Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

1968. szeptember 36. 5 Csütörtök L_ wt ........ Mi ni-csoport a gyulai óvodában Az asztalokon színes műanyag pohai'ak és'tányérok, vidám gye­rekek szürcsölik a tejet, rágcsál­jak a kiflit Éppen tízóraiznak. Az óvodások, mert szeptember 16-a óta már azok, elég nehezen szokják meg a „házirendet” — mondja Mány Emilné, a gyulai óvoda kísérleti mini-csoportjá­nak egyik vezető óvónője. — Nagyon kevés ilyen jellegű kísérleti csoport működik az or­szágban. Valóban mini-csoport, mert már 2 és fél éves gyerekek is beiratkozhatnak. Most még elég nehéz bánni velük, mert nagyon az elején tartunk. Mikor reggelente az anyukák, apukák behozzák csemetéjüket az oviba, bizony még sok a sírás és akkor is, nagy a türelmetlenség, ha va­lakiért néhány perccel később jönnek. — Óvó néni, kiöntöttük a tejet — panaszkodik Béla Beáta — Nem baj, , szaladj gyorsan, szólj a dada néninek, segítsen nekünk feltörölni. — A mi feladatunk az aprósá­gok egész- napa életének folyama­tosságát biztosítani, bizonyos dolgokra rászoktatni őket, ami egy 31-es létszámú csoportnál nem kis munka. Nagyon komoly és talán leglényegesebb az egyé­ni bánásmód, a személyiségfor­málás. 1970-ben jelenik meg majd a kézikönyv, melynek ösz- szeállitásánál a mi tapasztalata­inkat és javaslatainkat is figye­lembe veszik. Első észrevételen!, hogy szükségünk van segítségre, gondozónőre, mert ezekkel a pi­cikkel több baj van. mint a na- gyobbakkal és ez természetes is. Eközben a tízórai befejeződött, s az ügyesebbek már hozzák vissza a tányérokat, poharakat Árvay Zsolti is tudja, hogy a mi­ni-csoportban - „önkiszolgálás” van. Legalábbis, ami a terítést és a leszedést illeti. Belicza Bandika közben azzal dicsekszik, hogy mindig ide fog járni az oviba — Mert itt olyan jó! Nézd! ö is a barátom ő is meg ő is... A gyerekek nagyon hamar ösz- szebarátkoztak. Egymással is és azzal a rengeteg játékkal is, ami a szép, világos terem egy egész oldalát betölti. Zsóka óvó néni középre ül! a kis székre, s 31 szempár figyeli várakozón és izgatottan az ígért! mesét, két másik óvodásról, akik­kel az utteán találkozott. Közben Évike és Zsolti ka „esipcsipcsókáznak”, Bandika pe­dig kéri: „Tessék még egyszer el­mesélni'’. Az udvaron már mindenki sok­kal felszabadultabb. Szaladgál­nak. ugrálnak, élvezik a jó időt. Sióréti Tünde az egyik kisfiú- ! val veszekszik. I — Oda nem szabad felmászni, mert leesel! Gyere le! Tündi nagyon talpraesett kis- | lány, dicsekszik vele óvó nénije. Első perctől kezdve jól érzi ma­gát, s ha kell, vigasztalja többi sírós társát. Zsóka óvó néni Feri­kével beszélget. — Mi újság otthon? — kérdezi — Hajaj! Nagypapa eladta a nyulakat és most én nem simo­! gathatom őket. — Hát miért nem mondtad, hogy ne adja el?! — Mondtam én! Még birkóz­tam is vele. De hát nem is olyan nagy baj, mert anyuka fagyit vett | rajta! Sokat! Mindenkinek... A nyulakiól szóló társalgást sajnos, be kell fejezni, mert i Szászhalmd Editke játszani hívja j kis barátját. I Közben Kiss Józsefnének, a | délutáné® óvó néninek — aki épp úgy. mint óvodásai — kez­dőnek számít, az idén végezte a szarvasi óvónőképzőt — sok dol­ga van. — Óvó néni, kösd be a cipőm, óvó néni, melegem van. óvó né­ni. elestem... j Szerdahelyi Noémi nagy szakér­telemmel mesél szülei foglalko­zásáról. — Az anyukám az irodában dol­gozik, tervrajzokat kell neki j rajzolni! Meg apunak is. — Tudod, mik azok a tervraj­zok? — Hát ilyen vonalak — s ap­] ró ujjaival a levegőbe rajzolja azokat a bizonyos vonalakat. Na- | gyón otthonosan mozog, igaz, hogy bölcsibe is járt. — Jártam ám, amikor még ki­csi voltam! Akkor még pólyában i jártam!... Az udvaron hatalmasat szól az ebédhordó autó dudája, mellyel a gyerekek megpróbálnak ver­senyt visítani. Gyors kézmosás, s már min­denki kis asztalánál ül, előttük az asztalon színes műanyag poharak és tányérok... Demény Tünde furcsa világ SOKAT ÍRNAK a [apo-K a ke_ lakosság ebbeli igényeit a sütő- nyér minőségéről, de keveset a! munkások elégítik ki, mindenki sütömunkások fáradozásáról. Ta- kész kenyeret vásárol. Meg aztán lálóar. írja erről a szocialista minden egyéb termelt cikkre vai- munkásmozgalom olyan szemé- ni lehet, de a kenyér mindjárt lyisége, mint Marosán György, a] kell. Nagy zavar származnék ab­volt sütőmunkás: „Pékség — íur- bál, ha a kenyérsütők munkája csa világ, furcsa emberekkel! Ke- valami ok miatt hirtelen abba- vesen és alig ismerik ezt a vilá- í maradna. Bizony nagy megrőko­got! Az emberek még ma sem tudják, milyen fáradságos mun­kával készül el az ő mindennapi kenyerük, süteményük... Azt sem tudják, kik is lehetnek azok, akik számukra azt elkészítik. Egyszerűen nem - is törődnek ezekkel, a szó szoros értelmében verejtékükben fürdő, kenyeret te- I remtő emberekkel, csak tudomá- ! nyödés fogna el bennünket. Ha túlzás is van benne, mégis igaz Wagner Richárd szava, amikor A nürnbergi mesterdalnokokban így énekelteti a sütőmesterek céhét: Éhezés, éhezés... Szörnyű, gyötrő szenvedés! Ha kenyeret nem dd a pék, Mi történik? Itt a vég! KÉTSÉGÉT sem szenved, hogy a termelőmunkánk egyik legfon­tosabbika a pékeké. Különösen mai előrehaladott társadalmunk­ban, amikor a házi kenyér sütése úgyszólván teljesen megszűnt, a Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat 3 39 33 A 39 3 u J? 1 3« lk 39 j J 39 if s A' ? 3? n Síi 33 4 SS 9 f 39 39 33 Sí * i2 A' 3 3« 21 !» Gy ie 'S 19 '8 3? It 'i *o d 25 31 11 3f — i U > :9 A' 3 A gyalog-munkaerő nyújtóit műszakos átszervezésén dolgoznak Végegyházán A gazdálkodásáról országos hí­rű végegyházi Szabadság Tsz-ben a szeptemberi esőzések miatt jó­formán semmit sem tudtak dol­gozni az emberek. Hetek óta kényszerpihenőt tartanak a nö­vénytermesztők. A szeptemberben munkából ki­esett napok következteben az őszi betakarítás túlnyomó része októ­berre, novemberre húzódik. A ci­rok, a cukorrépa, a kukorica és a lucerna védett helyre szállítá­sát a szövetkezet vezetői úgy sze­r retnék megoldani, hogy a kedve­ző idő beköszöntésével a gyalog­munkaerőt nyújtott műszakban foglalkoztassák. Kerekes András tsz-el nők elmondotta, hogy a végegyházi Szabadság Tsz-ben nem okoz különösebb gondot a gyalog-munkaerő nyújtott mű­szakban való foglalkoztatósa, mert a kukorica, a cirok és a j cukorrépa művelését százalékos I alapon szervezték, s így min- j denki igyekszik a megtermett ér­ték betakarításában. Balról jobbra: 1. Emeüő. 2. Magas hegyvidék a SZU, Afganisztán és Kína határán. 3. Régi váltópénz. 4. Cérna- szál németül fon. 5. Tábor németiül. 6. Ilyen rendszer is van (a redukálás es oxidáiás szavaikból). 7. Állam Ázsiá­ban. 8. Női becenév. 9. ...Jaffa, Izrael legnagyobb városa. 10 Oktat. Ll. Bőim itoersaava. 13. Madáirlaíkás. 15. Város Olaszországban. 18. Jó erkölcs (utolsó kocka kettős betű). 19. ...királynője, Goldmark operája (+’)• 21. Vissza: a dal ról ismert vüllla.moa Budapesten. 23. Má­zolások . 25. ...Lenke, színművésznőnk. 27. Vallásos tiszteletben részesített növény vagy állat (indián). 2*8. Vonu­lás. 29. Ami gyakran változik. 3«. Egyenget. 31. Frigáai király. 32. Köz­társaság Afrikában, első kocka kettős betű. 33. ...futása. 36. Vissza: kiegyen­lít (+’)• 38. A szerelem istene a latin mitológiában. 39. A EL. Jobbról balra: 2. Vissza: Adnak , - Szeretetreméltó tehát az a sül veszik okét, hogy vannak es munka. amit a ^kek végeznek. hop napról napra kenyeret sut- Ä az ö munkájukból élünk, nek az asztalra. . Becsüljük meg őket! Nemcsak „Ezeket az embereket CS£*k , az^rt, mert munkájuk igen fon- olyan iro erthette meg igazan, aki tQS „ saját nlagunk életére, ha_ ^ is koztuk dolgozott es ve- j nem azért ^ mert ez a munka uk élt: Makszim Gorkij Vajon l fölöttébb nehéz. Különösen a ré- kmek jut eszebe - reggel, delben ^ rendszerű sütőműhelyekben, es este , hop gondoljon az akol m£g nincs Kellő gépesítés, emberre, a munkásra aki a kényé- Mellüket ^tl a kemence heve, rét, _a süteményt helyezi aszta- : hátukat meg a huzatos hideg éri. lara/ , !s mindez 6—8—10 órán keresztül! Mi most rajuk, a sutőmunka- Tudjuk-e. mit jelent ez? Nehéz sokra gondolunk és az o fara- továbbá azért is, mert a pékek dozásukrol szeretnénk megemle- munkája jórészt éjszakai munka, k^zrú- i Míg mi alszunk, pihenünk, a pé­kek dolgoznak. Mint Váci Mihály jeles költőnk írja a pékműhely­ben dolgozott nagyapjáról: Míg mások arcát becézte a párna, s, ha megfordult, pihe szállt, s a toll! — liszt havazott búzafényü hajára, pilláján dérként fehérlett a por. Szocialista kormányzatunk igen sokat tett már a munkakörülmé­nyek megjavításáért, de azért to­vábbra is nehéz ez a munka. Ára, i mégis szép! Széppé teheti már az ! is, ha elgondoljuk, milyen átvál- I tozáson megy keresztül a liszt, j amíg jól kisült, ízes, tápláló ke- | nvér lesz belőle. Karel Capeknak, a kiváló cseh írónak nagyapja pékmester volt, így jól ismerte a kenyérsütés folyamatát. Erről ír­va azt mondja, hogy a kenyérsü­tésnek van néhány nagy és úgy szólván sz'ent titka. Az első titok a kovászkészítésnél szere­pel. Az előkészített anyagot áll­ni hagyjak a kisteknőben és ott a teknő fedele alatt rejtett át­alakulás megy végbe: meg kell várni, míg a lisztből és vízből élő kovász lesz. Aztán megdagaszt­ják a tésztát, kovászolófóval be­keverik a kovászt; ez olyan, mint egy vallásos tánc, vagy mi. Aztán betakarják valami ruhá­val és megkelesztik; ez a máso­dik titokzatos átalakulás: a tészta méltóságteljesen emelkedik, duz­zad, olyan szép és csodálatos ez, mint a terhesség. És a harmadik titok a sütés: az, hogy mi lesz a sápadt, puha tésztából a ke­mencében. Ha kiveszik az arany- barna cipót és az olyan pompá­san illatozik, mint egy kisgyer­mek, nahát ez valóságos csoda — azt hiszem, hogy ennél a három átalakulásnál harangozni kellene a pékségekben, mint ahogyan a templomokban harangoznak úr­felmutatáskor. J^l^TALOK! Menjetek sütő­nehéz mesterség neki. 3. Malom alkatrésze. 4. Valaki­nek a jobb keze, közismert idegen ka­iparosnak! Ha felezésed. 5. Fán ikersaava. 6. Kor- ^ de szép! önmagában véve is. szerű felderítő berendező«. 7. ...ten­ger. ». Egy, csehül. 9. Daganat. 10. Táv- gépíró-stzolgálait. 11. Haltfajta. 12. Zola regénye. 14. Arany... (nép. rég.). 16. Ausztria szövetségi tartománya. 17. Lendület. 20. Autonóm terület a Kínai Népköztársaságiban (—’). 22. Tiltakozás. 24. Vissza: egy névelőnk és kikötővá­ros Algériában. 26. Üdülés, első kocka kettős betű. 28. Francia folyó. 2®. Visz- sza: megmerevedik. 90. Vágányok. 31. Művel rég. 32. Szaglóérzék, első kocka kettős betű. 33. Ont. 34. ...Kató, (1864 —1936) aiz illegális KMP egyik kiemel­kedő harcosa. 35. Eledel. 37. Adalék. 40. Nem, franciául. Ha a rejtvényt megfejtettük, a szá­S azzá teszi a feltétlen hasznos­ság és szükségesség öntudata, s azzá teheti az emberek elismeré­se. Vágyjon rá a szívetek! Ahogy a szocialista költő, Seifert írja gyermekkoráról: Ö, mennyit leskelődtem én az ablaknál a mélybe te, hogy gyúr-dagaszt a péklegény, hogy száll a liszt, mint hópihe. A kemencéből estetájt áradt a zsongttó meleg, s a szivem egyre-egyre fájt, azért, hogy én is pék legyek. Mi pedig érezzük át munkájuk fontosságát s ne fukarkodjunk az elismeréssel. Egész magatartá­mokkal ellátott kockákba írjuk be a sunk tükrözze ezt. Nem is lehet megfelelő betűt. Beküldendő az (gy megkapott jelmondat. őszi rejtvénypályázat 1968. szeptember 26. 10 ez másként, ha arra gondolunk, hogy ha kezet fogunk egy sütő­munkással, olyan valakivel kerü­lünk megtisztelő közelségbe, aki­nek munkája lényegesen hozzá­járul mindennapi “létfenntartá­sunkhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents