Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

IMS. szeptember 11. 3 Szerda Innen — onnan a Szovjetunióból Repüljön „motorkerékpáron”! A Rigai Repülőmérnöki Főiskola hallgatói „légi motorkerékpárt” — egyszemélyes szélmalom repülő­gépet — építettek. A repülőszer­kezet „szíve” az M—61 motorke­rékpár kéthengeres, négyütemű motorja, amelynek teljesítményét a fiatalok, konstruktőrök 45 ló­erőre növelték. Ez elegendő volt arra, hogy a szerkezet a levegőbe emelkedjék. * Forgalom-felmérés a víz alatt. Hogyan lehet kiszámítani, mennyi hal vonul át íváskor a vízi erő­művek átbocsátó nyílásain? E feladat megoldására, eredeti ké­szüléket javasoltak a moszkvai műszergyártók... A halrajok vo­nulási útvonalán a vízbe fény- elektromos-készüléket bocsáta­nak, amelynek jelfogóját önmű­ködő távjelző-műszerrel kötik össze. * A Titán és a Mars. A két mito­lógiai személy „összebarátkozott” Kelet-Kazahsztánban. Az Uszty- Kamenogorszk-i titán-magnézium kombinátban a technológiai eljá­rások irányítására első ízben al­kalmazták a Mars—200 logikai gépeket. Ezek az „elektronikus ellenőrök” a kohászok beavat­kozása nélkül maguk szabályoz­zák a hőmérsékletet, a nyomást és a technológiai eljárás egyéb jellemzőit. 1970-re a Mars-család­ra bízzák a termelés teljes irá­nyítását. * Kétszintes pőrekocsik. A dnyeprodzrezsinszki vagongyár. ban (Ukrajna) megoldották az autók gazdaságos szállítását. Két­szintes pőrekocsikat építettek, melyekben egymás felett, két sor­ban helyezik el az autókat. A kétszintes nyitott vagonok bár­milyen márkájú személyautók szállítására alkalmasak. Gyeplőtől az országos szántóverseny negyedik helyéig Egy traktorost felkutatni csak két esetben lehet eredményesen: vagy száraz időben, amikor be­barangolhatja az ember az út­vesztőket, traktornyi magas ku­koricával, napraforgóval, cirok­kal teli nagy határt, vagy pedig egy kiadós eső után, amikor az rancsol az embernek és a gép­nek. S én nem is egy ismeretlen traktorost kerestem, hanem Fa­zekas Istvánt a muronyi Lenin Tsz-ben. Ö az, aki legjobbnak bizonyult az idei megyei és ne­gyediknek az országos szántóver­senyen. — Vagy a gépudvarban vagy annak közelében, a lakásán talál­ja — adták a felvilágosítást a tsz-irodában. Odahaza volt, alig 300 méternyire a gépparktól. Az ázott dűlőúton azonban csak a traktor boldogult. Azzal ment Fazekas Istvánért egyik társa. Mentem volna vele, de nem en- | gedett. Kár, mert láttam volna a kiváló traktoros 3 gyermekét, a 9 éves nagyfiút, akiről később azt mondta az apja: több öltö­zet ruhája, cipője volt már ed­dig, mint nekem bálba járni kez­dő koromig. biztató szóra elment traktoros­képző iskolára. Aztán még egyre ! és egy harmadikra is az évek | folyamán, amikor az újabb, kor­szerűbb gépek ismerete követel­te. Milyen traktoros volt ezelőtt? Csakis jó, mert kedvteléssel, sze­retettel szántott. Persze akadt i közben egy-egy kis fricska is. Anélkül nem is válik senkinek vérévé a kellő mélységű, jó mi­nőségű szántás. S most milyen? Nem a szántóversenyeken. Ott, ! megállta a helyét. Két éve me­gyei 2. és országos 14. volt. Az .érdekelt, hogyan dolgozik egész évben, a szürke hétköznapokon. — Ügy — mondta a brigád ve­zetője —, hogy ha az egyik nap elvonul egy tábláról a négy DT, másnap könnyen ki lehet válasz­tani azt a darabot, amelyiket Fazekas Pista szántotta. — Ezt csak így, a szemébe me­ri mondani? — kérdeztem tréfá­san, de célzatosan. — így, a szemébe, mert ez az igazság. — Hát ez — szűri a szavakat a traktoros. — Megtanultam, hogy I olyan a termés, amilyen a szántás minősége. Lényegében akkor, 18 éves korában kezdte elismerésre méltó traktoros pá­lyafutását, vagyis 1952-ben. Nem firtattam, miért hagyta, ott az év tavaszán édesanyja kis egyéni gazdaságát, s miért kezdett gyep- lözni, lófogatot zargatni a közös­ben. Az már érthető — hiszen százával tették ugyanezt a me­gyében —, hogy ősszel egyetlen ; Nekem is, a többi traktorosnak is érdeke, hogy jobban teremjen a föld, mert aszerint növekszik ' a munkaegység értéke. Ugyanis munkaegységre dolgozunk. — Ilyen nyugodt volt a megyei és az országos versenyen is? — Csak szeretett volna — előz­te meg a brigádvezető. — Ami­| kor fellőtték a startot jelző raké­tát, úgy elfehéredett az a hirte­len barna képe, mintha lisztbe mártotta volna. — Mi tagadás, izgultam. A me­gyein azon, hogy ismét eljussak Társadalombiztosítási segélyek és juttatások 1968 első fél évében az országos versenyre, ott meg azon, hogy valamivel feljebb ke­rüljek az előző 14. helyről. Meg­érte — mondta, miközben meg- [ markolta az előtte álló táskará­diót. Tanulságos és következtetések levonására is alkalmas adatokat — tényeket — olvashatunk a Szakszervezetek Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának most kiadott statisztikai jelentésében, amely a többi között megyék szerinti részletezéssel mutatja az 1968 első fél évében kifizetett segélyeket és szociális juttatáso­kat is. Az anyasági segélyek száma a múlt év azonos időszakához ké­pest országosan majdnem ötezer­rel nőtt. Ebből a vidéki ipari biztosítottaknál 3000, a mezőgaz­dasági biztosítottaknál pedig 1000 a növekedés. Békés megyében az iparban az országos vidéki átlag feletti az emelkedés — 1650-ről 1960-ra nőtt —, míg a mezőgaz­daságban az országos átlag kö­rüli. (Országosan az iparban 8 százalék, a mezőgazdaságban 17 százalék a növekedés.) Az anyasági segélyek ilyen arányú változása elsősorban a születések számának emelkedésé­vel függ össze, amit egyébként az is igazol, hogy a szülési segé­lyek részaránya az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt 7 szá­zalékkal több volt, mint az előző év Hasonló időszakában. Érdekes, hogy ezzel szemben országosan, kismértékben ugyan, de csökkent a családi pótlékban részesülők száma. Békés megyé­ben az iparban ugyan 14 560-ról 14 610-re emelkedett, a mezőgaz­daságban azonban 7670-ről 7450- re csökkent. A 100 főből családi pótlékban részesülők aránya az ipari biztosítottaknál 0,6, a me­zőgazdasági biztosítottaknál pe­dig 0,2 százalékkal kevesebb or­szágosan. Ennek viszont az a ma­gyarázata, hogy a családi pótlék jogosultságából kilépő gyermekek korosztálya nagyobb létszámú, 1 mint a helyüket elfoglaló újszü- j lőtteké. Az első fél évben jelentős ösz- szegű temetési segélyt is juttat­tak a biztosítottaknak a társada- ' lombiztosítási igazgatóságok. Vi­déken 20180 esetben adtak te­metési segélyt, a tavalyi első fél- | évinél 1500-zal többször. Békés megyében a múlt év első fél­évében 990, az idén 1110 bizto­sított vagy hozzátartozója kapott az SZTK-tól temetési segélyt. A segély összege az iparban 9. a mezőgazdaságban 3 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A statisztikai jelentésben egy, az előbbiektől eltérő jellegű adat­sor is olvasható a mezőgazdasági termelőszövetkezetek második ne­gyedévi üzemi baleseti helyzeté­ről. Azért tartjuk szükségesnek megemlíteni ezt, mert a statiszti­ka a termelőszövetkezetek bal­eseti helyzetének romlásáról ad számot. A kártalanítási napok számának nagyarányú emelkedé­se — így említi a statisztika — arról tanúskodik, hogy a tsz-ek- ben jóval több baleset volt, mint tavaly. A múlt év azonos idő­szakához képest — tehát három hónap alatt — országosan 25 200 nappal, 207 900-ra emelkedett a balesetet szenvedettek részére já- i ró kártalanítási napok száma. : Több mint 10 százalékkal na­gyobb a növekedés, és ez Békés megyében is jelentkezett. Igaz, hogy a megyében ez nem halad­ta meg az országos átlagot, de az, hogy az 1000 tsz-tagra jutó kártalanítási napok száma a múlt év második negyedévéhez képest 133-ról 146 -ra nőtt, arra figyelmeztet, hogy többet kell tenni a termelőszövetkezciekoen a dolgozók biztonságáért. K. A. — Ez volt a jutalom? — Dehogyis. Egy 2500 forintos vásárlási utalvány. Abból vet­tem, szórakoztató emléknek. — És amiket a járási, megyei versenyen nyert? — Egy mosógépet, és most a vásárlási utalványból 500 forint értékűt odaadtam a segédveze­tőmnek. Rászolgált. Sokat segí­tett a felkészülésnél és verseny közben is. — A további terved? — Verseny az idővel, hogy minden idejében és jól fel legyen szántva. Szeretném meg­ismételni a tavalyi teljesítmé­nyemet, azt, hogy a tervezett 1200 normálhold helyett legalább 4000-et érjek el. — Sok sikert! Gratulálok azok nevében is, akik csak névről is­merik, s akik szívesen megszorí­tanák a kezét, amiért méltón képviselte megyénk traktorosait az első országos mezőnyben. K. I. A békéscsabai Barnevál hálózati villanyszereiül, isépkocsiszerelöi ss gépírónál vesz fel. Jelentkezni lehet sze­mélyesen a gyáregy­ség munkaügyi osztá­lyán. 18340 fi/leßifdrtk az őszi vásáron A felfedező várakozásával és örömével indul el a látogató a Budapesti Őszi Vásárban. Mi is ezt tettük, és nem eredményte­lenül, miként felvételeink is bi­zonyítják. Természetesen, első­sorban az volt a célunk, hogy megyénk iparának termékeit ku­tassuk a pavilonok rengetegé­ben. Nos itt is, ott is felfedez­hettük, hol egy vitrinben, hol va­lamely pavilonban a Békésben készített árukat. A HISZÖV-pavilonjában, eb­ben a szó igazi értelmében nyüzs­gő perzsavásárban, megyénk öt háziipari szövetkezete: a békés­csabai, a békésszentandrási, a gyulai, az orosházi és a szarvasi htsz termékeit árusítják. A ren­dezők örömmel újságolták, hogy az ott látható és megvásárolható szőnyegeknek, ajándékcikkeknek körülbelül kétharmada a Vihar­sarokból való. Az egymillió fo­rintnyi áru a háziipar szorgal­mas és ügyes kezű dolgozóinak jó ízlését, gazdag szakmai tudását dicséri, s mint halottuk: a slá­gerek minden bizonnyal a fém­szálas szőnyegek lesznek. (P. P ) A Szarvasi Ruházati Ktsz férfiing-kollekciója. Békéscsabai és gyulai szőnyegek a IlISZÖV-pavilonban. Az Endrődi Cipész Ktsz az 1968 69. évi női cipődivatot mutatja be a Könnyűipari pavilonban. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents