Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-25 / 225. szám
1968. szeptember 25. 4 Szerű» I. SATUNOVSZKIJ: Sgfjjg KUDARCA 1. Alias Prieditisz — Nem, előbb hallani akarom, miért tűntél el ilyen hosszú időre és miért nem írtál egy sort sem? — Nem örülsz a bátyádnak? Ha zavarlak, akár el is mehetek... — Szamárság! — A csinos, molett asszonyka elkapta a jövevény kezét, mintha attól félne, hogy eltűnik a szeme elől. — Kerülj beljebb. A férfi nem lépett be rögtön. Előbb még egyszer tüzetesen végigmérte testvérét, s megkérdezte : — Nem mentél még férjhez. Milda? — Eddig sosem érdekelt... Egyébként nem. A férfi óvatosan lépte át a küszöböt, A szobában egyetlen asztali lámpa világított. Az ablak alatt faágy állt, a szoba közepén asztal, három székkel. Milda leült a már megbontott ágyra: — Hol voltál ennyi ideig? Miért nem adtál hírt megádról? — Olyan sürgős ez? Osak most szálltam le a vonatról, mindössze fél órája vagyok Rigában. Ráadásul kopog a szemem az éhségtől — mondta ingerülten a férfi. Milda kiment a konyhába. Néhány perc múlva egy tányér burgonyapürét és egy szelet hideg sertéssültet tett az asztalra. — Ez minden, ami itthon van. A férfi mohón falta az ételt. Rövidesen morzsányi sem maradt a tányérban. Milda megismételte a kérdést: — Mi történt, veled azután, hogy a németekkel együtt eltűntél? — Mi történt?. — mormolta elgondolkodva. — Sokáig nem kaptam munkát. Barakkokban, meg az ég alatt háltam. — És miért nem jöttél visz- sza rögtön? — Féltem, hogy börtönbe csuknak. Végül beláttam, jobb. ha hazatérek. Átmentem Kelet- Berllnbe és jelentkeztem a szovjet; konzulnál. — Megbocsátottak, Edvin? — Ahogy látod. De most nem Edvin vagyok, s a vezetéknevem is más. Petrisz Janovics Prieditisznek hívnak. Nem mertem elárulni a berlini konzulnak a valódi nevemet. Féltem, hogy akkor eszükbe jut a negyvennégyes év, s amit csináltam..., különben minden rendben van. Valamicskét már dolgoztam Leningrádban — hajón vittek oda minket Rostockból. Kissé felruházkodtam, s összegyűjtöttem az útravalót Rigáig. Mildának furcsának tűnt mindez: — Nem lenne jobb bevallani, hogy hamis nevet használsz? Ha rájönnek, abból bajod lehet. — Ugyan! Semmiség! —• Ez semmiség? — Mit okvetetlenkedsz? — Prieditisz mérges lett. — En ezt jobban tudom. Nem vagyok önmagam ellensége! Milda mélyet sóhajtott. — Mielőbb munkába kell áll- nod. Én nem tudlak eltartani, abból a hatszáz rubelból, amit keresek. — Nyugodj meg, dolgozni fogok. Csak egy kicsit körülnézek előbb, s ha nincs kifogásod ellene, itt laknék nálad. Hogyan kell bejelentkezni mostanában? Személyesen kell a rendőrségre menni? Hosszú időre elveszik a személyi Igazolványt? —■ Mit izgulsz? — mondta Milda. — Most mondtad, hogy a papírjaid rendben vannak, és már dolgoztál is Leningrádban. — Ja, igen — hagyta rá Prieditisz, s hogy zavarát leplezze, másra terelte a beszélgetést: — Jó még a hegedűm, Milda? — Persze. A legnehezebb években sem váltam meg tőle. Tudod, hogy szegény megboldogult apánk ajándéka... Prieditisz benyúlt a szekrény, be és elővette a hegedűt. Óvatosan lefújta róla a port, s megpendítette a húrokat. Prieditisz elmosolyodott. Ez a mosoly eszébe juttatta Mildának azt a húsz évvel ezelőtti kedves, szégyenlős kisfiút, aki a fivére volt. Szépen hegedült, gyönyörűen rajzolt. S mi lett belőle? Hol rontotta el az életét? Prieditisz megsimogatta a hegedűt, vieszatette a helyére, s mintha nővére gondolataiban olvasna, így szólt: Milda, nem fogom többé a földet túrni, nem alszom többé barakkban. Művész leszek, képeket fogok festeni. Milda megágyazott a bátyjának a földön. Eloltotta a lámpát és lefeküdt, de nem tudott elaludni. Bátyja egyenetlen lélegzé sét hallgatta, aki ruhástól fe- küld le aludni. Forgolódott meg- megrezzent, majd hirtelen felugrott és az ablakhoz ment, — Mi van veled, Edvin? A férfi ingerülten felelt: — Semmi! Ügy tűnt, mintha megállt volna valaki az utcán, az ablakunk alatt... És nagyon kérlek, ezentúl ne hívj Edvin- nek. Hiszen tudod, mi a nevem... (Folytatjuk) ÉRDEMES ELOLVASNI : Az öregedésről Az öregedés maga nem betegség — ez a geriátria tudományának korszerű jelszava. A szociális, egészségügyi helyzet javulásával egyre nö az átlagosan elérhető életkor, egyre több ember számára kell lehetővé tenni a békés, boldog öregkort — mint az emberi életciklus természetes részét. Ez nem könnyű feladat. Az öregedő szervezetben lejátszódó változások, az öregedő egyén és környezete közötti viszony módosulása mind-mind problémákat okoz. E változások okozta nehézségeket igyekszenek könnyíteni különböző társadalmi erők, tudományos eredmények alkalmazása, de ezek mellett igen fontos szerepe van magának az öregedő egyénnek, felismeri-e, hogy az öregedés többé-kevésbé állandó folyamat, melyhez alkalmazkodnia kell saját és közössége érdekében is. Reméljük, segítséget nyújt ehhez dr. Nagy Mária műve, mely az öregkor külső tükröződéséből indul ki, vázolja a gerontológiai és geriátriai kutatások fejlődésének történetét, majd biológiai-orvosi szempontból elemzi az egyes szervek, szervrendszerek öregedéssel kapcsolatos változásait. Állandóan hangsúlyozza, hogy általában az öregedés következményeinek vélt tünetek többsége valamely betegség eredménye — ennek megfelelően elkerülhető — olvashatjuk a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyvben. A tavalyinál nyolc-tíz százalékkal több közszükségleti cikk a baráti országokból A belkereskedelem árukészletének mintegy 10 százaléka külföldi eredetű. A tőkés országokból ez év első felében mintegy 15 millió dollár értéüű árut szerzett be a külkereskedelem a hazai üzletek számára, a második félévi behozatal ugyanilyen arányú, ennél azonban jóval több a baráti országokból származó import. A közszükségleti cikkek cseréjének lebonyolításában nagy részt vállal a KONSUMEX. A vállalat 1960-ban 1,4 milliárd, 1967-ben pedig már 5,2 milliárd forint értékű árut hozott be és adott át a belkereskedelemnek. A vállalat bonyolítja le a belkereskedelmi választékcsere- forgalmat is. A Szovjetunióval ez évben már mintegy 54 millió rubel értékű árut cserélünk; ez mintegy 12 százalékkal haladja meg a múlt évit. A baráti országokból összesen 8—10 százalékkal több áru érkezik az idén, mint amennyit tavaly vásároltunk. Cusziáv az élen Mi újság a békéscsabai filmtárban? Jól startol a gyulai építő válla Ikozás Ez év tavaszán alakult meg az Orosháza környéki termelőszövetkezetek közös építővállalkozása. Ezzel együtt most már öt működik mind jobb eredménynyel megyénkben. A szarvasi járásban is szorgalmazták egy hasonló vállalkozás létrehozását, de a szövetkezetek vezetői azzal érvelnek, hogy olyan erős építőbrigádokkal rendelkeznek, amelyekkel nemcsak a közös gazdaságokban, hanem a szövetkezeti gazdák körében jelentkező építési igényt is ki tudják elégíteni. A megye termelőszövetkezeteinek építőipari közös vállalkozásai gyorsan fejlődtek. Bizonyítja ezt, hogy amíg 1966-ban három vállalkozás 41,8 millió, addig tavaly négy vállalkozás már 70,8 millió forint értékű termelési értéket produkált. Ebben az évben 89,5, a jövő évben előreláthatólag 87,2, 1970-ben pedig 92,4 millió forint tesz megyénk termelő- szövetkezeteinek építkezési szükséglete, s ennek jó részét a társulások kívánják kivitelezni. Jól startol a gyulai termelőszövetkezetek tavaly alakult vállalkozása, amely egymillió 471 ezer forint közös vagyonnal rendelkezik a 4 éve működő mezőkovácsházi vállalkozás tavalyi 1 millió 29 ezer forint közös vagyonával szemben. FIGYELEM Rönk- és egyéb faanyag-lürészelést VÁLLALUNK 1 méter vastagságig. GÖNGYÖLEGELLÁTÓ VÁLLALAT, Békéscsaba, Gyár u. 4 sz. Telefon: 12—990. 18685 HA A FILMTARBAN őrzött filmet egymáshoz ragasztanák, úgy a celluloid-szalag hossza meghaladná a 400 kilométert. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a tekintélyes hosszúságot mindössze pár száz méteres rövidfilmek teszik ki, akkor fogalmat alkothatunk azokról a feladatokról, amelyeket a Békéscsabai Film- és Szemléltető Eszközök Tára a megyei különböző intézményeinek filmellátásá- j ban betölt, illetve betölthet. A filmtár gazdája a megyei művelődési ház. A múlt évi forgat- ; mazási kimutatás szerint a leg-1 gyakoribb kölcsönzők a művelő- j dési otthonok voltak, 3030 köl- j csönzésből 900 filmmel. A része- se dési arányokat tekintve, utánuk következnek az iskolák (16,5), a honvédség (10,8) és a KISZ-szer- j vezetek (9.1 százalékkal). A kölcsönzött filmek téma szerinti j megoszlásában a mezőgazdasági j és politikai filmek a dominálók. De amint azt Nagy Lajosné, a filmtár vezetője elmondotta, az előző évekhez viszonyítva a mezőgazdasági filmek forgalma né- j miképpen visszaesett. Az úgynevezett slágerkönyv azonban arról tanúskodik, hogy néha bizony : szinte egymás kezéből kapkodja a ' filmet a mintegy 130 állandó ügyfél. A mezőgazdasági témájúak közül ilyen a Csonthéjasok kártevői vagy a Bogyós gyümölcsök, a sportfilmek közül pedig a Tíz aranyérem és a Négyszázadik forduló. Sokan kölcsönzik Az éjszakára hajnal című, az ellenállási mozgalomról készített kópiát és a Magyar tájak sorozat egy-egy reprezentatív darabját. Nem szabad megfeledkeznünk a közkedvelt Gusztáv-sorozatról sem. A mintegy 18 darabból álló Gusztóv- gyűjtemény filmjei a leggyakrabban kerülnek fel a kölcsönzési listára. A BEVÉTELI terv a múlt évben kereken 50 ezer forint volt. Ez az összeg a kölcsönzési díjakból tevődött össze, döntően a filmkölcsönzésből. Egy napra, a 300 méter hosszúság alatti filmekért 10 forintot, 300-tól 500 méterig 20, J afölött 40 forintot kell fizetni. ] Természetesen vetíteni csak ott lehet, ahol vetítőgép Is van. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy ebben az esztendőben jó néhány új felszerelési tárggyal, így új vetítőgépekkel is gazdagodott a filmtár. Jelenleg öt darab 16 milliméteres és két darab nyolcmilliméteres vetítőgép, 2—2 epidiaszkóp, diavetítő, magnetofon és lemezjátszó várja a kölcsönzőket. Az új szezontól (azt tudni kell, hogy a film- tári szezon októbertől májusig tart) négy teljes opera lemezei is a kölcsönzési listára kerültek. — Mit tesz a filmtár annak érdekében, hogy az itt található filmeket és eszközöket minél többen és minél gyakrabban kölcsönözzék ki? — kérdeztük Nagy Lajosáétól. — Az érdekelt szervek mindegyike megkapta a filmtári leltárt, ebből ki-ki választhat és rendelhet. Időnkhöz mérten személyes látogatások alkalmával is igyekszünk felhívni a figyelmet filmjeinkre. Készítettünk és készítünk olyan műsorjavaslatot, amelyben az eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó műveket ajánlunk. A TIT-tel, a művelődési otthonokkal, a nőtanáccsal és a KISZ-szervezetekkel együtt közösen fáradozunk azon, hogy a filmtár kihasználása minél nagyobb legyen. ALKALMI^számítások szerint, a filmtárból egy filmet egy szezonban átlagban kétszer-hérom- szor kölcsönöznek ki. Ez a szám növelhető lenne a vetítőgéppel rendelkező intézmények aktivitásának fokozásával. Nehezíti a kölcsönzést, hogy a TIT a tv-közve- títések miatt csak hétfőn, esetleg pénteken tart vetítéssel összekapcsolt előadásokat, s ilyenkor nem minden igénylőt tudunk ellátni szemléltető anyaggal. Bizonyára a kölcsönzési forgalom növekedését eredményezi majd az a tény, hogy ősztől a filmtár veszi át az általános iskolák oktatófilmmel való ellátását. Így a közeljövőben mintegy 800 új rövidfilmmel gyarapszik a filmtár állománya. HOGY MIÉRT van SZjjkség újra és újra felhívni a figyelmet a szemléltető eszközök, így a filmek szerepére? Köztudott az, hogy a szemléltetéssel illusztrált előadások hatékonysága csaknem kétszerese a nem szemléltetettek. A Békés megyei művelődési otthonokban 1967-ben 3437 ismeretterjesztő előadást tartottak, s ezeken 803-nál használták a vetítőgépet és mutattak be valamilyen, a témához kapcsolódó filmet. Ez az arány más megyék adataihoz viszonyítva is jónak mondható, de egészen szerény becslések szerint a filmes előadások arányát a mostani 23 százalékról 50-re lehetne javítani. Brackó István Emberibb módon A békéscsabai BARNEVÁL az őszi idényre előszerződést köt. Jelentkezni lehet személyesen a gyáregység munkaügyi osztályán. Vidékiek írásban is jelentkezhetnek. Munkába állás október 1-től. 18341 Egészségügyi laboratóriumi célra friss marhavérre volt szükség. A vérátvevők gépkocsin robogtak a gyulai vágóhídra. Akadt köztük egy kezdő gyakornok lányka is, aki munkaköre vállalásakor tisztában volt azzal, hogy a sokféle vizsgálati anyag próbára teszi az ideget, a gyomrot, olykor még az egészséget is. Azt természetesnek találta, hogy a laboratóriumi táptalajhoz nékülözhetetlen vér miatt állatot kell ölni. A vágóhídiak becsületes igyekezettel végezték szokásos napi munkájukat. Nem ők tehetnek arról, ami a gyakornokocskát elborzasztot- ta. Taglóval dolgoznak. Az állat lerogyott, rémülten talpra szökött, újabb csattanás a homlokán, összesik, vonaglik, míg- len a kés végez vele — és már szállítható is a friss, meleg vér... Elnézést a naturalista leírásért, ez azonban éppen az Ilyen módszer elleni tiltakozás miatt történt. Meglepő, amikor az állatvédő egyesületek világszövetsége rég elérte, hogy az országok többsége törvénybe iktatta vagy törvényerejű rendelkezésbe foglalta, miszerint vágóhidak és állatkísérleti intézetek munkájuk közben az állatkínzást minden lehető módon és eszközzel zárják ki (fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés, kábítás és így tovább), s a vágóhidak ugyancsak rég rendelkeznek a kábítópisztoly és az elektromos kábítás eszközeivel, akadhat hazánkban vágóhíd, ahol még mindig a primitív, fáradságos és kegyetlen taglózás járja. Kölön- ben az élettanból tudhatjuk, hogy olyan magasabb rendű állatok, mint az emlősök is, felfogják a halálos veszedelmet és halálfélelmük szinte azonos az emberével.-Új-
