Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

1968. szeptember 1. 4 Vasárnap Külföldiek a magyar gyógynörénykutatásról Keddtől péntekiig tartózkodtak gon. A szerkezeti vizsgálat terén megyénkben a gyógynövények { viszont úgy érzem, hogy mi is gyógyító hatását vizsgáló kutató­orvosok, professzorok. A Szarva­son tartott konferencián 44 tu­dományos előadás hangzott el, ahol a neves magyar kutatók mellett tapasztalataikról számol­tak be a külföldiek is. A négy tudunk segíteni a magyar kollé­gáinknak. A vizsgálathoz szük­séges technikai felszerelés nálunk nagyobb lehetőségeket biztosít. Természetesen én is átadom a tapasztalatokat. — Mi a véleménye a magyar nap alatt lehetőséget kerestünk I kollégáiról? arra, hogy két külföldi vendéggel,J _ jók! Szorgalmasak, és tud- a nyugatnemet Johannes Reisch nak dolgozni. Talán az a legjobb professzorral és az Egyesült Arab; kifejezés — mondja —, hogy „le- Köztársaság aspiránsával, Sha- hét velük dolgozni!” abana Marwan-nal beszélgessünk. | _ Személyesen kikkel van kö­Shaabana Marwan 1962-ben a zelebbi kapcsolatban? kairói gyógyszerész-egyetemen vé_ i — Elsősorban Novák István pro- gezte el tanulmányait Kandida-j fesszorral és együtt dolgozom más tusi vizsgájához jelenleg Buda- kutatókkal is: dr. Minker Emillel, pesten folytatja tanulmányait. A dr Búzás Gézával> dr. Szendrei fiatal aspiráns még egy évig ma- Kálmánnal és másakkal. Magas­szintű kutatást vegeznek. Ezért is kiemelkedő a magyar gyógyí­tás. — És általában, hogy érzi ma­gát Magyarországon? — Nagyon jól. — Aztán moso­lyogva fejezi be: — Minden ma­gyar ételt szeretek, de a halász­lét nem. Ügy érzem, mintha lán­golna. Tüzes, megég tőle az em­ber... — De hát ennyi legyen csak a baj — mondta, amikor elköszön­tem tőle. — Nem halászléért va­gyunk itt, hanem azért, hogy ki­cseréljük tapasztalatainkat az emberek gyógyításának munkájá­rad hazánkban — Tudjuk, hogy két éve van már hazánkban. Milyen tapasz­talatai vannak a gyógynövény­kutatás magyarországi eredmé­nyeiről? — Már korábban hallottam a magyarországi kutatásokról, ezért is vettem örömmel, hogy önök­höz jöhettem tanulmányaim foly­tatására. Nagyon jónak tartom a magyarországi lehetőségeket a gyógynövény termesztésében is és a gyógyításban is. Minden jó és elégedett is vagyok. Egyet je­gyeznék csupán meg: a lehetősé­get. Szerintem a növények sok­kal nagyobb lehetőséget adnak a ha^ gyógyításhoz, mint amennyit je-1 lenleg Magyarországon kihasz­nálnak. Persze azért is vannak itt a kutatók, hogy ezeket az adott­ságokat még jobban kihasznál-i ják. v — Hogy érzi magát Magyar- országon? — Nincs honvágyam — vála­szolta az arab aspiráns. — Ez nagy szó. A honvágy mindig ak­kor „sietteti” magát, amikor nem érzi Otthonának az ember a kül- „T .. földet. Én jól érzem magam,' ,. Nem lehetett jelen -a tárgya- igazi emberek a magyarok. Jár- J““*? ^ak pásban _ vadulhatta tam Szegeden, Székesfehérvárott; ífrjet J°ZSeí?e . H°naP?.k Varga Tibor Televíziót a kórházba A békéscsabai kórházban hét­főnként filmet vetítenek a jár­ni tudó betegeknek. Nyilván ez nem egyedülálló kulturális cse­lekedet, más egészségügyi in­tézményeknél is dívik. Bizo­nyára abból az ésszerű meggon­dolásból fakad, hogy az una­lom a beteget önnön gondjával- bajával való örökös foglalatos­kodásra készteti, viszont az ol­vasás, a halkan szóló rádió és hát az alkalmi mozizás eltereli erről, a gyógyulását segíti elő. Magától értetődő, hogy a be­tegek közt sok a televíziót ked­velő, aki a kórházhoz kötöttsége idején is szívesen ülne néha a képernyő elé, ha tehetné. Az a szenzációs ötletem támadt, hogy a kórházak ilyen célra alkal­mas helyiségeiben (klubszoba, kultúrterem stb.) bizonyos na­pokon és a napok meghatáro­zott óráiban lehetővé kellene tenni a járni tudó betegek gyó­gyulásának ezt a módját is, vagyis a tévézést. Ezerszer egészségesebb, mintha estéről estére egymás bajainak felna­gyított rémtörténeteivel borzon­gatják idegeiket Vagy ötletem nem is olyan eredeti? Mindenesetre a csabai városi kórház klubtermében már hosszú idő óta áll egy tv- állvány üresen. Milyen alkal­mas is lenne egy készülék ré­szére. — hr. — A tárgyalóteremből Tizenkét évre ítélték a torokmetszőt és az ország más városaiban, s mindenütt hazám tiszteletét is éreztem a magyarok Viselkedésé­ben. Amikor megköszöntem Sha­abana Marwan-na’k a beszélgetést, egy pillanatra még visszatartott: — Az jó, hogy ilyen kisebb vá­rosban is rendeznek jelentős kon­ferenciát, de azért — ha nem ve­szik rossz néven — megmondom, hogy nagyobb városban is meg lehetett volna rendezni a gyógyító munkának ezt a fontos tanács­kozását... A tanácsot természetesen elfo­gadjuk, de függetlenül ettől, mind a gyógyszertári központ, mind a szarvasi vezetők, az IBUSZ köz­reműködésével kitűnően megszer­vezték a tudományos emberek konferenciáját. Johannes Reisch professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének tudományos kutatói­óta a Budapesti Gégészeti Kli­nikán kezelik s bár az életét si­került megmenteni, csak remél­hetjük, hogy a második műtét végrehajtása után begyógyul tor­kán a szörnyű vágott seb, össze­forr légcsöve, nyelőcsöve és visz- szanyeri beszélőképességét. A gyilkos szándékú férj, Nagy József bűnperét augusztus 30-án kezdte tárgyalni a megyei bíró­ság és 31-én délelőtt 11 órakor hirdetett ítéletet. Előre kitervelt módon elkövetett emberölés kí­sérletében találta bűnösnek és ezért — nem jogerősen '— 12 évi szigorított börtönbüntetésre ítél­te. Mellékbüntetésül további 10 évre eltiltotta a közügyektől. Május 8-án délután metszette el felesége torkát Nagy József, a bűntett előzményei azonban hosszú évekre nyúlnak vissza. 1961-ben kötött házasságot feleségével, a ma 28 éves, Dombegyházán lakó segédmunkás. Egy kislányuk szü­val együtt vett részt a szarvasi i letett, a jelenleg 7 éves Erzsiké. rendezvényen. A 39 éves profesz- szomak 1965 óta van kapcsolata a Szegedi Orvostudományi Egye­tem tanáraival. Évenként cserélik ki tapasztalataikat. — Az ön munkájában gyakor­latilag milyen segítséget jelent a magyarországi tartózkodása? — Önöknél — válaszolta — igen jó a gyógynövény-termesztési munka. Nagyon intenzív. Ezért rendkívül sok hasznos tapaszta­latot tudok gyűjteni Magyarorszá­Lottótájékoztató A gyereket mindketten nagyon szerették és az első években még zavartalan volt a házaséletük. Ké­sőbb azonban egyre gyakoribbá váltak közöttük a veszekedések, mert a férfi születi, ismerősei pletykálkodni kezdtek az asszony­ról. Azt duruzsolták a fülébe, hogy látták sétálni, fagylaltozni más férfiakkal. Júniusban külön­költöztek, de csak három hétre, mert Nagy József könyörgésére felesége visszatért hozzá. ősszel a fiatalasszony korábban is kezelt tbc-s fertőzése kiújult és ezért a makói gyógyintézetbe került. Egy darabig rendszeresen A Sportfogadási és lottó Igazgató- j látogatta férje, kora tavasztól ság közlése szerint a 35. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 44 fogadó ért eü, nyere­ményük egyéniként 79 3Z7 forint. Há­rom találata 4669 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 428 forint, a két- találatos szelvények száma 116 526, ezekre egyenként 19 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyeiremény- ffleiték levonása után értendők. A kö­ze» adatok tájékoztató jeüegüek. kezdve azonban többé nem keres­te fel. Tettét mentegetve, a tár­gyaláson azzal indokolta látoga­tásának elmaradását, hogy fele­sége az egyik alkalommal közölte vele, a kislánynak nem ő az ap­ja. Ez azonban nem nyert igazo Mielőtt gyógyintézetbe került a fiatalasszony, abban állapodtak meg, hogy a kezelés ideje alatt Erzsikét a férj szüleinél helyezik el. Az anya visszatérte után azon­ban ismét hozzákerül a kislány. Nagy Józsefné a kórházból való elbocsátása után, május 2-án, haza is vitte magához, apja laká­sába a kislányt. A férj 7-én érke­zett meg munkahelyéről, Szeged­ről és azt követelte tőle, adja oda neki, illetve szüleinek gondozásra a gyereket, mert különben meg­fertőzi. Az asszony elutasította a kérést, hiszen a gyógyítás ered­ményes volt. Másnap délelőtt a férj a batto- nyad tbc-gyógyintézetben meg­próbált olyan orvosi véleményt szerezni, aminek az alapján elve- hette volna az anyától a gyere­ket. Sikertelenül. Dombegyházára való visszatérte után több ismerő­sének elpanaszolta, hogy házassá­ga megromlott, délután pedig el­ment a kocsmába. A kocsmaajtón keresztül vette észre az arra járó Erzsikét. Utána sietett és magával vitte a szülei lakására. Ekkor ha­tározta el, hogy ha felesége a kis­lány keresésére indul, illetve érte jön, akkor megöli. Kihozott a konyhából egy 21 centiméter hosz- szú pengéjű kést és az utcai kapu deszkájába szúrta. Játszott a gye­rekkel, majd kiment az utcára be­szélgetni az egyik szomszédasz- szonnyal. Amikor azonban meg­látta közeledni kerékpáron a fele­ségét, besietett az udvarba és ott várta. A szerencsétlen fiatalasszony benyitotta a kiskaput és ott állva kezdte hívogatni Erzsikét. Férje erre hajánál fogva berántotta az udvarra, földre teperte, majd az előre odakészített késsel két vá­gást ejtett a torkán. Ezek közül az egyik csaknem a nyakcsigolyáig hatolt, szerencsére a fő ütőér nem sérült meg. Nagy Józsefné életét így is csak annak köszönheti, hogy a legrö­videbb időn belül elsősegélyben lást és több más vallomás, egyéb j majd Gyulán, illetve a budapesti momentumok figyelembevételé-j klinikán igen szakszerű és gondos vei, a bíróság is úgy látta, hogy ez, orvosi kezelésben részesült. nem igaz. Békés Dezső Munkaruhabemutató FÉRFIAKNAK Szokatlan divatbemutatót tar­tottak a héten a Békéscsabai Konzervgyárban. Igaz, a mane- kenek valódiak voltak,' s nagy­számú néző ülte körül a hosz- szú emelvényt és igazi zenekar is játszott, szóval minden olyan volt és minden úgy történt, mint egy igazi divatbemutatón. A divat-parádé mégis azért számított különösnek, mert munkaruhákat mutattak be a gyár dolgozói közül verbuvált fiatalok. Öröm volt nézni a fel­vonultatott pompás színű és a szakértő szerint igen strapabíró ruhák kavalkádját. A Konzerv­ipari Tröszt felkérésére a Sze­gedi Ruhagyár készítette a be­mutató egyes darabjait, amelyek mindegyikére rá lehetett mon­dani azt, hogy szinte alapvetően különböznek elődeiktől mind az alapanyag, mind pedig a modell tekintetében. Az új munkaruháknak nem­csak a szakítószilárdsága, mo- sásállósága, kihordási ideje múlja felül a hagyományos ruhá­két, hanem színe és fazonja is. A len, szintetikus és pamut alap­anyagú férfi- és női munkaru­hák, kihasználva a színdinamdka serkentő hatásában levő lehető­ségeket, kifejezetten a legújabb divattervek alapján készültek és viselőjüknek nemcsak kényel­mes, hanem esztétikus öltözéket is biztosítanak. Mostani váloga­tásunk a férfiak új munkaru­háit reprezentálják. A fekéte- fehér képek nem tudják vissza­adni a narancssárga, galambszür­ke. olivazöld, enciánkék színek­ben készülő overállok, munka­nadrágok és kabátok színeit. Az azonban látható, hogy ezek a ruhák, amelyeket nem hivatá­Ez az overall az építőknek készült, szellőző sapkával. Űj alapanyag, modern fazon: a papírruha. A Vatex alap­anyagú férfiköpeny ára 57 fo­rint. sós manekenek mutattak be, jól szabottak, szinte már sportos jellegűek. A bemutató szenzációja volt a Vatex alapanyagú, úgyneve­zett papírruha, amely speciális munkahelyeken haszri&lható, négy-öt mosást kibír és viszony­lag alacsony áron kapható. A hölgyekről sem feledkezünk meg. Következő számunkban a női munkaruhákat mutatjuk be. Sportos fazonú férfi munka­ruha. Többféle színben készül. Vb-tagok a tűzoltóparancsnokságoo Augusztus 30-án a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága megtárgyalta a városi tűz­rendészet! parancsnokság munká­ját, a város tűzrendészet! helyze­tét. Megállapították, hogy a meg­levő problémák ellenére a pa­rancsnokság lelkiismeretesen és eredményesen végezte a munká­ját, s ezért a vb elismerését fe­jezte ki Békéscsaba tűzoltóinak. Ezután a" végrehajtó bizottság tagjai megtekintették a városi tűzrendészeti parancsnokság kör­letét, elhelyezését, technikai fel­szereléseit, majd egy rögtönzött bemutató során is felmérhették a I parancsnokság felkészültségét.

Next

/
Thumbnails
Contents