Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-15 / 242. szám
1968. október 15. 3 Kedd Ki as eszményképed ? Körkérdés íiúkhoz és lányokhoz Loboncos, hosszú hajjal feltűnősködnek — ha fiúk. Kurta, alígszoknyában szégyentelenkednek — ha lányok. Elektromos gitárjaikkal rettenetes zenebonát csapnak. Modortalanok, fennhéjázóak, cinikusak. Nem tisztelnek se istent, se embert. Ezek a mai fiatalok! Tizenhat órát ülnek a traktor nyergében, a legnehezebb munkákat ők végzik a mezőgazdaságban. Védnökséget vállalnak modern ipari létesítményeink építése fölött. Üj technológiákat, nagyszerű ésszerűsítéseket dolgoznak ki. Bámulatba ejtik a felnőtt tv-nézők millióit tudásukkal, tehetségükkel, melyet a vetélkedőkön csillogtatnak, kiváló katonák és példás akaraterejű sportolók. Ezek a mai fiatalok! Milyenek is voltaképpen? Szertelenségeik dominálnak vagy dicséretes jellemvonásaik? Valóban sivár, kiégett gondolatvilágúak, vagy csupán a kiforratlan lélek kamaszos dadogása teszi érdessé egy-egy megnyilatkozásukat? Es egyáltalán milyen fogalmaik vannak az életről, mi az, amit becsülnek, mit terveznek és mi után áhítoznak? A régi ideálokra jól emlékszik még az idősebb generáció. László király, a magyarok védőszentje és Imre herceg, a szűz. (A történettudomány nagyon is profán, világi életmódot folytató, egyáltalán nem „galamblelkű” férfiúnak ismeri őket.) S a lányok ideálja? „Holdvilágos éjszakán, / Miről álmodik a lány / Hogy jön egy királyfi tán’ / Hófehér paripán”. Emlékszem másfajta — későbbi — eszményképekre. Bizonyos Mátyás pajtásra, akihez hasonlatos szándékozott lenni minden magyar úttörő, s egy másikra, akit — olvastam annak idején a cikket ifjúsági lapunkban — korán kiütköző rendíthetetlen természete miatt „Acélos Szoszó”-nak tituláltak diáktársai egy távoli grúziai iskolában. Munkát kerestek és találtak A mostani eszményképek ügyében sok tucat fiatalt fogtunk „val- latóra”. Mindegyiküknek három kérdést tettünk fel: 1. Ki az eszményképed? 2. Kik a kedvenceid? 3. Ki az, akihez hasonlóan szeretnél élni? Szőke haj, szív alakú arc, akár egy biedermeyer festmény. Anni vendéglátóipari tanuló. — Én Gerard Philippe-re szava, zofc. A Vörös és feketében Juli- ent éppen olyannak képzelem, mint ő. Ha valami bánt, mondjuk igazságtalanul legorombíta- nak a munkahelyemen, eszembe jut ez a regónyhős és megnyugszom. — Es a kedvenc? Sportoló vagy táncdalénekes? — Költő. Nehéz a választás . . . az első mindenesetre Petőfi, ö meghalt a meggyőződéséért. De közel áH hozzám József Attila és Váci Mihály is. Miska raktáros Szarvason, mellesleg pedig alapszervezeti KISZ- titkár. — Eszményképem? Jancsó Miklós. Soha ne legyenek világosabb fogalmaim az életről, ne tudjam másként értékelni az embereket, mint ő. — Jánosához akar hasonlítani? — Akkora tehetségem nekem nincs. Inkább egy gépkocsivezető barátomhoz. Mindig jókedvű, szereti a családját, a feleségét és a jó társaságot. Egyszerű lélek, de a maga módján mindenkinek szívesen segít. Tipikus közösségi ember. Békéscsabai üzem. A segítőkész párttitkártól azt kérem: egy komoly munkásfiatallal hozzanak össze meg egy zavarosabb gondolkodású fickóval, olyan hippd- félével — ha van. A másik interjúalanynak már előre örülök. Farmernadrág, feltűnő vastag pofaszakáll. — A kedvencemmel kezdeném. Nekem spec iái Szörényi Levente. Jól kezdi... bár lehetne huligá_ nosabb. Ugrassuk ki a nyulat a bokorból: — Miért éppen a Levente? — ö a magyar beat úttörője. Ismerem személyesen is: tisztában van saját értékeivel, mégsem beképzelt. Az eszményképről az a véleménye: manapság nem divat az ilyesmi. — Ez cinizmus.. ; — Dehogyis: intelligencia. Régen egy faluban, mondjuk, csak Petőfit ismerték meg Kossuth apánkat. Most minden harmadik ház tetején ott a tv-antenna, kitágult a látókör. Meg aztán kevesebb terem manapság az igazi hősökből. Azért vannak. Például Che Guevara. Kár, hogy keveset hallunk az ilyen emberekről. Tényleg kár. Az is, hogy rabjai vagyunk saját előítéleteinknek. Ennek a fiatalembernek kissé feltűnősködő a külseje, de az esze úgy látszik, a helyén van. Kereshetek magamnak valami „igazi” hippit! Margit harmadik osztályos gimnazista. Érdekes, karakterisztikus arc. Válaszai: 1. Lenin, Luther, Mórus Tamás. Az emberi haladásért harcoltak, [ a Tanácsköztársaság vagy a ma- töretlenül hűségesek elveikhez, gyár munkásmozgalom valame- egy célra tették fel életüket. | lyik kimagasló egyéniségének, már 2. Radnóti Miklós és a Beatles I tú’jának nevét. Ami aggasztó együttes. (Az ő nagyszüleit is fasiszták ölték meg a háború alatt, akárcsak Radnótit. A hosszú hajú angol fiúk pedig jól kifejezik a mai ifjúság életérzésének egy darabját.) 3. Nem szeretnék senki máshoz hasonlóvá válni. János építésztechnikus: — Boldog lennék, ha olyan emberré válnék, mint édesapám. Nagyon nehéz családi körülmények között nevelkedtünk, apám sokat dolgozott a gyermekeiért. A húgom egyetemre jár, arra már nem tellett, hogy én is felsőfokú iskolába mehessek. Édesapám fűtő. A kedvencek között békésen megfér egymással József Attila, Abody Béla, Bene Feri és Szinyei- Merse Pál. Álmodozó, kékszemű kislány Ilonka, tekercselőnő. — Ideálom? Az Angyal. — Roger Moors, a művész, vagy Templar, akit megszemélyesít? — Nekem teljesen mindegy ... Áginak, mint mondja, nincs „konkrét ideálja”. Tanárnak készül, s egy tanárjához szeretne hasonlítani, akinél „öröm volt felelni”. — Egyszerűen nem kellett félni az óráján és mégis mindenki készült. Ügy szólított bennünket: „kis barátaim”. S azok is voltunk. Feri szintén gimnazista. — Sok fiatalnak Lenin a példaképe, nekem is. Olyan társadalmi rendért harcolt, ahol az embert emberszámba veszik. S mindvégig megmaradt egyszerűnek, puritánnak. Megfontolt volt, ugyanakkor lelkes és elszánt. A kedven, cem: Petőfi. A világforradalomért küzdött. S almikor kellett, nemcsak tollal, fegyverrel is. Klári a gyulai ápolónőképző szakiskola növendéke. '' — Az egyik oktatónővér az eszményképem. Nagyon szereti a betegeket, nemcsak jó szakember, de önfeláldozó is. Hasonlítani édesapámhoz szeretnék. Bámulom az akaraterejét. — És a kedvencek? — Johnny Holliday és Moldova György. Az előbbinek a hangja tetszik, az utóbbinak a hősei. Ilona adminisztrátor egy irodában. A főkönyvelőhelyettest említi, mint olyan embert, aki nemcsak nagyon művelt és lebilincselően kedves, de a szó szoros értelmében nem lehet olyan problémával hozzá forulni, hogy ne segítsen — legalább egv okos tanácsosai. A felsoroltak csupán kiragadott részletek. A válaszokban gyakran hallottuk Petőfi, József Attila, Radnóti. Lenin, Marx és Engels nevét. Ennek őszintén örülni lehet. Szerepeltek még nagy számban mai költők, táncdalénekesek, beat-zenészek. sőt politikusok is. Ez is rendben volna. A megkérdezettek közű: azonban egyetlen egy sem említette hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Nem a fiatalokban van a hiba. Nevelésünk, propagandánk hatásosságában, arányaiban kell keresni az okokat. Hiszen a gyerekek — majdnem valamennyien — hitet tettek amellett, hogy a közösségért vállalt áldozat, az elvhűség és következetesség számukra a legimponálóbb tulajdonságok. Nemrégiben egy párt-végrehajtóbizottsági ülésen, ahol az ifjúság helyzete volt a téma, felszólalt Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, s többek között ezt mondotta: „Ifjúságunk keresi az ideált, s ha megfogjuk a kezét, jó irányba vezetjük — meg is találja”. / Segítsünk nekik ebben. Vajda János Miután a mezőgazdasági gépek karbantartását és javítását átvették a termelőszövetkezetek, két lehetőség között kellett választania a Békés megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat sarkadi üzemvezetőségének. Az egyik: a mezőgazdasági gépek javításából felszabaduló szakmunkások elhelyezéséről gondoskodnak, vagy pedig a munkaerő foglalkoztatására, új gyártmányok készítésére rendezkednek be. Az igazsághoz tartozik, hogy Sarkadon mindkét irányban tettek erőfeszítést, ösz- szeírták a tsz-ekből várható gépjavítási igényt, s ezt biztonságból százszázalékos rátartással toldották meg munkaerőbiztosítás szempontjából. De még így sem kalkuláltak jól, mert az öntözőmotorokból szerződésen felül csaknem két és félszer annyit javítottak meg, mint amennyire korábban igény volt. A sarkadiak úgymond’ kitettek magukért. De munkájuknak ez csak egy része volt, hiszen 25—30 embernek adtak elfoglaltságot egész esztendőben. Mi legyen a többi munkással addig is, amíg a kombájnjavító szalag dolgozhat? Évekkel ezelőtt nyilvános bírálat érte azokat a gépjavító állomásokat, melyek a munkaerő szabad kapacitásának kihasználására valamilyen úton-módon ipari tevékenységre vállalkoztak. Az első a mezőgazdasági igények kielégítése — ez volt és maradt továbbra is küldetésük. A bírálat Csaknem egymilliós árukészlet, több százezer forintos forgalom - Szeghalmon ezen része helyénvaló volt, csakhogy a műhelytér kihasználása, az emberekről, a családokról való gondoskodás megkövetelte az itteni vezetőktől, hogy valamilyen munka után nézzenek. Sarkadon is így volt. Ma a mezőgazdasági üzemek minden gépjavítási igényének kielégítése mellett olyan gyártmányokat fejlesztettek ki, mint a kétszemélyes lakókocsi készítése a siófoki kőolajipari vállalat rendelésére, továbbá igen jelentős élelmezésipari gép és gyári vezérlőberendezés exportra termelése. Mindezek mellett készítették el a zsákfelvonó és a billenő hidraulikus kocsimosó prototípusát, továbbá a csúszó csoroszlyás vetőgépek tárcsásra való átalakításának programját. Felkészültek a mezőgazdasági gépek részegységeinek cseredarabos javítására, a felújított részegységek forgalmazására, összesen 200 kombájn szalagszerű javítására. Külön kooperációs koordináló csoportot hoztak létre, amely a mezőgazdasági gépjavító vállalatok és a körzet tsz-ei között tartanak fenn állandó kapcsolatot. A sarkadi üzem vezetősége már több olyan levéllel rendelkezik, melyeket a tsz-ek küldtek címükre, megköszönve a gyors és a pontos segítséget. Bélmegyerről és a körzet több tsz-éből kaptak ilyen elismerést. Hogy tovább tökéletesítsék ez irányú munkájukat, a közelmúltban szerveztek egy részleget a hibák gyors kijavítására. összességében elmondhatjuk, hogy ebben az üzemben nem vették le napirendről a termelőszövetkezetek gépjavítási igényének teljesítését, sőt újabb lehetőségeket teremtettek a szerződéses és az ezen felüli gépjavításokra. A sarkadiak bizonyára örülnek annak, hogy az egykori traktorosok közül egyelőre harmincnak teszik lehetővé a szakmun kás- képző tanfolyam látogatását. A felnőttek továbbtanulásának biz- j tosítása mellett hatvanas lét- I számmal másod- és harmadéves | iparitanuló-gárdát készítenek fel i az életre. Most már mind gyakrabban kerül szóba a nők foglal- I koztatásának szervezése is. Erről azonban egyelőre csak mint lehetőségről beszélnek. Előbb-utóbb azonban a sarkadi asszonyok előtt is kinyitják az üzem kapuját. Ennek legfőbb záloga a gépjavító üzemben kibontakozott profilkiegészítés s az a jó hangulat, amely szakmai és politikai értelemben az itteni életet jellemzi. Dupsi Károly A bőrkabát nemcsak az édesanyának, de a fiának is tetszik. Kép, szöveg: Balkus Imre Vasárnap zárta kapuját Szeghalmon az a nagyszabású őszi Alaposan megkésleltette a sok vásár, amely egy hétig tartott szeptemberi eső a kapás növé- nyitva. A járási művelődési ház nyek érését’ s betakarításuk kezhelyiségeiben csaknem egvmil- gyűrűződötti hatványozódott a hós árukészlettel várta a hely- magágykészítésnél és a vetésnél, belieket és a környék községei- A két héttel ezelőtt kezdődött Éjjeli műszakkal is gyorsítják a betakarítást a kevermesi Lenin Tsz-ben bői érkező vásárlókat a fogyasztási és értékesítő szövetkezet. jó idővel az erő- és munkagépek egy részét nyújtott, másik részét pedig éjjeli műszakra A lakosság elismerően nyilat-, be a kevermesi Lenin Tsz_ben. kozott a vásár megrendezésé- a hét lánctalpas mellett 5 uni- ről. 1 verzális traktor is szánt éjjel, nappal. Szinte megállás nélkú dolgozik két kukoricacsőtörő gép és a hozzá beosztott vontatópár. A többi szállítójármű egy része nappal a cukorrépát, a közös kukoricát, késő estig pedig a háztáji földeken termett kukoricát szállítja rendeltetési helyére, osztották Más része egész éjjel készíti a magágyat disztillerezéssel, kulti- vátorozással és gyűrűs hengere- zésseL
