Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-13 / 215. szám
1968. szeptember 13. 8 Péntek Űj megvilágításba helyezi a Tanácsköztársaság gyulai napjait a most megszerzett dokumentum Az 1919. március 21-én kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság 50 éves évfordulójának közelsége a helyörténeti kutatók érdeklődését a proletárhatalom gyulai 33 napjának eseményei felé irányítják. Az eddig e témakörben megjelent három kiadvány sok érdekes részletet tárt fel, de nem mindent. A járási könyvtár birtokában levő, mikrofilmre vett dokumentumok mellett a Gyulai Állami Levéltár anyaga is sok vonatkozásban kiegészítésre szorul. Éppen ezért jelentős, hogy dr. Szabó Ferenc levéltári igazgatónak most sikerült megszereznie fotókópiában az egykorú dokumentumot, amelynek eredetije a Párttörténeti Intézet achívumá- ban található és amelyet az eddig ismert feldolgozások nem idéztek. A gyulai törvényszék elnökhelyettesének, dr. Madarász Kálmán tövényszéki tanácselnöknek 1920. december 31-én kelt jelentése a proletárállam Békés megyében, főként pedig a Gyulán észlelt eseményeiről ad számot. Kiemeli a jelentés többek között a szociáldemokrata párt gyulai szervezetének a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti időben, de a proletárdiktatúra idején is tapasztalt hatalmi túlsúlyát. A Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szerve akkor még nem alakult meg, viszont kommunista érzelműekről már beszélhetünk. „Mindenki látta, hogy az ügyek vezetése teljesen a El akartak rabolni egy repülőgépet Revolvert rántott egy férfi a kanadai Moncton és Toronto között közlekedő repülőgépen és követelte, hogy a gépet irányítsák Kubába. A pilóta igent mondott a követelésre, de közölte, hogy a repülőgépnek üzemanyagra van szüksége. A Viscount-gép fedélzetén 17 utassal Montreálban szállt le, hogy üzemanyagot vehessen fel. Közben a légikikötő személyzete rádión keresztül két és fél órán át próbálta meggyőzni a merénylőt, hegy adja fel szándékát. Végül is a férfi jobb belátásra tért, mert zsebre dugta revolverét és leszállt a gépről. Hókusz-pókusz nélkül Egyik olvasónk arról értesített bennünket levélben, hogy meglepő udvariasságot és figyelmességet tapasztalt a békéscsabai GELKÁ-ban. Elromlott televízióját vitte javítani. Az átvevőnek elmondta, hogy augusztus elején ugyanitt javíttatta a készülékét, de a munkalapot időközben eldobta, hiszen a tv nagyszerűen működött. Sajnos most már napok óta nincs kép, csupán a hangot lehet hallani. A pesszimista ember ilyenkor arra gondol, hogy ismét több hétig várhat a javításra és százasokat fizethet. Nem ez történt. A GELKA szakembere megnézte a készüléket és minden hókúsz-pókusz nélkül, ott a helyszínen megjavította. Utána visszaszerelte a hátlapot, és láthatóan szeretettel letörölte a port. Amikor észrevette, hogy az egyik sarkán apró repedés van, azt is helyrehozta. Legnagyobb meglepetésre a munkáért egy fillért sem fogadott él. Olvasónk úgy gondolja — és ezzel mi is egyetértünk —, hogy ahol ilyen figyelmes és udvarias a kiszolgálás, oda mindig szívesen viszik a műszaki berendezéseket javításra az emberek. (Andódy) párt kezébe került — hangoztatta a jelentés —, az igazságügyi tisztviselők, díjnokok és szolgák a szocializmus eszméinek behódoltak és a pártba nagyobb részük belépett.” Kitűnik a jelentésből, hogy a Tanácsköztársaság idején a munkaügyi pereket már ülnökökkel kiegészítve, társas bíróságokként tárgyalták a rendes bíróságnál Gyulán is. A Munkástanács jelölte ki a bírósági ülnököket. Osztályharcos ítélkezést folytattak és ítéleteiket a Tanácsköztársaság ideje alatt végre is hajtották, ami akkor kivételes vívmány volt. A polgárok egyéb ügyeit a városi direktórium intézte el. Végül elismeréssel szól a jelentés a gyulai lakáshivatai működéséről, katasztert készítettek és sok embert juttattak lakáshoz. M. Gy. Rendelet vízi járművek bejelentéséről A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletben szabályozta a tíz tonnánál kisebb vízkiszorítású vízi járművek, úszóművek és úszó munkagépek bejelentésének, nyilvántartásának és forgalomba helyezésének rendjét. Ezeket a vízi eszközöket forgalomba helyezés előtt, de legkésőbb a beszerzést követő 8 napom belül kell bejelenteni az erre a célra kiadott nyomtatványon, s mellékelni kell a tulajdonjogot igazoló okmányokat, külföldről kapott vízi eszköz esetén pedig a vámkezelést igazoló okmányt is. A rendelet szeptember 1-én lépett hatályba. Az új rendelkezés hatályba lépése előtt bejelentett és továbbra is erre kötelezett vízi eszközöket 6 hónapon belül kell újra bejelenteni. Pereskedés helyett több megértést Negyven szakember gondja Gádoroson illetékes ott — SZERETNÉNK, ha néhány percet szentelne községünk problémáinak a meghallgatására — kezdte kissé feszélyezve Szabó Sándor, Gádoros község pártbizottságának titkára. A körülötte álló helyi vezetők csak megerősítették ezt a kérést. Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke barátságosan nézte az embereket, majd kijelentette: — Ha már a község lakói figyelemmel meghallgatták politikai beszámolómat, akkor nekem, mint képviselőnek kötelességem, ho^y most az elvtársak megoldásra váró gondjain segítsek. Ebben azután meg is egyeztek. A községi pártbizottság helyiségében „szűk körű” megbeszélés kezdődött. A járási párttitkártól és a tanácselnöktől kezdve a helyi földművesszövetkezet vezető■ ■ Ot ven történt 1918 nyárutóján, augusztus végén és szeptemberben már ötödik éve tartott a világháború. A frontokon ágyú, géppuska és gáz, a hátországban éhség, nélkülözés és betegségek szedték áldozataikat. Egyre inkább világossá vált a központi hatalmak elkerülhetetlen veresége. A néptömegek sztrájkkal, tüntetésekkel adtak kifejezést fokozódó elégedetlenségüknek. Az isonzói offenzíva után — amely sikertelenül végződött — a katonák tömegesen dezertáltak az olasz frontról. A parlamentben a Károlyi Mihály vezette ellenzék drámai üléseken csapott össze a császári és királyi udvart hűségesen kiszolgáló kormánnyal. Napról-napra feszültebbé vált a légkör. Az ország rohant a forradalomba. Képeinken: Ez még a kezdet. Egyházi áldást kapnak a frontra induló katonák fegyverei™ ...S aztán íme az eredmény: nyomorék katonák az egyik tábori kórház előtt. 1918 szeptemberében már tömegesen hagyták el a frontot a félrevezetett katonák. smm'. jéig minden arra volt. Gádoros község egyik megoldatlan kérdését Tóth Sándor, a földművesszövetkezet elnöke mondotta el: — NEHÉZ A HELYZETÜNK. Az új gazdasági reform szellemében szeretnénk a lakosság szolgáltatását jobban ellátni és egyúttal szélesítenénk az fmsz tevékenységét. Ebben azonban megakadályoznak nemcsak az idejétmúlt rendelkezések, hanem az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ktsz is. Ahogy Tóth Sándor szigorúan csak a tényekre alapozva ismertette a több mint két éve húzódó szélmalomharcukat, kiderült, hogy tényleg nehéz a helyzetük. A ktsz három emberrel dolgozó gádorosi részlege ugyanis akadályozza negyven építő-, karbantartó, tatarozó szakmunkás foglalkoztatását. AZ ÖSDI ÉPÜLET (melyet már régebben életveszélyesnek nyilvánítottak) a jelenlegi három ember helyett negyvennek tudna jó munkahelyet biztosítani. Természetesen akkor, ha azt az fmsz először megjavítaná. Ezután a régóta ott dolgozó szakmunkásokat és a községi tanács építőbrigádját is átvenné a földműves- szövetkezet. Mind a közületek, mind a lakosság kőműves-, ács-, vízvezetékszerelő- és lakatos szolgáltatásait el tudnák látni. Ehhez legelőször megértésre volna szükség a ktsz és az épület tulajdonosa, a községi tanács között. — Megpróbáltuk szép szóval és bírósági tárgyalással is rendezni az ügyet. Egyik sem vezetett eredményre — jegyzi meg kesernyésen a községi párttitkár. A SÜLYOS SZAVAK azt jelentik: negyven embernek nincs hol dolgoznia és a lakosság nem tudja, kihez forduljon, ha építeni akar vagy elrozsdásodott az eresz. Mindenki várja Klaukó elvtárs válaszát, ami nem is késik: — Nagyon szép és helyes do- ! log a község vezetőinek erőfeszí- I tóse és elgondolása, Legsürgősebj ben biztosítaná kell, hogy a lakosság és a közületek építési és javítási igényeinek eleget tegyenek. Egy dologgal azonban nem értek egyet: helytelen ezt az ügyet bíróság elé vinni. Hiszen mind a két helyen felelős vezetők, kom- j munisrták dolgoznak. Kell, hogy | találjanak lehetőséget, közös egyetértéssel, az érdekek egybehangolásával, a lakosság javára megoldani a problémát... Ehhez a megoldáshoz a megyei tanács részéről magam is igyekszem hozzájárulni. i REMÉLHETŐ, hogy e beszélgetés után Gádoros községben a földművesszövetkezet és a ktsz kissé „harapós” barátsága rövidesen megszelídül... Pankotai István Nem szöktek meg az angolnák a Holt-Körösből A gyomai Viharsarok Halászati Tsz — amely évente több mint negyven vagon halat ad közfogyasztásra —, nagy gondot fordít arra is, hogy választékos legyen az áru. A hagyományos nemespontyokon kívül süllőt, növényevő hadat, angolnát és egyéb hal- féleséget telepítenek a folyókba, illetve a holt ágakba. Az angolnákról az a hiedelem járta, hogy megszöknek a természetes vizekből. Az angolnák azonban a holt Körösökben jól érzik magukat, meghonosodtak. Ezekben a napokban nem ritka az ízletes húsú angolnából a 2,6—2,7 kilós zsákmány.
