Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1968. AUGUSZTUS 7., SZERDA Ara 86 fillér XX11I. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Fény csőcserék, karbantartási munkálatok a békéscsabai utcán. Fotó: Esztergály Van-e látnivaló Békéscsabán ? Kedden a Békéscsabai Kötöttárugyárban jártak és Telekgerendáson szerepeltek a temesvári művészegyüttes tagjai sem maradt megválaszolatlanul. A kora délutáni órák ismét városnézéssel teltek el. Kedden este a román művészek Telekgerendáson szerepeltek, az állami gazdaság művelődési otthonában mutatták be „A tánc és az ének szerelmesei” című műsorukat. Az előadás csak lapzárta után ért véget, de azért biztosak vagyunk benne, hogy az együttes az első, battonyai fellépéséhez hasonló sikert aratott. Ma Méhkerék községben tart előadást a temesvári együttes. A további programban szerepel még a Békéscsabai Munkácsy Múzeum és a Megyei Könyvtár megtekintése, valamint egy városnézéssel, fürdéssel összekötött gyulai kirándulás. (b) Enyhül a foglalkoztatási gond Békésen 150-ről 417-re növekedett a gépgyár dolgozóinak száma Ma: Békés megye nagyközségeinek fejlesztése * * * A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a késelő és gyermek- gyilkos ítéletét A nemrég kiadásra került, megyeszékhelyet bemutató prospektus igennel felel a kérdésre. A Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal ízléses, színes képekkel és tömör szöveggel mutatja be és meggyőzően ismerteti Békéscsaba nevezetességeit. A város történelmének első részében bronzkori és római kori leletek mutatják a települések nyomait. A történet második részében — mely 1716-tal kezdődött — a hont-nógrádi szlovák telepesek szorgalma tette a kietlen vidéket újra élővé. Ezt a kialakulást mutatja be a Munkácsy Mihály Múzeum állandó jellegű kiállítása. A 250 éves jubiláló város ma Újabb népfront-klubok alakulnak a tanyaközpontokban A Hazafias Népfront szarvasi járási Bizottsága több éves szervező munkával elérte, hogy a községekben, illetve a nagyobb tanyai településeken megalakultak a népfront-klubok. Az emberek érdeklődése a politikai előadások és a népművelő szórakoztató rendezvények iránt azt mutatja, hogy érdemes a meglevők programját tovább színesíteni, még vonzóbbá tenni és újabb klubokat alakítani. A legutóbbi HNF járási elnökségi ülésen elhatározták, hogy a tanyán élő lakosság igényei alapján Csabacsűdön egy, ör- ménykúton újabb két népfrontklubot szerveznek. Egyúttal megvizsgálják a már működő klubok berendezéseit, és erőfeszítéseket tesznek, hogy a termelőszövetkezetekkel és a tanácsokkal közösen kiegészítsék a szórakoztató eszközöket, illetve felújítsák a bútorzatot. gyorsan fejlődő pezsgő jelennel és ígéretes jövővel rendelkezik. A régebbi mezőgazdasági ipar mellett az utóbbi húsz évben sok milliós beruházással épültek új iparágak: a konzervgyár, a hűtőház, a forgácsolószerszámgyár és a Kner Nyomda. Megváltozott a „poros alföldi város” külső képe is. Több száz új lakás színpompás épülettömbje hirdeti a modern fejlődést. Országosan ismertté vált a Megyei Könyvtár, a múzeum és a Balassi Népi Együttes. Sok emlék, épület értékes kép és használati tárgy őrzi a világhírű Munkácsy Mihály festőművész itteni életét Az új kiadvány sikerrel mutatja be modern formában Békéscsabát, aminek értékét csak növelné, ha a szerkesztők a KISZ-táborról sem feledkeztek volna meg... A Békés megyében szereplő Te- j mesvári Városi Művelődési Ház j Folklór-együttesének tagjai hamar i megbarátkoztak első külföldi tárnájuk „főhadiszállásával”, Békéscsabával. Hétfőn nem volt előadás, vendégművészeink a várossal ismerkedtek, kirakatokat nézegettek. A kedd délelőtti programban üzemlátogatás szerepelt. Az együttes teljes létszámmal ellátogatott a Békéscsabai Kötöttárugyárba, a megyeszékhely egyik legnagyobb könnyűipari üzemébe. A vendégek elégedetten nyilatkoztak a látottakról és különösen az ízléses, szép bébiruhák nyerték el a tetszésüket. Az üzemlátogatás során nem egy esetben került sor rövid kis eszmecserére a vendégek és a románul tudó dolgozók között, persze a tolmács és az együttes néhány magyarul értő tagjának segítségével mindenki kielégíthette kíváncsiságát és egyetlen kérdés Aranylopás Svájcban Genf A svájci rendőrség közölte, hogy egy francia állampolgártól száz kiló aranyat loptak el hétfőn Genfben. A rendőrség nem közölte a károsult nevét, csupán annyit, hogy hétfőn a póruljárt férfi a száz egykilós aranyrudat bepakolta autójának csomagtartójába és bement az egyik bankba, hogy rendezze az utolsó formaságokat. Az 500 ezer frank értékű rakománnyal — gondolván, hogy a bank ablakán keresztül szemmel tarthatja a kocsit — őrizetlenül hagyta a járművet, sőt a slusszkulcsot is bentfelejtette. Már semmit sem tehetett, amikor azt látta, hogy egy férfi beugrik kocsijába és elrobog vele. A kocsit később megtalálták — aranyat azon- I ban már egy grammot sem lel- ■ tek benne. 1966. január elsején a Budapesti Mezőgazdasági óíépgyár átvette a volt béí-' gépállomás telephelyét, építményeit, berendezésének egy részét és létrehozta itt a BMG hatodik gyárát. Azóta a gyár állóeszközállománya 7,2 millió forintról több mint háromszorosára, 23,7 millió forintra emelkedett. Még 1966-ban elkészült a gyár beruházási rekonstrukciós programja, melyet 10,7 millió forint beruházási és 2,6 millió .forint felújítási költséggel két és fél év alatt valósítottak meg. Ebből például 2,11 millió forintba kerültek a szociális épületek (korszerű fürdő, öltöző, ebédlő, stb.) és körülbelül ugyanennyibe a gyárral kapcsolatos útépítés. Az induló létszám mindössze 150 volt; ez 1968. június 30-ra 417-re emelkedett. Főleg helybeli férfi munkaerőket alkalmaznak. A munkások kiképzését háromféleképpen végzik: ipari tanulók, szakközépiskolások és betanított munkások gyáron belüli képzésével. Különösen nagy gondot fordítanak a forgácsoló szakmunkás-utánpótlásra. Az 50 első évfolyamos ipari tanulóból 40 forgácsolótanuló, a békési gimnázium- és szakközépiskolába pedig 60 olyan első éves, 30 olyan másodéves és ugyancsak 30 olyan harmadéves tanuló jár, aki az érettségi bizonyítvány mellé forgácsoló szakmunkásbizonyítványt is szerezhet. Ötven-hatvan fiatalt tanítanak meg lakatosnak, fúrógépkezelőnek és hegesztőszakmára. A munkásállomány havi átlagkeresete 1650, a szakmunkásoké 1910, az alkalmazottaké pedig 1930 forint. 1966-ban még 10,5, 1967-ben viszont már 18 napi nyereségrészesedést fizetett a gyár, s még további emelkedés várható. Már a meglevő műhelyekben is lehetőség van termelékenyebb technológiai rendszer kialakítására. A további fejlesztéseket pedig hároméves fejlesztési tervük biztosítja. Ennek során tízmillió forint költséggel 3000 négyzetméteres szerelőcsarnokot építenek és 12 millió forint értékű berendezést szerelnek be, így a jelenlegi termelés (és a létszám is) több mint kétszeresére növelhető. Nagy’ gondot jelent a gyárnak a műszaki szakember-utánpótlás. Az elkövetkezendő két-három évben előreláthatólag tíz mérnökre és tíz technikusra lesz szükség, s ezek közül jó néhánynak lakást is kell biztosítani. Ennek a gondnak a megoldásához a gyár az illetékes párt és állami vezetés támogatását is kérte. —siló. ír i
