Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

Vitág proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP * Ára 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Tanuljunk Az utóbbi években sok külön­böző nézet csapott össze a kuko­ricatermesztés módjáról. A faj­ták megválasztásáról, a tőállo­mány kialakításáról, a műtrágya adagolásáról még most is eleven vita folyik az ország és a megye szakemberei között. Csak helye­selni lehet ezt a lankadatlanul folyó vitát, mert nemcsak a ku­koricatermesztés mind nagyobb sikerét mozdítja elő, hanem az első, de korántsem teljes ered­ményeken kissé megnyugvó ne­mesiteket is többre, jobbra sar­kallták az eddigi pró és kont­rák. Ha kissé későn is, lehetséges, hogy éppen a külföldről beho­zott fajták hatására, de feléb­redtek a magyar nemesítők, s az ez év tavaszán megtartott orszá­gos kukoricatermesztési tanács­kozáson már joggal alapoztak a termelés felelős irányítói a ma­gyar hibridfajtákra A Körösök Vidéke Termelő- szövetkezetek Szövetsége is arra az álláspontra helyezkedett még a kukoricavetés előtt, hogy in­kább az olcsóbb hazai fajtákat termeljék a közös gazdaságok, mint a drága, kevésbé ismert külföldieket. Az ez évi szélsősé­ges időjárás ezt az álláspontot igazolja A nagy költséggel be­szerezhető külföldi hibridek, különösen a ZP—SK I. fajtát alaposain megvámolta a goly- vásüszög. Joggal vetődik fel a kérdés, hogyan tovább, milyen fajtákat termeljenek ezután gazdaságaink. Véleményünk szerint megnyugtató feleletet kaptak erre azok, akik a napok­ban részt vettek a békéscsabai Lenin Tsz-bep megtartott fajta- bemutatón és tapasztalatcserén. Ott ugyanis hangsúlyozottan ki­fejezésre jutott, hogy nem a golyvásüszögtől kell tartani, ha­nem attól, hogy a drágán besze­rezhető külföldi fajták a jövő­ben sem váltják be a mi szélső­séges időjárási viszonyaink kö­zött a hozzájuk fűzött reménye­ket. Nem arról van szó, hogy ez­után sehol se termeljenek kül­földi kukoricafajtákat. Szükség van ezekre, de csak olyan mér­tékben, amennyit a betakarítási csúcs széjjelhúzása igényel. A gépesítés télhódítása is azt kí­vánja, hogy gazdaságonként egy-másfél hónap alatt érjenek be a kukoricák, s lehetőleg zöld száron, azért, hogy be lehessen sálózni répafejjel, répaszelettel és más, abban az időben betaka­rításra kerülő melléktermékek­kel. A több mindennel dúsítható szársiló minősége ugyanis ve­tekszik a fővetésű silókukoricá­val. Ezért meggondolandó, hogy nem érdemesebb-e inkább abra­kot termelni gazdaságonként az eddig ennek szentelt 100—200 holdem is. V Ilyesmiről tapasztalatcserét tartani vagy írni, nem lehet ok­tató jelleg nélkül. Bordás Mi­hály, a Lenin Tsz főagronómu- sa is tartott attól, hogy egyesek okoskodónak tart ják a kukorica­termesztés technológiájának szinte betű szerinti részletezése miatt. Ezért hangsúlyozta több ízben is — többek között a tárcsa és főleg a disztiller nél­külözésénél, a gondosabb vegy­szerezésnél —, hogy igyekezzen minden szakember mások kárá­ból tanulni. A csabai Lenin Tsz-ben nem véletlen hatására termelnek ezer hold átlagában egymástól 30—36 mázsa kukoricaszemet az utóbbi években. Tanultak és .tanulnak másak pédájálból, a tavalyi és az idei 40 holdas fajta, kísérleti telep eredményeiből, de a termelés apró mozzanatai­ból is. Ebben a rohanó tempóban az új fajták, új vegyszerek és újabb gépek jelentkezése köz­ben nem lehet bezárkózni a szövetkezet szűk határába, a „mindent jól tudok én” gondo­latával. örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezeti szövetség egyik tapasztalatcserét a másik után rendezi. Ha akadnak is, akik azt hiszik,' hogy nekik már senki és semmi sem tud újat mondani, mutatni, mégis elég­gé népesek ezek a tapasztalat- cserék. A mindent nagyon jól tudóknak sem árt az ilyen al­kalmakkor kapott figyelmezte­tés: az őszi mélyszántáshoz való feltétlen ragaszkodás, a tavasza nedvesség megőrzésére irányuló talajlezárás, a műtrágyaadag ésszerű elosztása, úgy, hogy a növény sarjadásakor is jusson belőle. A nagy adagé, úgyneve­zett alap-műtrágyázás inkább a kényelmet, a gond elűzését, mint a magasabb termésátlagot szol­gálja. Azt is tudja minden szak­ember, hogy a vegyszert csak bizonyos hőmérsékleti határon belül szabad kipermetezni, de meg-megfeledkeznek róla és a „hadd menjen, legyünk túl raj­ta” köziben elfelejtek, hogy 30 fokos melegben a permetezés a növényzet jó részének leper- zselésével jár. Sok hasonló tanulságot hin­tett el a békéscsabai Lenin Tsz- ben megtartott bemutató. Akik nem voltak ott, azok számára húzzuk alá:na biztonságos kuko­ricatermesztés érdekében, ne vessenek területükbe 30—35 százaléknál több külföldi faj­tát Gondoskodjanak a kukorica, földek őszi mélyszántásáról, s a vetés előtti talajmunkához ne használjanak tárcsát és kultt- vátort. Lehetőleg három adag­ban használják fel a mű­trágyát: felét alapnak, 30—40 százalékát fejtrágyának, 10—20 százalékát pedig karbamid- oldattal együtt, levéltrágyának. Az eddigi tapasztalatok szerint válasszák a legjobban bevált, 70 centiméteres sortávolságot. Hosszú tenyészidejű kukoricák­ból csak annyit termeljenek, amennyihez szárító-kapacitás­sal rendelkeznek. Kétszer is gondolják meg, menyire érde­mes fqvetésű silókukoricát vet­ni olyan fajták birtokában, ame­lyek zöldszáron érnek be, s azok dúsítással silózásra na­gyon alkalmasak. Ne feledjék el, csak mese az, hogy a kuko­ricának érés után nem árt sem­miféle idő. Mint, ^hogyan több növény, köztük a búza is veszít túlérés után az acélosságából, hektoliter-súlyából, ugyanúgy veszít a kukorica is. Ezeknek a szempontoknak az alapján hangsúlyozzuk, hogy a kukoricával sem szabad kukori- cázni, sem a talaj előkészítése, sem a vetése és a betakarítása idején sem. K. I. Közös történelmi hagyományaink évszázadok éta összekapcsolják nemzeteinket Magyar—lengyel barátsági nap Kardoskúton Szombaton kedves vendégeket üdvözöltek Kardoskúton. A község beérkezett Milczyitán Mitkievicz, budapesti Lengyel Kulturális In­tézet igazgatóhelyettese, Jakab Jánosnak, a Hazafias Népfront nemzetközi titkárságának mun­katársa kíséretében. A baráti ismerkedés után Su- tyinszki András, a Rákóczi Tsz elnöke mutatta be a jól szervezett és gazdag jószágállománnyal ren­Elutazott az olimpikonok első csoportja Szombaton délelőtt a Ferihegyi repülőtéren már erősen érződött a közelgő nyári játékok hangula­ta, formaruhás sportolók gyüle­keztek — az olimpikonok első csoportja —, hogy nem sokkal 12 óra után beszálljanak a KLM hatalmas, DC—8-as külön- gépébe és elrepüljenek a 19. olim­pia színhelyére, Mexikóba. Sokáig tartott a búcsú. Min­denkinek volt még egy kedves intelme, jó tanácsa a hosszú útra, a csaknem másfél hónapos tenge­delkező állattenyésztést. Ezután a vendégek megtekintették a Nagy- alföldi Kőolaj-, és Földgázterme­lő Vállalat orosházi üzemét, ahol Hangyái János üzemvezető-fő­mérnök tartott tájékoztatást. A késő délutáni órákban a köz­ség társadalmi, állami és gazda­sági vezetőivel folytattak eszme­cserét, majd este a művelődési házban nagygyűlésen vettek részt. Törőcsik Lajosnénak, a HNF el­nökének ünnepi megnyitója után Lenért Ferenc, községi tanács­elnök tartott előadást a Lengyel Népköztársaságról. * Ezután Mitkievicz elvtárs emel­kedett szólásra. Magyarul mondott forró köszönetét a testvéri fogad­tatásért és hangoztatta, hogy ezer év óta a két nép mindig egymás kezét kereste és mindig meg is találta. Alig ismert a történelem két olyan népet, mint a lengyelt és magyart, amelyek soha nem ci- vódtak egymással, soha egymás húsába nem martak, de mindig megmozdultak testvéri segítő szándékkal, ha hírt kaptak, hogy a másik bajban van. Idézte a J lángeszű magyar poéta, Petőfi j Sándor szavait: „...Két nép van egyesülve bennünk. És mily két nép: a lengyel és magyar!” Majd többek között kiemelte, hogy a történelmi kapcsolat a Ma­gyar és a Lengyel Népköztársaság között új szocialista tartalommal gazdagodott és a barátság meg­erősítése, a szocialista országok nagy családjának még erősebb szállal való összefogása, napjaink elsőrendű követelménye. Az impe­rialista erők — különösen a nyu­gatnémet revansisták — táma­dásban vannak. A szocialista or­szágok határaik felé nyújtják ke­züket, az európai status quo és egyensúly megbontására töreked­nek. Ez veszélyt jelent a Varsói Szerződés valamennyi országa szá­mára. Éppen ezért, amikor barátságról beszélünk országaink és népeink között, akkor ennek fokozottabb jelentősége van. Az érzelmek ezer­nyi szálával erősített igaz barát­ság, amely gazdagodik, épül to­vább és erősíti népeink vonzódá­sát egymás iránt. A nagy tetszéssel fogadott be­szédek után több dokumentumfil­met vetítettek a lengyel nép tör­ténelmi és mai életéről, illetve természeti szépségekben bővelke­dő tájairól. A kedves vendégek vasárnap délelőtt távoznak a megyéből. —tai. Megkezdődött az OTP-iakások értékesítése Orosházán rentúli kinttartózkodásra és első­sorban az olimpiai versen y -szeijep- lésre. Felhangzott a Himnusz, majd Fehér Lajos, az MSZMP PB tag­ja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese búcsúztatta az olimpikono­kat. A gyulai GELKÁ-szerviz üzeme felkészülten várja az olimpiai já­tékok kezdetét és mindent meg­tesz, hogy Gyula városának há­romezer-négyszáz tv-előfizetője zavartalanul élvezhesse a játékok közvetítését. Ennek érdekében a dolgozók szabadságolását felfüg­gesztik a játékok idejére, a köz­pontjuk iránvkocsikat indít, hogy az alkatrészraktárakat a tapasz­A Könd utcai bérházak mögött — a volt kertészet területén — befejezéshez közeledik a száztíz- lakásos OTP társasházaik építése tálatok szerint legszükségesebb alkatrészekkel feltöltsék. A gyulai GELKA a játékokat kezdődően egy héttel ügyeletet kezd, de ettől függetlenül arra ké­rik a tv-tulajdonosokat, ha készü­lékükben hibát észlelnek, ne vár­janak az utolsó pillanatig, mert ezáltal a torlódások elkerülhetőek lesznek. Orosházán. A takarékpénztár már megkezdte az értékesítést, amely­ről Varga Sándortól, az OTP helyi fiókjának vezetőjétől érdeklőd­tünk. — Milyen formában történik a lakások értékesítése? — Még az építkezés kezdete előtt felmértük az igényeket, s az akkor jelentkezetteket a na­pokban tájékoztattuk a lehetősé­gekről. Az épületekben két tí­pusú lakás van, két szoba erké- lyes és két szoba erkély nélküli. Mindkettő felszerelése kielégíti az igényeket, gáztűzhely, vízmele­gítő, gázkonvektor, beépített für­dőkád, ugyancsak beépített kony­habútor. faliszekrény, kamraáll­vány van a lakásokban. — A beköltözéskor milyen ösz- szeget kell fizetni? — A lakások ára 150 ezer fo­rinttól 184 ezer forintig terjed, típus és szin| szerinti elhelyezke­dés figyelembevételével. Általá­ban a százezer forinton felüli ősz. szeget, tehát ötven-, nyolcvan- négyezret szükséges befizetni. Aki azonban ennél magasabb összeget fizet, az természetesen előnyben részesül. A fennmaradó összeget harminc óv alatt kell havi rész­letekben törleszteni. A lakás egyébként huszonöt évig adómen­tes, eladható, örökölhető. — Mikor költözhetnek az új tu­lajdonosok, s folytatódik-e a la­kásépítés? — Október végére várható az első hatvanhat lakás átadása, de az év végére a többi is elkészült. A következő két esztendőben, a Bajnok utca irányában tovább folyik az építkezés, újabb 250 OTP-lakás készül. Az első 130 építése egyébként valószínűleg még az idén megkezdődik. Rózsa János tv-szereiő és Simon Rudolf szervizvezető munka közben “*^®0®OOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOr Mőst már csak az aranyérmek hiányoznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents