Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LAP J A Világ proletárjai 1968. SZEPTEMBER 88., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Két és fél millió forint új parkok építésére II járványügy helyzete — Intézkedés a szemét elszállítására Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága MAS Munkásőrség — gyakorlaton • • • Százéves születésnap Dobozon A tsz-tagok A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember 27-én megtartott ülésén megvi­tatta a kertészeti és köztisztasági hűségjutalma vállalat tevékenységét. Jóvá­hagyólag tudomásul vette a jö­vőbeni célkitűzéseket, a bel. és külterjes parkok, játszóterek kar. bamtartását, a növényhiányok pótlását illetően. Az új parkok építésére 1968-ban összesen 2 mil­lió 500 ezer forintot biztosit a vá­rosi tanács. Ebből az összegből december 31-ig az alábbi zöldte­Eddig az ország egyetlen szö­vetkezetéből, a Baranya me­gyei Egyházasharasztiból röppent fel a hír: ezután hűségjutalmat, egy-két havi jövedelmüknek megfelelő összeget kapnak azok a szövetkezeti gazdák, akik egyfolytában 5—10—15 vagy en­nél több évet töltenek ed a kö­zös munkában. Lehetséges, hogy az ország több szövetkezetében is született már, avagy éppen most van születőben hasonló közgyűlési döntés, csak éppen nem került még ezeknek a híre a közvélemény elé. Az sem ki­zárt, hogy ebben az esetben az „első fecskét” nehezen követik a többiek, hiszen pénzről, s nem is kevésről van szó, s ezért in­kább a summát, mint a szövet­kezeti gazdák érdemeit latol­gatják. Tudomásunk szerint Békés megyében sem született eddig közgyűlési határozat a szövetke­zeti gazdálkodás mellett jóban, rosszban kitartó szövetkezeti gazdák hűségjutalmáról. Első hallásra olyan szokatlanul, ért­hetetlenül motoszkál a hűségju­talom a fülünkben, mint néhány évvel ezelőtt a tsz-tagok fize­tett szabadsága, nyugdíja, ingye­nes orvosi kezelése, táppénz-se­gélye. Élcelődtek is eleget egyik­másik juttatásnak még az el­képzelésével is. hát még a gya­korlatával! Azért, mert az idő végtelenségébe visszanyúló tör­ténelem folyamán gondolatban sem merülhetett fel ilyesmi. Évszázadokig még becsülete sem volt a magyar parasztnak a dzsentrik világában, nemhogy fizetett szabadsága, táppénz-jut­tatása, öreg korára nyugdíjjá­ruléka Részben szokatlansága miatt, részben azért terjedt las­san szövetkezetről szövetkezetre — az ilyen értelmű állami se­gítség törvényes intézkedéséig — a dolgozni már képtelen idős emberekről való fokozott gon­doskodás és a fizetett szabadság, mert huzamos ideig a fejlődés sok nehézségével, a megfelelő eszközök hiányával küszködő szövetkezetek kasszája eléggé üres volt Egyik-másik szövet­kezetünkben még most is ala­posan meg kell nézni, mire for­dítják a bevételt, mert gazdál­kodásuk a gyenge adottságok, a gyakori elemi csapások és más okok következtében még min­dig elég alacsony szinten mo­zog. Megyénk szövetkezeteinek többsége már jól, s évről évre mind jelentősebb tartalékok birtokában gazdálkodik. Aligha rendítené meg ezek pénzügyi egyensúlyát, ha az ez évi vagy jövő évi zárszámadáskor kiosz­tanának néhány tízezer forintot hűségjutalom címén. A megala­kulásuk 15—20. évfordulóját ünneplő szövetkezeteinkben megtalálták az alapító tagok ajándékozásának, jutalmazásá­nak módját. A világért sem' akarjuk megsérteni bármelyik szövetkezetünket, márcsak azért sem, mert az emberek általában a legkisebb figyelmességet is örömmel fogadják, a szerény értékű ajándékot, pénzösszeget meg különösen. Érvelésünk és nem a sértő szándék mondatja, hogy az egyházasharaszti tsz- ben rendszeresített hűségjuta­lomhoz képest nagyon csekély értékű ajándékokat, jutalom­összegeket kaptak az alapító ta­gok Alig voltak értékesebbek, nagyobb összegek, mint ameny- nyit évközben vagy általában a zárszámadási közgyűlésen szok­tak kiosztani a legjobban dol­gozók között Egyszóval nem fejezi ki azt a különbséget, ami a 10—15—20 és a néhány évvel ezelőtt belépők között van. Tévedés ne essék, nem be­csüljük le az utóbbi néhány év­ben belépők szorgalmát, s azt sem állítjuk, hogy ők nem ér­demlik meg évente a különböző jutalomösszegeket A „könnyű nekik, bejöttek a készre” — helytélen nézetet sem akarjuk szítani a viszonylag új és a régi tagok közötti különbség hangoz­tatásával. Egész évben a jogok gyakorlása és a jövedelem el­osztása idején is csak igyekeze­tük, végzett munkájuk minősége tehet és tesz vitathatatlan kü­lönbséget köztük. A tíz év és ennél korábban belépő szövet­kezeti tagok javára az billenti a külön megbecsülés súlyát, hogy ők rakják le a közös va­gyon alapjaik Termőföldjeikkel együtt, részletfizetés ellenében vitték be a fölös számú állatai­kat, s ugyancsak részletfizetés ellenében gazdasági felszerelé­seiket Évekig, a szövetkezet megerősödéséig kezdetleges munkaeszközök birtokában, fá­radságos, napi 12—14 órás. több­nyire kézi munkájuk értékének jó részéről mondtak le a szö­vetkezet fejlődése, erősödése ja­vára. Az ő érdemük — a sok­irányú állami segítség mellett —, hogy megyénk szövetkezetei­nek többsége immár korszerűen felszerelt, tagjaiknak mind jobb megélhetést biztosítani tudó nagyüzemi gazdasággá vált. Éppen ezért, ahol áz anyagi esz­közök lehetővé teszik, legyen érdemük egyik kifejezője, eddi­gi munkájuk nyomatékos elis­merése a hűségjutalom. Kukk Imre rületeket rendezik: a Kazinczy és a Tulipán utcák, terek rendezése, díszcserjék, díszfáik ültetése. A Lencsési úti lakótelepen a ját­szótér építéséhez 500 ezer forintot biztosítottak, ebből az összegből; fedezik a járda építését is. Befe­jeződött a Szegfű utcai bölcsődé­kért rendezése. A Mokri utcai lakótelepen készülő játszótér épí­tésére és az év végén szükséges növényültetésre 250 ezer forintot biztosítottak. Folytatják az Élő­víz-csatorna menü part rendezé­sét és az utcai fák hiányainak pótlását. Ezen az ülésen a vb értékelte a város közegészség- és járvány­ügyi helyzetét is. Kitűnt, hogy a KÖJÁL laboraitóriuma ez évben ' 3778 járványügyi vizsgálatot vég- \ zett. Mindössze egy nagyobb vízeredetű járvány volt Békés­csabán ebben az évben. Február, 8-án, a Kölcsey utcai óvodában \ hasmenéses megbetegedés kezdő- : dött. Ezzel kapcsolatban akkor zárlatot rendeltek él. A 98 gyer­mek közül 36 betegedett meg. Az udvaron levő kút vizének labora­tóriumi vizsgálati eredményei igazolták, hogy a járványt a kút szennyezett vize okozta. A kút fala több helyen meg volt repedve és a szennyvízgyűjtő aknákból a szennyvíz, a talajvíz közvetítésé­vel keveredett a kútba. A helyze­tet még rontotta, hogy az udva­ron összegyűlt talajvíz is a kútba csurgott. Az óvoda teljes zárlat feloldása március 11-én megtör­tént. Vérhasban 48-an, vörheny- ben 133-an betegedtek meg ebben az évben. Az összes járványos megbetegedés alatt egyetlen halál­eset történt. A közegészségügyi és járvány­ügyi helyzet értékelése során szükségesnek találta a végrehajtó bizottság hogy a napi rendszeres szemétszállításiba bekapcsolt te­rületeket újból megvizsgálják. Ezért utasította az építési és közlekedési, egészségügyi osztályt, valamint a kertészeti és köztisz­tasági vállalatot, tegyenek intéz­kedést, hogy a megrendelők zárt- rendszerű szeméttárolóba gyűjt­sék a szemetet, illetve az az ut­cára ilyen formában rakják ki. Az ülés bejelentésekkel ért véget Országos rizstermesztési tanácskozás és bemutató Szarvason Tegnap, szeptember 27-én dél­előtt Szarvasra hívták a rizs­termesztéssel foglalkozó állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőit, a tsz-szövetségek meg­bízottait, hogy egy igen időszerű kérdésről, a rizstermesztési prog­ram megvalósításáról tanácskoz­zanak. A megbeszélést az Öntözési ás Rizstermesztési Kutató Intézet, a Szarvasi Állami Gazdaság és a Gabona Tröszt kezdeményezte azért, hogy az évek óta mély­pontra esett rizstermesztési kedv alakulását a gazdaságirányítás új rendszerének intézkedései ré­vén megvitassák. Dr. Kovács Gábor, a mezőgaz­dasági tudományok doktora, az ÖRKI igazgatója köszöntötte a 250-nél Is több részvevőt, majd dr. Szabó József, a MÉM Terme­lésfejlesztési Főosztályának he­lyettes vezetője beszélt arról, hogy miért népgazdasági érdek a rizs­termesztés fellendítése. Dr. Szabó József előadását Si­monná, dr. Kiss Ibolya, dr. Laj­tos János, dr. Szilvássy László és Import F ranciaországból A Kondorost Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet a Vas megyei Uralújfalui Állami Gazdaságtól 4500 fran­cia eredetű hibrid csirkét vá­sárol. amit tavasszal vesz át. Az állományt 10 hetes koráig a Lenin Tsz-szel előnevelten, majd az egyéni termelőknek, illetve a szakcsoportok tagjai­nak adja ki. Ennek a fajtának évente 240—250 a tojáshozama, középtestű, a takarmányt jól értékesíti. Nagy előny még az, hogy a tojása barna héjú, ami ma jobban keresett. Almási Tibor a kutatásban és a nagyüzemi termesztésben szerzett tapasztalatokkal egészítette ki, majd Bacsó Andor, a Gabona Tröszt megbízottja szólalt fél. A tanácskozás részvevői az elő­adások után megtekintették a Szarvasi Állami Gazdaság rizs- termesztő üzemegységét, munká­ban láthatták a jugoszláv és a szovjet gyártmányú riasarató kombájnokat Párizs után, New York előtt... Békéscsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban rendez kiállítást Ruzicskay György szarvasi szü­letésű festőművész, amelynek ün­nepélyes megnyitására vasárnap kerül sor. Megyénk egyik jeles festője első önálló kiállítását 40 évvel ezelőtt rendezte Budapes­ten, azóta hazánk különböző váro­saiban és külföldön harminc alka­lommal mutatkozott műveivel a publikum előtt. Az elmúlt nyáron Párizsban aratott nagy sikert alkotásaival, év végén pedig New Yorkba uta­zik, ahol szintén kiállítást rendez. Párizs után és New York előtt szűkebb hazájában, Békésben tár­ja a művészetpártoló közönség elé alkotásainak egy részét. 180 ké­pet. rajzot mutat be. Figurális kompozíciók, színekre, fényekre felépített városképek, utcarészle­tek, színes tájak láthatók a Mun­kácsy Múzeumban. Az „Utazás a világ körül ” történelmi rajzsoro­zatból 40-et mutat be a festőmű­vész, de ott lesz a biofestészet több példánya is. A bio elneve­zést maga Ruzicskay adta a mű­veknek, amelyekhez alapanyagot a természet szerves elemei, az Al­föld gazdag növényállománya ad­ja. Állandó repülőszolgálat a holdanként! 25 —26 mázsa búzáért Mezőhegyesen Érdekes megfigyelésre tettek szert a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság vezetői. Évek óta kísérle­teztek azzal, hogy a nitrogén- műtrágyát mikor hálálja meg legjobban a növény. Megállapít­hatták, hogy a mészammonsalét- rom ősszel és tavasszal több sza­kaszban való kiszórása jobban serkenti a növényt az erőteljesebb fejlődésre, mintha ősszel az alap­trágyába vetés előtt vagy tavasz- szal a fejtrágyában egy adagban kapja meg. A mezőhegyesi ta­pasztalatok azt tanúsítják, hogy különösen a Bezosztája búza há­j Iái ja meg az effajta gondos - | kodást. Tavaly mindössze néhány iáb- lán folytattak megfigyelést, most pedig a gazdaság valamennyi bú- jzatábláján alkalmazzák az előbb említett agrotechnikai eljárást. Ezért is szerződtetett a gazdaság egy állandó repülőgépet Mezőhe­gyesre, hogy a műtrágyaadag szakaszos, többszöri kiszórása minden körülmények között biz­tosított legyen. Ettől az eljárástól a jelenlegi 22 mázsa körüli hól- dankénti átlagtermés helyett 1969-ben 25—26 mázsa búzát vár­nak holdanként

Next

/
Thumbnails
Contents