Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

1968. október 16. 5 Szerda A TÁRGYALÓTEREMBŐL A blokkhamisító pincér A bűnper dokumentumai kö­zött egy szelvényes tömböt is őriz a Szarvasi Járásbíróság. Az első pillantásra semmiben sem különbözik azoktól, melyeket ál­talában a pincérek használnak. De ha összeveti az ember a pi­ros ceruzával megjelölt kis blok­kok eredetijét az indigós máso­lattal, máris rájön, hogyan kö­vette el csalásait Valencsik Mi­hály, a szarvasi halászcsárda fia­tal pincére. Július 14-én például az egyik blokkon négy halié sze­repelt, összesen 70,80 forint ér­tékben, a másolatra viszont csak egy bambit írt Valencsik, ami mindössze 1,40 forintba ke­rül. „Megfigyeltem, hogy a rende­lésnél leadott szelvényt nem őr­zik meg sem a konyhában, sem a csapnál dolgozók, hanem eldob­ják, eltüzelik. Ez adta az ötle­tet...” — vallotta a tárgyaláson a pincér, s ezzel rávilágított ar­ra is, hogy milyen szabálytalan, hanyag módon számoltatták el a felszolgálókat a gebines formá­ban működő halászcsárdában. A műszak végén a pincérek — akik maguk szedték a vendé­egyeztette, hogy ezeken az in­digós másolatokon valóban olyan tételek szerepelnek-e, mint a rendeléskor leadott eredetin. Valencsik Mihály élt a lehető­séggel, s indigó nélkül töltötte ki az első példányokat — főleg nagyobb összegű megrendelések­nél, naponta négy-öt alkalom­mal —, majd alkalmas időben csinált magának mindegyikről egy olcsó tételeket tartalmazó másolatot. Ily módon két hét alatt körülbelül kétezer forint jogtalan haszonra tett szert. Vesztét a mohóság okozta. Nem elégedett meg szerényebb összeggel, s ezért tűnhetett fel a vezetőnek, hogy nem folyik be annyi pénz a kasszába, ameny- nyi áru elfogy. Figyelni kezdték a pincért, s — ahogy mindvégig kellett volna — összevetették a szelvények eredeti és másod- példányait. Talán rá volt szorulva Valen­csik a csalásra? Nem. Igaz, hogy „hivatalos” fizetése mindössze ezer forint, csakhogy — mint vallotta — a borravalókból át­lagosan 100 forint „mellékest” gyűjtött össze naponta, s így gektől is“ a pénzt — a szelvé- ténylegesen legalább 3500 forin­nyek másolatai alapján adták le a napi bevételt a vezetőjüknek. A csalás felfedezéséig senki sem Négy társulás és húsz tsz törekvése Az utóbbi években egyre erő­sebb ütemű a mezőgazdasági termelés integrációja. Ezt a fo­lyamatot megyénkben is meg­figyelhetjük: társulások, közös vállalkozások szervezésében, a nagyobb üzemek esetében komplett állattenyésztő tele­pek kialakításában. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a kor­mány idevonatkozó határozatá­nak alapján messzemenő támo­gatásban részesíti azokat a tsz- eket, amelyek úgy irányítják a termelésszervezést, hogy néhány éven belül komplett állatte­nyésztő telepek alakulhassanak ki. Ezt célozza a jelenleg ér­vényben levő juttatási rendszer is. Ez a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés magasabb szin­ten való szervezését célozza, amikor az állam a beruházás teljes összegének 70 százalékát megtéríti. Így a több millió fo­rintos szarvasmarha- és sertés­telepek kialakítása az üzemnek lényegében egyharmadába sem kerül. Megyénk termelőszövet­kezetei közül eddig négy tár­sulás, azaz közös vállalkozás és további húsz termelőszövetkezet vállalkozott arra, hogy az ér­vényben levő állami juttatási rendszer felhasználásával komp­letté tegye a szarvasmarha- és sertéstenyésztés épületeit, be­rendezéseit. tot keresett havonta. Ami ugye­bár szép pénz egy pályája kez­detén álló, alig 20 éves fiatal­embernek, figyelembe véve, hogy a más területen dolgozó szak­munkás hosszú gyakorlat után sem igen keres ennyit, és sok évnek kell eltelnie, amíg például a diplomás mérnök jövedelme erre a szintre emelkedik. A Szarvasi Járásbíróság hat- hónapi — három évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesz­tésre és pénzbüntetésre ítélte Valencsik Mihályt. Ezenkívül a szövetkezetnél is fegyelmi eljá­rást indítottak ellene és javító­nevelő célzattal, segédmunkás munkakörbe helyezték. Remélhe­tőleg a történtekből okul a ha- lácscsárda, illetve a szövetkezet vezetősége is és olyan elszámo­lási rendszert vezet be minden vendéglőben, ami nem nyújt al­kalmat visszaélésre. Békés Dezső PERDÜL A SZÓKNVA A Balassi együttessel Romániában O VILÁGOS ABLAKOK. Üj- szentes csak annyira fekszik Temesvártól, mint Békéscsabá­tól Mezőmegyer. Az utat nyúl­farknyi idő alatt végigfutotta az autóbusz, és házigazdánk, a már Magyarországról ismert Miskolci László jóvoltából illő tisztelettel és nagy szeretettel fogadták az együttest. Egészen apró motívumnak számít, hogy az előadás második felében a torkát fájlaló Palotai István helyett a segédprímás, Danó János „ugrott be” bőgőzni, és így a közönség, a személycse­rén kívül, szinte észre sem vet­te a változást. És ha már a zenénél tar­tunk, el kell mondanunk azt, hogy az előadást követő vacso­rán magyar tánczene szórakoz­tatta az egybegyűlt, mintegy száz vendéget, és némi megle­petéssel vettük tudomásul, hogy a legutóbbi táncdalfesztivál slágerei itt is legalább olyan népszerűek, mint odahaza. A helyi fiatalok alkotta beat-ze- nekar egy-egy szám befejezé­sekor akkora tapsot kapott, mint amilyet még — szavahi­hető tanúk állítása szerint — azelőtt soha. Éppen ezért nem véletlen, hogy a turné búcsú­estjén, a temesvári diákklub­ban is ők játszottak. Volt még az újszentesi sze­replésnek egy olyan momentu­ma, amely különös érzéssel töltött el mindenkit, s amely csak jóval az előadás után de­rült ki. A községben ugyanis, néhány utcai lámpát kivéve, valamilyen oknál fogva nem volt közvilágítás, s azért, hogy az Űjszentesre érkező vendé­geket ne sötétség fogadja és búcsúztassa el, a község lakói egész este és éjszaka égve hagyták a villanyt a lakásuk­ban. VASTUSKÖ. Szabad időben, délelőtt és kora délután jártuk a várost, ismerkedtünk Temes­várral. Egy ilyen felfedező út alkalmával bukkantunk rá a jó 250 éves korúra becsült, Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat ED A körösladányi Üj Barázda Mtsz eladásra kínál 1 darab jó állapotban levő 203-as típusú waRszawa típusú személygépkocsit. Érdeklődni személyesen vagy telefonon: Körösladány 19. A reneszánsz híres olasz festője alkotta a képet, melynek egy részletét látják. Kérdésünk: ki , volt a festő, és mi a kép címe? Szabó Teréz népdalénekes min­den alkalommal nagy sikert aratott. már hangszalagra vett Franyó- interjú munkálatainak szüneté­ben. A tér nevezetes helye a Pal­las kávéház. Márvány, beton, fém és nyersfakombinációs bel­ső kiképzése nemcsak repre­zentatív, hanem kellemes össz­hatású is. Néhány épülettel arrébb, egy cukrászdában (ahol nem volt szabad rágyújtani) találkoztunk Rodi nénivel, az­az Markovits Rodion özvegyé­vel, aki idős korában is hallat­lan szellemű frisseséggel cseve-' gett, beszélt; főként férjéről és annak tízegynéhány nyelven megjelent és világsikert aratott Szibériai garnizon című regé­nyéről. A tér további nevezetessége, az odaérkezésünket követő va­sárnapon megnyílt a Műcsarnok, ahol elsőként Dumitrascu Eu­genia festő és Szakács Béla szerepelt munkáival. Alkal­munk volt beszélgetni a két művésszel. Szakács Béla, Szé­A Balassi együttes táncosai is kipróbálták Loz in Plic nevű játékban. szerencséjüket a Fotó: Bódis őszi rejtvénypályázat 1968. október 16. 27. fémmel bevont fatörzs darab­ra, az úgynevezett vastuskóra, ahová a vándorútra induló vagy a városon áthaladó fiatal mesterjelöltek búcsúzóul be­ütöttek egy-egy szöget. Pórbál- tuk megszámolni a vastuskót pikkelyként borító szegfejeket, de nem sikerült. Abban vi­szont vita nélkül egyetértet­tünk, hogy az ezret is megha­ladja. Alkalmi idegenvezetőnk, az újságíró Szekernyés János sze­rint néhány évvel ezelőtt még egy hatalmas lakat is díszlett a vastuskón (vizsgamunkául ezt kellett kinyitni a lakatos­inasoknak), de a lakat eltűnt, elveszett. A TÉR. A csoport szinte egy­behangzó véleménye szerint Te­mesvár egyik legszebbik része az a hatalmas tér, amelynek egyik végét az Opera, másik végét a sok tornyú Ortodox templom zárja le. A tér moz­galmas életet él. Itt található a reprezentatív, Eminescuról el­nevezett és bronz szobrával dí­szített könyvesbolt, ahol nagy­számú (köztük magyar nyelvű) könyv, hanglemez, kotta, rep­rodukció között válogathat­nak az érdeklődők. Itt is talál­koztunk egyébként az „örök­ifjú”, de az adatok szerint 81 éves Franyó Zoltánnal, aki ép­pen a Magyar Rádió riporte­rét, Széli Júliát kalauzolta a könyvhegyek között, az azóta kelyföldröl származó, szakállas fiatalember elmondotta, hogy bemutatott munkái (többség­ben fából készült szobrok) mo­dern megfogalmazásban emberi érzéseket igyekeznek kifejez­ni, egy-egy hangulatot, bánatot, örömet. Jó barátként búcsúz­tunk tőle. NECISTIGATOR. Gyakran találkoztunk ezzel a szóval, je­lentését hamarabb megtanul­tuk, mint azt, hogyan is kell kiejteni. Romániában ugyanis van egy roppant érdekes (al­kalomszerűen nálunk is ját­szott) szerencsejáték, a Loz in Plic, amely ránk az újdonság erejével hatott és a csábítás­nak nem tudtunk ellenállni. Az ember odaad három vagy hat leit az árusnak és leszakíthat érte a karikáról egy ujjnyi kis borítékot. Aztán áhítattal ki­bontja (a „gusztálás” művelete külön ceremónia) és megnézi a színes kis papírdarakba felira­tát. Ha azt olvassa, hogy NECISTIGATOR, akkor nyom­ban el is dobhatja. Ha mást olvas, bár ez rtikán fordult elő, nyert. Hat leit vagy húsz­ezret. Ez a két véglet. Nem titok, közülünk egyik sem lett milliomos ettől a já­téktól, de egy biztos: a tandí­jat alaposan megfizettük...! Brackó István (Következik: Taplósapka, — Beat az Operában—Siker—Born).

Next

/
Thumbnails
Contents