Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Világ proletárja)r, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1968. SZEPTEMBER 22„ VASÄRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM JMIßjL A felszabadulás hajnalán • • • Sokról van szó! • • * _______Kútfúrók_______ Húszé ves a tsz-mozgalom Több tsz hozott árut a csabai piacra — Olcsóbb a csirke, a zöldbab és a paprika - Sok gomba érkezett Békéscsabán szombaton külö­nösen szép számmal jelentek meg a termelőszövetkezetek áruikkal. S nem mellékes, hogy lényegesen olcsóbban adták, mint az egyéni termelők. Külön ki kell emelni a békéscsabai Szabadság Terme­lőszövetkezetet, mely nagy meny- nyiségű friss zöldbabbal jelent­kezett és kilóját az egyéni ter­melők 3 forintjával szemben I forintért adta. Zöldbabból egyéb­ként 2389 kilogrammot hoztak a A gyümölcspiacon érezhető volt, [ szesen 9 mázsa érkezett, ára 4 hogy megkezdődött az őszi szü- forinttól 8 forintig alakult. Al- ret. Lényegesen több szőlőt hoz- mából 1815, körtéből pedig 1020 tak, mint két héttel ezelőtt, ősz- i kilogrammot hoztak a termelők Nem volt a héten ifjúsági bűncselekmény miatt nyomozás-elrendelés — Sok volt a lopás — A lakosság segíti az ismeretlen tettesek felderítéséi Heti tájékoztató a bűncselekményekről Hány meg hány kételkedő párbeszéd hangzott el húsz év­vel ezelőtt az első, aztán a többi termelőszövetkezet szer­vezése, alakulása közben. Nyug­talanul dobogtak a szívek, sza­kadásig feszültek az idegek, pneumatikus malom gyorsaságá­val őrölte egymást a tengernyi gond és gondolat. megannyi okos, megcáfolhatatlan érv, a maradiság meg az ellenséges elemek szülte mellébeszélés. —- „Kisemmizik, mindenétől meg­fosztják a magyar parasztokat” — üvöltötték hallható könny­csordulással az imperialista bé­renc nyugati rádiót— „Piros cserepes tanya minden magyar paraszt vágya, élete célja” — duruzsolták az azelőtt is és ak­kor is aszfalton, vasalt ruhában járó „paraszt-barátok”. Annyi részvétet, mint abban az időben, nem nyilvánított a történelem folyamán a magyar parasztság­nak az úri világ. Pedig volt kínja, nyomora, pusztulása a két világháború idején és nem ke­vesebb a két világháború között. Akkor kezdték „sajnálni”, mikor a nincstelenje földet kapott, amikor a munkások hatalma el­űzte a kis- és törpebirtokosok közeléből a mindenkit felfalni igyekvő nagybirtokosokat, a bír- hatatlan adót, az árverezést, a rettegések özönét szülő, farkas­törvényen alapuló egész úri rendszert , Hova vezetett volna a hívat­lan sajnálkozók által tanácsolt út? Az újabb farkastörvényhez. Mert nemcsak 1948-ban, hanem később is hatott a farkastör­vény. Néhányan több jogtalan haszonra tették szert uzsoraka­mattal, bér-igával, szántással- vetéssed, mint azelőtt az öt-hat bérest foglalkoztatók. Az új földhöz juttaitottak közül többen kétszeres cselédekké váltak: a saját parcelláik mellett dolgoz­niuk kellett a „jóakarók” birto­kain. Az új kígyóéi Medves György is jobban tengődött csa­ládjával együtt, mint azelőtt. Jellemző, hogy szövetkezetbe lé­pése után mindössze 2000 forint készpénz volt az évi jövedelme, mégis megváltásnak minősítette azt. Nehéz volt a kezdet. Se iga, se valamire való szerszám, se kitartás egyik újtól a másikig. Az új úton újra kellett tanulni a járást a parasztságnak, mint azoknak, akiknek műtötték vagy gipszelték a lábát. Amint tud­juk, azóta nemcsak járni tanul­tak meg ezen az úton, hanem száguldani is. A „rosszabb nem lehet” remény gyengén pisláko­ló mécsesét csillogó eredmények, egyre növekvő termésátlagok, súnd nagyobb jövedelem és jólét váltotta fel. A ló értéke mór nem sokkal nagyobb az egykori cséphadarónál. A kör- möstraktor sem kell már, csak a gumis és lánctalpas. A tanya sem kell, se piros cseréppel, se anélkül. Mind többen, új, két három szobás lakást építenek sorra-rendre, víz- és villanyve­zetékkel, s ellátják mosógéppel, televízióval. Sokak udvarában fontosabb épületté vált az autó­garázs, mint egy ól az aprójó­szágnak. Mindezek láttán csak irigy­kedhetnének az egykori sajnál­kozók, ha nem burkolta volna be szívüket, igazságérzetüket az ellenséges érzület páncélja. Ha valóban a magyar parasztot saj­nálták volna és nem azt, hogy hazánk kiszakadt egykori va­dászterületükből.- Mert népünk általános nyomora ellenére is gazdag vadászterület volt ez az ország a telhetetlen kizsákmá­nyolok számára. Most meg plá­ne szeretnék megkaparintani. Pedig még sok építenivalónk, sok fejleszteni, gyarapítani va­lónk van. Az elmúlt két évtized alatt leginkább előtérbe helye­zett ipar fejlesztésében is sok még a lehetőség, a kívánalom. Hát még a mezőgazdaságban? Az eltelt húsz év eredményei — bármennyire túlhaladták is kezdeti, későbbi elképzelésein két és reményeinket — még csak alapját képezik a további adottságok gyorsabb kiaknázá­sának. Tény azonban, hogy ez­után évente gyorsabban fejlő­dik megyénk mezőgazdasága is, mint a korábbi időkben öt év alatt. Nemcsak azért, mert ren­delkezünk már a szükséges fel­szerelések jó részével. Nagyobb hajtóerőt jelent számunkra az, hogy szövetkezeti parasztságunk nem olyan félszeg, kevés remé­nyű, tétován lépkedő már, mint 15—20 évvel ezelőtt. Most már ismeretekkel, tapasztalatokkal, útja helyességében ezerszer meggyőződött, egységes tetterőt képez. Az érdem a húsz év előtt és alatt utat mutató és segítő kom­munistáké, az első és a többi szövetkezet alapító tagjaié, ve­zetőié. Fejezzük ki elismerésün­ket Harangozó Lajos tsz-elnök- helyettes szavaival, amelyekkel a húsz éve alakult újkígyósi Dó­zsa Tsz alapító tagjait köszön­tötte jubileumuk alkalmával: Mi, fiatal szövetkezeti tagok so­ha sem feledjük el fáradságos, úttörő munkájukat. Hálásak va­gyunk azokért a nagy erőfeszí­tésekért, amiket a magyar me­zőgazdaság, a magyar falu és a magyar paraszti élet megújho­dásáért tettek. Kukk Imre termelők, hasonlóképpen olcsóbb áruval jelentkezett a csanádapá- cai Köztársaság Tsz. amely 103 kiló zöldborsót hozott és az egyébként 8—10 forintos ár he­lyett 6 forintért adta kilóját. Ugyancsak Csanádapá'cáról az Űj Barázda Tsz karfiolt hozott, ki­lóját 1,50-ért — ezzel szemben az egyéniek 3 forintért adták —, va­lamint tölteni való zöldpaprikát 2,50 . forintért kilóját. A békés­csabai piacon egyébként összesen 2300 kilogramm karfiol és 9557 kilogramm zöldpaprika volt A csanádapácaiakat is túlszárnyalta a gerendási Petőfi Tsz, mely a A legutóbbi piacon már érez­hető volt az időjárás hatása a sárgarépa- és zöldségárakon. Ugyanis az esőzés következtében bővebb lett a termés, így olcsób­ban került a piacra mindkét zöldségféle. Sárgarépából 674 ki­logramm érkezett és most már adják kilóra is, 4—5 forintért. A petrezselyemből 671 kilogrammot hoztak igen kiváló minőségben, kilója 7,50—8 forint. Hasonlókép­pen jó volt a gombafelhozatal is, kilóját 20—25 forintért adták. Fe­jeskáposztából 15 mázsa érkezett, bár elég drága, 2—3 forint kiló­ja. A tsz-ek ezt is olcsóbban ad­ták. Még mindig van saláta is a Tájékoztatást kértünk a megyei j rint értékű ruhaneműt, ékszert, rendőrfőkapitányság bűnüldözési j karórát loptak, öltözői lopás tör- osztályának vezetőjétől, a héten tént a Békéscsabai Ruhagyárban, megindított rendőrségi eljárások- i a Békési Kosárfonó Vállalatnál ról és nyomozásokról. és az Orosházi Állami Gazdaság Az osztályvezető elmondotta, pusztaszőlősi üzemegységében. A hogy két érdekesség is volt a hé- lopások formái meglehetősen kü- ten a bűncselekmények statisz- lönbözőek, sőt szerepel köztük egy tikájában. Az egyik, hogy egyet- \ zsebtolvajlás is. len ifjúsági bűncselekményben Ezután elmondotta az osztály- sem indult eljárás; a másik vezető, hogy a társadalmi tulaj­ami szintén ritka eset : csu- | dón elleni bűncselekmények kö- pán egy hét alatt négy esetben zgtt viszont nagyobb értékben kellett erőszakos nemi közösülés szerepel a méhkeréki termelőszö­és fajtalankodás miatt nyomozást vetkezetben a gulyás hanyagsága, elrendelni. aminek következtében 12 szarvas­paprika kilóját 1 forintért adta. hivatalos személy elleni sértés, egy csalás, két tartásdíjfizetés él ~ Hogyan oszlottak meg a hét marha felfúvódott és 20 00 forint fekete foltjai ? kár keletkezett. A Méretes Sza­Volt 16 felderített lopás, két bók és Szűcsök Ktsz-ében Békés­csabán az egyik- adminisztrátor mulasztása, négy erőszakos nemi közösülés és fajtalanság, két tes­ti sértés, egy-egy társadalomtulaj­don sérelmére elkövetett hanyag kezelés, sikkasztás, rongálás. Egy esetben jogtalan gépjárműhasz­nálatot is jelentettek a rendőr­ségnek. — Részleteiben milyen jelle­gűek voltak ezek a bűncselekmé­nyek? — A tizenhat lopás közül öt esetben a társadalmi tulajdon el­len követték azt el. Súlyosságot nem lehet mondani, hiszen a leg­nagyobb mindössze 190 forint értékű. Ennyi árut vittek el a Gyulai Várfürdő tejpavilonjából, betörés útján. A személyi tulaj­4 000 forintot sikkasztott el. A tartásdíjfizetés elmulasztását két apa „követte el” gyermekeik­kel szemben. A tájékoztatás szerint a bűn- cselekmények elkövetőinek több­sége ismert. A héten 14 esetben volt ismeretlen a tettes, de azóta ezekben is több elkövetőt derí­tett fel a rendőrség. Sokat jelent a lakosság segítése, s javulhat a támogatás még jobban, ha az em­berek gondosabban őrzik tulaj­donaikat, a vállalatok többet tö­rődnek az öltözők biztonságával, és akkor is csökken a kár, ha a gondatlanságot a lelkiismeretes­ség s a felelősség váltja fel. Egy másik figyelmeztető: a bűncse­ciacon ára 80 fillér éc 1 forint don ellen nagyobbak a lopás ősz- , lekmények többségét csavargók, plaCOn, ara oU Illier es 1 iorint -i. ,*4.miink-nlr<=ríilrílr ha-i-Hálr uóo'ro f<=>_ .. „ , .. . .szegei. Békésen, ismeretlen tettes fejenként Bar a szezomdo lejárt, 300() forintot lopott el az egyik uborkából es paradicsomból is bo- j iahó ruhaszekrényéből. Szeghal- séges mennyiség volt található, s : mon hamis kulccsal egy magán- az ára megegyezik a korábbival.1 lakásba jutottak be és 2400 fo­munkakerüiők hajtják végre, te­hát a lakosság az ők leleplezésé­vel ilyen irányban is hozzájárul­hat a bűnüldözéshez. . Varga Tibor iUWWWWUWMWHWmUWHUWHUWWlHWWWHHWWWWWIWlWUl» Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja átépítése során az ostornyeles lámpákat az út szélesí­tése miatt kiemelték. Képünkön az ostornyelek elszállítását mutatjuk be. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents