Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
IMS. szeptember 20. 3 Péntek Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat Klaukó Mátyás, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartja szeptember 21-én, szombaton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségében, Békéscsabán, Felsőkörös sor, Irodaház. a kedvezőtlen időjárás miatt rohamosan fogy a cukorgyárak nyersanyagkészlete A szolnokiak után a sarkadiak is segítenek a mezőhegy esteken — A termelőgazdaságok megértésére és támogatásúra is apellálnak Lapunk tegnapi, csütörtöki számában híradás jelent meg arról, hogy az esős időjárás ellenére naponta túlteljesítik a termelési tervet megyénk cukorgyárai. Csakhogy — s ezt személyes tapasztalataink és a gyárak vezetőitől kapott legfrissebb tájékoztaHajnal a gátak között A TZtZxZÄTl országút még A zotyogos | ^ Néma rajta Dévavábiciklisor vonul nya irányából. Tizenhármán ül nek a nyeregben s mire KöröS' ladányba érnek, a vezető „kifúrja” magát a szürkületből. Szeghalom határában, a kernyei főcsatorna partján érik őket az első napsugarak. Gányi Sándor brigádvezető csapata egymás mellé rakja a kerékpárokat, komótosan előszedi a tarisznyákból a szalonnát, kenyeret, tüzet rak s falatozni kezd. Mire hat óra, megfogják a csákány, lapát nyelét is. — Naponta 23 kilométert kerékpározunk oda-vissza lakóhelyünktől a munkahelyünkig — mondja az ötvenkilenc éves brigádvezető. — De a hajnal már itt ér bennünket a gátak, a csatornák között... A Gyányi birgád hidat épít a csatornán. Félkilométernyire innét nemrég készítették el a hatházi hidat, hogy a szövetkezet, állami gazdaság kocsiai a rövi- debb úton tudjanak haladni. A csatorna- és gátrendszer megépítése bizony okozott efféle gondot is, no de sokkal nagyobb az öröm, amit hozott. A széles határ már nem szenved annyit a belvíztől, a növények nem kó- kadnak annyit aszály idején, mint korábban, amikor még nem készültek el az öntözésre alkalmas csatornák. Azóta hatalmas kertészetek alakultak ki ezen a tájon, s még az ilyen száraz esztendőben is, mint az idei volt, bőven ontja magját a rizs megsárgult kalászaiból. Amott a nándor-éri csatornából áraszlehet majd errefelé is egyenesen menni. — Egyenesen mindig lehet — érti el a szót az idős kubikos. — Csak, akinek nem tiszta a lelkiismerete, az megy görbén! Ügy látszik azonban, az öreg csak tréfálkozik. — Maga itt a legidősebb, ugye, Gányi bátyám — kérdem, mií után bemutatkozom. Társa közbeszól: j — Uhüm. Ez meg a legfiatalabb — mutat Fehér István a mellette álló Molnár Imrére. — Csak 38 éves. — De azért már tizenkét éve forgatom a földet magukkal. És mondhatom, ilyen keveset még tások is megerősítik — napról napra növekednek a nyersanyagellátási gondok az üzemekben. Ha tovább tart az esőzés, akkor még a félműszakos termelés veszélye is előtérbe kerülhet, bár ezt mindenképpen szeretnék elkerülni. Voltaképpen mi is a legfrissebb helyzet a „répafronton”? Erről a következőt tudtuk meg szerdán délután Mezőhegyesen Haraszti Gyulától, a gyár igazgatójától és dr. Vitay János termeltetési osztályvezetőtől. Szeptember 6-tól 18-ig 3200 vagon répát dolgoztak fel, amiből 320 vagon cukrot készítettek, összesen 35 ezer vagon répára számítanak ebben a gyártási idényben. A gyakori esők azonban igen-igen hátráltatják a répa szedését és a megfelelő készlet összegyűjtését. Szeptember 18-án 720 vagon nyersanyaguk volt. Ebből 300 vagonnyit a gyártelepen, a többit az átvevőhelyeken tárolták. Nagy gondot okoz azonban mostanában, hogy tízmilliméteres eső után a répakombájnokkal két napig nem lehet rámenni a földekre. Márpedig a 16 gép egy nap alatt mintegy 100 vagon répát szedhetne fel. Így hát sokat segít a naponta Szolnokról érkező 35—50 vagon nyersanyag. Sarkadon valamivel kedvezőbb nemigen kerestem, mint ennél a Ijídnál. A nyolc forint sem jön i a készlet, amint arról csütörtöki órabérként. kön délelőtt Madarász András — Dohog a fiatalság, pedig , termeltetési osztályvezetőtől érte- legénytoll sincs az orra alatt! — sültünk. Itt szeptember 2-én Gyányiék rátámaszkodnak a ia- kezdték el az idényt és szeptemA rizs. tottak el vetés után jó néhány holdat a körösladányiak s a lecsapolt földeken már javában halad az aratás vagy annak előkészítése. Férfiak, asszonyok állpát meg a csákány nyelére s úgy magyarázzák: — Nem arról van . szó... lehetne több is. De tudja e bármelyik kölyök, mi volt a sorsunk azelőtt?! Régen ott háltunk a gödörparton és talicskát tolva magunk előtt, baktattunk munkáért. Pedig akkor is töltéseket építettünk. A dédei vasútnál, Záhonynál meg a többi vasútnál. Bagóért. Most lenne Szeghalmon kvártélyunk, de ameddig a jó idő eltart, inkább hazamegyünk a kerékpáron... Vörös Pál a Töviskesig húzódó csatornák felé tekint, aztán I a nándor-éri földekre, ahol már I javában szorgoskodnak az emberek. Mintha kitalálta volna { előbbi gondolatomat, mondja: — Felépítjük a hidat, tíz méter széles lesz, minden munká- i ját mink 'csináljuk. És ezt a hidat, meg errefelé a gátakat nem rombolja le senki, mint amott Távol-Keleten... — Mért mondják ezt nekem!? bér 19-ig már 3950 vagon répát dolgoztak fel, amiből 434 vagon cukor lett. ök is 35 ezer vagon répatermés feldolgozására számítanak. A sarkadi gyár csütörtökön reggel ezer vagon nyersanyaggal rendelkezett. Eddig több alkalommal küldtek répát dunántúli gyárakba, ahol mostanában kezdődik majd az idény. Most azonban gyorsan a mezőhegyesiek Érdemes elolvasni: nak a gatak kozott, gumicsiz- , _ f B f)fiatal- Molnár Im_ maikat meg beronditja a fel nem | re én, milyen a szikkadt iszapos humusz s mint j háborúj volt benne részem, kamesszebb a paprikaszedok, szók- , tona voltam negyvenötben! Tu- nyaikat, begombolatlan ingujju- j dom> müyen fájdalmas az De kát meg-meglibbenti a meleg őszi szél. Bohókásan hajladoznak erre-arra, kuncognak, nevetgélnek, évődnek egymással az asszonyok és férfiak, s a békés arató-szüretelő munka... mégis egy nagyon-nagyon távoli, sötét képet villant elénk. Onnan, ahol most bombatűzben állnak a rizsföldek, a gátak, s ahol a fáradt szemű asszonyok utolsó erejüket is megfeszítve vágják a rizst, hogy legyen elég ennivaló, ne éhezzenek a gyerekek otthon s a katonák, partizánok kint a frontokon— Csak egy pillanatig j egyszer majd fölvirrad az ottani csatornák fölött is a hajnal! Nem is tudom ezt, ő mondta- e? De ahogy ott állt Molnár a többiekkel, szemüket végigpásztázva a friss hajnali széltől ébredő határon — minden más gro- teszkül hangzott volna a szájából... Varga Dezső OyiínaöícsSevek házi készítése Sokan tudják, milyen jólesik hosszú séta után vagy akár otthon, nagy melegben egy-egy pohár pezsgő, gyümölcslé vagy gyümölcsbor, de hányán vannak, akik nem ismerik a gyümölcsfogyasztásnak ezt módját! Mindezeknek a készítésére, a gyümölcsök házi feldolgozására tanít meg az ismert szerző, dr. Szabó Béla immár második kiadásban megjelent könyve. Egyszerű, közérthető nyelven vezet bennünket végig a gyümölcs sajtolási módjain, a különféle tartósítási eljárásokon az erjesztés tudnivalóin. Végül jól használható, kcny- nyen elkészíthető recepteket közöl, melyek alapján — kitűnő italok készíthetők házilag. Ajánljuk a Mezőgazdasági Kiadó e könyvét mindazoknak, akik akár a háziikertj ükben termett, akár máshonnan beszerzett gyümölcseiket nem hagyják kárba veszni vagy a gyü- mölcsleveknek, gyümölcsboroknak kedvelői, és szívesen foglalkoznak a gyümölcs feldolgozásával, a gyümölcsitalok készítésével. tart e látomás, Gányi hangja felveri a csöndet. — Na, munkára, emberek! — maga is megfogja a lapát nyelét. — Derűs jó reggelt! — köszön- , tök rájuk. — Aztán mikor lesz készen a híd ? — Amikorra befejezzük — néz ! alulról rám a brigádvezető s magában nyilván azon tűnődik, ki fia-borja lehetek. — Már csak azért kérdem — mondom tovább —, hogy meddig tart, míg levágják ezt a kanyart, mikor Termelőszwefgcezefek! Váfgafafol*! Egyéni építők! A MEZÖKOVÁCSHÁZI ÜJ ALKOTMÁNY MGTSZ korlátlan mennyiségben értékesít m r ~ 10 kis méretű téglát Ár: I. osztály: 800,— Ft/1000 db _ II. osztály: 700,— Ft/1000 db Nagyobb tétel esetén árengedményt adunk. Gumijavító részlegünk szabad kapacitással rendelkezik. Gumiköpenyek vulkanizálását és javítását vállaljuk. (Futózást nem végzünk). Üj Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Mezőkovácsháza, Árpád u. 117. 728 segítségére siettek. Szeptember 19-én és 20-án ugyanis 100—100 vagon répát indítanak útnak a testvérgyárba. A gyárak azonban nemcsak egymástól várnak segítséget, hanem elsősorban a termelőktől. Mégpedig azt, hogy a termelő- szövetkezetek mihamarabb adják át a felszedett répát az átvevőhelyeken. Ezenkívül pedig — úgy véljük ez is méltányolható éppen a mind aggasztóbbá váló és gyorsan fogyó nyersanyagkészlet miatt —, hogy mihelyt lehet, azonnal szedjék a répát, ha kell, akkor kézzel, nehogy a gyárakban kénytelenek legyenek végül is félműszakos termelésre áttérni. Többszörös érdek ennek az elkerülése. Népgazdasági, vállalati és nem kevésbé a termelőgazdaságok érdeke is, hiszen hovatovább már nemcsak a betakarítás, hanem a vetés is mindjobban sürget. (p. p.) TITszabadegyetem igazgatóknak és vezetőknek Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Művelődési és Propaganda Osztálya, a TIT és köz- gazdasági szakosztálya nyolc előadásból álló szabadegyetemet hirdet a vállalatok igazgatói, vezetői részére. A vállalati gazdálkodás korszerű módszerei című sorozat az új gazdasági rendszer által felvetett problémák megoldásában szeretne segíteni. Az előadásokat a békéscsabai TIT Értelmiségi Klubban tartják, minden esetben neves szakemberek közreműködésével. Az el. ső foglalkozás október 7-én 14.30-kor kezdődik. A gazdasági továbbképző szabadegyetemre október 3-ig lehet jelentkezni. Küzdelmesnek ígérkező ősz A z utóbbi években jelentősen megnövekedett az őszi betakarításhoz és vetéshez szükséges erő- és munkagépek száma. Még ezek birtokában sem bízták el magukat megyénk gazdaságai. Többségük legalábbis idejekorán részletes ütemtervet dolgozott ki a kézi, a gépi és a vonóerők számára. Nem hagyták figyelmen kívül a rohamosan rövidülő napokat sem. Mondani sem kell, hogy az időjárás alaposan felborította a korábban készült őszi munka- és ütemterveket. A gyakori eső gátolja több érett növény, köztük a kender, a napraforgó, a hagyma, a cirok, a lucerna és a vöröshere- mag betakarítását, késlelteti a középérésű kukoricák törésének idejét. Az őszi keverék, az árpa és a takarmánybúza vetését is lassítja a nem kívánt sok csapadék. —» Mi lesz a betakarítással, a vetéssel? — hangzik mindenfelé, mind türelmetlenebbül a kérdés a szövetkezeti vezetők és gazdák körében. Bármennyi is áll rendelkezésre a betakarító-gépekből és szállítójárművekből, sok-sok emberi kéz is kellene. Már sincs elegendő. Nem jut a jól fejlett másodvetésű zöldbab és zöldborsó betakarításához sem. Az ígérkező külső segítőket is otthon marasztalja a kedvezőtlen idő. — Megkezdődik a sártaposás, egy-egy pótkocsi két-három erőgéppel való, költséges vontatásának korszaka — mondogatják mindenfelé keserűen. Nem tehetünk róla. Ilyen szélsőséges a mi megyénk időjárása. Alig másfél, két hónappal ezelőtt még azon keseregtünk, hogy a nagy szárazság miatt nem vagy alig terem a kapásnövények és a szálas takarmányok zöme, s alig lesz betakarítani való. Szerencsére azóta jó, közepesnek ígérkezővé vált csaknem minden növény termése. A lucernások is ötszöri, bőséges kaszálást ígérnek a július eleji 3 gyenge helyett. Nem is volna semmi baj a betakarítással, ha nem zuhogna, csaknem állandóan az eső. S ki tudja, hogy napokig vagy hetekig esik-e még? Mindenesetre számolni kell vele, annak latolgatása közben, hogyan lehet mégis és lehetőleg idejében, a legkisebb veszteség nélkül minden hasznos, mondhatnánk, nagyon szükséges növényt betakarítani. Azt mondani is felesleges, hogy új, az eddigi és a várható kedvezőtlen időjáráshoz alkalmazkodó betakarítási és vetéstervre lesz szükség. Ehhez mérten kutassák a szállítójárművek számának növelését, kölcsönzéssel vagy vásárlással. Ha mód adódik rávásárolják meg most a jövőre tervezett szárítógépeket, hogy a korábbi tervtől eltérően több kukoricát tudjanak adapteres kombájnnal betakarítani, s szárítással, veszteségmentesen tárolni. Lehetséges, hogy a vetésre eddig kijelölt táblák sorrendje is felborul, s a kívántnál több kalászost lesznek kénytelenek kalászos után vetni. Erre a csaknem bizonyos eshetőségre számolva, vegyék meg gazdaságaink a szükséges talajfertőtlenítőszereket és adagolják ki a vetésre alkalmas táblákra. A gépek és felszerelések biztosítása csak egy részét képezi a felkészülésnek. Az őszi betakarítás és vetés sikere túlnyomórészt az embereken múlik. Azon, hogy a gazdaságok vezetői mennyire tudják erőfeszítésre, küzdelemre, a mind rövidebb napok nyújtására ösztönözni őket. A következő másfél hónap ugyanis sok küzdelmet igényel. Amikor lehet, hajnaltól késő esti tartó szorgoskodást a földeken és a gépeken, még a vasárnapokon is. Volt már erre példa a megyénkben. Voltak már hasonló esős őszök, amikor a mostaninál alacsonyabb termésátlagok betakarítását veszélyeztette a kedvezőtlen időjárás, amikor szerényebb közös és egyéni igényekkel, tervekkel tekintettek szövetkezeti gazdaságaink a következő gazdasági év elé. Nem azt mondjuk, hogy az ez évi termés gond nélküli takarmányozást, abrakolást ígér az állatállomány átteleltetéséhez, az azonban kétségtelen, hogy jobb a termés, mint az utóbbi 3 belvizes esztendőben. Most csak elvétve várnak holdanként 10—15 mázsa morzsolt kukoricát, mint megyeszerte a túl vizes esztendőkben. Azt sem hagyták kint, az időjárás és a madarak martalékául, ha másként nem, emberfeletti erőfeszítéssel, vállon hordták ki a földről a termést, olyan helyekre, ahonnan el lehetett szállítani, a biztonságos rak tárakba. B ár ne legyen szükség ekkora erőfeszítésre az idén. Mindenesetre számítani lehet erre. Éppen ezért jellemezze minden állami gazdaság dolgozóját és minden szövetkezet tagságát az időjárással szembeni dacolás, a veszteség nélküli betakarítás szén. vedélyes akarása, bármilyen nehéz körülmények adódnak is elá K. *.
