Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
IMS. szeptember 21. 3 Szombat Részlet a romániai Brazi-i kőolajfinomítóról. A képernyőn: Újdonságok és érdekességek a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és ÉJelme- zésügyi Minisztérum javaslatára a kormány jelentős anyagi támogatást nyújt azoknak a gazdaságoknak, amelyek a sertéshústermelés növelésére új telepek, épületek készítésével vállalkoznak. Ebben a munkában jelentős szerepet tölt be az AGROTERV, melynek mémökkollektívája megtervezte és figyelemmel kísérte a Bicskén megépített új típusú sertéshizlaló készítését. A Magyar Televízió Üjdonságok és érdekességék a mezőgazdaságban című műsorában ma, szombaton, szeptember 21-én 17.15 órakor műsort sugároz Bicskéről. Bemutatja az AGROTERV irányításával épített korszerű sertéshizlalót. Hazataláltak A mezőgazdaság szocialista átszervezése után úgy tűnt — a gépesítés felé haladó gazdálkodás fölöslegessé teszi a szekeret, lovat. Beadhatja tehát iparát a bognár, a kovács. E tipikus falusi iparosok nélkül eddig elképzelhetetlen volt a földművelés. Szekér, eke és igavonó jószág nélkül nem lehetett megművelni a földet, vetni és betakarítani a termést. Szekereket pedig az iparosok csináltak, lovat csak a kovács tudott paikolni. Az átszervezéskor — az iparosok egy része belépett a szövetkezetbe, mások kívül- maradtak. Akik beléptek, megpróbáltak beilleszkedni az új helyzetbe. Sok helyütt — ahol előrelátó vezetők voltak — átvették a szerszámaikat, műhelyt adtak nekik, vagy á sajátjukban dolgozhattak — anyagot, gépet szereztek munkájukhoz. Javították a közös szekereket, ellátták patkóval a lecsökkent lóállományt, fölös idejükben pedig segítettek a tsz-nek. az építkezésben. A gyengébb tsz-ek alig bírtak eltartani egy-egy bognárt, kovácsot. Jártak a szekerekkel, míg szét nem hullottak, kettöből-háromból tákol- tak egyet. Ilyen helyeken az iparosok más munka után néztek. Közülük egyik-másik bejutott a tsz vezetőségébe, iskolára ment, vagy rájuk bízták a gépjavító-műhely vezetését. Szivattyúkat kezeltek, vagy beálltak a gépállomásra. Később a tsz-ek javulása, gyarapodása, a higgadtabb gazdálkodási politika következtében megváltozott a helyzetük. Egyes helyeken megszűnt velük szemben a megkülönböztető magatartás. Az átszervezéskor künnmaradtak egy idő múlva beadták az iparukat, és elhelyezkedtek a gyárakban, városi üzemekben. Szorgalmuk, szerszámérzékük — átsegítette őket a szokatlan nagyüzemi nehézségeken. Beilleszkedtek. Az évek során vérbeli munkásokká váltak. Megtetszett nekik a fejlett munka- szervezés, az óriási méretek, a tömeggyártási lehetőség. A szociális ellátottság még csak tetézte elégedettségüket. Közben a tsz-ekben maradottak munkafeltételei is javultak. Gépeket, tiszta világos műhelyt kaptak. Anyagellátásuk megjavult. Több helyen pedig már az utánpótlásról is gondoskodhatnak. Szavukra, véleményükre odafigyel a tsz vezetősége. Igénylik pontos, megbízható munkájukat, szaktudásukat. Kiszabadultak elszigeteltségükből. Nem egyedül küszködnek, megszabadultak a létbizonytalanságtól és attól a megkülönböztetéstől, mely régen a kizsákmányoló osztály tagjai szájából így hangzott: „ez csak iparos”. A cselédek, magánparasztok pedig a fejükhöz vágták: „könnyű nekik, ők az iparosok”. Megszűntek két ellentétes osztály között ingadozni, őrlődni — az egykori szegényosztályba „lesüllyedni” és nagy ritkán bekerülni a falusi kizsákmányolok közé. Befogadta őket a termelőszövetkezeti parasztság és a munkásosztály. Anyagi, társadalmi helyzetük, közérzetük alapján úgy látszik — hazataláltak. Törvényt alkotott megyénk parlamentje „Terítéken" Szeptember 18-án ülést tartott a megyei tanács Békéscsabáin, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácskozáson megjelentek Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, valamint megyénk országgyűlési képviselői. A megyei tanácsülés egész napos munkájia során a lakosságot közvetlen érintő napirendi pontokat tárgyalt. Korábban már beszámoltunk az ülés sorrendjéről, most néhány -kiragadott mozzanattal kívánjuk érzékeltetni: hogyan formálta a tanács a jelenünket, jövőnket. Erről a tanácskozásról különösen elmondhatjuk, hogy a tanácstagok jól képviselték választóik érdekeit. Ez megmutatkozott abban is, hogy a tanácstagok érvelése alapján csaknem valamennyi határozati javaslat módosít ásna szorult. Az elmondott javaslatok, vélemények igazolták, azt, hogy a tanácstagok többsége I Tiem az egyéni, hanem a választók véleményeit képviseli. Ez azonban nemcsak a megyénél van ! így. Ezt igazolta a békési járási i tanács tevékenységéről szóló, elfogadott jelentés is. A járási tanács működésének bemutatásánál első helyet kapott a tanácsdemökrácia fejlesztése. Ennek eredménye lemérhető a tanácstagok aktivitásán. A békési járási tanácsban olyan tanácstag nincs, aki a ciklus időszaka alatt egyszer sem szólalt volna fel. örömmel tapasztalható, hogy a korábbi „vitamentes” napirendi pontokhoz 'különösen az alsóbb tanácsszervek munkájáról szóló beszámolókhoz sok érdemi hozzászólás történt. Így vált lehetségessé, hogy a járási tanács határozatainak több mint 10 százaléka a tanácstagok javaslatai alapján született. 1 Az állandó bizottságok munkája kiegészítette ezt és eredményesen segítette a járási tanácsot a két tanácsülés közötti időszakban. Ezzel biztosította a folyamatosságot, a lakosság bevonásának gyakorlatát. A járási tanács irányító, ellenőrző tevékenysége azonban csak az utóbbi években bontakozott ki. A megyei tanács több kezdeményező lépése alapján intézkedési tervet készített az ellenőrző munka megjavítására. Határozatai általában alkalmasak az irányítás megvalósítására. A gazdaság és egyéb ágazati tevékenység értékelésénél a tanács újszerű önálló rendszert biztosított. Több évre előre számot vetett a pénzügyi lehetőségekkel és a célkitűzéseket távla- i tokiban határozta meg. Örvendetes ’tény, hogy a békési járás | községei ebben az évben a járási | tanács javaslata alapján több mint másfél millió forintot csoportosított át gazdasá- ( gosabb felhasználásra. összefoglalásul megállapítot- j ták, hogy a békési járási tanács | irányító, ellenőrző szerepe az elmúlt ciklusban jól érvényesült, | jelentős fejlődést ért el, amely szervesen kapcsolódik a megyei és az országos célkitűzésekhez. Ezért a megyei tanácsülés jegyző- könyvi dicséretben részesítette a _________________■ * B udapesti Mezőgazdasági Gépgyár azonnali belépésre keres: ESZTERGÁLYOS, MARÓS, LAKATOS szakmunkásokat. Magas kereseti lehetőség, j esztergályosok és maró- j sok esetében emelt órabérrel, heti 44 órás munkaidő, 2 hetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet munkanapokon 15 óráig a békési j gyár üzemgazdasági osztályán. I 64513 | a békési járási tanács munkája békési járási tanács vezetőit és dolgozóit. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az 1963-as és eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok gazdaságpolitikai feladatai jelentősen nőtték. Annak eredményes végrehajtásához, az irányelvek következetes alkalmazásához új módszerekre, széles körű tájékozottságra, megfelelő alapra támaszkodó döntésekre van szükség. E tanácskozás rangját talán legjobban az emelte, hogy ebben az évben először alkotott törvényt megyénk parlamentje. És nem is akárhogyan. Mennyivel más volt ez, mint a múltban a képviselőtestületnek nevezett önkormányzati szerv. Ott nem önkormányzók, hanem bólogató Jánosok voltak. Valóságban nem a képviselőtestület döntött, hanem a jegyző. A megyénél a törVényhatósági bizottság ugyanolyan volt nagyban, mint a képviselőtestület kicsiben. Ez jutott eszembe, ahogy a parázs, de jó indulaté vitát hallgattam. Es amikor a tanácsrendelet végére tették a pontot, nem lehetett kétség affelől, hogy ez testületi munka e, vagy sem. Ezt el kellett mondani, mert korábban a mi tanácsaink munkájában is nagyon sok volt a „vitamentes” téma. A döntés nem mindig úgy sikerült, ahogy éppen a legjobb lett volna. Sok volt a felső utasítás, ami szűnőben van. Ezt felváltotta a mély felelősségtudat, amely valóban a demokratizmusban csúcsosodik ki. Ezt igazolja az a csaknem egyórás vita, amely a közműves vízellátásra vonatkozó tanácsrendelet alkotásakor elhangzott. Végül is Csepregi Pál, dr. Hegedűs Pál, Körösfalvi Pál megyei tanácstagok módosító javaslatait figyelembe véve a megyei tanács három ellenszavazattal törvénnyé emelte a vízellátásról szóló rendeletet. Ez volt a megyei tanácsnak ez évben alkotott első helyi rendeleté. A szavazás után így került jegyzőkönyvbe: „Békés megye Tanácsának 1/1968. számú rendeleté a közműves vízellátásról.” Erre a rendelkezésre nagyon is szükség volt. Meghatározta a közműves vízellátás feladatait, a tulajdonjogot, a víz használatát, szolgáltatását, a vízmű ellenőrzési jogát, a vízdíjat, stb. (Egyébként a rendélet ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Ez a tanácsrendelet hatálya a megyei vízmű által üzemeltetettvízművekre terjed ki. E tanácsrendelet alkalmazásának legfelső szakigazgatási szerve a megyei tanács végrehajtó bizottságának építési, közlekedési és vízügyi osztálya. A helyi szakigazgatási szerv pedig az illetékes tanács végrehajtó bizottságának vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási osztálya. Tehát, ezek a gazdái a vízellátásnak. Tájékoztatásul egy-két dolgot ragadunk ki a rendeletből, mely a víz szolgáltatásáról és felhasználásáról többek között ezeket mondja: a vízszolgáltatásra Irányuló jogviszony a vízmű és az ingatlan tulajdonosa között általában a használatba vételi hozzájárulás megadásával keletkezik. A vízmű tartozik a tulajdonában álló bérén fty.ések folyamatos és műszakilag megfelelő üzemeltetésével, a fogyasztók részére a vizet e tanácsrendelet szabálya szerint szolgáltatni. Az ingatlan tulajdonosa tartozik a vizet a rendeltetésének megfelelően, takarékosan használni, berendezésének működését folyamatosan ellenőrizni, azokat karbantartani, továbbá a vízszolgáltatásért járó díjakat határidőben megfizetni. A vízmű által szolgáltatott vizet a takarékosság szem előtt tartásával csakis arra a célra szabad felhasználni, amelyre a víz bekötése történt. Megállapítja továbá a felhasználható vízmennyiség átlagát, így többek között a lakóépületek udvari vizvételi csapon keresztül egy főre, napi 50 liter, a belső vívezetékkel ellátott lakóépületnél, napi 70 liter, kert vagy beépítetlen telek locsolása címén május 1< szeptember 30 között naponta, négyzetméterenként 2 liter vizet vehetnek igénybe. Külön szabályozza a rendelkezés a közületefc vízhasználatát is. Ez a tanácsrendelet 1968. október elsején lép hatályba. Egyidejűleg a 2/1963-as számú rendelettel módosított 1/1962. számú tanácsrendelet hatályát veszti. E tanácsrendelet kihirdetéséről a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Rocskár János a?* ♦ ♦ ♦♦♦♦♦»♦♦♦♦< r Uj fcmácsháza Ecsegfaiván Ecsegfalva a felszabadulás után alakult önálló községgé. A tanácsházát akkor egy falu szélén levő volt uradalmi épületben helyezték el, s azóta Is ott intéződött az állam-1 hatalmi munka. Amikor Ecsegfalva ' a szeghalmi járáshoz került, a já- J rás vezetőinek elsőrendű feladata volt, hogy ezen a lehetetlen helyzeten segítsenek és hozzák be a tanácsházát a falu központjába. A 390 ezer forintért létrehozott új tanácsházát ünnepélyesen adtak át.
