Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-08 / 211. szám
Békés megye történetének lekér Inltjairól A kérdés aktualitását a Művelődésügyi Minisztérium új érettségi terve adja, amely alapjaiban érinti az érettségi eljárását, tendenciáját, s gondolkodásra sarkallva emeli a követelményszintet. A tervezet szelleméből eredően a helytörténeti érettségi tételnek sokkal konkrétabban, a vagylagosságokat és tarkaságokat nélkülözve kell beilleszkednie a történelem érettségi tételek sorába. Milyen anyagrészeket foglaljon magába a már nem kuriózum jellegű Békés megyei helytörténeti tétel? Milyen összefüggéseken kell alapulnia? Az elmúlt tíz évben örvendetesen előtérbe került helytörténeti oktatást továbbfejlesztve, milyen „fehér folt”-okat kell eltüntetnie? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására törekszünk e rövidke írásunkban. Eltérően a tudományos kutatás módszerétől, az oktatásnak minden kort tekintve, a, mai megye területegységéből kell kiindulnia. Most már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legújabbkori ismereteink bőségét nem zavarja nevelési szempontból a középkori történeti ismeretanyag, az oktató generáció váltásával nem kísért a régebbi korok nagyobb hangsúlyára törekvő szemlélet sem, tehát az objektív tényeknek tiszteletet adva, a megye keletkezésétől kezdve rajzolhatunk képet a történeti fejlődésről. A IX. századi magyar törzsi nevek közül a Me- gyeré és a Gyarmaté található megyénkben. Tudjuk, hogy az államalapítás korszakában szétszóródtak a törzsek, s nyilvánvalóan e törzsbeliek nevét őrzik helyneveink (Füzeágyarmat, Mezőmegyer). Még I. István avatta a névadó Békést a körös-közi királyi birtokok ispáni tisztébe, közben a Vata és Csői nemzetség e területen sérelmet hordozott. A zarándi királyi megye területén született Gyula helyneve a honfoglaláskor! kettős fejedelemség egyikének (kezdetben a mai Budapest vidékén települt), a fegyveres védelem funkcióját ellátóénak nevét őrzi. István halála után Vata kihasználta az anarchiát, megszerezte a békési várat, és 1046-ban nagyszabású lázadást szervezett a feudális államszervezet Istvántól elképzelt rendje ellen. A feudális királyi hatalom legfontosabb funkciói a hadi utaktól függték. Hadi útnak minősült minden csapás, ösvény, gázló, amely a megyei ispánt a királyi központtal összekötötte. Az Árpád-kori központból, Békésről Szeghalmon, Gyarmaton, Pázmányon és Zsa- dányon keresztül Várad; Gerlán keresztül Gyula, illetve Gyúr, Kondoros, Szarvashalmon át Szolnok felé vezetett hadi jelentőségű út. A megyés ispán központja mellett a mai értelemben vett járási központokat az egyház monostorhelyei (hiteleshelyed) jelentették. Gerla kolostora Békés mezőváros és Csőit helységé Szeghalom mezőváros vidékének egy- házközigazgatásd csomópontja a késő Árpád-korban. Gyula monostor a kor Zaránd megyéjének északi övezetében fekszik. Az említett helységeken túl gazdaságtörténeti szempontból említésre érdemes helység a királyi konda maik- koltatási helye, Doboz és az öt irányból jövő helyi jelentőségű út találkozási pontján Pereg (Kaszaper) mezőváros. A 32 faluból 16 néptelenedett el a tatárjárás érvében, tehát a lakott települések 50 százaléka. A tatárjárást követően feudális anarchia évtizedeiben tűntek fel a helyi királyi és egyházi tekintélyt elhomályosító magán-f öldesurak: Gyarmat, Ladány környékén a Nadányiak, Gerlán az Ábránffyak, a megye északnyugati területén a Simayak, Gyulán a Ma- róthyak. Később a Száraz-ér vidéke része lett a terebélyesedő Hunyadi-birtoknak. Csak a törökök vetettek véget e helyzetnek. Kiűzésük után Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharcban játszott szerepéért Júdás- pénzül megkapja Orosháza vidékét, míg a hadi hitelező Harruckem a megye többi területeit. (Birtoka később házasság révén a Wenckheimek tulajdonába ment át). A feudalizmus nálunk hosszan elnyúló bomlásfolyamatának kezdetén, a XVI. században a török elleni harc a főkérdés. Ez a kor eléggé kiírt helytörténeti irodalom alapján mutatható be, amely a gyulai vár török kézre kerülése 400 éves jubileumának köszönheti létét. Talán túlságosan homályban hagytuk Szarvas, Békés és Sarkad vára e korban játszott hadászati szerepét, erre fel kellene figyelnünk a differenciáltabb kép érdekében. A Rákóczi-szabadságharc történetének lényege is hadtörténet. A helyi lakosság nem játszik benne említést érdemlő szerepet, hiszen szinte teljesen üresek a helységek. A német kézen levő Szeben, Várad, Gyula és Szeged ellen folyó kuruc hadjáratok a kiemelkedő események. A XVIII. század elején az újratelepítés kérdése és eredménye, a nemzetiségi arculat a fő esemény. Ettől kezdve mozgásban állt az az agrárszegénység, amely 1735-től — a kuruc szabadság reményében indult felkeléstől — az 1945-ben bekövetkezett felszabadulásig összefüggő mozgalmi történetet alakított. A század második felében (1767-ben) került Szarvasra Tessedik Sámuel, aki a feudalizmus válságának elmélyülésekor európai színvonalú rálátással fejtette ki a kapitalizálódás elvi kérdéseit A magyar reformkor költői, írói — Petőfi Sándor, Arany János, Székács 'József, Pálffy Albert, Sárossy Gyula, Vajda Péter, Greguss Ágost, Szabó Károly — a nemzeti ébredést munkálva a liberális eszmék terjedését szolgálták — eleddig csak szórványosan kaptak szerepet a helytörténeti ismeretanyagban, noha tevékenységük a korra jellemző, és Békés megyei kapcsolatuk kitüntető lehet számunkra. Szintén „fehér folt” számba megy megyénk népének az 1848—49. évi forradalmi szabadságharcban játszott szerepe, pedig az 1711 után felhalmozódott társadalmi feszültség ekkor került felszínre a maga sokrétűségével, és az ekkor született félmegoldás meghatározó tényezővé vált egészen 1945-ig. Békéscsaba és Szarvas telkes jobbágyai — élve az 1840-es törvény nyújtotta lehetőségeivel — magánjogi alapon megváltotta magát, tehát .adóssággal, de már nem jobbágyként köszöntött rájuk a forradalmi szabadságharc forgataga. Még e két helységben is a családfők kb 50 százaléka proletár a nagy forduló évében. A megye más községeiben jóval nagyobb a proletárok száma, de nem ipari proletariátusról van szó, s ez fékezi a revolúció hevét, rányomja bélyegét az eredményekre. A nemzetiségi összetétel is sajnálatos megosztó erő az osztályharc síkján. A megye népének szociális megoszlását tekintve, a forradalomnak komoly üzenete lett volna, s hogy mégsem született még nagyobb erejű, még általánosabb mozgalom 1848-ban ezen a szociális talajon, az az önkéntes örökváltság lecsapoló erejével, figyelemlekötő tényével és a'sajátos nemzetiségi összetétellel magyarázható. (Az ébredő nacionalizmusról van szó, amely szembeállító tényezővé vált, mint ezt részletesebben a Békéscsaba történetével foglalkozó jubileumi tanulmánykötetben kifejtjük). A 48-as osztályharc helyi eseményeit tekintve, hiányos az eddigi képünk. Oláh István vándor könyvárus i— mint az orosházi nép földkövetelő mozgalmának hatósági bűnbakja — ismert történeti szentély. A Békés megyei gazdasági, társadalmi viszonyokra sokkal jellemzőbb az Oláh Istvánt megelőzően kivégzett mező- berényi népvezér, Frey Adám agrárproletár esete, akit az önkéntes örökváltság és a nemzetiségi viszonyok következtében Békéscsabán megtagadtak. A forradalom kormányának közmunka- és közlekedés- ügyi minisztere, gróf Széchenyi István komoly lendületet adott a kapitalizálódást szolgáló vasútépítés gondolatának. A helyi elöljáróságok ez irányú mozgolódását megszakította a fegyveres szabadságharc, de a gondolat tovább érlelődött a világosi fegyverletétel után. 1858. október 25-én adták át a forgalomnak a Tisza vidéki Vasút békéscsabai szakaszát, majd 1870 júliusában nyílt meg a Nagyváradról induló Alföld—fiumei Vasút békés- csaba—hódmezővásárhelyi szakaszon. A kapitalizálódás egyik fokmérőjét jelentő vasútépítés jelentős hatást gyakorolt a megye osztályharcának történetében azzal, hogy átmeneti munkaalkalmat teremtett. Messzemenő kihatásai lesznek a vasútépítésnek! A 60-as években különösen aratás idején viszonylag magasak voltak a mezőgazdasági munkaibérek. Itt csak egyetlen dokumentumra utalunk, a Békés megyei Gazdasági Egylet (a nagybirtokosok területi szervezete) 1868. szeptember 21-én Szarvason tartott ülésén készült panaszos hangú jegyzőkönyvére. Az egyesület ülése a mezőgazdasági munkabér drágulását a következő okokra vezette vissza: 1. Ugrásszerűen megnőtt a búza vetésterülete; 2. „A népnek munkája becse iránt felébredt önérzete, melyet' az alkotmányos élet' fejleszt, a politikai izgatást tetemesen fokoz, sőt, nem ritkán tévútra terel”; 3. A hadsereg létszámának fokozatos emelése jelentős létszámú dolgos kezet köt le; 4. A vasútépítő és vízszabályozási munkák tömegeket foglalkoztatnak; 5. Az aratógépek még alig terjedtek el. — Sajátos javaslatot tett a közgyűlés a helyzet megváltoztatására: 1. A hadsereg legénységét az aratási időszakban szabadságolni kell; 2. Be kell szüntetni a nyári hónapokban a vasútépítési és folyamszabályozási munkákat; 3. Olyan irányú népnevelést kell a tanítók és a lelkészek útján folytatni, amely népszerűsíti a több munkát olcsóbb bér ellenében. Az itt javasolt tüneti kezelés helyett végeredményében mélyrehatóbb változást eredményezett a munkaerőhiány: 1. Tekintettel az aratatlan búza nagy mennyiségére, az alföldi puszták telepítéssel történő benépesítésére tett javaslatot a kormánynak a Békés megyei Gazdasági Egylet 1869. februárjában; 2. Mivel a drága munkaerő a technikai elmaradottság felszámolására sarkall, a helyi földbirtokosok gépek vásárlásával válaszoltak. Megváltoztatták a termelő tőke szerves összetételét az állandó elem javára, így néhány évtized leforgása alatt — a telepítés és a természetes népsűrűség mellett a gépek következtében — munkanélküli tartaléksereg keletkezett S itt el is jutunk a század végén kezdődött nagyszabású agrármegmozdulásokhoz. Az első nagy aratósztrájk 1872-ben zajlott le megyénkben, s az első olyan területi bérharc, amely a munkás—paraszt szövetség politikai célkitűzése jegyében folyt le, 1894—95- ben volt. A felszabadulásig az agrárproletariátus alkotta a megyebeli osztályharc derékhadát, noha csoportjaik csatlakoztak is átmenetileg politikai pártokhoz — Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar- országi Független Szocialista Párt, Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Szocialista Parasztpárt, Magyarországi Független Parasztszövetség, 48-as Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Munkáspárt, Magyarországi Földmíves és Munkáspárt, Magyarországi Szocialista Munkáspárt — vagy a pártot verte szét a hatóság, vagy a kiábrándultak fordultak el tőle, mindvégig az olvasókörök, illetve a munkás- egyletek voltak a demokrácia-pótló politikai otthonok. Az egyletek és körök maradtak a falu alsó rétegei számára a demokratikus és szocialista eszmék jogfolytonosságának zálogai, s lettek az illegális kommunisták öntudatformáló munkájának fontos, a viszonyok között legtöbbet ígérő területei, sőt a felszabadulás után is ezekre a pillérekre építhetett a népi demok- ■ ráciáért küzdő baloldali erőfeszítés. Korántsem mondható teljesnek az itt nagy vonásaiban felvázolt ismeretanyag, de ezekkel az új elemekkel és összefüggésekkel gazdagítanunk kell azt a képet, amelyet az elmúlt évtizedben rajzoltunk megyénk történeti múltjáról. Virág Ferenc Braekó István versel: Hívatlan gyere Hangtalan beszéddel néma szavakkal várom bogy megérkezz az öröm kapuját. Ha majd átcsörtet szobánkon a kék szalagos öröm, és rámnyisd végre közös vérkörbe munkál a nyughatatlan szívnem kérdezel és nem vársz feleletet semmire, Hívatlan gyere • mint-az a tűz-szemű sárga madár mely itt szunnyad most is a vállamon. Számra, kezemre hull az eső. Halott madár, sárgán szédülő. Nem éreek mást, csak gyors zuhanást, arcomon csattanó vesszőcsapást. Győzni jöttem a fellegeken, istenné lenni istenemen. S ledöntnek nyurga szél-lovagok, magam kínjaként magam vagyok. Nem várnak rám, ha megérkezem. Tűz-suhanás a szemeimen. Kő-virág nyit az arcomon is, hát oldozz fel, vagy szeress ma is. •* Ne szólj, ha szólni nem akarsz. Álmomban hajaddal takarsz. Kutak hűvöse sikoltva kérdez: akarsz-e még? Mi lesz az ítélet? * Már csak az eső felel — számra, kezemre» figyel. Csák mossa lázadásomat — megbékíti hiányodat. KÖNVVCKRŐL Nemeskürty István: A magyar film története Nemeskürty István £ilm- esz tétikai munkássága nélkül szegényebb lenne a magyar filmirodalom. Nem túlzás ez, hiszen, aki műveit olvassa, az első oldalak során a szerző lebilincselő stílusának hatása alá kerül. Ez a műve a tárgykör kitűnő áttekintése, marxista szemléletű értékelés az egyes korokról, korszakok alkotásairól. A szerző először a kezdetek művészetével, avagy a művészet kezdeteivel foglalkozik, és ebben a részben az 1896-tól 1911-ig terjedő időszakot mutatja be. Az első fejezet után az 1912-től 1914-ig terjedő két esztendő filmművészeti törekvéseit ösz- szegezi, majd rtA magyar némafilm fénykora” címmel nyújt remek áttekintést a világháborús évek filmjeiről, irányzatairól. Külön foglalkozik a Tanács, köztársaság filmművészeti törekvéseivel. „Halálos csönd” címszó jelzi a fehérterror időszakát .és az utána következő eveket egészen 1929-ig. „A meseautó évtizede” az 1930-tól 1938-ig terjedő korszak találó meghatározása, itt kezdődtek meg a törekvések az igazi magyar filmművészet megteremtésére. A „Fegyverek őrzik a múzsát”, és a ,,Valahol Európában — korszak” a felszabadulás utáni első évtized és a további évek filmművészetét összegzi, de jó tájékoztatást nyújt a szerző a továbbiakban, az 1960-as évek első szakaszának magyar filmművészeti törekvéseiről is. A könyv olvasásakor különösen megragadott a ,Summa” című fejezet, melyben Nemeskürty István frappáns fogalmazásban mutat rá arra, hogy filmművészetünk az utóbbi években valóságos társadalmi üggyé vált, természetesen azért, mert érdeklődéssel fordult a társadalom problémái felé. Fel kell hív,, nőm még a figyelmet a Függelékre, melyben 1963-ig Közli a nagy magyar játékfilmek jegyzékét, S. E.
