Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
yfc-S. október 18. 5 Siómba Szabálytalan interjú egy népművelővel Jó másfél héttel ezelőtt, ami- í kor egyik vasárnap este elbúcsúztam füzesgyarmati vendéglátóimtól, megfogadtuk, hogy hamarosan újra találkozunk Jóféle bort poharazva, kellemes estét töltöttünk a művelődési ház klubjában, hallgattuk a zenét, kibiceltünk a sakkozóknak és persze beszélgettünk. Akkor azzal váltunk el Szentesi Károly igazgatótól és Muri András művészeti vezetőtől, hogy továbbfolytatjuk a beszélgetést és a vitát saját munkájukról és mindazokról a problémákról, feladatokról, amelyek csakúgy, mint máshol, itt is a népművelők tevékenységének középpontjában állanak. Jóleső érzéssel idézgettem magamban az igazgató szavait: — Rendszeres programot, elfoglaltságot szeretnék biztosítani az embereknek; életkor, érdeklődési kör, szakmai és társadalmi hovatartozás szerint... Az sem volt mellékes, hogy ez a mondat az ifjúsági klub helyiségében, jó hangulatú terefere közben hangzott el. — A tsz-ekkel újra egyenesbe jöttünk — véli Muri András. — A község végeredményben a Vörös Csillagból és az. Aranykalászból él, így a két termelőszövetkezet vezetőségétől is függ az, hogyan mennek a dolgok a művelődési házban. Mondom, évek óta jó a kapcsolat, anyagilag is támogatnak bennünket, csak most legutóbb a színházi bérletekkel volt egy kis huzakodás, de — ahogy mondani szokták — megtárgyaltuk a dolgokat, és így az idén is lesz színház Füzesgyarmaton. — Muri András színész volt. Hogyan lett népművelő és hogyan került Füzesgyarmatra? — Négy éve vagyok itt. Színjátszó-rendező akadémiát végeztem, néptáncoktatói engedélyem van. Karcsi, az igazgató ebben az évben fejezi be a könyvtárnépművelés szakot. Jó néhány esztendőt töltöttem különböző színházaknál, táncoltam is, de voltam már járási kultúrház- igazgató, aztán az itteni művelődési házat is vezettem xmásfél I évig, most művészeti előadó vagyok. — Nem bánja a cserét? — Nem. Jól érzem itt magam. Bár nem nagyon hálás és mutatós dolog népművelőnek lenni. Ha az ember komolyan veszi azt, amit csinál, szinte minden energiáját kiélheti itt. Persze a j befektetés ezen a területen i gyakran csak évek múlva jelentkezik, így aztán a népművelők csak ritkán kerülnek fel a juta- talmazottak és kitüntetettek listájára. — Panaszkodik? — Dehogy! Csak ismerem a „szakmát” és ismerem a kolléÁ lottó e heti nyerőszámai 13, 46, 56, 73, 79 gáimat. De ismerem és érzem azokat a különbségeket is, amelyek sajnos, még ma is fennállnak például a pedagógusok és a népművelők között. Pedig a maga módján ki-ki hasznos ügyet szolgál, ha úgy tetszik mindkettő egyformán fontos. — Füzesgyarmaton sok pedagógus van. Talán hatvannál is több. Jó néhány községben panaszkodnak, hogy a pedagógusok élik a maguk világát, visszahúzódnak a közélettől, elvárható módon nem vesznek részt a község életében. Itt mi a helyzet? — Vagy másfél évvel ezelőtt alakítottunk egy úgynevezett vezetők klubját. Nyolcvannyolc személyt értesítettünk, orvosokat, pedagógusokat, tsz-vezetőket. Először 25-en jöttek el. Aztán két hét múlva feloszlott a klub. Pedig kellene valami szervezet vagy csoport, ahol rendszeresen találkoznának a község értelmiségi lakosai... Másik példa. Egyszer közös akarattal elhatároztuk, hogy bemutatjuk A tanító- nő-t, Bródy Sándor színművét. Az első próbáig sem jutottunk el, a darab gépelt példányai azóta is ott porosodnak valamelyik fiókban. Szóval ezek ilyen elvetélt kísérletek voltak. De a régi és az új próbálkozások is utalnak arra, hogy a már meglevő klubok, szakkörök, tanfolyamok mellett erre is figyelnünk kell. — Ne lepődjön meg a kérdés miatt. Mikor járt Pesten? Mit csinálna, ha felmenne a fővárosba? — Régen voltam Pesten. Talán fél éve. Hogy mit csinálnék? Kiszúrnék egy jó színdarabot és utána megnéznék valami revüt. Ez a mániám. — A revü? — Igen. Évekkel ezelőtt működött és még az idei Ki mit tud megyei döntőjén is szerepelt a művelődési ház dzsesszbalett- kara. Nem tudok róla, hogy az országban lenne amatőr revüegyüttes. Jelenleg nálunk sincs, a tagok többsége befejezte az iskolát, mások pedig lemorzsolódtak. — A község vezetői mit szóltak a revühöz? — örültek neki. Azt mondták, ilyenre adjunk inkább pénzt, mint másra. A község vezetőivel egyébként is jó a kapcsolatunk. Rendszeresen járunk a tanácsülésekre, beszámolunk a művelődési otthon munkájáról. — Mit szeretne a közeljövőben leginkább megvalósítani a művelődési házban? — Az elképzeléseim felét! De komolyra fordítva a szót, szeretnék szervezni egy új revüegyüt- test és részt venni az 1970-es egri színjátszó fesztiválon. — Mit csinál szabad időben? — Két szenvedélyem van. A hanglemez és a keresztrejtvény. A keresztrejtvények miatt minden elképzelhető újságot felhajtok, a lemezgyűjteményre pedig szerénytelenség nélkül büszke vagyok. Caruso-felvételeim is vannak. — Mivel fejezné be ezt az interjút? — Nem is tudom. Legszíve- | sebben nem fejezném be. Brackó István Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat I 30. Hol található megyénk egyetlen szárazmalma, melynek műemlékké nyilvánítása folyamatban van? őszi rejtvénypályázat 1968. október 19. 30. Szarvasi készülődés a KMP évlordülójára A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50 éves jubileumára a szarvasi járási, városi ifjúsági szervezetek megkezdték készülődéseiket. A KISZ-alapszervezetek és úttörő- csapatok tagjai a párt harcosainak dokumentumait, helyi emlékeit kutatják. A jövő hónaiban találkozókat szerveznek a szarvasi pártszervezetek alapító tagjaival, vezetőivel. A középiskolások táblázatokat, grafikonokat rajzolnak, melyek a párt vezetésével elért fejlődést dokumentálják. November végéig ünnepélyes úttörő csapatösszejöveteleket és KISZ- taggyűléseket tartanak a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Pályázató! írnak hi a fiatal mérnököknek közgazdászoknak és technikusoknak Fejlődik a kapcsolat a MTESZ megyei szervezete és a zrenjanini DIT között munkák díjazására mintegy 20 ezer forintot fordítanak majd. Az elnökségi ülésen azt is elhatározták, hogy a jövőben az olyan tanulmányokat, amelyek egy-egy fontos műszaki fejlesztési kérdés komplexumot elemeznek, füzet-kiadványban jelentetik meg. Az idén június 24-től 26-ig Békéscsabára látogatott el a zrenjanini mérnökök és technikusok szövetségének (DIT) küldöttsége. Viszontlátogatásként a MTESZ megyei küldöttsége szeptemberben járt Zrenjaninban. A,tanácskozáson megállapodtak abban, hogy fejlesztik együttműködésüket. Ennek alapján a jövő esztendőben 55 jugoszláv mezőgazdasági, élelmiszeripari, építőipari és útépítési szakember látogat el megyénkbe tapasztalatcserére, Illetve megyénkből hasonló célból Jugoszláviába. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei szervezetének elnöksége csütörtökön délután ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson, amelyen megjelent Joó Oszkárné, a MTESZ vidéki titkára, először a megye fiatal mérnökeinek, közgazdászainak és technikusainak továbbképzési lehetőségeit vitatták meg. Ennek alapján olyan elhatározás született, hogy a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére a KISZ megyei bizottsága és a MTESZ megyei elnöksége pályázatot ír ki számukra; szakdolgozat készítésére. A legjobb pályaÁ pórt erre is figyel A gyulai végvár öt termében kertelenül. Szakemberekre van nyílt a napokban várostörténeti állandó kiállítás. A szónok, a múzeumi élet egyik országosan ismert vezéralakja így beszélt: „Nemzeti múltunk emlékeinek összegyűjtése, és hű bemutatása kötelességünk.” A kiállítás ezt a gondolatot szolgálja, kitűnően reprezentálva azt a pontosan egy évszázados gyűjtőmunkát, melyet a Gyulán élő muzeológusok a múzeum 1868. évi létrehozása óta végeztek. A múzeumi tevékenység azonban csak egyik oldala „a nemzeti múlt emlékei összegyűjtésének”, a másik, a sokkal szerényebb, de jelentőségében feltétlen egyenrangú a honsimereti mozgalom, a helytörténeti kutatás, az új, a remek hobby, iskolások és felnőttek ezreinek kedvenc időtöltése. Számba véve e mozgalom fejlődéstörténetét, sokoldalú összefüggését a társadalom életével, érzelmekkel dúsított katalizátor- szerepét a hazafias nevelésben a szocialista nemzetté válás nemegyszer nehéz gondokkal követett útján; meglepően széles távlatok nyílnak előttünk. Az iskolai nevelés különböző motívumai, a nagy emberek életének lelkesítő példái, a munkásmozgalom kibontakozása egy jobb világ megteremtésének hitével, a nép művészi tevékenységének százados emlékei egytől-egyig tanulságos és személyiség-gyarapító tényezők, melyekre most igazán szükszükség — állapítja meg a jelentés, akik tudnának jó tanáccsal, munkával segíteni. Senki nem kéri fel őket. Miért? A hármas évforduló és a járás felszabadulásának 25. évfordulóján sok tennivalója lenne a honismereti szakköröknek, hely- történeti községi krónikákat írhatnának, összegyűjtve a vizsgált események dokumentumait. Ha csak ennyit idézünk a jelentésből, ebből is kitűnik, hogy inkább arról besizélni, md kellene, mint arról, hogy mi van. így látta a végrehajtó bizottság is, a vita jegyzőkönyve bizonyítja. De azt is világosan látták, hogy állandóan ösztönözni a mozgalmat — ez a legfontosabb. Határozat született: járási honismereti munkabizottság alakuljon, mely a társadalmi szervek közreműködésével és a járási tanács művelődésügyi osztályának irányításával szervezze, segítse a mozgalom kibontakozását. Az első lépés: készüljenek el a községi krónikák a felszabadulás óta eltelt 25 esztendő hiteles, marxista igényű bemutatásával. A kezdeti lépések ezek, kétségtelen, de szervezett, átgondolt lépések. Nagyon jó, hogy a párt figyel erre a mozgalomra, melynek jelent formáló erejét nem nélkülözhetjük. Ugyanakkor a szabad idő nemes kihasználásának is jó eszköze, a szórakozás és az is- szédületes meretgyarapítás együttese 999 19 6 8 MEXICO A XIX. Olimpia mai miisora: Atlétika. Női súlylökés selejtezője (Bognár). Tízpróba 110 gát, magasugrás, diszkosz, rúdugró számai. 4x100 m-es női váltó (Balogh, Kispálné, Tóthné, Nemes- háziné) előfutamok. 800 m női döntő. Birkózás. Szabadfogás újabb fordulója. Kerékpár. Repülőverseny döntői. 4000 m üldöző csapatverseny előfutamok. Evezés. Hét szám döntője. Kisöblű sportpuska (Hammeri, Papp). Koronglövészet II. rész. Súlyemelés. Nehézsúly döntője. Üszás. 200 m vegyes (Lázár, Szentirmai) 400 női gyors előfutamok. Férfi műugrás selejtező, 100 m. férfi és női mell döntő, 100 m női és férfi gyors döntő. Vívás. Női tőr egyéni selejtező. (Bóbis, Gulácsi, Marosi, Sákovies- né, Rejtő közül három indul). Férfi tőrcsapat döntő. Vízilabda. Nyolc mérkőzés. ségünk van. Az idő -------------tempóban rohan, a körülöttünk „Nemzeti múltúnk emlékeinek levő valóság változása hihetetle- | összegyűjtése és hű bemutatása nül felgyorsult és emberöltőkről. kötelességünk hangoztatta a évekre sűrűsödött; múltunk (sőt szonok a gyulai varban; ehhez a közelmúlt) szellemi és tárgyi csak azt tehetjük meg hozzá, hogy emlékeit összegyűjteni, megóvni a non is mere ti mozgalom virágba és hozzáférhető közös kinccsé ten- szökkenését segítem ugyanolyan ni, igen, ez a kötelessége a honismereti mozgalomnak is. Erejéről nem szükséges többet szólni, jelentőségéről is csak annyit még. hogy a helytörténeti gyűjtőmunka, a helytörténetírás — mint a honismereti mozgalom része — egyetemes történelmi kor. összefoglalók forrásmunkái is egyben, és a legbecsesebb nemzeti értékek közé tartozik. Szeptember végén a párt orosházi járási végrehajtó bizottsága írásos jelentés alapján vitatta meg a honismereti mozgalom helyzetét és feladatait. Az írásos anyag nem rúg oldalakra, szerény eredményekről ad képet. A járásban mindössze négy szakkör működik — Békéssámsonban, Csorváson, Gádoroson és Nagyszénáson — 92 taggal. Alakult ugyan Tótkomlóson és más községekben, de nem működnek, feltehető, hogy egyetlen társadalmi szerv sem segítette őket. A négy működő szakkör is csak iskolásokból verbúváló- dott, felnőtt tagja egyiknek sincs. Nem is dolgoznak tehát, csak az iskolai év alatt, akkor rendeznek kiállításokat az összegyűjtött anyagból, néha sikerrel, néha si- ] kötelesség, mert a cél azonos. Az orosházi járásban már következetes rend van kialakulóban, hogy ez a kötelesség se maradjon üres beszéd csupán. Sass Ervin A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy a Battonya és Mezőhegyes között épített 20 kW-os vonalat 1968. október 19 napján feszültség alá helyezi. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése élet- veszélyes és tilos. A MEZÖKOVÁCSHAZI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS azonnali belépéssel felvételre keres: 1 fő mg. gépésztechnikust, üzemfenntartási csoportvezetői, 1 fő közgazdasági egyetemi vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezőt belső ellenőri munkakörbe, 1 fő gyors- és gépírót, lakatos és hegesztő szakmunkásokat. segédmunkásokat. FIZETÉS: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: az állomás személyügyi előadójánál. 799
