Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

M66, szeptember 4. 3 Szerda EPUL A TSZ-S Miután Kétsopronyban egyesült a két csaknem egyforma jó szín­vonalon gazdálkodó szövetkezet, nem annyira az adódó lehetősé­gek felkutatása, kihasználása, mint inkább a hatalmas gazdaság irányítása okozott gondot. Ugyan­is az eddigi két székház mind­egyike kicsinek bizonyult, ráadá­sul egyik a község egyik, a másik a másik szélén helyezkedik el. Ezért láttak hozzá másfél millió Vegyi eredetű a skizofrénia? Vegyi rendellenesség okozza-e a skizofréniát? Sok pszichiáter kezd erre a következtetésre jut­ni, köztük dr. Jacques S. Gottlieb, a detroiti Lafayette klinika igaz­gatója. Ismertetve a saját labora­tóriumában, valamint a Worces­ter Foundation for Experimental Biology, továbbá a Szovjet Tudo­mányos Akadémia pszichiátriai intézete égisze alatt végzett kísér­leteket, arra a következtetésre jut, hogy a skizofrének vére igen magas százalékban tartalmaz alfa —2 globulint. Ez az anyag egye­lőre ismeretlen mechanizmus ré­vén zavarhatja az észlelések nor­mális továbbítását az idegsejtek­ben: ez vezet az illúziókra, hallu- cinációkra és a valósággal való szakításra, amelyek a skizofrénia jellemzői. forint költséggel egy új székház építéséhez. A korszerű épület jól beleillik a község belterületébe, ahol egymás után épülnek a szebbnél- szebb lakóházak. Fotó: Malmos Növekszik a dohányosok száma Az áremelkedés ellenére csökkent a füstölnivaló termésterülete Új fajta és új szárítási módszer növeli a termelési kedvet Néhány évvel ezelőtt még 1500 —2000 holdnyi területen termel­ték megyénkben a különböző do­hányfajtákat. Aztán valahol, va­lakik kitalálták, hogy Békés me­gye nem tájkörzet ilyen szem­pontból. A beváltási ár sem volt valami kedvező. Emiatt aztán évről évre csökkent a füstölnivaló termelése megyénkben. Négy év­vel ezelőtt még ezer holdon ter­melték — az is kevés volt —, az­tán 510 holdra' csökkent, az idén elég keservesen 650 holdra emel­kedett a termőterület. A hagyo­mányos dohánytermelő vidéke­ken, többek között az újkígyósi határban is 72 holdra csökkentet­ték a dohányültetvényt a koráb­bá 190—200 holdról. Minek részletezzük tovább, a lényeg az, hogy nemre való te­kintet nélkül mind többen erős dohányossá válnak megyénkben is a tizenvalahányéves kortól. Ez is, de az exportkötelezettség és a cigarettakészítéshez szükséges csereanyag is szükségessé teszi, hogy megyénkben legalább ezer holdra növekedjen a dohányter­mő terület. Ezeknél a szempon­toknál még fontosabb is van. Az, amit Bordás Mihály, a békéscsa­bai Lenin Tsz f öagron ómusa mondott: — A szövetkezeti gaz­dák csak akkor jogosultak kü­lönböző szociális juttatásokra és háztájira, ha az alapszabályban előírt munkanapokat ledolgozzák évente. Mi elsősorban a munkale­hetőség biztosítása miatt termel­jük a dohányt Ebből a szempontból is megfon­tolandó a dohány termőterületé­nek növelése, de azért is, mert a beváltási ár növelése eredménye­ként az eddigi 21—22 ezer forint helyett holdanként átlagosan 25— Ma ér véget a takarékszövetkezeti szakbizottság kétnapos ülése Gyulán Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy az Orszá­gos Földművesszövetkezeti Ta­nács mellett működő Takarékszö­vetkezeti Szakbizottság Gyulán ta­nácskozott A szakbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket Boros Gergely elvtárs, a Békés megyei MÉSZÖV elnöke tájékoz­tatta a megye húsz takarékszö­vetkezetének eredményeiről, s az elképzelésekről. Boros elvtárs bevezetőként ar­ról szólt, hogy a 11 évvel ezelőtt Dunaföldváron az országban el­sőkén* megalakult szövetkezeti pénzintézet híre megyénkbe is gyorsan eljutott. Sőt, nem sokkal később, 1957. május 2-án Tótkom­lóson 100 taggal létrejött me­gyénk első takarékszövetkezete, melyet további hat követett. A jó szervező munkának és a községek példás kezdeményező erejének köszönhető, hogy ma már 20 ta- sításáról tájékoztatta a szakbi­karékszövetkezet, hét kirendelt­ség és két kihelyezett pénztár működik megyénkben a tagság tel­jes megelégedésére. E szövetke­zeti pénzintézetek tevékenysége jelenleg 48 községre terjed ki. Működési területükön 186 ezer lakos él, vagyis a megye összla­kosságának 42 százaléka. A 20 szövetkezeti pénzintézet ■ taglét­száma meghaladja a 35 ezret, te­hát minden ötödik lakos tagja a takarékszövetkezetnek. A rész­jegyalap összege több mint 3 millió 600 ezer forint. Ezt követően a szövetkezeti zottság tagjait és a vendégeket. Az idei első félév végén már 58 millió forint kihelyezett kölcsön­ről adtak számot a megye taka­rékszövetkezetei. Mintegy kétsze­resére növekedett 1967-hez viszo­nyítva az építési kölcsön, nőtt az áruvásárlási és egyéb hitelek összege is. Nem érdemtelen meg­jegyezni: Békés megye takarék- szövetkezetei fennállásuk óta ed­dig összesen 85 ezer 400 tagnak folyósítottak különböző kölcsönö­ket. Mintegy javaslatként emlí- j dohányipartól, tette itt a MÉSZÖV elnöke: üd­vös dolog lenne, ha az országos pénzintézetek továbbfejlesztését : szakbizottság azon fáradozna, harmadikat. Egyáltalán, hány strófája van ennek a nótának? És miért van ő itt? Mi is volt? Egy dagadó, dupla köret, sör... Felemelte a kezét, hogy állj az egész, hol a pincér? De mielőtt egy szót szólhatott volna, űj nóta kezdődött: „Ünnepnap van ná­lunk...” Énekelt az egész kocsma. Az észrevétlenül megjelent Sanyi pincér új korsót tett S. űr elé, s intett: majd jön, de hát a nagy rumli, s a teli nagyplatóról va­rázslatos gyorsasággal szórta a söröket az asztalokra. „Jó anyám is, én is, szeretet­tel várunk...” — A nóta, s a buk­dácsoló hegedűszó egyetlen csa­láddá fűzte össze a vendégeket. Kint délutáni napsütés, bent a teraszon hideg csapolt sör és sose halunk meg, mert „Csak, csak, csak az esik nékem keser­vesen...” ' Már három korsó állt üresen S. úr előtt az asztalon, s top­pant a teli negyedik. „Jézus, ki iszik ennyi sört? — ráncolta ösz- sze homlokát. — Hm. Ki a fene issza meg ezt a mérhetetlen mennyiségű sört? Én. Jó ez a sör? Jó. Akkor rendben. Hühh... áááh. A fene... a fennne egye meg ezt a ...Lajos bácsi hegedű­jét. Aszongya hogy... hogy is van az a kecskebéka-nóta? — Kecskebéka fölmászott a fűzfára! Lajos bácsi tust húzott. A ven­dég rendelt! Térdét megroggyan- tóttá, kissé hátradőlt, rátette a vonót a húrokra és bejátszotta: „Kecskebéka...” — kis szünet — „...felmászotta...” — újra kis szü­net, aztán rá: „fűz fá ra...” — és így tovább, azután új nóta, új csárdás: „Gólya, gólya, hosz- szólábú gólya...” — Döngetjük! — rikkantott S. úr, s hanyatt vágta magát a szé­ken, becsukta a szemét, úgy verte az asztalt. — Lajos bácsi! Pöngetjük, a jó istenit ennek a gyönyörúszép világnak. Lajos bácsi pöngette. Azután újra húzta, újra pöngette, pa­rancsolat szerint, mindaddig, amíg valaki hátulról meg nem markolta a vállát. — Abbahagyni! — és egy pil­lanat alatt csend lett az egész teraszon. S. úr rá vert az asztalra né­hányat, azután értelmetlenül nyi­totta ki a szemét. — Hej, mi van? Muzsikát! — de már szájára is fagyott a szó. Lajos bácsi vállát keményen markolva, S.-né asszonyság ma­gasodott az asztal mellett. A családi melodrámának a nyilvánosság előtt zajló része percek alatt befejeződött. S. úr fizetett, azután udvarias, de bi­zonytalan mozdulattal tessékel­te asszonyát a kijárat felé. — Előre, Kálmán! — hangzott a parancs, és S. úr csüggedten elindult az újabb hajnalok felé, melyeket Lajos bácsi nyugodtan végigszunnyad a hegedűvel, miközben ő hajt, gürizik az üz­letért... Jaj, mennyit is költött? A dagadó elég lett volna szimp­la körettel is, és hány korsó sör volt? Hat? Nyolc? Tizenöt li- ten benzin ára. Sörrel nem megy az az átkozott tragacs, még ha pilzeni is. És ml lesz még ott­hon? Hát élet ez? Dér Ferenc akadályozó problémaként tette szóvá a területi elhatároltságot. Mint mondotta, ez abban jut ki­fejezésre, hogy az állami pénzin­tézet nyithat fiókot ott, ahol ta­karékszövetkezet működik, for­dítva azonban ez nem lehetséges. De újabb probléma is felszínre került a beszámolóban: a betét­gyűjtő-, kifizető pénztárak nyitá­sának megkötöttsége. Ugyanis még mindig figyelembe kell ven­ni a központilag megadott keret­számokat az említett pénztárak nyitásakor. Az egységek telepíté­sét teljes mértékben a pénzinté­zetek vezetőségére kellene bízni, akik a legjobban ismerik a terü­let gazdasági adottságait. A következőkben az igazgatósá­gok és a felügyelő bizottságok sokoldalú és pozitív munkáját elemezte, majd a helyi párt,- és tanácsszervek segítségét méltatta. Mindezek együttvéve eredmé- I nyezték a több mint egy évtized 1 sikereit. Többek között azt, hogy az idei első félév lezárásakor a j megye szövetkezeti pénzintézetei- ; nek betétállománya már elérte a j 133 milliót. Másként megfogal­mazva: fennállásuk óta évenkénti j átlagban mintegy 12 millióval növekedett a betétállomány. Kü­lönösen jelentős az idei növeke­dés, amely elérte a 20 milliót. Egy betétkönyvre átlag 7 ezer fo­rint betét jut. A statisztika ada­tai szerint ma már minden har- J madik család a takarékszövetke­zetben takarékoskodik. A betéte­sek száma jelenleg megközelíti a 19 ezer forintot. A pénzintézet iránti bizalmat példázza többek között az a tény is, hogy az idén további 1300-zal növekedett a be­tétesek száma a megye 20 taka­rékszövetkezeténél. A további­akban e pénzintézetek egy má­sik nagyon fontos tevékenységé­ről, a különböző kölcsönök folyó­hogy a takarékszövetkezeti össz- kölcsön állományon belüli köl­csönfajták arányát ne korlátoz­zák, mert ez hátrányosan hat. Bízzák az arányok kialakítását az általános gazdálkodásért fele­lősséget érző igazgatóságokra. A továbbiakban az egyéb pénz­ügyi szolgáltatásokban elért ered, menyeket méltatta Boros elvtárs, miközben jónak ítélte a bel- és külföldi utazások szervezését, va­lamint a biztosítási ügyletkötések eredményeit. Végezetül a banki követelmé­nyeknek megfelelő kulturált egy­ségek kialakítására való törek­vésről adott számot. Mint mon­dotta, mind több szövetkezeti pénzintézet rendelkezik minden igényt kielégítő saját székházzal. További három takarékszövetke­zeti székház építése ez év végén fejeződik be. Négy pénzintézet igazgatósága a közelmúltban tel­ket vásárolt és megkezdték a ter­vező munkát is. Majd azzal zárta beszámolóját a MÉSZÖV elnöke, hogy néhány kevésbé jelentős fogyatékosságtól eltekintve — a MÉSZÖV igazgatósága véleménye szerint — Békés megyében évről évre mind jobban betöltik fontos hivatásukat. A vitaindító előadást követően . a szakbizottsági tagok és vendé­gek kértek szót, hogy véleményt mondjanak Békés megye szövet­kezeti pénzintézeteinek több mint egyévtizedes eredményeiről, gond­jairól, nem utolsósorban a MÉSZÖV elnöke által szóvá tett javaslatokról. A mai napon a szakbizottság tagjai és a vendégek tapasztalat- cserén vesznek részt a Kétegy- házi Takarékszövetkezetben, majd Kondorosra és Endrődre látogat­nak és ismerkednek meg az otta­ni szövetkezeti pénzintézetek te­vékenységével. Balkus Imre 27 ezer forint jövedelemhez jut­hatnak belőle a gazdaságok. Ta­valy az országos versenyben har­madik díjat nyert gádorosi Petőfi csupán 11,65 mázsa átlagterméssel holdankint 26 086 forint jövede­lemhez jutott. Az idén az aszály, s aztán a július végi, augusztus eleji esők után jelentkező jelen­tős peronoszpóra-fertőzés ellené­re előreláthatólag csaknem egy mázsával nagyobb átlagtermés mutatkozik a tavalyi 8,50 mázsá­val szemben. Az áremelkedés alapján ez az egy mázsa többlet is háromezer forinttal növeli a holdankénti bevételt. Mint minden növényfajtában, a dohánytermesztésben is kutat­ják a bővebben fizetőt. A lassan közismertté váló Burley-fajta a szabolcsinak legalább másfélsze­res mennyiségét termi. A bevál­tási ára is magasabb, s így hol­danként 35—40 ezer forint jöve­delemhez juthatnak e fajta ter­melői, abban az esetben, ha ön­tözik és megfelelő szárítókapa­citásról gondoskodnak. Egyébként az eddigi hagyományos fajták termőterületének csökkenését is a szárítószínek hiánya idézte elő, annak ellenére, hogy a dohány­pajták építéséhez 50 százalékos állami támogatást kapnak a ter­melőszövetkezetek. Remélhetőleg ez is csak átmeneti időszak. A kunágotai Bercsényi Tsz már hozzálátott egy olyan mestersé­ges szárító építéséhez, amelyben a dohánylevelek mellett egész évben lucernaszénát, dughagymát vagy gyógynövényt is száríthat, de felhasználhatja gyümölcsasza­lásra és a burgonya-vetőgumó előcsíráztatására is. A battonyai Dózsa Tsz is kedvet kapott egy ilyen szárító felépítéséhez. Annál is inkább, mert a szükséges terv­dokumentációt ingyen kapja a mi több, még szakembert is rendelkezésre bo­csátanak a szárító üzembe helye­zéséhez. K. I. Másfél milliós termelési terv Vésztőn az idén májusban az addigi tanácsi házibrigádot át­szervezték községi költségvetési üzemmé. Az üzemet a vésztői és a kőrösújfalui községi tanács közösen hozta létre. Vésztő taná­csa a munka megkezdéséhez 100 ezer forint készpénzt és 100 ezer forint értékű anyagot adott vala­mint az üzem rendelkezésére bo­csátotta a község tehergépkocsi­ját. A 16 dolgozóval működő költ­ségvetési üzem termelési terve másfél millió forint. Eddig Vésztőn a központi óvo­dánál átalakításokat, a leninfalvi óvodánál javításokat és belső szo­bafestést végeztek, valamint a központi bölcsődénél babakocsi - rácsot és raktárhelyiséget építet­tek Szeghalmon az 1-es számú felújításában is. Körösújfaluban 55 ezer forint értékű javítási és karbantartási munkákat végeztek, majd segítet­tek Szeghalmon az 1-es számú iskola tetőzetének javításában. Ez az utóbbi munka körülbelül 100 ezer forint értékű volt. Beszélő írógép A vakok rehabilitálását szol­gáló forradalmi felfedezés egy írógép, amely abban különbözik < szokványról, hogy egyideiüleg ki is mondja, amit ír és el tudja ol vasni a már leírott szöveget. A ljubljanai elektrotechnikai fakultás laboratóriumában, Ar szén Surlan mérnök által konst ruált írógép: az „X Y” koordinátor lehetővé teszi a többi között azt is, hogy a vakok hallhassák, hol hagyták abba az írást.

Next

/
Thumbnails
Contents