Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

1968. Oktober 15. 5 Kertel EURÓPAI SZÍNVONALÚ PERDÜL A KIÁLLÍTÁS A vénasszonyok nyara csodála- 1 i.os színeket kever a gyulai vár körül, a füzek és a nyárfák kel­lemes nyújtózással sütkéreznek a napon. A hatszázéves végvár újabb nevezetes eseményt jegyez a szűkebb pátria történetébe: most nyitják meg a város múze­umának újabb, öt termet elfog­laló állandó kiállítását, melyen nyomon követhetjük Gyula népé­nek a 18. századtól egészen nap­jainkig tartó életútját. Az ünnepi szónok Gönyei An­tal, a Művelődésügyi Miniszté­rium Múzeumi Főosztályának ve­zetője. „Ez a város — mondja — gyakran szerepel az ország kul­turális életének krónikájában. Múzeumát 1868-ban lelkes tudós emberek áldozatkész munkája hozta létre, nagy fellendülése pe­dig Í962-től, a végvár helyreállí­tásától számítható. Ez a várostör- | téneti állandó kiállítás európai | színvonalú. Kitűnő anyaggal ■ szemlélteti a korabeli állattartást, | halászatot, földművelést, a céhek kialakulását, életét, a gyulai vá­Gönyei Antal, az ünnepi szónok. ről teremre járva hosszú órákig időzne az ember, különösen a lo­Hcj halászok, gyulai halászok... Nagy az érdeklődés. sárok vonzási körét, mely Felső* Magyarországig terjedt. Az iparo. sodás évtizedeit és a város mai életét is érdekes anyag reprezen­tálja. Nemzeti múltunk hű bemu­tatása kötelességünk, a hazafias nevelés enélkül el sem képzelhe­tő.” itt található a 18. és a 19. század életét bemutató anyag, lényeget mutató, frappáns összeállításban. A város Iparosodását és jelenét már vázlatosabban tárják a lá­togató elé, ez a terem kevesebb élményt nyújt. Az összkép azonban vitathatat­A várszínház képei • jelenkort dokumentálják, Több százan jöttek el, hogy ta­núi legyenek a megye újabb, ál­landó ld állítása megnyitójának. Az ünnepi szónoklat után terem- vagteremben, ahol a kiállítás centrumát alakították ki. Jórészt lan: az új állandó kiállítás isme­retgyarapító, és minden bizony­nyal hatásosan beleszól majd a | város idegenforgalmába is. S. E. (Fotó: Béla Ottó) A Balassi együttessel Romániában Q RÁKÓCZY GYÖRGY KARD­JA. Egy egész délelőttöt töltöt­tünk a Temesvári Bánáti Mú­zeumban. Az impozáns épületet Károly Róbert építtette és 1316- tól kezdve kilenc éven ál innen kormányozta az országot. Több mint száz év múlva Hunyadi János újította fel, Végleges for­máját pedig IS56-ban kapta. As épület húsz éve a Bánát régé­szeti leletekben, hagyományok­ban gazdag múzeuma. Anyagát négy szekcióban mutatja be; kü­lön a történelmi, a természet­rajzi, a népművészeti és a kép­zőművészeti gyűjteményt. Min­den megtalálható itt, ami vala­ha is kapcsolatos volt Bánáttal. Mammut-agyartól kezdve a színpompás bánáti népviseletig, a realista Ghiáta Dumitrü falusi ihletettségű képeitől a római ko­ri bronzszobrokig. Láttunk több ezer éves halotti urnát és egy olyan etnográfiai kiállítást, amely becsületére válna a világ bármely múzeumának. Legto­vább természetesen a környék teljes állatvilágát — eredeti nagyságban — felvonultató zoo­lógiái vitrinek előtt időztünk. Természetes környezetben szinte valódinak, élőnek hatottak a ki­tömött medvék, szarvasok, vad­disznók, madarak. A fegyvergyűjtemény egyik szép darabját Rákóczy György erdélyi fejedelem nemes veretű, finoman cizellált kardját alapo­san megcsodáltuk. Szinte nyom­talanul múltak el fölötte az év­századok, fényesen és fensége­sen pihent az üveg alatt. A PARKOK VAROSA. Temes­vár az idén tavasszal ünnepelte alapításának 700. évfordulóját. Ha egy szóval kellene jellemez­ni, akkor azt mondhatnánk, hogy Temesvár a parkok városa. Vé­gig a Bega csatorna partján, de másutt is szinte lépten-nyomon bukkan az ember kisebb-na- gyobb ligetekre, amelyeknek gon. dozott gyepszőnyege, sajátosan szép virágágyai adják meg a hangulatát egy-egy területnek. Mindegyik park mélye szobrot rejteget. Ez szó szerint értendő, hiszen az író, Endre Károly jog­gal kifogásolja, hogy „Temesvár elég szűkében van a vonzerővel bíró, közterekre helyezett szob­roknak”. Mert nézzük csak: a Néppark árnyas fái vigyázzák Fadrusz János fiatalkori bronz Krisztusát, utak kereszteződésé­ben helyezkedik el Grosavescu márványportréja és a fiatal Jecza Péter nagyszerű Tavasz című alkotása (dinamizmusában is leheletfinom női alak) létezé­séről is csak a beavatottak tud­nak, az idegen elől elrejtőznek a fák, bokrok levélfüggönye mögé. Igazi látványosságot nyújt vi­szont a Bega és a szép hangzású Rózsák útja villanegyed házai közé ékelődött Kultúra-park. A pihenő padokkal, csikorgó kavl- csú utakkal, növényekkel övezett négyezer személyes szabadtéri színpad még így, üresen is le­nyűgöző látványt nyújtott, Sze­merkélt az eső és egy áthatolha­tatlan sűrű gömbakác alól néz­tük az élő növényből kreált, s a nézőteret övező bolthajtásokat. Ha egy hónappal korábban jön Romániába az együttes, akkor ez a hely adott volna otthont a temesvári fellépésnek. Persze, amint az később kiderült, az operabeti fellépés bőven kárpó­tolt mindenkit ezért a mulasztá­sért. Temesvárról még csak any- nyit, hogy lakóinak száma csak­nem eléri a 200 ezret és a város védöszentje Nepomuki Szent Já­nos, akinek emlékműve, talán mondani sem kell, szintén egy parkot díszít. KULTÚRHÁZ-AV AT ÁS. Szep­tember 23-án a Balassi együttes fellépése új kultúrházat avatott Rékáson. Így .a közönség, amely már másfél órával az előadás megkezdése előtt megtöltötte a 800 személyes nézőteret, kétsze­resen is jól járt. Igaz, a külső falak még vakolatlanok voltak, s az öltözők sem bíztositottak tökéletes komfortot, de az elő­adás sikere mindenkivel feled­tette ezeket a szépséghibákat. Meg kell jegyezni, hogy az együt. tes ezen az előadáson mutatta be a nehezen előadható, de roppant közönségsikert arató, ebben az összeállításban újnak számító ro­mán férfitáncát, a Briu-t. A műsor után a helyi, jó sző­lőiről és finom borairól híres Egyetértés Termelőszövetkezet látta vendégül a Balassi Együt­test és biztosan reggelig tartott volna a jó hangulatú ünneplés, ha a csoport vezetőt, a követke­ző napi fellépésre gondolva, nem vezénylik haza a társaságot. Bi­zony így is elég későn (vagy ta­lán korán?) kanyarodott be az Ikarusz Temesváron a diákne­gyed útjára. A TÖRÖK. Aki Temesváron jár, az előbb-utóbb óhatatlanul Balassisták a Bánáti Múzeumban. (Fotó: Bódis) elvetődik a Vaskapunál építen­dő duzzasztó miatt pusztulásra ítélt Ada Kaleh sziget nevét Vi­selő török kávézóba. Evekkel ezelőtt, mintegy 500 család la­kott a szigeten, jórészt törökök, akik az idegenforgalmi látvá­nyosságnak számító külön kis világban a kávéból és a rózsa- olajból éltek. (Jókai az Arany­ember című regényében halha­tatlanná tette a szigetet.) Szóval a sziget lakói szétszó­ródtak az országban, folytatva régi mesterségüket. Így került Temesvárra az Ahmed testvér­pár is és igy lett a város egyik közkedvelt helye az Ada Kaleh kávézó. Az itt készült feketeká­véról tudni kell, hogy szerte a városban a legjobbnak számit. Maga az elkészítés módja is sa­játos, s néhány mondat erejéig talán nem lesz haszontalan olva­sóinkat is megismertetni vele. Íme a recept, ahogyan „a török" (mert egymás között csak így hívtuk) a kávét főzi. Végy egy hosszú fülű rézedényt és ebbe lapátolj be két kanál kristálycukrot és megfelelő mennyiségű kávét. Engedj rá forró vizet és az edénykét he­lyezd el forró homokba, de úgy, hogy csak a pereme látsszon ki. Fél perc múlva kavard fel, hagyd leülepedni és máris készen van a kávé „a’la Ada Kaleh”. Félretéve a tréfát, a „török" egyik legforgalmasabb helye a városnak. Megfejthetetlen ákom- bákomokkal teleírt boltíves fa­lai között gyakran találkoznak a város fiataljai és itt hozott ösz- sze bennünket a véletlen néhány Tanácskozás az élelmiszeripar munkaidőcsökkentési problémáiról neu un--------- — nwoi-szeKiiaioan ban előirt rövidített munkaidőt, m egkezdődött a Magyar Élelmi- az ehhez szükséges munkafeltéte­leket, ugyanakkor biztosítják, hogy az élelmiszertermelésben és szállításban ne legyen fennakadás, a lakosság ellátása semmiben sem szenvedjen csorbát. szeripari Tudományos Egyesület és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének közös ankétja, amelyen az élelmiszeripari mun­kaidőcsökkentés problémáit, lehe­tőségeit tárgyalják meg. újságíróval, köztük Szekernyés Jánossal is, aki sokat írt az együttesről és Franyó Zoltánnal, a jeles műfordítóval. Itt ismer­kedtünk meg többek között Ament István balett-táncossal, a Temesvári Opera tagjával és persze Gülsannal, a török lány­nyal, aki évekkel ezelőtt került a városba Ada Kalehről. Brackó István (Következik: Világos ablakok — Vastuskó — A tér — Necistl- gator). Az élelmiszeriparban speciális feladatot jelent a munkaidő csök­kentése, mert egyben össztársa- dalom hatása is van. Az élelmi­szeripar különböző ágazataiban eddig is sok egyenlőtlenséget oko­zott a hétvégi csúcs, a szezonális jelleg, amelynek figyelembevétele most újabb erőfeszítéseket köve­tel. Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat Megyénk egyik múzeuma ez évben ünnepli alapílásának ;oo. évfordulóját. A múzeum a napokban nyitotta meg új állandó ki­állítását. Kérdés: melyik múzeumról van szó? Az ankéton azokat a legjobb j megoldásokat keresik, amelyek az élelmiszeripar dolgozóinak lehető- í Őszi rejtvénypályázaf 26. vé teszik a kormány határozati­1968. október 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents