Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

AI £ GYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN Világ proletárját egyesüljetek! wmmjMÍPÜJSAC 1968. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM A munkások érdekvédelmének eszköze • * • Évadnyitó társulati ülés a színházban Lehetőséget a munkához való joghoz ü. népciaEdasáa első félévi fejlődéséről tett jelentést a Tervhivatal elnöke a kormánynak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli : A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatta a Miniszterta­nácsot az öt szocialista ország párt- és kormány- küldöttségeinek legutóbbi moszkvai tanácskozá­sáról. A tájékoztatót a Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az illetékes minisz­terek beszámoltak a magyar—csehszlovák köz­lekedési, árucsere- és idegenforgalmi kapcso­latokban jelentkezett kérdések megoldására tett és tervezett intézkedéseikről. A kormány a je­lentéseket tudomásul vette. A Minisztertanács kijelölte az ENSZ 23. köz­gyűlésére a Magyar Népköztársaság küldöttségét; a delegációt a külügyminiszter vezeti. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1968 első félévi fejlődéséről és az új gazdaságirányítási rendszer működésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvi­tatta és elfogadta. Megállapította, hogy a nép­gazdaság ez év első felében kedvezően fejlődött, az új gazdaságirányítási szabályozók megfelelően elősegítik a terv fő célkitűzéseinek megvalósítá­sát, s ez lehetővé teszi á rendszer továbbfej­lesztését. Az eredmények mellett a tapasztala­tok arra is mutatnak, hogy szükséges a reform alapelveit nem érintő, egyes rész-előírások mó­dosítása. A kormány megbízta a minisztereket: elemezzék ágazatuk területén az új gazdaság- irányítási rendszer tapasztalatait, a szabályozók és ösztönzők érvényesülését és hatását, s dol­gozzák ki az 1969-es évre indokolt módosító javaslatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) A csehszlovák lakosság a helyzet rendezésére törekszik Befejezte munkáját a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa Ugyanakkor azonban erősödnek a jobboldali ellenforradalmi erők akciói a moszkvai tárgyalások eredményei ellen. Ezek az erők igyekeznek meghiúsítani a párt­ós államvezetés első konstruktív lépéseit. Egyre gyakrabban intéz­nek támadásokat a párt Központi Bizottsága és a kormány vezetői ellen, leplezetlenül a helyzet olyan megváltoztatására törekednek, amely lehetővé tenné az ellenfor­radalmi erők hatalomra jutását. Ebben tevékeny támogatást kap­nak az imperialista erőktől. Egyes nyugati rádióállomások például zavarják a csehszlovák rádiónak az ország életéről tárgyilagos tá­jékoztatást nyújtó adásait,, ugyan­akkor az illegális rádiónak tevé­kenységét segítik. Folyik a rága­lomhadjárat Csehszlovákia és a vele szövetséges szocialista orszá­gok ellen. Ebben a vonatkozás­ban jellemző Ball amerikai ENSZ- ! megbízott rádióbeszéde. Ballt tel­jesen kihozta a sodrából a cseh­szlovák kormány kérelme, hogy . vegyék le a Biztonsági Tanács napirendjéről az úgynevezett csehszlovák kérdést. Miután nem tudott semmiféle érvet felhozni e döntés ellen, durva szidalmakat zúdított a szocialista államokra, j (MTI) Á DÍVSZ sajtóirodájának közleménye A Demokratikus Ifjúsági Világ­A mezőgazdaság átszervezése idején is találkozhattunk bezárt vagy egyesek által elreteszelni akart termelőszövetkezeti ka­pukkal. — „Elegen vagyunk — mondták. — Kis tsz, kis gond, nagy tsz, nagy gond” — toldot­ták hozzá. Természetesen ezeket a kapukat is kireteszeltette nyomban a nagy közös cél és ki kell, hogy reteszelje most napjainkban is. Az, hogy ha­zánk, s benne megyénk mező- gazdasága gyors ütemben halad­jon a korszerű nagyüzemi ter­melés és dolgozó parasztságunk a kulturális és az anyagi bőség útján. Akármilyen nagyitólencsével nézzük is: megyénk mezőgazda­sága összességében a vártnál és a reméltnél is nagyobbat fejlő­dött. Még a gyenge adottságú közös gazdaságok is jóval meg­haladják azt a színvonalat, amelyen 8—10 évvel ezelőtt szö­vetkezeteink többsége állott Az általános jellemző most már az, hogy közös gazdaságaink zöme jelentős vagyonnal, felszerelés­sel rendelkező, s az időjárás sze­szélyétől függetlenül is biztos megélhetést adó korszerű nagyüzemmé vált. Az is jellem­ző, hogy az utóbbi években megnőtt a közös gazdaságok vonzó hatása. Azok nagy része, akik „elijedtek” az átszervezés idején a nagyüzemtől, s a szél­rózsa különböző irányában pró­báltak megélhetést szerezni, nem kis irigységgel látták, hogy azok, akik kitartottak, egymás után építik fel a nagyobbnál nagyobb, fürdőszobával és ga­rázzsal ellátott lakóházakat. Mondani sem kell, hogy az el­távozottak közül sokan vissza­tértek falujukba, a termelőszö­vetkezetekbe, és sokan kopog­tatnak az év minden szakában belépési szándékkal. Csakhogy szinte könnyebb az ígéret föld­jére, mint egyik-másik szövet­kezetbe jutni. Ez évben is több mint 2100 felvételi kérelmet utasítottak el megyénk közös gazdaságai. Vitathatatlan, hogy akad az elutasítás között meg- cáfolhatatlanul indokolt is. Az egyszer itt, egyszer ott, megbíz­hatatlan munkakedvű vándor­madarakkal csak a gond, a baj­lódás, a költség és nem a szor­gos kedvűek száma növekedne. Az eleve és többször kijelentett „nem veszünk fel több tagot” ellenére is próbálkozók elutasí­tását sokféle el nem fogadható indok diktálja. Könnyebb az el­zárkózás a tagság családja kö­réből kötelező felvételére, az „azoknak sem tudunk folyama­tos munkát biztosítani” hivatko­zás, mint a tágra nyílt lehetősé­gek közepette belterjesebben gazdálkodni, újabb és újabb fel­dolgozó üzemágakat létesíteni. Az elutasításnak viszonylag ez a szerényebb formája. El-el- hangzanak olyan kijelentések is, hogy „képezze át magát állat- »rvosnak, állattenyésztési, ker­tészeti, öntözési technikusnak vagy mérnöknek, és akkor jö­het”. A legdurvább feltétel vi­szont sok helyen, főleg a mező­kovácsházi járás egyes szövet­kezeteiben az, hogy mindenféle erre vonatkozó vagy erre utaló törvényes jogszabály híján, az egykori Hangya Szövetkezetben meghonosított „biztonsági pénzt”, „bánatpénzt”, más néven kauciót kémek a belépni szán­dékozóktól. Egyszóval megnehe­zítik, lehetetlenné teszik azt, hogy valakik a „készre” belép­jenek. Érdekes módon egyetér­tenek a kirekesztésnek e külön­böző formáival azok is, akik annak idején több brosúrányi érv hatására is nehezen szánták el magukat a belépésre, s azok is, akik két kezük munkájánál egyébbel nem járultak hozzá a közös vagyon alapjainak megte­remtéséhez. Kutatgatás nélkül olyanokat is szép számmal ta­lálnánk az elutasító magatartást tanúsítók között, akik először ki-, s aztán egy idő múlva be­léptek. Nem vitás: előbbre tartaná­nak szövetkezeteink, ha a most jelentkezők akkor léptek volna be, amikor még sok kézi munka­erőt igényelt a termelési folya­matok zöme. Ám ami elavult, azért nem szabad most senkit sem hátrányban részesíteni. Az „előbb képezzék át magukat”- nak is két oldala van. Ilyen megokolás alapján az világlik ki, hogy a termelőszövetkezetek ezután is csak kész szakembere­ket akarnak felvenni, ösztöndíj- alapot ugyanis nagyon kevés lé­tesített közülük, s még e kevés mindegyike sem gondoskodik szisztematikusan a szakember- képzésről, az utánpótlás biztosí­tásáról. További pró és kontra érvek felsorakoztatása helyett hadd említsük meg a jelentkezők előtt a kapukat bereteszelni igyek­vőknek, hogy nálunk törvény, alkotmány biztosítja mindenki számára a munkához váló jogot. Ezt a törvényt nemcsak szóban, hanem tettekkel is tisztelni kell. Ne szüljenek sehol sem átlátszó, elutasító indokokat a bezárkó­zásra, hanem vegyék fel a kö­zös munkára alkalmas és az alapszabály betűi szerint élni, dolgozni akaró belépni szándé­kozókat. Ne kényszerítsenek senkit oktalanul arra, hogy csa­ládjuktól, lakóhelyüktől távol keressenek megélhetést. Ez rosz- szul esne azoknak is, akik most a kerítésen belül vannak, akik azt hiszik, hogy 50—100 ember­rel több már nem tudna dolgoz­ni, megélni ott, ahol 500—1000 embernek akad munkája, meg­élhetése. Mindezeken felül azt sem sízabad elfelejtem, hogy a jelenlegi gazdák közül sokan mennek egyszerre vagy folya­matosan nyugdíjba, s akkor esetleg késő lesz utánpótlásuk­ról gondoskodni. Kukk Imre A csehszlovák párt- és kormány- szervek további intézkedéseket tesznek a helyzet rendezésére. Ülést tartott a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának elnöksége, a kormány, ta­nácskoztak a kerületi pártbizott­ságok titkárai és a kerületi nem­zeti bizottságok küldöttei. Meg­vizsgálták, hogyan lehetne jobbá tenni az ipari vállalatok tevé­kenységét, a lakosság ellátását, a termelés betakarításának befejező szakaszát. Csütörtökön befejezte munkáját a Szlovák Kommunista Párt kong­resszusa. A kongresszus meghatá­rozta álláspontját a szovjet—cseh­szlovák tárgyalások eredményeit illetően, megállapította, hogy ezek jelentik az egyetlen ésszerű kive­zető utat a bonyolult helyzetből. Megválasztották a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gát. A Központi Bizottság első tit­kára Gustav Husak lett. Husak javaslatára a kongresz- szus elhatárolta magát a CSKP Prágában illegálisan megtartott, törvénytelen XIV. kongresszusá­nak határozataitól. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának 30 tagja és elnökségé­nek hat tagja visszautasította a Csehszlovák Kommunista Párt e törvénytelen kongresszusán meg­alakított „új Központi Bizottság­ban” való tagságot. Csehszlovákia életének fő jel­lemvonása a lakosság törekvése a helyzet mielőbbi rendezésére. A dolgozók többsége a moszkvai tár­gyalásokon hozott határozatok tel­jesítésében, valamint a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kormány részéről evégett hozott intézkedések vég­rehajtásában látja a normalizáló- j dás alapját. szövetség Irodája folyó évi au­gusztus 27-én és 28-án összeült a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség képviselőjének kérésére, aki az Iroda tagja, a DÍVSZ titkára. A DÍVSZ Irodája cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek néhány ország sajtójában jelentek meg és amelyek szerint „a magyar ható­ságok megakadályozták Budapes­ten a DÍVSZ Irodájának ülését” és a magyar rendőrség letartóztat­ta és kiutasította az országból a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség képviselőjét, a DÍVSZ egyik tit­kárát. leményüket a helyzetről és a be­terjesztett javaslatokról. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség képviselője szervezetének ne­vében meghívta Csehszlovákiába a DÍVSZ Irodájának küldöttségét. Az Iroda egyhangúlag úgy döntött, A DÍVSZ Irodája, amely au­gusztus 27-én és 28-án ülést tar­tott, hogy meghallgassa a CSISZ képviselőjének tájékoztatóját a csehszlovákiai helyzetről, hang­súlyozza, hogy a magyar hatósá­gok mindenkor biztosították a DÍVSZ munkájának szabad és za­vartalan folytatását. Budapest, 1968. augusztus 29. A DÍVSZ sajtóirodája. A CSISZ képviselője tájékozta­tót adott országának helyzetéről és hogy konzultációkat folytat, rni- az Iroda véleményét kérte. Az . lyen megfelelő időpontban vála- Iroda más tagjai is kifejtették vé. | szol a meghívásra. Á DÍVSZ Irodájának cáfolata

Next

/
Thumbnails
Contents