Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

1968. szeptember 15. 7 Vasárnap beleértve az óvónőképzőt is — nek alakulását, akkor nem hiába legyenek portalanított gyalogjá- 800-an tanulnak- máj d. koptattam a tollat. Aki látta már rók. Befejezik az egész város bel­Toman János ugyan mit is met- az Erzsébet-ligetet és a mellette területén a villamosítást, mert szene most linóba? Elnézem az levő sportpályát, valamelyest él néhány kisebb utcában még nincs. 1936-ban készült egyik művét, tudja képzelni, mit jelent az a a nagyobb külterületi részeken amely kubikost ábrázol, amint terv, amely a kettőt egybekötve, pedig tovább fejlesztik a villa- egy szál pallón nekifeszülve tolja sportrendezvényekre készíti elő. mosítást és nyilvános telefon- felfelé a megrakott talicskát. Ha csupán annyit jegyzek meg, állomásokat is létesítenek. Gya- Most is nekifeszülnek a kar- és hogy ezen á sporttelepen két kézi- logjárót hozzávetőlegesen 80 ki- lábizmok, hogy feljebb és feljebb labda-pálya lesz. Vagy: nagy lehe- lométernyit szükséges építeni; törjünk, de mindig látjuk élőt- .tőség van Szarvason a vízi sport- vízvezeték eddig harminc^ kiló­tünk kirajzolódni azt, ami az em- ra Ezért a Köröst az Erzsébet- méter hosszan van kiépítve, bér szolgálatába áll majd. To- ligettél összekötve vízisporttele- ehhez még szükséges vagy 35 40 man kubikosa csak azt látja és pet létesítenek, ahol télen termé- kilométert, mellyel az eddigi víz­érzi, hogy neki egyik talicska szetesen korcsolyapálya is lesz. vezetékkel ellátott 700 lakás szá­A felforgatott főutcát látva to- mát meg lehet sokszorozni... És éh« S ^ria rS^ő felabrt ™bb kíváncsiskodtam. Kiderült, képzeletemben megjelenik Husza­hogy a szennyvíz-gerincvezeték rik Miska bácsi, aki a 30-as evek megépült, a következő időben a végén, a negyvenes évek elején Hogyan is jutott volna eszébe olyasmi, mint azoknak, akik a S,Sr«“Ä belterület mellékutcáinak a be- rótta lakost érint; ebben a körzetben a tehénszarv^cürtöt, mindaddig, nek, vagy más művészi produk- folyamatosan emeletes lakóhaza- amig valamelyik kapuban ki nem triókat. De most már ezzel sem kát emelnek. Ehhez tartozik, hogy Jott valaki kantákkal hogy tele­elégszenek meg tovább építik, le- 700 régi lakás lebontásával es engedje a lajt csápjából. Azután kötése lesz soron. Ez 7—8 ezer nap mint nap azt utcákat, és fújta gyen helyük a szakköröknek, le­Emlékezés is volt, amikor a na­pokban Szarvason jártam és be­szélgettem dr. Rusznák Jánossal, a párt városi bizottságának első titkárával Mégpedig azért, mert ugyanebben az épületben voltam a harmincas évek derekán, csak akkor a szolgabíróság birtokában volt, s a főszolgabíró előtt álltam, úgy emlékszem, harmadmagam- mal, az bizonyos, hogy Borbély Sándor szaktánsam velem volt. Bérkövetelése volt a munkások­nak, s arra figyelmeztetett ben­nünket a főszolgabíró, hogy nem szeretne többet hallani a sztrájk­ról, és ezt gondoljuk meg, mert kü­lönben szól a csendőröknek. És igencsak rámripakodotlt, mert nem főszolgabírónak, hanem csak szol­gabírónak szólítottam. De hát, el-, követtem ezt a sértést, hiszen nem ismertem ki magam 18—20 éves koromban ezekben a tár­sadalmi szabályokban. Rusznák barátommal beszél­getve előkerült a Szarvas történe­te című könyv, mely megemlé­kezik a nagyon tehetséges Toman János grafikusról, akit Ausztriá­ban a háború alatt a Gestapo emberei tarkón lőttek. És soha nem tudhatja meg, hogy Szarva­son is az „urak” a Senkik, a pro­letárok lettek, akiknek a háború előtti keserves életét nagy kifeje­ző erővel ábrázolta. Soha nem tudhatja meg, amit évtizedek táv­latából én még inkább tudok: minden akkori apró és nagy tett forrása mai életünknek; bármilyen iszonyú volt is a küzdelem, meg­érte. Emlékezve a jó öreg Faragó Mór orvosra, aki hányszor, de hányszor baktatott kilométereket éjszakénként, hogy enyhítse a be­tegek szenvedését. Hogyan is gondolhatott volna arra, hogy Szarvason, most öt éven belül járási rendelőintézet lesz, s ezzel a csabai szakrendelés túlterheltségén is enyhí­tenek. Ma egy gyermekorvos van a városban és azt akarják, hogy két-három körzeti gyermekorvos legyen; 25—30 ágyas utógondozó­intézet is lesz, ahová azok kerül­nek majd, akiknek a kórházi ápo_ lás után még nagyobb orvosi fel­ügyeletre van szükségük. Különben a kórházi ellátottság megfelelő, mert 30—60 kilométeres körzet­ben több helyen helyezhetik el a betegeket; Békéscsabán, Oroshá­zán, Gyulán, Szentesen és Mező­túron. Az egészségügyi ellátottság ja­vítását egyebek közt az is sar­kallja, hogy a közoktatási intéz­ményekben, mint a szlovák tan­nyelvű általános iskolában, a gimnáziumban, az óvónőképzőben A képen látható akácfatörzsön ez a felirat olvasható: Ezen akácfát 1790 körül Tessedik Sá­muel ültette. az egész megyéből vannak tanu­lók, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban pedig az egész or­szágból, s ez a város 20 000 lako­sának a számát is növeli. Bizo­nyítja ennek szükségességét az is, hogy a rendszeresen ismétlődő orvosi vizsgálatokat (szűréseket) a tanácsteremben bonyolítják le. A városban hat körzeti orvos van, de a külterületeken is javítani kí­vánják az orvosi ellátást. Az Orosházi úti iskolánál az idény- napközin kívül rendszeres orvosi rendelést vezetnek be, ilyen kül­területi rendelést ezenkívül négy­öt helyen tudnak még megvalósí­tani. Az ipari üzemeket arra ösztönzik, úgy bővítsék a szo­ciális létesítményeiket, hogy le­gyen orvosi rendelő is. Ilyen lesz a vasipari és a ruhása ti ktsz-ben. A krónikásnak ma csak airra kell vigyáznia, nehogy kihagyjon olyan dolgot, ami esetleg neki nem tűnik „érdekesnek”, de a „benszülötteknek”. igenis az. Ne­vezetesen, ha csak azt hallja az ember, hogy 73 általános iskolai tanterem van Szarvason, akkor ezt ügy veheti: elég jól „állnak”. De ha azt is megtudja, hogy eb­ből 31 szükségtanterem, akkor már megérti, miért kell egy 16 tan­termes új iskola. Ezzel „kiiktat­ják” legalább az olyan tanterme­ket, melyeknek előtere sincs, s a tanulók ázott kabátjai bent gő­zölögnek, mert csak ott akaszt­hatják fel, s ha az ilyen teremből kimozdulnak télen, rögvest a hi­deg levegő csapja meg őket. A szlovák tannyelvű iskola első ré­sze kész van, négy tanteremmel, de szükséges még ehhez is fel­építeni a járulékos helyiséget és még négy tantermet. De hát ez sem minden. Most 340 ipari tanuló van, és a jövő­ben sem csökken a számuk, hiszen van hat kisipari szövetkezet, ott van a talajjavító, a mezőgazdasági szövetkezetek és a járás többi községe —, tehát önálló iparita- nuló-intézetre van szükség, s azt is megtalálták már, hogy egy volt malom helyén építik fél. A középiskolai hálózat az igé­nyeket kielégíti; ugyanakkor az óvónőképző gyakorlati oktatását tökéletesíteni akarják tíz csopor­tos mintaóvodával, amit 4—5 év alatt megvalósítanak. A felsőfokú mezőgazdasági technikum első évfolyamának pedig, amelyet új épületekkel bővítettek, az idén már 180 hallgatója lesz, ennek megfelelően — ha mindhárom évfolyam létszáma teljes lesz — két év múlva 540-en tanulnak az intézetben. Ezzel felsőfokon — emeletesek építésével háromezer zsebre tette a filléreket, majd fel­gyen benne klub és az ifjaknak lakást nyernek. Ez a folyamat a ült a lajt elején levő ülésre, meg­szórakozóhely, ahol táncolhatnak Kossuth téri hatvan lakás épí- noszogtatta a lovat aztan to­is. És közben a külterületekre is tésével megkezdődött. Ezt követi vább fújta a kürtöt. Ki is gon­gondolnak, mint az Ezüstszőlőre, ahol bontott épületanyagból klu­bot építenek, hiszen 800 ember lakik a környéken. És nincs megállás! -Miután fel­épül az új székház, s felszabadul a mostani tanácsháza, ebben kap helyet a járási-városi könyvtár, a múzeum. Nemzeti értékeink, kultúrkincseink kapnak majd itt helyet, hogy nagyon sokan meg­ismerhessék azt a gazdag, haladó hagyományt, mely ilyen, vagy olyan formán Szarvason fogant, és ott őrizték, ápolták. Ha csupán Tessedik nevét említem vagy a munkásmozgalomból Klucsjár Mihályét, aki a Tanácsköztársaság idején városparancsnok volt, ak­kor is már érzékelhető, hogy a különböző korok haladó hagyo­mányai, s e korok progresszív erőinek hagyatékai méltó köz- megbecsülést kapnak. Azt hiszem, ez is nagyon beleillik abba az ünnepség-sorozatba, melyet 1972- ben tartanak, amikor Szarvas újjátelepítőségek 250. évforduló­jára emlékeznek. E helyen em- a Tessedik tér, a Bethlen Gábor dolta volna akkor, hogy ma arról lítem meg, hogy a Száraz-malom- utcasarok, a Szabadság út és a beszélnek majd: a mostani víz- ban, amely nevezetes műemléke Petőfi utcasarok beépítése, majd mennyiség alig elégíti ki az igé- a városnak, néprajzi múzeumot fokozatosan a Lenin és a Jókai nyékét már, ezért újabb kutakat szeretnének berendezni, ehhez lltca> a Körös és a vasúttal kő- szükséges fúrni és esetleg víz- azonban a malomhoz tartozó épü. rülhatárolt városközpont beépí- torony is kell. Meg hogy a bel- letre van szükség, ezért azt meg tése Ezenkívül a külső kerületek- területen levő üzemek, intézmé- ene veniu. ... , ben telkek biztosításával kertes nyék, épülő emeletes lakóházak, Ezek után szinte természetes csajatjj házak építésére is lehe- mezőgazdasági üzemek energia- az a törekvés, hogy olyan több tőséc, , helyiségből álló értelmiségi klubot ° alakítanak, ahol tudományos elő- t A főutca, tehát a 44-es főköz- adásokat, bemutatókat tartaná- lekedési átkelő útszakasz építését A Száraz-malom, ahol a néprajzi múzcmot' szeretnék berendezni. igényeinek kielégítéséhez a föld­gázt is hasznosítani fogják. A kereskedelem, a vendéglá­nak mely betöltené a kulturális 1969-ben teljesen befejezik, kilenc tás központját a mai tanácsháza ’ J X 4- XI 1 ______ rr.-il ' _X ' j ____1 „ i ntézmények, nagyüzemeik tapasz­méter széles lesz az út. Külön talatátadási lehetőségeit is, ha a város úthálózatának terve csak az öntözési és Rizstermesz­és az Árpád-vendéglő között, a Kossuth tér és a Kossuth utca tési Kutató Intézet, a haltenyész­elkészült, mely szerint portála- két oldalán alakítják ki. Itt tele­_____________> ___________nított utakat építenek évente 2— pitik le véglegesen a piacot is; t ési intézet, a talajjavító, az álla- 3 útszakaszon. A közlekedést ja- ABC-áruházat 650 négyzetméte- mi gazdaság kutatóira, szakem- vítják majd azzal is, hogy hat- ren létesítenek. A külterületi bereire gondolunk. A szélesebb állásos busz-pályaudvart létesí- boltokat ugyan már felújították, körű ismeretátadásra gondolnak tenek és több irányú autóbusz- de még 3—4 helyen újat építenek, azzal is, hogy két évenként nyári körjáratot indítanak. A vasúti át- hogy minél közelebb a iakóhe- - ■ «■ lyekhez biztosítsák a napi fo­JÉ** f gyasztási cikkek beszerzését. Mi­Ili ' után az új székház elkészül, az Árpád emeleti helyiségei felsza­badulnak és szállodai szobáknak adják át; és ezenkívül, még új szállodájuk is lesz, mint új szol­gáltató-házuk is, ahol olyan szol­gáltatásokat vezetnek be, melyek eddig nem voltak Szarvason, mint a vegytisztítás vagy a boy- szolgálat. A Iákosok eddig is sokat tettek városukért, s amennyire ismerem lokálpatriotizmusukat, ez bizto­sítéka annak, hogy terveik, el­képzeléseik valóra váljanak és a városi rang kiteljesedjen a maga valóságában. Volna még feljegyezni való az ipari üzemekről, de azokról eset­leg máskor. Csupán annyit még: amikor kifelé tartottam az épü- . ,___. . . ^ ............. létből, munkásőrök voltak a be­“ 22*9** «««*, — mindig A felsőfokú mezőgazdasági technikum Körös felől. új kollégiumának látképe a öntözési kultúráról. építenek. Mint ahogyan Rqsznák János Meg kell említeni amikor Szar- .. ... barátommal a beszélgetés során vasról beszélünk, erről a mező- k Megszokott kép, de Jo erre nem tartottunk be semmiféle kro- városkáról, nemcsak azt szüksé- gondolni, mert azon a bejáraton nológikus rendet, a feljegyzett ges tudni, hogy 20 000 lakosa van, dandárok jártak ki-be valami- krónikában sem teszem azt. Mi- hanem azt is, hogy a főbb út- kor. És tizenkét évvel ezelőtt új- nek is? Ha az egymás mellé ra- vonalak kivételével téglajárdái ra meg akarták szállni ezt a pör­költ „morzsák” kicsit is láttatják, vannak, s azt akarják elérni, hogy tát is... érzékelteik Szarvas új történeté- legalább az utcák egyik oldalán Cserei Pál a felszabadulás utáni alkotásain-

Next

/
Thumbnails
Contents