Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

tSW. augusztus 6. 5 Kedd Egy gazdag község művelődéspolitikai problémái Nemrégiben tárgyalta Kondo­ros község párt-, végrehajtó bi­zottsága, a lakosságot közvetle­nül érintő és foglalkoztató mű­velődéspolitikai helyzetet. Ennek a témának a napirendre tűzé­sét indokolta a község kulturá­lis létesítményeinek nem meg­felelő volta, illetve a különböző kispolgári, idealista nézetek ha­tása egyes rétegekre és a fiata­labb korosztályokra. A vb tagjai megáll apitották. hogy főleg kulturális téren történtek ugyan erőfeszitések, de ennek ellenére nem valósul meg a tényleges előrelépés. A modem kultúrház hiánya mel­lett ennek egyik oka, hogy a meglevő intézmények nem ren­Ki lúd Európa első fasiszta delkeznek sem vonzó program­mal, sem ízléses berendezéssel. Például a tsz-klubok felszere­lése nagyon hiányos és a helyisé­gek sivár képet mutatnak. Igv természetesen a tagság is „rit­kán” látogatja... Felmerült, hogy vasárnapon­ként a fiatalabb korosztály szá­mára érdekes és színes szóra­koztató foglalkozásokat kellene szervezni. Ezeken az összejö­veteleken nemcsak érzelmileg, hanem értelmileg is lehetne a fiatalokra hatni és ellensúlyoz­ni az idealista nevelés élénkülő megnyilvánulásait. Uj könyv a Kossuth Kiadó gondozásában A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában most jelent meg Lakos Sándor előadása, amit az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiáján tartott. Az előadó részletesen elemzi a párt szerepének egyes jellemzőit a mostani időszakban, a párt és a gazdaság viszonyát, valamint a különböző szintű pártszervek elvi és gyakorlati feladatait. Az előadás tudományos elemzé­se nagy segítséget nyújt mind a pártmunkásoknak, mind az akti­vistáknak, hogy a munkastílus to­vábbfejlesztése terén a következő években jelentősen előrelépjünk. P. I. Követendő kezdeményezés : Eladó—vevö-ankét Erzsébethelyen, a Hazafias Népíront rendezésében A Magyar Tanácsköztársaság közelgő fél évszázados évfordu­lója alkalmából nagyszabású gyűjtőmunka indul a Tanácsköz­társaság jelentős eseményeinek cs személyeinek a megörökíté­sére. séges volt. — Akkor sem volt az. Csak titkolta. — Ügy? Nos, jól titkolta. Én csak fél évvel megismerkedé­sünk után értesültem a szívba­járól. Különféle fiziológiai dolgok­ra gondolok. Ez a nő vagy rossz megfigyelő, vagy tapasztalat­lan. — Az intézetben nem sikerült diadalt aratnia. Vagyis: tapsol­tunk neki, de amikor vitára ke­rült a sor, nem tudta lekötni a többiek figyelmét. Más szem­(Tudósítónktól) Békéscsabán, a Hazafias Nép­front V. kerületi bizottságának névre szóló meghívói invitál­ták a minap az érdeklődőket a pártszékház nagytermébe. El­adó—vevő-ankétot tartottak, csásson meg, hogy erről beszé­lek. De az én szerelmem őszinte és nem vagyok kislány. Sokat beszélgettünk. Több okos és eredeti dolgot tudtam meg tőle, mint azelőtt harminc év alatt. „Ö, te kedves teremtés, mi­lyen szerelmes is vagy te! Természetes, hogy mindaz, amit ő kinyilatkoztat, neked bölcsesség, érték. Hiszen több­ségében az is, valóban. Ezért jóleső tudat, hogy tovább is így lesz. Mert életben marad. Vajon, hogy állunk ott a vérzéssel?” (Folytatjuk) az egészségügyi hatóság kifogá­solta. Jövőre új raktárral bő­vül a Kolozsvári utcai 79-es bolt. korszerütítik a 41-es áru­dát. Köztudottan kicsi a Pozso­nyi és Tavasz utca sarkán le­vő 54-es üzlet is. itt azonban egyelőre nincs beruházási lehe­tőségük. Szó esett azokról az árudák­ról is, amelyek csak földúton közelíthetők meg. Ezeknek az úgynevezett ..téli bespájzolása" okoz külön gbndot a vállalat­nak, miután gépjármüvei gya­korta nem közelíthetők meg. Rámutatott az előadó, hogy a vállalatnál rendszeresen fo­lyik a szakmai oktatás és to­vábbképzés. Ennek nyomán ma már a negyed évszázadra visz- szatekintő állami bolthálózat­ban, zömmel udvarias, figyel­mes eladók állnak a vevők ren­delkezésére. Szükség is van er­re, hiszen a szintén kulturált kiszolgálásra törekvő szövetke­zeti kereskedelem komoly ver­senytársat jelent. Szó esett a tájékoztatóban a társadalmi tulajdon védelmé­ről is. Ez elsősorban az önki- szolgáló boltokban fontos. Er­zsébethelyen az idén tíz eltu­lajdonítást kellett jegyzőköny­vezni, amelyeknek elkövetői csaknem valamennyi esetben fiatalkorúak voltak. Igaz, csu­pán néhány Ft-os értékekről volt szó, ám a tény társadalmi veszélyessége nyilvánvaló. A tájékoztatót vita követte. Volt olyan felszólaló, aki egyik­másik áruda korszerűtlenségét kifogásolta, de bőven kijutott a bírálatból az olyan „hiány­cikkeknek” is, amelyek tulaj­donképpen nem is hiánycikkek, csupán áruterítési hibák kö­vetkezményei. Mák Mihály — aki mellesleg társadalmi ellenőr — a Köny­ves utcai húsbolt nyitvatartási idejét nehezményezte. Azt is szóvá tette, hogy többször vásá­rolnának a vevők olcsóbb hús­féleségeket. de gyakorta csak karajt lehet kapni. Az egyik asszony azt kifogásolta, hogy a készen árusított pecsenyekacsát az eladók nem hajlandók ket­tévágni, noha egy-egy kisebb család fél kacsával is beérné. A zárszóból megtudhattuk azt is, hogy a vállalat több fo­gyasztási cikknél — például az őszibaracknál és a dinnyénél — a gyors lebonyolításra megvaló­sította a közvetlen falusi be­szerzést. Bizonyos, hogy az eladó— vevő-kapcsolat további javítá­sára hasznos eszköznek bi­zonyult ez a kis vitafórum. A vállalat illetékeseit, valamint Talabér Ferencet, a kerületi népfronttitkárt csak elismerés illeti a hasznos és követendő kezdeményezésért és az ankét megrendezéséért. Kazar Mátyás Európa első fasiszta internáló­táborát — amely azelőtt fogoly­tábor volt —, az akkori belügy­miniszter rendelkezésére a Ta­nácsköztársaság bukása után alig egy hónapra rá már átszer­vezték Zala megye egyik kis­községében, Pózván (ma Zala­egerszeg) internálótáborrá. Sze­retnénk az itt meghurcolt, meg­kínzott hazafiaknak, kommunis­táknak személyét és szenvedé­seinek történetét összegyűjteni. Ezért Zalaegerszeg város taná­csának művelődésügyi osztálya kutató és gyűjtőmunkát indít azoknak a személyeknek vagy hozzátartozóiknak a felderítésé­re. akik Pózván akár a fogoly­táborban, akár az ebből átszer­vezett internálótáborban síny­lődtek. Kérjük — ha még élnek — ezeknek a személyeknek vagy hozzátartozójuknak a mielőbbi szíves jelentkezését a követke­ző címre: Bődéi János, Zala­egerszeg, Marx tér 6. azon a ponton voltam, hogy el­megyek tanítónőnek, valahogy férjhez megyek és szülök egy pár gyereket, hogy felneveljem őket. A korral jött ez az ösz­tön: nem is tudok közömbösen nézni a gyerekekre. A társaság­ból kezdtem kimaradni... Bizo­nyára tudja, hogy ő akkor kez­dett a psziché modellalkotá­sával foglalkozni. Szasa szoká­sos módszerét ön szintén ismeri: először, amikor a tudományág­nak csak az alapjait ismeri még, mindent végiggondol, kidolgozza saját pontos elképzeléseit és csak ezután ismerkedik meg a szak- irodalommal, hogy megismerje a mások véleményét. így tett az emberi gondolkozással is. Intézetünkbe kész hipotézissel érkezett, hogy ezt kipróbálja a pszichológusokkal folytatott vi­tában. Három felolvasást tar­tott nálunk. És persze, magával ragadta..., legalábbis a fiatalo­kat meg a nőket. Mi érzéke­nyek vagyunk, s ő ráadásul ér­dekes ember. Akkor még egész­amelyen a 17 ezer lélekszámú Erzsébethely kereskedelmi ellá­tottságát tárgyalták. Német György, a Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat munkatársa tájékozta­tójában — egyebek között — elmondotta, hogy az V. kerület­ben két hússzéket, egy kenyér­üzletet és tíz vegyesboltot üze­meltet a vállalat. Ezek az egész megyeszékhelyi forgalomnak mintegy 20—22 százalékát bo­nyolítják le. Az árudák közül három önkiszolgáló rendszerű. Megtudtuk azt is, hogy az Orosházi úti 34-es áruda épü­letét a vállalat megvásárolta, s ott — a jövő év második fe­lében megvalósuló tervek sze­rint — korszerű, 480 négyzet- méternyi területű ABC-áruhá- zat alakítanak ki. Bővítik a Madách utca sarkán levő 31-es árudát, valamint az Orosházi úti 70-es kenyérboltot, amely­nek korszerűtlen üzemeltetését pontok, más szakkifejezések. Végül is azzal a meggyőződéssel távozott, hogy mi mind hülyék vagyunk, a mi bölcseink közül pedig a nyersebbek sarlatánnak mondták. Az udvariasabbak így fejezték ki magukat: „dilettáns”... A magvakat mégis elvetette. Né- hányan, fiatalabbak, kezdtünk eljárni hozzá, az intézetbe, a szemináriumára, beszélgetni. S ez roppant érdekes volt. Valami, egészen más, mint az én társa­ságom okos hitetlenkedöi vagy intézetünk professzorai. Csupa logika, világosság és..., hit. Igen, a tudományba, az ember jövő­jébe, az emberiségbe vetett hit. Nem vakít, hanem olyan, amely­nek tudományos alapja van... Igen hamar és igen erősen bele­szerettem. Másképp nem is le­hetett volna. Megtudta, nem is nagyon titkoltam. Néhányszor találkoztunk: parkokban, könyv­tárban, színházban. Aztán kez­dett eljárni hozzám. Kettesben laktunk az öcsémmel a papa halála óta, nagy lakásban. Bo­Botrány St. Louis-ban Az olasz Dorando. a rendezők és honfitársai támogatásával a célba érkezik. A táv egyharmadánál az ame­rikai Thomas Hicks vette át a vezetést, de látszott rajta, hogy nagyon fáradt. Minden lépés ne­hezére esett. — Vizet, vizet! — kérte Hicks a kísérőjét. — Nem, nem ihatsz — vála­szolta a kérlelhetetlen kísérő az autóból. — Tojásfehérjét kapsz. Hicks átjutott a holtponton, kis­sé magához tért. A harmincket- tedik kilométernél lépései me­gint lelassultak. Már nem futott, csak vánszorgott. Két tojást és egy korty pálinkát kapott a kí­sérőjétől. Úgy, ahogy újra magá­hoz tért. Már csak kilenc kilométer vá­lasztotta el a céltól az amerikai futót. Ekkor azonban váratlan fordulat történt. Az amerikai Lorz, aki korábban már feladta a küzdelmet, hirtelen leugrott egy kocsiról és elszaladt a ki­merült Hicks mellett. Az egyik kísérő autó utasai azonban ész­revették, hogy ez az atléta már a táv elején abbahagyta a futást és felszállt egy kocsira. — Azonnal hagyja el a ver­seny útvonalát — mondták Lorz- nak. — Elromlott a kocsim. Azért futok, hogy hamar hazaérjek — válaszolta Lorz. Tovább engedték. A stadion­ban semmit sem tudtak az előz­ményekről. A közönség óriási él­jenzéssel fogadta, amikor Lorz elsőként befutott. A nézők vál- lukra emelték, úgy ünnepelték. Ekkor érkeztek St. Louis nagy stadionjába azok az autós kísé­rők, akik előzőleg látták, hogy Lorz a táv nagy részét kocsival tette meg. Leírhatatlan botrány lett! Szidták, kifütyülték a ma­gáról megfeledkezett atlétát és kizavarták a stadionból. Hicks közben a poklok kínját állta ki, nem sokkal a cél előtt, alig érthetően így szólt kísérő­jéhez: Lefekszem egy kicsit a földre. . — Gyerünk, gyerünk. Nincs sok hátra... A teljesen kimerült futó alig tudott eljutni a stadionig, ahol a közönség tapsa sem tudta fel­élénkíteni. Hicks keservesen győ­zött, de annyira megviselte ez az erőkifejtés, hogy soha többet nem indult semmiféle verse­nyen. ' A kubai Carvajal a negyedik helyet szerezte meg és viszony­lag ő volt a legfrissebb, amikor a stadionba ért. Jobban is sze­repelhetett volna, de útközben többször beszédbe elegyedett és tréfálkozott az útvonal mellett felsorakozó nézőkkel, ö könnye­dén, játékosan fogta fel a ver­senyzést. x — Kár, hogy nem volt kísé­rőm — mondta a stadionban Carvajal. — Ha valaki figyel­meztetett volna, hogy első is le­hetek, akkor jobban sietek. Erőm még volt... 1908, London. Ezen az olim­pián is sok izgalmat okozott a marathoni futás a nézőknek és a rendezőknek. Az angolok azt remélték, hogy ők szerzik meg az aranyérmet. Csalódtak. Az utolsó néhány száz méteren az olasz Dorando haladt az élen. A stadionban kürtszó harsant, ez jelezte, hogy az első verseny­ző már közeleg. Lelkes taps, amikor az alacsony termetű fu­tó megjelenik a bejáratnál. Do­rando mindössze néhány lépést tud tenni, majd kimerültén megáll, elveszti az egyensúlyát és összeesik. Valahogy mégis csak felkel és újra megindul a cél felé. Nem fut. csak lépdet. vánszo­rog. A stadion olasz nézői biz­tatják. — Do-ran-do... Do-ran-do...! Fokozódik az izgalom, amikor a bejáratnál feltűnik az ameri­kai Hayes. Az olasz nézők már nem tudják fékezni érzelmei­ket. , Dorando még harminc méterre van a céltól. Most azonban már végképpen nem bírja tovább. Ájultan összeesik, miközben ül­dözője egyre közelebb kerül hoz­zá. Az olasz nézők nem tudják tétlenül nézni a drámai jelene­tet. Berohannak a pályára és pél­dájukat néhány angol is követi. Felsegítik a földről az olasz atlétát és betámogatják a célba. Ilyen esetre még nem volt pél­da... Nagy nehezen beér Hayes is. Mindkét versenyző ájultan fek­szik a stadion gvepén. A közön­ség izgatottan tárgyalja az ese- mémveket. Az amerikaiak óvást adnak be. mert Dorando idegen segítséggel tette meg az utolsó métereket. — Dorandó nem kért senkit arra. hogy támogassák. Beszélni se tudott — mondta az olasz at­léták vezetője. — <5 nem tehet semmiről. , M. K. (Folytatjuk) Felveszünk LAKATOS, HEGESZTŐ, Ács-állványozó és segédmunkásokat Szolnok és Tiszavárkonyi munkahelyeinkre. Munkásszállást, étkezést és íapi 15—20 forint különélés! pótlékot fizetünk és biztosítunk. Felvételre jelentkezés ÉVM Gép- és Felvonószerelő V. munkaerőgazdálkodási szakosztály, Bp. VI., Szondy u. 100. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 177066

Next

/
Thumbnails
Contents