Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
1988. szeptember 28. Szombat 5 Na és...? Két év alatt ötezerrel emelkedett a Vöröskereszt-tagok szama — Zöldbabot akartam főzni vacsorára — mondja a barátnőm. — Munka után, Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti egyik önkiszolgáló -.boltba mentem. — Van-e zöldbab? — Van. Éppen az utolsó adag, ha elég lesz! — Csak fél kiló kellene. — Vegye meg, drágám, az égé_ szét, lemérjük. Így ni! Valamivel több, mint egy kilót Négy tíz az egész! — Két forint nem dönt anyagi romlásba — gondoltam. — Otthon, tisztítás közben láttam, hogy puha, löttyedt minden szál, belül rothadt folyadékkal teli. Kidobtam a szemétdombra, igen, de mi legyen vacsorára, és miért volt romlott a zöldbab? Hamar rájöttem. Felötlött bennem a cifra kis füleskosár képe, amiben a bab volt! Ilyen díszes kosarat csak a kirakatba tesznek ki. Nekem adták el az utolsó zöldbabot, a kirakatban poshadt, romlott árut! Nem mentem reklamálni. Pár nap múlva munkába menet uzsonnához egy szegedi vágot- tat vettem. Még meleg volt, rózsás és ropogós, mint a jó csabai sütemény. De belül?!... Csupa petróleum íz! Akkor még nem tudtam, hogy a pékségben történt valami gixer. A zöldbab-eset még fűtött, visszavittem a felvágott süteményt. — Ez a szegedi ehetetlen — kezdtem mondani az elárusítónőnek. — Na és?... — mondta 6, elvette és méla undorral tekintett rám. Na és, ha maga maradna éhen az üzlet jóvoltából másodszor? Romlott zöldbab, büdös kenyér?!... Az üzletvezető azonban udvariasan elmagyarázta a dolgot, felajánlott egy friss, jó ízű szegedit... Nem kellett. A „Na és?” elvette az étvágyamat. H. I. A Vöröskereszt megyei elnöksége csütörtökön tartotta ülését, melyen az eddigi munkát, ezen belül pedig az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ülése elé készített jelentést vitatták meg. A vita előtt az írásos jelentés mellé Űz Ferenc megyei titkár adott még rövid szóbeli tájékoztatót. Megyénkben 240 Vöröske- resz-alapszervezet működik, 19 ezer 775 taggal. Az elmúlt két évben a legfőbb cél a vezetőségek megerősítése volt. Emellett a taglétszám növeléséről sem feledkeztek meg Erinek eredményeként két év alatt 5000-rel gyarapodott a taglétszám. Erősödtek a mezőgazdasági nagyüzemekben működő alapszervezetek is. Jelenleg 40 tsz-ben működik önálló Vöröskereszt s a további cél, hogy a III. országos kongresszusig a tsz-ek 50 százalékában működjenek Vöröskereszt-alapszer- vezetek. E cél megvalósításának elősegítésére tartották meg augusztusban Békéscsabán a tsz egészségügyi felelősök négynapos tanfolyamát. Fejlődés tapasztalható az egészségügyi felvilágosításban. Az elmúlt évben 575 előadást tartottak, közel 20 ezer résztvevővel. Az idén az év első negyedében 200 előadás hangzott el. Ezek jobb megértéséhez 300 esetben filmet is vetítettek. A 251 különböző tanfolyamon 1967-ben 5084 hallgató vett részt, s örvendetes, hogy ezek 18 százaléka tanyai, illetve külterületi lakókból tevődött össze. A jelentéshez sok javaslat hangzott el és a kiegészítésekkel együtt elfogadta az elnökség. AGROMAS bolgár- magyar—szovjet társaság A Szovjetunió kormánya elfogadta Magyarország és Bulgária javaslatát az AGROMAS-társaság tevékenységében való részvételre. Ezt az elhatározást Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, szeptember 26-án Moszkvában közölte Tano Colovval, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesével és Apró Antallal, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánya elnökhelyettesével. Ezzel egyidejűleg megállapodtak abban, hogy az AGROMAS-t bolgár—magyar—szovjet társasággá alakítják át és utasítják illetékes szerveiket, tegyék meg a Szovjetuniónak az AGROMAS tevékenységében való részvételével kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket, jeleníti a TASZSZ. • Az AGROMAS a szőlő-, gyümölcstermesztési gépek és géprendszerek gyártásának és fejlesztésének koordinálására, valamint értékesítésének elősegítésére alakult 1964-ben. Százéves születésnap Dobozon Nehéz e sorokat papírra vetni. Ki ne szeretne 100 évig élni? Száz év, egy évszázad. Nagyon hosszú idő. Csak gondoljunk bele! — Deák Atyánk éppen, hogy nyélbe ütötte a kiegyezést, századforduló, első világháború, Tanácsköztársaság, majd a Horthy- korszak, a második világháború, felszabadulás, földosztás, demokrácia, szocializmus. — Ezen gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor benyitottam a dobozi Szegfű utca 5-ös számú házba, ahol özvegy Molnár Istvánné lakik, Doboz legidősebb asszonya. Beszélgetésbe kezdünk. Előkerül az öreg szent biblia, melyet Károli Gáspár fordított magyarra, s 1872-ben adták ki. Mint falusi házakban szokás, ebbe kerülnek a családi adatok — a hátsó lap belső felére. Itt ez áll régies, öreg, szálkás betűkkel: „Molnár István született 1865. október 3-án. Meghalt 1948. április 22-én. Szent György napján temettük. V. Szabó Julianna szü- ] letett 1868. szeptember 30-án. Megesküdtünk 1891. december 17-én...”, s olvasom a család többi tagjának születési és halálozási adatait. Hat családot szült özvegy Molnár Istvánné, született V. Sza_ bó Julianna, akit 100 éves szüle- | tésnapjának előestéjén kerestem fel. Itt él vele 73 éves özvegyasszony lánya. Mindketten elsőszülöttek. Molnár néni másik öt J gyermeke fiatalon meghalt. Apja rőzse- és sing-favágó, szegényember, anyja hat családot nevelő munkásasszony, aki 84 évet ért meg. — Sári nevű testvére (özv. | Illyés Lászlóné) Mezőmegyeren él és 91 éves. Most húsvétkor itt járt, hogy láthassa 100 évét taposó testvérét —, igaz, autóval hozták el, de itt volt. Itt születtek valamennyien Dobozon. Egy iskolát járt, azaz egy osztályt, s azt is sárhajóval, ha nagy volt a sár. Hogy mi is az a sárhajó? Egy vastag fenekű, csónak-féle, melyet ló húzott a sár, vagy ahogy Dobozon mondják: a „kotú” tetején. Az apósától hallotta, hogy néha háromszor is vetettek, de egyszer sem arattak a víz miatt, hanem halásztak meg madarásztak. A férfiemberek mentek zsákkal az erdőre makkot szedni, s azzal hizlalták a disznót. Az asszonyok meg felgyűnt ruhával mentek be a vízen keresztül a porondra zöldet szedni az állatoknak. Egyszer valami képviselő úrféle elakadt a nagy sárban, s aztán lett a köves, azaz a kövesút. A legnagyobb emberi tette Molnár néninek: 33 gyermeket nevelt: 6 sajátot, 24 menhelyit és 3 olyat, akinek a szülei kimentek Németországba dolgozni. Az első menhelyese az 1906- ban született Bányai Antal volt, akit 21 napos korától nevelt — saját tejével —, mert ekkor választotta el Zsuzsikáját, s utána még Anti is szopott. A szomszéd, Szegfű utca 7-es számú házat vették meg Antinak, mert az a 9 évi szolgaságból összerakott 60 mázsa búza értékéből kitelt — szűkösen. Anti — a közelmúltban halt meg —, az első nevelt fiú. Három nevelt gyerek volt egyszerre a legtöbb, utoljára 1945- ben Búzás Andris. — Az.első saját gyermekét 1895-ben szülte Molnár néni. így elmondható, hogy 50 évig nevelt. — Én, ezért a nagy emberi cselekedetéért javasolnám még kormánykitüntetésre is. x Fényképek emlékek kerülnek elő. Ezeket leánya szedi elő. mert ő már kissé nehezen mozog. Többen írni is szoktak, de már ezeknek több része maga is öreg ember. Az országban szerteszét élnek. Szántó Mária 11 évig nevelkedett nála, aki hosszú ideig külügyi szolgálatot is teljesített, aki ma Szelepcsényi Miklósné, s egy budapesti újságnál dolgozik. öt édes dédunokája van. ö kis korábban pesztra volt. 12 éves korában és még utána 9 évig villás, azaz marokszedő. Egy nyári vil- lásságért egy mázsa vagy 4 véka búzát kapott. Sok legény szerette, kérte, de ő azt mondta nekik: „Az én szemem sárga, kerek, ahányat lát, annyit szeret.” De azután egybe, Molnár bácsiba beleszeretett, aki soha nem verte meg. Pedig a faluban megverték az asszonyt, mondván: „A dió törve jó. Az asszony, verve jó.” A villanyt ezen szavakkal fo- | gadta: „Hi, csak jobb ez, mint a lámpa!” Enni mindent szeretett és még most is szeret. Jó gyomra van. Foga nincs már, de apróra vágva bármilyen húst megeszik. Szeszes italt nem szereti, ha néha kissé maródi volt, s a lánya hozott neki valamit, megitta. Ko- moly beteg soha nem volt, gyógy- j szert nem evett, s injekciót soha j nem kapott, kórházban nem volt. Nagyon ellenálló a szervezete, ! mert még a 19-es spanyol nátha sem fogott rajta. Vonaton ült: kétszer volt Nagyváradon fürödni, egyszer Temesváron, katona-férjénél, egyszer | pedig Bácsalmáson, borért. Autóban is ült, amikor elvitte az unó-': kája Gerendásra, mert lánya 3 hétig kórházban volt. A lányát a boltból, a piacról mindig nagyon várja haza, mert nagyon szereti a cukorkát, csoko- Iádét és a nápolyit. Megmutatta, hogy most is van a fejpárna alatt egy csomag cukorka.- Míg fiatal volt, hajnali 2 órakor kelt. Sók hátalóra való portékát elhordott háton a csabai, gyulai és békési piacra. Most már 8 órakor kel. Sétálgat, mozog, levegőzik a ház körül. Csak éjszaka fekszik. Leginkább üldögél. Sajnos, kissé nagyothall, de értelmes, világos, logikus gondolkodású, nyugodt. Életében soha nem volt ideges, pedig rengeteget dolgozott, amíg bírta. Most ő 295 forint, leánya 260 forint nyugdíjat kap, s a tsz-től háztáji földet. így, ebből éldegélnek, no meg a kertből, ami itt van a ház körül. . Ki ne szeretne 100 évig élni?!? — Én is! Érdeklffdtem tőle, hogy árulja i el a hosszú élet receptjét. Mosolygott, térdemre tette eres, csontos kezét: — Amit elmondtam, az mind az, nincs annak külön re--°r>tia. Rácz Sándor OLCSÓN? SZÉPEN? GYORSAN! Fehér és színes szőrmék, szőrme- és irhabundák, bőrkabátok, lemberdzsekek, gyermek lábzsákokból, kis- bundák ALAKÍTÁSÁT, KÉSZÍTÉSÉT, TISZTÍTÁSÁT, FESTÉSÉT vállalom. PONGRÁCZ ANDRÁSNÉ szűcsmester Békéscsaba, Luther u. 11. 18804 SAJÁT GYÁRTÁST? FORRÓ LEVEGŐS lucerna-, zöldtakarmányliszt 16—21 %-os nyersíehérje tartalommal kapható. Eladási ár megegyezés szerint. MEZÖHEGYESI ÁG. Telefon: 15. — Ügyintéző: Miklósik. Felelevenedtek a régi szép emlékek Nyugdíjasok találkozója a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyáregységében Vagy 50 nyugdíjas találkozott! szeptember 26-án a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyáregységének kultúrtermében. Nők, fér-' fiák, idősek és még idősebbek, akik a szépen és gazdagon terített asztalnál mintha mind megfiatalodtak volna. Vidám élcelődéssel elevenítették fel a régi, megszépült emlékeket,- melyeknek az árnyoldalai az idő távlatában már elmosódtak. Érdeklődéssel hallgatták Nagy Lajosnak, a gyáregység igazgatójának üdvözlő szavait: — Különös öröm azokkal találkozni, akik lerakták a gyár alapjait, önöknek köszönhető az a nagy fejlődés, amit 18 év alatt elértünk — kezdte. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a II. félévtől a fizikai dolgozóknak i minden 3. szombatjuk szabad, 1969. január 1-től pedig terv szerint már minden 2. szombatjuk szabad lesz. A 44 órás munkahét vonatkozik majd az irodai dolgozókra is. Ismertette a bérjavításra vonatkozó intézkedést, végül pedig azt, hogy milyen termékek készülnek. Versenyképes a gyár minőség és gazdaságosság szempontjából egyaránt. Elégedettséggel állapította meg: — Olyan jó a mai gárda is, mint a régi volt, amely már a nyugdíjat élvezi. A gyár fiataljainak szórakoztató, vidám kultúrműsora következett ezután. Minden szám nagy tapsot kapott. Fokozódott a hangulat, közben finom szendviccsé’ sörrel, gyümölcssel kínálgatták kedves vendégeket. Félmillió forint megtakarítás A battonyai Május 1 Tsz gazdálkodásáról évek óta nem éppen biztató hírek érkeztek Békéscsabára. Az állam sorozatosan kisegítette ezt a gazdaságot, hogy a zárszámadás bevételei és kiadásai egyenlegbe kerüljenek. Időközben ez a tsz is az erősödés útjára lépett. Ebben az esztendőben ösz- szesen 21 millió forint bruttó termelési értéket állítanak elő. Kiadásaik 16 millió forint körül alakulnak. Ez lesz az első esztendő, amikor a szövetkezet ig»r -jelentős jövedelemre tesz szert. Az idei bevételeikből visszafizették az esedékes hiteleket és beruháztak 1 millió 254 ezer forintot. A gazdálkodásban azért érhettek el kimagasló eredményt, mert a termelés mellett különös figyelmet fordítottak és fordítanak a költségek alakulására. Tavalyhoz képest az első félévben 523 ezer forintot takarítottak meg. Ennek nagyobb részét a segédüzemág anyag- és alkatrészfelhasználása adja 185 ezer forinttal. Ezekben a napokban ismételten összegezték a harmadik negyedév költség- gazdálkodását. Megállapították, hogy az első félévben szerzett félmillió forintnál is nagyobb előnyöket továbbra is biztosan tartják. Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat Melyik az a múzeum megyénkben, amely jelentős gyűjteményét kiállítónelyiség hiányában nem tudja bemutani? (Segítségünk a megfejtőknek: a város, amelynek múzeumáról szó van, Ruzicskay György festőművész otthona.) őszi rejtvénypályázaf 1968. szeptember 28. 12.
