Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
'968. »September 27. 4 Péntek Új alapszabályt készítenek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek „Váljék a népfrontmozgalom a nemzeti egység erősítésének társadalmi fórumává” Országszerte nagy feladat vár ezekben a hetekben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre. így a Békés megyeiekre is. A gazdaságirányítás új rendszerében az fmsz-ek önálló, vállalat- szerű gazdálkodása ugyanis a réginél, szerkezetileg és tartalmilag alapvetően más alapszabályt követel. Olyat, amely valamennyi szövetkezet konkrét tevékenységéhez igazodik, amely a helyi adottságokat perspektivikusan összegzi és rögzíti. A szóban forgó új alapszabálynak a konkrét fmsz-i tevékenységen túl tartalmaznia kell a helyi párt, tanács, s a legkülönbözőbb társadalmi, gazdasági és szövetkezeti szervvel való kapcsolatok hogyanját. Nem maradhat ki az alapszabályból a saját, választott szervek jogait, kötelességeit összegező rész sem. Ha csak az eddig említetteket vesszük szemügyre, máris megállapíthatjuk: a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapszabálykészítése nagy felelősséget ró az fmsz-ek vezetőire, választott testületéire. Éppen ezért az egész tagság, a községek legkülönbözőbb rétegeinek segítségére és javaslatára is szükség van. Miközben ugyanis az alapszabály fontos gazdasági feladatokat ösz- szegez, minden eddiginél erőteljesebben kell, hogy kifejezésre jusson benne a szövetkezeti demokrácia. De néhány új paragrafussal is bővül a szövetkezetek alapszabálya. Többek között olyanokkal, mint a küldöttek, a tagértekezletek, sőt az igazgató- sági elnök feladatának, hatáskö- ! rének konkrétabb meghatározása. II menve 35 szövetkezetének mindegyikénél már hetekkel ezelőtt megtartották a kibővített igazgatósági ülést, amelyen ki- ; jelölték azt az 5—10 tagú bizottságot, amely hivatva van az új fmsz-i alapszabály-tervezet megszerkesztésére. Ezt követően mondanak majd róla véleményt a szövetkezetek választott testületéi, a különböző szervek vezetői, nem utolsósorban pedig az egész tagság. És mert csak ezután kerül mindenütt az alapszabály, mint tervezet megvitatásra a lakosság elé, nem árt annak főbb vonásairól részletesebben is szólni. Érdemes megjegyezni, hogy a szövetkezetek ezután saját maguk dönthetnek, többek között olyan fontos kérdésben, mint a választott testületek szervezeteinek kialakítása, a vezetőségek taglétszámának meghatározása. Ezután saját maguk határozhatják meg a szövetkezeti és más szervekkel való együttműködés célját és formáját, az egyszerűbb szövetkezések (szakcsoportok, társulások) jogállását. Saját elképzeléseik szerint bővíthetik a tagok, valamint választott szerveik jogait, kötelességeit. Mindezt önállóan kell meghatározni az új alapszabályban. A szövetkezeti demokrácia szi- arditására, bővítésére jellemző, Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár azonnali belépésre keres: ESZTERGÁLYOS, MARÓS, LAKATOS szakmunkásokat. Magas kereseti lehetőség, esztergályosok és marósok esetében emelt órabérrel, heti 44 órás munkaidő, 2 hetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet munkanapokon 15 óráig a békési gyár üzemgazdasági osztályán. 64513 hogy a tagságot ezután minden irányú szolgáltatás igénybevételénél előnybe kell részesíteni. Így például közszükségleti cikkeket árusító boltot csak a helyi közgyűlés egyetértő határozata szerint lehet megszüntetni. A helyi szervezetek hatáskörébe kerül a tagok felvétele és kizárása is. Ugyanakkor a szövetkezeti j közgyűlés hatásköre tovább bő- I vül olyan fontos jogkörrel, mint a vezetőségi tagok összeférhetet- j lenségének kérdésében dönteni. Hz említettek egyértelműen fi- J gyelmeztetnek arra, nehogy valahol is amolyan adminisztratív feladatnak tekintsék az új alapszabály készítését. Később ez visz- szaütne az adott fmsz egész tevékenységére. Ebből következik: mindent el kell követni, hogy a ; tagtanácskozások, ahol az alap- ; szabály-tervezetet vitára bocsátják, ne rekedjenek meg a forma- ! lifásánál. Hogy ezt a veszélyt elke- : rüljék az fmsz-ek igazgatóságai, nem hiányozhatnak e vitákról a j régebbi vezetőségek tagjai, a különböző szakcsoportok, társulá- j sok vezetői, a küldöttek, az alapító tagok, a testvérszövetkezetek és a társadalmi szervek vezetői, aktívái. Még inkább nem hiányoz, hatnak a tagtanácskozásokról az asszonyok, akik napomként állnak közvetlen kapcsolatban az fmsz-ekkel, azok sok irányú tevékenységével. Csupán néhány gondolatot I tettünk itt szóvá azokból, amelyekre feltétlenül nagy figyelmet kell fordítaniuk az fmsz-ek vezetőinek. Ha megfelelő körültekintéssel és előrelátással váltják valóra megyénk fogyasztási és értékesítő szövetkezetei az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatát, ez esetben olyan törvényt alkotnak, amely szövetkezetük biztos alapja, a fejlődés további záloga lesz. Balkus Imre 3. Méreg az övben A rossz előérzet már akkor hatalmába kerítette Prieditiszt, amikor egy évvel ezelőtt átlépte a szovjet határt. Az első lépéseket úgy tette meg lett földön, mintha szakadék szélén járna. Elásta rádióját. Csak azt tartotta megánál, ami az övébe volt varrva, a legfontosabbakat. Címeiket, a kódot, a rádióadások menetrendjét, a mérget, felszerelést a titkosíráshoz, más. fél ezer rubelt és a Petrisz Ja- novics Prieditisz névre szóló papírokat. Pénz 'is volt nála tehát, de nem mert betérni a falvakba, mer félt a lebukástól. A Rigáig vezető úton — egy hétig tartott — csak sárgarépán és céklán élt. Prieditisz makacsul kitartott amellett, hogy nővérénél száll meg, jóllehet, főnökei kategorikusan megtiltották, hogy rokonainál mutatkozzék. Nem mert elmenni a Cull által adott címekre. Félt az ismeretlen emberektől, fáradt volt, s összetört. Az utcán játszó kisgyermekekben is kémelhárítókat látott. Érdemes lett volna megtennie ezt a nehéz utat, erdőkön, mocsárokon át, bujkálnia a katonák elől, nyers zöldségen élnie, ha mindjárt az elején lebukik? Félt az emberektől és nem hitt nekik. Senkinek. Ezért bújt el nővérénél. Rigából a határszéli ligetig vezető utat, ahol a rádiót elrejtette, azóta tizenkét alkalommal Honismeret, de kinek? — Jubiláló városok vetélkedője Több A Hazafias Népfront megyebizottsági ülésén — melyen' részt vett Nádas Erzsébet, a HNF Or- szágos^ Titkárságának munkatársa és Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetője — a téli népművelés kérdéseiről volt szó. A beszámoló hangsúlyozta: a községek művelődéspolitikai programjának elkészítésénél ne a sablon uralkodjon, hanem a lakosság általános és politikai műveltségének, érdeklődési körének megfelelő témák kapjanak helyet Az ilyen felkészülés viszont feltételezi, hogy a népfrontbizottságok tagjai sok ember véleményére, kívánságára alapozzanak. Ahol ezt teszik, ott egyaránt látogatottak az ismeretterjesztő előadások, a különféle rendezvények, a tvés a népfrontkörök. Többen felvetették a hármas évfordulók alkalmából a honismereti mozgalom bővítésének szükségességét. Az emlékek feltárásában az úttörők, a kiszesek nagy segítséget tudnak adni. Kérdéses azonban: mi történjék az összegyűjtött ' visszaemlékezésekkel, a munkásmozgalmi veteránok emléktárgyaival, melyek dráVegves tüzelésű kazán lakásfűtésre A Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz a Budapesti őszi Vásáron megvett egy szabadalmat: olyan vegyes tüzelésű kazánt, amely háromszobás lakás meleg vízzel való fűtésére alkalmas. A gyártást a jövő év elején kezdik meg, de máris nagy érdeklődés mutatkozik az új termék iránt. könyvet az olvasók k gák és becsesek az utókor számára? Sok helyen a lelkes munka eredménye fiókok mélyén hever és várja a nyilvánosságot. C?!) Pedig számtalan lehetőség van az ötven év emlékeinek hasznosítására. Az iskolákban a hely- történeti szakkörökön és az osztályfőnöki órákon a gyerekek örömmel tanulmányoznák a község, a környék forradalmi múltját, az idősebbek küzdelmeit az elnyomó hatalommal szemben. A felnőttek részére pedig nemcsak kiadványban, hanem gondosan rendezett helyi kiállításokon, különböző összejöveteleken is be lehetne mutatni az anyagot. Mindez a hazafias nevelés fontos eszköze, melyben nem a nacionalizmus, hanem a hon szeretete képezi az alapot. A szülőföld teljesebb megismerését szolgálja a „jubiláló városok vetélkedője” is, amelyet Békéscsaba és Orosháza lakói között rendeznek. A művelődéspolitika egyik alapvető törekvése a könyv, az olvasás megszerettetése. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek ellenére a felnőtt lakosságnak csak 26 százaléka olvas rendszeresen. A községekbe az egy főre jutó könyvvásárlás értéke.. sokkal kisebb, mint például az elfogyasztott ital ára. Az arány megváltoztatásáért Békés megyében is van tennivaló... Ezt szolgálja többek között az „olvasó népért” országos mozgalom is. A könyvankétok, az író— olvasó-találkozók, a könyvbarátok körének bővítése mind a kiművelt fők számát gyarapítja, ami nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is érezteti hatását. Nagyon megszívlelendő a népfrontbizottságok számára, amit Petrovszki elvtárs elmondott. Kiemelte, hogy a Hazafias Népfront jellegénél és helyzeténél fogva ne egy legyen a népművelők között, ne legyen hézagpótló, hanem a társadalom egészét összefogó keret. Kezdeményezzen, szervezzen és gondolatokat ébresszen. A művelődéspolitika hatékonyságát úgy lehet növelni, ha a népfrontban mindenki a maga módján igyekszik a lehető legtöbbet és legjobbat a közös asztalra tenni. Pankotai István Olvasóink irj ák: Vajon mit vétettünk? Békéscsabán szépen épülnek az aszfaltos járdák és ez év júniusában a Thurzó—Deák utca fél oldala is sorra került. Felszedték a régi keskeny, gödrös téglajárdákat, majd elkészítették az új, széles járdaszegélyt, belehengerelték a salakot és leterítették aszfalttal. Mikor a munkából már csak fél nap volt hátra, vagyis odaértek a Thurzó—Deák utca sarkára, abbahagyták a munkát és elmentek a munkások. S azóta hónapok óta csak ígéretek jönnek, hogy majd a jövő héten. Közben a szépen előkészített salakot a járókelők cipői és a víz már részben elhordta és egy-egy eső után patak folyik a járdaszegélyek között Azóta is törjük a fejünket, hogy vajon mit vétettünk, hogy utcánk egy szakaszán a meg hátralevő csekély munkát nem végezték el, és számíthatunk-e egyáltalán arra, hogy járdánkat végre befejezik. A Thurzó utca lakói I. SATUN ÓVSZ KIT: SJgg KUDARCA ^T^iwiii—« rnirr-rra——nrr—^—n--------------t ette meg Prieditisz. Minden hónap tizennyolcadik napján ki_ ásta a vevőt az öreg nyárfa alól és meghallgatta a kémközpont adását. Végül elhatározta, hogy hazahozza a rádió adó-vevőt az erdőből. Ez természetesen kockázattal jár, de nem veszélyesebb-e minden alkalommal az erdőben dolgozni? A ház pincéjében, egy több évtizede ott heverő és már szétesett dívány mögött készített rejtekhelyét. Kényelmesebb és veszélytelenebb lesz itt tartani a rádiót. Hiszen Mildának is föl. tűnhet, hogy egyetlen tizennyolcadikára virradó éjszaka sem alszik otthon... A döntés kétségtelenül logikus volt, s ő megkérte Cullt, hogy az adásokat tegyék át a nappali órákra. De vajon lesz-e valami haszna ennek? ...Már egy éve, hogy leveleket küld a központnak és hallgatja a válaszukat az éterben. Majd egy éve, hogy Prieditisz első jelentését elküldte az óceánon túlra. Kivárta, míg Milda munkába megy, majd övéből elővett egy titkosírástablettát és egy fényképnega- tívot. A képen csendes tengeri táj látszott. Prieditisz nagyítóját közelvitte a lemezhez. A hullámok között egyszeriben láthatóvá váltak a oetűk: a cím, amelyre a kémközpontnak írt leveleit kellett küldenie. Elővett egy ív papírt, golyóstollat, s hozzáfogott a levélíráshoz. Egy bizonyos Annát igyekezett rávenni arra, hogy térjen vissza hazájába. Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú levelek az amerikai instruktorok szerint kitűnően megfelelnek a célnak. Prieditisz ezek után a tablettát egy pohár forró vízbe dobta, majd ki- húzótollal felkavarta az oldatot és a sorok közé a következőket írta: „Szerencsésen eljutottam Rigába. Bejelentkeztem, senki nem gyanakszik rám. „Imant- tal” és „Borisszái” nincs kapcsolatom. Küldjétek pénzit, enélkül nem tudom megkezdeni a munkámat”. Cull bizonyára meglepődik azon, hogy ilyen hamar nyakára hágott a pénznek. De azt mégsem vallhatja be, hogy ijedtében még a határszéli erdőben elszórta a kapott bankjegyeket A levelet néhány percig a gőzölgő teáskanna fölé tartotta, hogy a titkos szöveg láthatatlannál váljék, majd betette egy könyvbe s nehezékül ráhelyezte a vasalót. A borítékra, a feladó helyére egy lakáscserét hirdető nő nevét írta ki az újságból. Tizennyolcadikára virradó éjjel Prieditisz ismét a rádió mellett ült. Az adás pontosan a megjelölt időben kezdődött. Prieditisz feljegyezte a rádióüzenetben közölt számoszlopot majd elrejtette a berendezést. „Gratulálunk szerencsés megérkezéséhez. Kezdje meg a feladat végrehajtását. A haza hálás lesz önnek” — hangzott az üzenet. Néhány nap múlva, alig hogy lábát betette a lakásba, a társbérlőnő előperdült a szobájából. A nőt Prieditisz ki nem állhatta. Kíváncsi volt és beszédes természetű. A társbérlőnő titokzatoskodva mosolygott: — Petrisz Janovics, levele van. No nem, nem adom csak Úgy oda. Mit kapok érte? Prieditisz ijedten nézett a nőre. Nincs ebben valami csapda? — Levél, nekem? — kérdezte meglepetten. Prieditisz valóban nem tudta elképzelni, ki írhatott neki. — Igen. magának, Moszkvából. Anderszon polgártárstól. Tessék, itt a feladó neve a borítékon. Prieditisz megrántotta a vállát: — Valami tévedés lesz. Ilyen nevű embert én nem ismerek. Az asszony hirtelen elkedvetlenedett: — Akárhogy is, itt van, — nyújtotta át a levelet. — Látom, úgysem kapok érte semmit. (Folytatjuk)
