Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

Világ proletárja egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. SZEPTEMBER 10., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Teljes egységben a cseh és szlovák néppel A CSEMADOK EB ülése Prága Szombaton és vasárnap Po­zsonyban ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága. Az ülés el­sősorban azzal foglalkozott, hogy a szervezet tagjai hogyan támo­gassák és segítsék az SZLKP rendkívüli kongresszusának, to­vábbá a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumái határo­zatainak a megvalósítását. Vasárnap az ülésen részt vett és felszólalt Gustav Husak, az SZLKP KB első titkára. Husak elismeréssel szólt a csehszlová­kiai magyar nemzeti kisebbség állásfoglalásáról, amellyel támo­gatja a csehszlovák párt és ál­lam vezetését. A Központi Bizottság ülése fel­hívást fogadott el, amely rámu­tat, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség, teljes egység- | ben a cseh és szlovák néppel j — mint egységes társadalmi erő j — e napokban felsorakozott a szocializmus ügye, a párt januári politikája és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság mögé. A fő cél most a társadalmi élet nor­malizálása. a köztársaság viszo­nyainak konszolidálása, valamint — a CSKP akcióprogramja alap­ján a szocializmus felépítése. Cyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról Emlékgyűlés Berlinben Világhírnévre tett szert termékeivel a Gyulai Fa- és Fémbú­toripari Ktsz. Az itthon és külföldön ismert gyártmányai­nak egész sorát mutatják be Budapesten, a Technika Házában, szeptember 5-től 14-ig nyitva tartó önálló kiállításukon. Ké­pünkön: egy részlet a kiállításról. (Képes riport a 3. oldalon) MTI fotó — Kácsor László felvételei «MVMWMWWWmVVWWWWWWWWVWWWVW Termelés és kereskedelem Az iparvállalatok és a keres­kedelem kapcsolatai a gazdaság- irányítás új rendszerében jelen­tősen eltérnek a régitől. Bőséges gyakorlati bizonyítékot adtak ehhez már az 1968 első félévi tapasztalatok. A példák sora iga­zolta, hogy azok az üzemek mu­tathatnak fel jobb gazdálkodási eredményeket, nagyobb nyeresé­get, amelyek időben alkalmaz­kodtak a piac igényeihez és olyan kölcsönös kapcsolatokat találtak a kereskedelemmel, hogy ennek révén nagyobb volt a kereslet termékeik iránt. Az ipar és a kereskedelem köl­csönös kapcsolata és a kölcsönös érdekeltség talán túlságosan egy­szerűnek látszik így, az életben azonban jóval bonyolultabb, és ennek egyik oka az, hogy nehéz szakítani a régi megrögződött módszerekkel. Az is bizonyos: megfelelő szakképzettséggel vagy ahogy sokan mondják, kereske­delmi érzékkel ellátott emberek is szükségesek ahhoz, hogy az új viszonyoknak megfelelően alakuljanak a kapcsolatok. Ré­gebben az iparvállalatoknak ele­gendő volt, hogy teljesítsék a fe­lettes szervek által elfogadott — vagy onnan diktált — tervet, hi­szen az eredmény értékelésében a termelési és nem az értékesí­tési terv teljesítése volt a döntő. Ezzel is magyarázható, hogy igen nagy értékű raktári készletek halmozódtak fel az iparban és a kereskedelemben egyaránt. Az új kapcsolatoknak viszont első­sorban a piaci igényekből kell kiindulni, a kölcsönös kötelezett­ségteljesítés és ezzel együtt a kockázatvállalás mellett. Az igé­nyeket elsősorban a kereskedel­mi forgalom mutatja, ezért nél­külözhetetlen, hogy erről az iparvállalatok rendszeresen tá­jékozódjanak. Lényeges ez, és azért szükséges felhívni a figyel­met a rendszeres tájékozódásra, mert több kereskedelmi vállalat panaszolta, hogy az üzemek egy részének az érdeklődését neun tartják elegendőnek. Igaz, ennek is hallottuk az ellenkezőjét. Né­hány könnyűipari vállalat azzal indokolta a szükségesnél na­gyobb, önálló piackutató szerve­zetének kialakítását, hogy a ke­reskedelem nem jelzi a mennyi­ségi, minőségi választék iránti igényeket. A kölcsönös tájékoztatás és tá­jékozódás megteremtése a jó kapcsolatoknak az első lépése. Erre épül a második: az előre­látás. A vásárló igényei változ­nak, ami ma jó és korszerű, hol­napra elavulhat. A termelés és kereskedelem együttműködésé­nek ezért a jövő tervezésében is jelentkezni kell. Az ipari üze­mek gyártmányfejlesztése szinte teljesen önálló lett és ehhez az anyagi eszközök döntő részét is önmaguk biztosítják. Anyagi ér­dekük, hogy ne csak arra figyel­jenek, hogy milyen termékek iránt érdeklődnek ma a piacon, hanem arra is, hogy miből mek­kora lesz holnap — később — a kereslet. Ahol időben felkészül­nek a várható igényekre a gyártmányfejlesztéssel, azok a vállalatok gyorsabban piacra vi­hetik majd termékeiket, nyil­vánvaló, hogy jobban is járnak. S ma leginkább az előrelátás hi­ányzik, és a többi közt erre mu­tat az újítások, találmányok iránti viszonylag nagyfokú ér­dektelenség is. Tévedés azt hinni, hogy az üzemek és a kereskedelem közti kapcsolat alakulása néhány vál­lalati vezető, esetleg néhány osz­tály alkalmazottainak a dolga. A munkások mindegyikének sze­repe van ebben, a termékek mi­nősége révén. Nem kell bizony­gatni, hogy a kiváló minőségük­kel jó hírnevet szerzett vállala­tok lényegesen könnyebben ad­ják el termékeiket, hiszen na­gyobb a bizalom irántuk és a kereskedelem dolgozói is bátran ajánlják ezeket a vásárlóknak. A munkás gondossága az egyik legfontosabb feltétele a jó ke­reskedelmi kapcsolatoknak és ami ennek révén számára köz­vetlenül is lényeges, annak, hogy a vállalat eredményesebben gaz­dálkodjon, nagyobb nyereséget biztosítson. K. A. Fehér Lajos látogatása a Budapesti Őszi Vásáron Hétfőn délelőtt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a vásár vezetőinek kí­séretében megtekintette a Buda­pesti Őszi Vásárt A kiállítók tájékoztatták a töb­bi között arról, hogy igen ered­ményes üzletkötésekre került sor. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz arról számolt be, hogy a bemutatott cserépkályháikat már mind eladták, s központjuktól kérték, sürgősen küldjenek to­vábbi szállítmányokat. A körséta után Fehér Lajos nyilatkozott az MTI munkatár­sának: — Ez első ízben megrendezett Budapesti őszi Vásár — bár ter­mészetesen akadhatnak kisebb korrigálnivalók — sikeresnek bi­zonyult és azt mutatja: érdemes az őszi vásárt megrendezni a következő években is — hang­zott a nyilatkozat. Berlin A berlani Marx—Engels téren vasárnap tízezrek emlékeztek a fasiszta terror áldozataira. A nagygyűlésen a berlinieken kívül megjelentek a párt és a kormány képviselői, valamint 16 ország küldöttségei, az egykori ellenállá­si mozgalom harcosai. Kurt Héger professzor kegye­lettel szólt mindenekelőtt a Vörös Hadsereg katonáiról és tisztjeiről, akik a fasizmus elleni harcban életüket áldozták. Jelentős építkezés a kaszaperi Lenin Tsz-ben Egy hatszáz férőhelyes hizlal- széjjelszórt sertéstenyószetet. A da, egy száz férőhelyes tehén is- j kocák létszámát a jelenlegi 200- tálló és egy 70 férőhelyes tehénis. , rál 25°-re növelik, s évente leg- tálló épül az idén a kasza- alább 3000 sertést kívánnak meg­— A különböző pavilonokban látottak azt mutatják, hogy a vállalatok igyekszenek bővíteni az árucikkek skáláját. A belke­reskedelemnek módja volt fel­mérni a vásárlók igényét. így az­után ennek ismeretében ösztö­nözheti az ipart, hogy álljon le egyes elavult, versenyképtelen és gazdaságtalan áruk gyártásáról, olyan árut adjon, amelyet a vá­sárló szívesen vesz meg. peri Lenin Tsz-ben. A jövő évre j egy újabb 600 férőhelyes és egy 300 férőhelyes hizlalda építését tervezik. Az építkezést több min­den indokolja. Elsősorban az, hogy jelenleg szükség-férőhelyeiken, gó- rék alatt hizlalják az évi 2000 ser­tést. Korszerűtlen is, gazdaság­talan is az ilyen hizlalás. Ezért döntöttek úgy. hogy az új hiz­laldákkal összevonják az eddig hizlalni. A tehenészet is három helyre szóródott széjjel a szövetkezet ha­tárában. Az új istálló és borjú­nevelő segítségével a tehenészetet is egy helyre vonják össze, s úgy, hogy a jelenlegi 200-ról 250-re növelik az állományt. Baromfine­veléssel is foglalkozik a kaszaperi Lenin Tsz. Az idén 13 ezer csir­két, 6 ezer hízott libát és 4 ezer pulykát értékesítenek. Keveslik ezt a mennyiséget, ezért elha­tározták, hogy jövőre már 38 ezer csibét értékesítenek, s a jelenlegi 3000 hemshirei tojóállományt hú' hibrid fajtára cserélik ki. Pályázati felhívás az ifjúsághoz a harcoló Vietnam hős népe iránti szolidaritás kifejezésére Az Országos Béketanács, a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Kommunista Ifjúsági Szövetség — a harcoló Vietnam hős népe iránti szolidaritás kifejezésére — novella- és verspályázatot hirdet a 14—24 éves korú fiataloknak. A pályázat témaköre és tartalma a hősi harc különböző mozzanatait ölélheti fel. A pályamunka terjedelme no­vella, illetőleg elbeszélés eseté­ben nem haladhatja meg a húsz gépelt oldalt, kettes sortávolság­gal. A vers terjedelme kötetlen. A pályázat elbírálása a következő két korcsoport szerint történik: 14 —18, valamint 19—24 év közötti fialtalak. A pályaművet három példányban kell beküldeni. A pá­lyázat jeligés. Az első korcso­portba tartozóik munkáikat a tan­intézet igazgatójához, az iskolán kívüliek pedig a Hazafias Nép- | front megyei (budapesti) titkár­ságához juttassák el 1968. októ­ber 15-ig. A második korcsoportba tartozók pályázatukat szántén a Hazafias Népfront megyei (buda­pesti) titkárságához küldjék be, ugyancsak október 15-ig. Az ered­ményt. ez év decemberében hoz­zák nyilvánosságra. Korcsoportonként ket-kót (egy j novella, egy vers) 2000 forintos I első, két-két 1500 forintos má­sodik és két-két 1000 forintos har­madik díjat adnak ki. (MTI) A fiatal műszakiak helyzetéről tanácskoznak A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek megyei szer­vezetének elnöksége csütörtökön délután két órai kezdettel tartja soron következő ülését Békéscsa­bán, a Technika Házában. A tanácskozáson először az el­nökség jövő évi munkaterv-javas- latát, majd a fiatal műszakiak helyzetéről szóló jelentést vitat­ják meg. Ezután a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület megyei szervezetének munkáját értéke­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents