Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. OKTÓBER 15., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 343. SZÁM Eredmények és új lehetőségek a munkaversenyben Az ország iparvállalatainak ,sö félévi gazdálkodásából már Következtetni lehet arra, hogy éves nyereségük mintegy 5 mil­liárd forinttal több lesz a terve­zettnél. Az üzemektől, vállala­toktól érkező hírek szerint, szép eredményeket értek el Békés megyében is, és minden bizony­nyal gyümölcsözni fognak a túl­teljesítések, a gazdaságosabb munka érdekében tett erőfeszí­tések. Természetesen a javuló munkának megfelelően növek­szik a nyereségrészesedés is. Az év elején még csak arra számí­tottunk, hogy a részesedési alap­ból átlagosan 2 százalékkal fej­leszthetjük a béreket és a szo­ciális juttatásokat a tavalyi szin­ten tarthatjuk. A javuló ered­ményeknek köszönhetjük, hogy a vállalatok egy részében ezek­re is több jut vagy már eddig is több jutott. Az anyagi jöve­delmek vártnál nagyobb növe­kedésében nagy szerepe van a szocialista munka verseny-moz­galomnak. Ma már sok ténnyel bizonyít­ható, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében sem csökkent a munkaverseny szerepe és a dol­gozók százezrei küzdenek, hogy önként vállalt, tudatos elha­tározásaikat valóra váltsák. Leg­népszerűbb versenyforma a szo­cialista brigádmozgalom lett. Ezekbe a közösségekbe orszá­gosan már egymillió munkás és alkalmazott tömörült és számuk egyre növekszik. Elterjedt a gyárrészlegek közti élüzem ver­seny, a szocialista munka mű­helye, gyáregysége, üzeme cím elnyeréséért indult mozgalom. A vállalatok nagy részében ésszerűbb és a változó helyzet­inek megfelelőbb munkamegosz­tás alakult ki a gazdasági ve­zetés és a szakszervezeti szer­vek között, a verseny irányítá­sában és szervezésében megta­lálták kölcsönös feladataikat. Ezt jelzi az is, hogy a gazdasági ve­zetők az üzemek nagy részében megfelelő és a munkások előtt világos intézkedéseket hoztak azért, hogy a munkásvállalások segítsék a vállalati gazdálkodást, sőt kifejeződjön bennük a nép­gazdaság és a lakosság jobb el­látásának érdeke. Az eddigi tapasztalatok azon­ban arra is fényt derítettek, hogy még nincsenek kihasznál­va a szocialista versenyből ere­dő újabb lehetőségek. Sok vál­lalatnál, üzemben élnek és hat­nak még a régi, elavult formák, módszerek, az erkölcsi és anya­gi ösztönzésben sincs elég vál­tozás és akad tennivaló a ver­seny személyi feltételeinek javí­tásában is. A szocialista munkaverseny egyik mozgató ereje a nyilvános­ság, a termelés és eredményei­nek értékelése. A dolgozók tud­ni akarják, hogy fáradságuknak, munkájuknak mi volt a gyümöl­cse. Szocialista üzemben teljesen jogos ez az igény. A munka eredményéről az üzemegysé­gekben általában félévenként, a kisebb egységekben pedig ha­vonként vagy negyedévenként számolnak be a gazdasági veze­tők. A beszámolókban azonban igen sok a formalizmus, az érté­kelés, a megfelelő következteté­sek nélküli számhalmaz felolva­sása. A termelési tanácskozá­soknak sokszor azért nincs kellő vonzereje, mert- a munkások félnek az érdektelen tájékozta­tóktól, az olyan egyoldalú „be­szélgetésektől”, ahol nincs mód, hogy ők is hallassák szavukat. A régi, rossz módszerekből fa­kad ez is. Több, főleg építőipari és gép­ipari vállalat tapasztalata mu­tatja, hogy az eredmények érté­kelésében, a feladatok megjelö­lésében nem feltétlenül szüksé­ges naptári időszakhoz ragasz­kodni. A termelés jellegének megfelelően jól bevált módszer, ha a végzett munkáról adott tá­jékoztatás és az új feladatok ki­jelölése a munkafolyamatokhoz megszabott határidőkhöz vagy a termékek szállítási idejéhez iga­zodik. Az anyagi és erkölcsi elisme­rés bővebb lehetőségeivel sem élnek még eléggé az üzemekben. A megszokottságnak tulajdonít­ható például, hogy a jutalmazást csak pénzzel, sokszor nagyon is felaprózott jutalmakkal képze­lik el. Pedig a vállalati önállóság lehetőségeivel élve számos más formát is alkalmazhatnának. A kollektív szerződések najdnem mindegyikében szerepel a juta­lomszabadság, a jutalomüdülés vagy más meghatározás. Sok- helyt még ezeket sem használ­ják ki a versenyben legjobb eredményt elérők további ösz­tönzésére, annak arányában, ahogy a kifejtett erőfeszítések, a jó munka eredményei megkí­vánnák. Nem lehetünk elégedettek a műszakiaknak a munkaverseny- ben való részvételével sem. A mérnökök, technikusok, közgaz­dászok és más, vállalati szakem­berek tekintélyes része ma is kívülállóként foglalkozik a ver­sennyel, esetleg úgy, hogy sza­bad idejében patronál egy-egy szocialista brigádot, segít néhány műszaki feladat megmagyarázá­sában, vagy — a képzettségétől elszakadva — közreműködik kulturális vállalás teljesítésében. Pedig a gazdaságirányítás új rendszere igényli, hogy a műsza­kiak részvétele hatékonyabb le­gyen, jobban segítse az egyes brigádok, műhelyek, üzemegysé­gek dolgozóinak versenymozgal­mát. Megnőttek a gyártás köve­telményei, különösen nagy fel­adat a gazdaságosabb munka, a minőség állandó javítása és a termelékenység növelése. Közis­mert, hogy az első félévben nem nőtt kellően a termelékenység. Egyesek a többi közt annak is tulajdonítják ezt, hogy a szo­cialista versenyben a műszaki és a fizikai dolgozók között nem volt megfelelő hatékonyságú és közvetlen együttműködés. Munkások százezrei tettek fo­gadalmat, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku­lásának 50. évfordulóját a szo­cialista munkaversenyben való részvétellel köszöntik. Ezért is tartjuk jogosnak százezrek igé­nyét, hogy mozgalmuk eredmé­nyeit tovább erősíthessék, s még jobban kihasználják azokat a lehetőségeket, melyeket a gaz­daságirányítás új rendszere biz­tosít. Kovács András | 999 19 6 8 MEXICO kl A XIX. Olimpia műsora: ATLÉTIKA: ötpróba 80 m gát (Tóthné). Gerelyhajítás, selejtező (Kulcsár, Németh). 200 m előfu­tamok. 100 m női elődöntő, férfi díszkoszdöntő. 400 m női elődön­tő. 5000 m előfutamok (Mecser). 400 m gát döntő. 100 m női döntő. 800 m döntő. EVEZÉS: Remény futamok. KERÉKPÁR: 100 km országúti csapatverseny (Gera, Keserű, Ma­gyar, Mészáros, Takács). LABDARÚGÁS: Mexikó—Fran­ciaország, Kolumbia—Guinea, Magyarország—Ghana, El Salva­dor—Izrael. ÖKÖLVÍVÁS: Selejtező. ÖTTUSA: Lövészet. SÚLYEMELÉS: Könnyűsúlyú döntő. (Bagócs). VÍVÁS: Férfi tőr, egyéni. (Ka- muti J„ Kamuti L., Szabó, Fü­redi és May közül három indul.) VITORLÁZÁS; Második futam. VÍZILABDA: Hat mérkőzést játszanak. A magyar csapat még nem szerepelt. Az első ezüst A győzelmi emelvényen a háro első: Mohammad Nassari iráni, a harmadik: Henryk Trebycki Az olimpia első versenynapján magyar részről különös érdeklő­dés nyilvánult meg a légsúlyú erős emberek küzdelme iránt. Itt indult az idei Európa-bajnok, Hétvégi jelentés a földekről: Egy nap alatt kétezer hold húzavetés a mezőkovácsházi járásban Hét végére megyeszerte teljes üzem volt a földeken. A falvak­ban, a tanyaközpontokban jófor­mán csak a gyermekek és az idő­sek maradtak odahaza. Aki dol­gozni bírt, a földekre igyekezett már kora reggel. A gépek, a kézi munkások kiváló eredményeket értek el. A mezőkovácsházi járásban például csaknem 100 gép vetett szombaton s kétezer holddal gya­rapodott a búzavetés. A háztáji kukoricaföldek letakarításában sok iparban és hivatalban dolgo­zó rokon, családtag segített. Jó ütemben haladt a cukorrépa- és a kukorica-betakarítás a közösben is. A Mezőhegyesi Állami Gazda- i ságban például szombaton 60 va­gon kukoricát takarítottak be a j jugoszláv gyártmányú gépekkel, j csaknem ennyi cukorrépát adtak ] át a gyárnak s mintegy 400 hol­don fejezték be a búzavetést. Dol­gozott a repülőgép is, műtrágyát szórt a jövő évi kenyérnekvaló alá. Az orosházi járásban szintén mozgalmas volt a hétvége. Csu­pán a búzavetést ezer holdon fe­jezték be egyetlen napon. Ha az időjárás engedi, mindenütt dol­goznak vasárnap is, hogy október végére az eredeti terv szerint be­fejezhessék a búzavetést. Zenei szabadegyetem Békéscsabán Ebben az évben három előadás m legjobb légsúlyú súlyemelő: második: Földi Imre magyar és lengyel versenyző. a néhány héttel ezelőtt még ösz- szetett világcsúcstartó, 1965. évi világbajnok Földi Imre. Nagy­ágyúk sorakoztak feli ellene. Mindenekelőtt a szovjet Csetin, aki a közelmúltban elvette Föl­ditől a világcsúcsot, a puerto- ricói Baez, aki Földitől a nyo­más világrekordot hódította el, a japán Ichinoseki, a szakítás vi­lágcsúcstartója és az iráni Nas- siri, aki lökésben vallhatta ma­gáénak a világ legjobb eredmé­nyét. Már a délelőtti programban szerepeltek súlyemelők a nem­zetközi szövetség erőlistája alap­ján a légsúlyba nevezett „gyen­gébbek” küzdöttek meg egymás­sal. Ebben a csoportban a taj­vani Sukchinda bizonyult a leg­jobbnak, 330 kilós összteljesít­ménnyel. Az „elit osztályban” 11-en in­dulhattak, de a mezőny nagyon gyorsan nyolcra csökkent. A megmaradt nyolc versenyző közül reális esély, latolgatás sze­rint négyen pályáztak az olim­piai aranyéremre, de mint a ké­sőbbiek során kitűnt, a lengyel Trebyczki is hasonló gondolato­kat forgatott a fejében. Földi Imre 115 kilón kezdte a nyomást, könnyen sikerült ez a gyakorlata, ment a 120, sőt a 122.5 kiló is. Három fogása kö­zül Földi éggyei beállította az olimpiai csúcsot, kettővel pedig megjavította saját tokiói rekord­ját. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békéscsabai Városi Szervezete az idén is megszer­vezte a több év óta nagy sikerű zenei szabadegyetemet, amelynek előadója Sárhelyi Jenő, a bé­késcsabai zeneiskola igazgatója, a művészeti szakosztály elnök- helyettese, Mladonyiczki Béla szobrászművész és Vándor And­rás gimnáziumi tanár, a városi irodalmi szakcsoport vezetője. Az idén az európai zeneművészet száz esztendejét tekintik át, a bécsi klasszikusok előtt fellépő művészekkel, majd a három nagy: Haydn, Mozart és Bee­thoven életművével ismertetik meg a hallgatóságot. Folytatják azt a nagy érdeklődéssel kísért módszert, hogy az adott történeti korszak művészettörténeti és iro­dalmi vonatkozásait is közlik, hogy a hallgatók teljesebb képet alkothassanak. Az első előadás október 28-án lesz a TIT Értelmiségi Klubjá­ban, ezt követően két előadás ebben az évben és három 1969- ben. Sajnos, Tokió ismétlődött. Drá­mai csendben állt Nassiri a súly­zó elé, hosszan összpontosított, nagyon nehezen vette fel, de az­tán kilökte a súlyt. Pillanatokon belül megváltozott a teremben minden. Az irániak diadaltáncot jártak, a magyar tábor pedig lógatta az orrát, Földi lehajtott fejjel, szótlanul, maga elé me­redve ült *az öltözőben. Meg le­het érteni Földi elkeseredését, hiszen, ha egy kis szerencséje van, már kétszeres olimpiai baj­nok lehetne, így azonban „csak” kétszeres ezüst érmes. Végig ve­zetett, mégsem sikerült.

Next

/
Thumbnails
Contents