legjobb. A jól sikerült tíznapos programot végül a KPVDSZ agitációs- és propaganda osztályának munkatársa, dr. Baross Gáborné és az az SZMT kulturális bizottságának vezetője, Bányai Béla jelenlétében délután három órakor Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára zárta. Záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a kulturális napok rendezvényei jól sikerültek, köszönetét mondott a szervezésben és végrehajtásban közreműködőknek. Az ünnepi beszédet a helyezést elért versenyzők díjazása követte. Botyánszki—Balkus Szenvedély, Olvastam a hírt, hogy az oros- j házi múzeumban bemutatták | Beck Zoltán gimnáziumi tanár [ magángyűjteményének néhány értékes darabját is. A hír természetesen nem lepett meg, hiszen I jól ismerem Beck Zoltánt, és tu- i dóm róla, hogy több mint egy ! évtizede szenvedélyesen gyűjti az orosházi és a Békés megyei művészek grafikáit, a békési táj néprajzi emlékeit, tudom, hogy több éven át a békéscsabai múzeum munkatársa volt — nincs tehát miért csodálkozni. Legfel- I jebb arra gondolhattam, hogy j régen jártam már nála, ha közben olyan hatalmassá duzzadt az a gyűjtemény, hogy már egy részét a nyilvánosság elé tárhatta. Így alakult, hogy a napokban a fárasztó délelőtti tanítás utáni órákban felkerestem: mutatná meg gyűjteményét, melyről azonnal kiderült, hogy magángyűjtemény minőségben lassan-lassan igen jelentőssé válik, és hovatovább párját ritkítja a környéken. A grafikai anyag az első. Erről beszél. — Először is korrigálni szeretnék valamit — kér, hogy ezt feltétlenül említsem meg. — Arról i van szó, hogy nem volt még I szándékomban bemutatni a gyűjMegjelent a Fáklya legújabb száma A 32 oldalas, népszerű képeslap érdekes tartalmából néhány cikket, riportot emelünk ki: A Komszomol közelgő 50 éves jubileuma alkalmából Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára „Komszomolisita jellem” címmel írt ünnepd megemlé. kezést. A lap kommentátora, Leontyev „A realitások politikája” címmel az ENSZ-közgyűlésen elhangzott szovjet javaslatokat méltatja. A Komszomol 5 kitüntetése című összeállítás bemutatja a Komszomol 50 év alatt kapott kitüntetéseit. A legemberibb ember című Lenin-sorozat 2. részének címe: Lenin és az ifjúság. Két teljes oldalon, színes képekkel illusztrálva mutatja be a lap Pécs testvérvárosát, Lvovot. „Beteljesült vágyak” a címe annak a képes riportnak, amely egy moszkvai fiatalasszony, Komszo- mol-titkár portréját festi meg. A végzősök maguk osztják el a munkahelyet című cikkben az uráli műszaki főiskola hallgatója 4« Komszomol-titkára számol be arról, hogyan osztják el egymás közt a hallgatók a munkahelyeket. „Feledhetetlen évtizedek” címmel Álla Taraszova színésznő mél- ! tatja színházának, a moszkvai Művész Színháznak 70 éves jubileumát. Beszámolót olvashatunk a Szocsiban megrendezett nemzetközi táncdalfesztiválrói. és két magyar részvevőjéről: Dobos Attiláról és Mary Zsuzsiról, akik a lap hátlapján is szerepelnek. Bemutatja a lap a Himkiben műkő- j dő szatirikus esztrád színházat, továbbá a szovjet ifjúsági vitaklubokat. Mai kérdések, mai véle- ! mények című összeállításban olyan kérdésekre kapunk választ, mint: mi vár a bolygónkra a jö- ; vőben? Mikor szállt hajóra az : ember? Megállapítható-e, hogy : kinek mi legyen a szakmája? A ! gyermekrovatban Gajdar Mese a j Hadititokról, a Kölyökről és fogadalmáról című mesét közli a lap. Van még a lapban Innen-onnan, j divatrovat, sakk. keresztrejtvény, filmismertetés, hasznos háztartási j tanácsok, folytatásos kémregény és olimpiai krónika. a bei \ 1 Iá tfcu ik Búcsúznak a magyar alakulatok A közelmúltban született megállapodás értelmében rövidesen megkezdődik a jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó magyar katonai egységek fokozatos kivonása a szomszédos ország területéről. Ebből az alkalomból alakulataink parancsnokai és tisztjei beszélgetéseken vesznek búcsút azoktól a helyi párt-, állami gazdasági és katonai vezetőktől, akik az elmúlt hetekben eredményesen együttműködtek a magyar katonai egységekkel. A baráti hangulatú búcsútalálkozások már szombaton megkezdődtek. A szlovákiai Hlohovec közelében levő magyar alakulatot saját táborhelyén keresték fel a város vezetői és a Csehszlovák Néphadsereg egyik egységének parancsnokai és vettek búcsút katonáinktól. Novo mesto, Be- chov, Castice és Bánka községekbe néphadseregünk képviselői látogattak el. A községek vezetői köszönetét mondtak katonáink segítségéért, amelyet a helyi termelőszövetkezetnek nyújtottak. A hét — hála a televíziónak — az olimpia jegyében telt el. Csodálatos dolog az, ha az ember, teszem azt Békéscsabán, a •Rekettye utcai lakásában látja mindazt, ami az Azték-Stadion tartánján történik. Látja például, hogyan veszik le melegítőiket a 200 méteres női síkfutás középfutamainak bájos részvevői, de nem látja Zsivótzky Gyulát, amikor olyan nagyot hajít azzal a kalapáccsal. De még Zsivótzky miatt nem is panaszkodhatunk annyira. Az aranyérmes Németh Angélát egyáltalán nem láttuk. Tudom, hogy ez nem a magyar tv-sek hibája, de azért el kellett mondani. j Ami a késő éjszakába nyúló közvetítések „utóhatását” illeti, azt ki-ki saját magán mérheti le másnak a munkahelyén. Nem is beszélve azokról a sportbarátokról, akik a rádió hangszórójára tapasztva fülüket vir- rasztják át az éjszakát. Szóval a hét az olimpia jegyében telt el, s ez rányomta bélyegét az egész műsorra. Érthetően minden egyéb a sport- programhoz igazodott, ez azonban mégsem menti a műsorszerkesztőket az átlagosnál alacsonyabb színvonalú adás miatt. Vegyük sorra a tényeket! Az „0”-ügynökség aktái című sorozat legutóbb is a szokásos élményt nyújtotta; gyengécske volt. És szerencsére 16 éven felüli, így legalább a gyerekek nem bosszankodtak. A csütörtöki Halló fiúk, halló lányok! azt a nemes feladatot tűzte zászlajára, hogy humoros, köny- nyed formában mutatja be a katonák „férfias, izgalmas, felelősségteljes, emberformáló és vidám életét.” Ez bizony csak részben sikerült, mert a néző nem tudhatta, mikor nevessen, mikor komorodjon el, mikor csóválja a fejét, mikor mondja azt katonaköteles fiának, hogy ej, ej, ilyen ez a fránya katonaélet. Izgalmas és érdekes volt viszont a szuperszonikus vadászgép fiatal pilótájával készített riport. Ilyen fiatalembereket, katonákat és nem katonákat egyaránt, szívesen látnánk viszont máskor is a képernyőn. amiről nem lehet leszokni Beck Zoltán grafikai gyűjteményéből '. ál ogat. Fotó: Demény I teményemet, sem a grafikait, sem a néprajzit, viszont a múzeum most látható grafikai kiállítását néhány Orosházán honos művész munkájával ki kellett egészíteni. Tucatnyi grafikai lapom így került a falakra. Az viszont igaz, hogy a múzeum tervezi, hogy tavasszal bemutatja az én anyagomat is; ha ez tényleg megvalósul, örülnék neki. — Mikor kezdted a gyűjtést? — A grafikai lapokat tíz éve. Megyei anyagot gyűjtök, ebben szeretnék majd minél jobban teljességre törekedni. Acél-, réz-, és linómetszeteim nagyon szépek, de jó néhány akvarellem is van már. Az egész gyűjtemény kb. háromszáz darabból áll eddig. — A művészek? — Kerti Károly, Lipták Pál, Gaburek Károly, Alexin Andor, Miklós István, Bazsali Sándor... És még nagyon sokan régi és mai jelesek. — Hogyan alakul ki egy ilyen magángyűjtemény? Van ennek valami jó receptje? — Az nincs. Feltétel az viszont annál több. A legalapvetőbb persze a művészet szeretete. Az igény, hogy minél több műalkotással ismerkedjek meg, és ha lehet, őrizzem is meg azokat magamnak. Tehát a további feltételek : ismeretség, barátság és pénz. Sok művészt ismerek, akik szívesen gazdagítják — baráti alapon — gyűjteményemet egy- egy új lappal. Aztán vásárolok is és cserélek, vagy inkább cserélnék, de ritkán akadok össze olyannal, aki szintén grafikai lapokat gyűjt. Az se lenne rossz1 dolog, ha valahol, valamilyen i szerv segítségével megalakulhatna a grafikabarátok köre vagy klubja, az elnevezés lényegtelen. ; Jó alkalom lenne cserére, beszerzésre, vitákra is. A grafikák mellett több száz darabos néprajzi anyaga is van. Százéves használati tárgyak, kézzel festett tányérok, korsók, kulacsok és írásos dokumentumok is nagy számban. — Mivel foglalkozol most? — Az Orosházi Petőfi Dalárda 40 éves évfordulójára a dalkar történetét dolgozom fel. A tanulmány a Békési Élet jövő évi, orosházi emlékszámában jelenik meg. Ezenkívül a fegyveres erők klubjában lesz egy kiállítás, mely szintén a dalárda életútját [ tükrözi majd, gyűjteményem több | darabja itt is szerepel. Nemrég az orosházi járási! pártbizottságon hallottam, hogy! a helytörténeti mozgalom csak hasznát látná, ha Beck Zoltán tanár véleményét, segítségét minél többen igényelnék. Erre ő is szívesen vállalkozik, rajta nem i múlik a dolog. — Látod, mondja, ez is egy- fajta szenvedély. Csak annyiban! különbözik a többitől, hogy le-1 szokni erről nem lehet. Elhiszem neki. Az ember órákig nézelődne nála, ahol minden j tárgynak külön története van, J mind egy-egy vallomás a népről, amely megalkotta azokat, és rájuk lehelte gazdag érzelemvilágának' színes képeit. Sass Ervin i Élményt nyújtó produkciónak csak a valójában három évet késett, Az elsietett ítélet című Mark Lane dokumentum-film bizonyult, bizonyítva az örök igazságot, hogy póztalanul, egyszerű eszközökkel is lehet érdekes, megrázó műsort csinálni, még ha az, már a sokszor publikált és filmre vett Kennedy- gyilkosságról is szól... A zenés műsorok jobbára csak hézagpótló szerepet töltöttek be, áthidalva két mexikói közvetítés közötti holt időt. Brackó István Cikkünk ny omán : Az első reagálás Lapunk október 11-i számában Gyors segítséggel válaszoltak az „Egy asszony a tanyán” című újságcikkre címmel a Békéscsabai Kötöttárugyár Béke brigád tagjainak példamutató kezdeményezéséről írtunk, amely egy támasz nélküli, kilenc tagú család megsegítését célozza. A szívből jövő együttérzés spontán megnyilvánulását már másnap kézbesítette a posta a brigád címére, egy levelezőlap formájában. „Kedves Béke brigád dolgozói! A mai Népújság „Egy asszony a tanyán” c. cikkében szereplő édesanya cimét szíveskedjenek velem közölni. Három kislányom van, egyedül tartom el őket. Szeretném segíteni őket, igaz, használt holmikat tudnék részükre küldeni, de gondolom, hogy az is segítség lenne nekik. Télikabátot, cipőket és egyéb holmikat fogok küldeni számukra. Vá- lasszukat várom, üdvözlettel: T. E. Orosháza, Kossuth u. Z.” Eddig a szívélyes érdeklődés. Ami pedig e néhány sor mögött van, az mélységes emberszere- tetről. a sorsközösség által is kiváltott, őszinte segíteni akarásról tanúskodik. A levélírónak a brigád minden bizonnyal megadja a választ, a kívánt címet azonban ezúton is közöljük: Kun Péterné. Kondoros, tanya 26. T. E. asszony érdeklődését csak üdvözölni tudjuk! Most már azokon az állami és társadalmi szerveken a sor, amelyeknek elsősorban erkölcsi kötelessége a lépes, elesett családon való intézményes segítés. Reméljük, ez sem várat magára sokáig... (—zár)
