Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-05 / 208. szám
1#6S. szeptember 5. 2 Csütörtök fi szabadságharcosok szorítóiában A dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők általános tüzérségi offenzívától támogatva, Saigon közelében több helyen mélyen behatoltak az ellenség védelmi állásai közé, s újra fenyegetik a fővárost. . Kedd hajnal óta súlyos harcok folynak a Saigonba vezető 4-es számú országos fő közlekedési útvonal mindkét oldalán, alig egy kilométernyire Binh Canh helységtől, amely kulcs- fontosságú szerepet tölt be a fővárosba történő élelmiszer-karavánok biztosításában. A dél-vietnami rezsim hadseregének alegységei a jelzett térségben harcban állnak erős partizánkülönítményekkel. A több oldalról támadott kormánykatonák kénytelenek voltak tábori telefonon, rakétákkal és nehéz- j fegyverekkel felszerelt helikopte- I rek bevetését kérni. A helyszínre j érkező amerikai helikopterek helyrepülésben rakétákkal pásztázták a vidéket. (MTI) Közel-keleti jelentésünk Mint a damaszkusi rádió bejelentette, Izrael kedden este — 24 órán belül másodszor — újabb támadást indított a szíriai erők ellen a két ország közötti tűzszú- netá vonalnál. Páncélozott izraeli szállítójárművek közelítették meg a szíriaiak előretolt állásait és gépfegyverből tüzeltek rájuk. Szíriái részről a tüzet viszonozták. Veszteségekről nincs jelentés. Űjabb tűzharc volt az izraeli— jordániai tűzszüneti vonalnál is. Tel-Aviv-i bejelentés szerint szerdán hajnalban a tűzszüneti vonal két pontjánál volt kisebb lövöldözés. (MTI) ROMOK KOZOTT A kelet-iráni Khakh város lakóinak kétharmada, mintegy négyezer ember pusztult el a borzalmas földrengés következtében. Képünkön: mentőosztagok életben maradt áldozatok után kutatnak a romok között. azonnali belépéssel felveszünk kubikosokéi, kubikos-brigádokat, betonazókat, útépítőket, csatornaépítőket, betanított munkásokat, térti segédmunkásokat Bérezés teljesítménybérben, kiemelt munkahelyi pótlék biztosítva, napi háromszori étkezés, szállás modern munkásszállóban. Szabad szombat. Jelentkezés személyesen, Dunaújváros, Kenyérgyár út 1. sz. alatt Z6. SZ. 4LLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. 855 fl Pravda Peking újabb politikai aknamunkájáról Kudarcra ítélt politikai diver- j ziónak nevezi a Pravda szerdai számában közölt cikkében Jurij Zsukov az imperialista és a pekingi propaganda újabb koholmányát egy állítólagos „amerikai —szovjet megegyezésről”, amelynek célja a világ kettéosztása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ezzel összefüggésben a szerző idézi a New York Times és a Daily Telegraph jelentését, amely szerint a Szovjetunió a szocialista országokkal közösen tett csehszlovákiai lépéséről előzetesen tájékoztatta Washingtont és biztosítékot szerzett arra, hogy az „Egyesült Államok nem fog reagálni” erre az intézkedésre. A nyugatnémet sajtó még tovább ment: közölte, hogy közös amerikai—szovjet deklaráció készül, amelynek célja a világ kettéosztása. Ezt a rágalmat a „szovjet—amerikai összeesküvésről” és a „világ felosztásáról” megismételte Csou En-laj miniszterelnök. Zsukov rámutat: Csou En-laj, egy sorba állya a bonni rágalmazókkal, azt állította, a Szovjetunió elismerte, hogy a Közép- Kelet, Dél-Vietnam és Délkelet- Ázsia többi része az amerikai imperializmus befolyási övezetébe tartozik. (MTI) R lakosságot nem érdekli az elnök McCarthy szenátor kedden közölte, hogy nem hajlandó egy negyedik párt jelöltjeként indulna az amerikai elnökválasztásokon. Hozzáfűzte azt is, hogy nem is kíván közreműködni egy negyedik j párt megalakításában. Mint ismeretes, a szenátor hívei közül többen indítványozták egy új párt megalakítását és McCarthy indulását. Humphrey alelnök, a demokraszemélye jta párt elnök jelöltje kedden mi- nesotai otthonában (Waverly vá- I roskában) kortesvezéreivel tár- j gyalt az elnökválasztási hadjárat j további folytatásáról. Nixon köztársaságpárti elnökjelölt kijelentette, hogy az elnökválasztások eredményét nem lehet megjósolni, mert a lakosság | inkább politikai kérdések iránt érdeklődik, mintsem vezető politikai személyiségek iránt. Rz aotiszocialisták taktikát változtattak A csehszlovák helyzetről A szerdai moszkvai lapok részletes tudósításai jelentéseket közölnek a csehszlovákiai helyzetről, a helyzet konszolidálódásáról és a konszolidálódást zavaró körülményekről. A Pravda tudósítói megjegyzik: most már a kommunisták látják, I hogy a normalizálódási folyamat útjában nehézségek állnak, a szo- I cialistaellenes erők még nem tették le a fegyvert. Ezeket az erőket tovább támogatja a nyugati propaganda. Ugyanezt jelenti Prágából a Trud tudósítója, aki aláhúzza, hogy a vereséget szenvedett anti- szocialista erők taktikát változtattak: most álhíreket és koholmányokat terjesztenek, igyekeznek félrevezetni az embereket es meggátolni a lakosságot abban, hogy józanul ítélje meg a helyzetet. A tudósító egy jellemző esetet említ. Nyugat-Csehországban sok helyen jó kapcsolat jött létre a szovjet katonák és a helyi lakosság között. Ekkor a környéken titokzatos motorosok jelentek meg, akik a nemzeti front megyei bizottságának képviselőiként mutatkoztak be és követelték, hogy a helyi hatóságok minden érintkeV AL L Valami eszembe jutott... Nem én mondtam e szavakat, hanem az a néhány csehszlovák turista, akik a minap a vonaton beszélgettek. Hazafelé tartottak. Mint mondották: a vészes napokat Magyarországon töltötték. — És most haza, haza... Ügy ejtették ki a szót, hogy haza, mint a gyermek, mikor először mondja: marná; szeretettel, boldogsággal. Clyán ötven év körüli férfi engedte legjobban a beszéd orsóját vidáman, derűsen. A hazatérők izgalmán túl, valami nagy megnyugvás csendült ki az öttagú társaság minden szavából. Magyarul beszélgettek, csehszlovák honba igyekeztek. A mozdony füttye, a vonat zakatolása sem zökkentette ki őket a lelkesedésből. Minden mozdulatukat érzékeltem és agyamban mélyen zakatolt az általuk kiejtett szó: haza, haza. Értettem alatta a hazaszeretetei, az. emberek egyik legnemesebb érzését. Számukra is ez a magasztos érzés új tartalommal lett gazdagabb. Ma ismét ozoké ott is a haza — minden kincsével, anyagi és szellemi kultúrájával —, akik dolgoznak, tesznek érte. Munkások, parasztok, értelmiségiek gazdái e földnek. 1956- ban nálunk, most pedig Csehszlovákiában acsarkodó gyűlölettel uszítottak az úri álhazafiak e rend ellen. Míg' sokasodtak e gondolatok bennem, fülemet megütötték az egyik korosodó férfi szavai:. — „Valami eszembe jutott...’ Mivel jegyzetfüzetet nem használtam előttük, megpróbálom a szavakat úgy összepasszítani, hogy valamiként visszaadjam, mi is jutott eszükbe. Így írásban is átadom a szót nekik, a hazafelé menőknek. — Jókor jött az öt ország hadserege. Biztosan jobban sikerül rendezni a belső és külső dolgokat... Képzeljétek el, ha nem jönnek és mi meg most áthaladunk ■ Rusovcén (első határmenti cseh falu, Szerk.) és újra ott találjuk a Lónyai herceget, aki ezt a rangot is egy jó házassággal szerezte. A szép és dúsgazdag Stefánia hercegnőt vette feleségül és ezzel megalapozta gondtalan életét. Hatalmas birtoka volt Rusovcén. Szép kastélyt építtetett. A kastély most a Pozsonyi Állami Népizést szüntessenek meg a „megszállókkal”. A tudósító megjegyzi, hogy az ilyen eseteket a nyugati rádiók és a hírügynökségek rendszerint felfújják. A Krasznaja Zvezda tudósítói elmondják, hogy csehszlovákiai lakosok és a csehszlovák hadsereg katonái nincsenek jól tájékoztatva, sok mindent elferdítve tálalnak számukra azzal a hátsó gondolattal, hogy a szovjet emberek ellen fordítsák őket. A szovjet katonákkal folytatott beszélgetések azonban meggyőzik a provokátoroktól félrevezetett embereket, hogy a szovjet hadsereg tagjai a csehszlovák nép iránti táplált legjobb érzésekkel jöttek: az országba. A csehszlovák fővárosban az el- | múlt 24 órában a legnagyobb fi- j gyeimet és érdeklődést felkeltő I mozzanat a rendőrjárőrök megje- j lenése volt. Ezek a jelenségek, I összevetve a CSKP plénumának legutóbbi állásfoglalásával — amely hitet tesz a moszkvai megállapodás mellett, valamint az azóta hozott intézkedésekkel — megnyugtatók minden progresszív megoldást sürgető ember számára. (MTI) ONÁS együttes székhelye. Most már biztos az is marad... — No és Bratislava? Ott is akad egynéhány nagyúri fajza- dék. Viszont ez a mi fővárosunk, szlovákoké — szólt közbe valamelyik. — Igen, igen. Itt találkozik Magyarország, . Csehszlovákia, no, rneg Ausztria. Szóval olyan nemzetközi város. — Itt. orosz nyelvre fordították a szót, mintha jeleznék, hogy jól megértik majd egymást otthon a szovjet katonákkal is. Majd franciára váltottak át. Ebből egy szót sem értettem. A csoportból is csak ketten értették meg így egymást. Meg is kérdeztem, hol tanultak ennyi nyelvet. A válasz annyi volt, hogy a bratislavaiaknak több mint a fele beszél a szlovákon kívül magyarul, oroszul, franciául, sőt angolul is. A magas nyelvkultúrájukat elismeréssel nyugtáztam és a szót úgy igyekeztem formálni, hogy beszédünkbe ne kerüljön sorompó, ami lezárná a napi csehszlovák eseményeket, Arra a kérdésemre, hogy mit csinálnak, ha hazamennek, így válaszoltak : — Folytatjuk mindennapi munkánkat. Én tanító vagyok, ő esztergályos, a legidősebb pedig „kolhozparaszt”, a két legfiatalabb egyetemre jár. — Így mutatta be az egyik turista a kis csoportot. Egy parányi csend, a vonatablakból figyeltük a tájat, a nekem megszokott, mindennapi, csendes, békési tájat. A távolban egy traktor húzta az ekét... — Lehet, hogy már nálunk is szántanak — szólalt meg mellettem a bemutatott „kolhozpa- raszt”. És egy mély sóhaj szállt ki rrmndannyiónk szívéből. Lehet... lehet. Egész biztos, hiszen nemcsak katonáink vannak ott, hanem csehszlovák traktor az Alföldön, magyar és szovjet kombájn a Morva-medence érett kalászai közt halad előre. A búcsúzás meleg kézszorítása számomra mintha ezt jelezte volna: Így élünk mi együtt, a szocialista közösségben. Együtt építjük az országot, a miénket, az övékét, az egész szocialista tábort Lónyai- hercegek nélkül. Kell-e ennél szebb vallomás a proletárinternacionalizmusról ? Rocskár János
