Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
196Í. augusztus 29. 3 Csütörtök Első a megye ellátása Már az idén 250 ezer tekercs szigetelőpapírt gyárt az Újkígyósi Fmsz- fedőlemez-üzeme Nemrég hírt adtunk arról, hogy Újkígyóson átadták rendeltetésének a homokolt fedőlemezt gyártó üzemet. A szigetelő kátránypapír — ahogy ez közismert —- évek óta hiánycikk. Ez adta a gondolatot az Újkígyósi Fmsz vezetőinek ez év tavaszán, az Megkezdődtek a jövő évre szóló süldőnevelési szerződéskötések A háztáji és egyéni gazdaságokban levő kocák folyamatos tenyésztésben tartásának és a mielőbbi vemhesítések elősegítése érdekében az állatforgalmi vállalatok már most megindították az 1969. első félévi átadásra szóló süldőnevelósi szerződéskötéseket. A továbbtartásra és hizlalásra alkalmas 30—50 kilogramm súlyú süldők átvételi ára: 1969 első negyedévében kilónként 23 forint, 1969 második negyedévében pedig kilónként 25 forint. A meglevő vemhes koca várható szaporulatára is köthető szerződés. A szerződés megkötésekor süldőnként 200 forint előleget és egy mázsa abraktakarmány állami áron történő vásárlására szóló utalványt kapnak a szerződő háztáji és egyéni gazdaságok, ha a szerződők a későbbiek során ezt a süldőnevelési szerződést hiz- lalási szerződéssé változtatják át, a háztáji és egyéni gazdaságok, süldőnként további két mázsa abraktakarmány állami áron történő vásárlására szóló utalványt kapnak. Ugyanezt a többlet-takarmányt kapják az idei átadásra szóló süldőnevelési szerződésnek hizlalási szerződéssé történő átváltoztatása esetén, ha a meghizlalt sertést 1969. évben adják át — Gépészmérnök vagyok a vállalatnál... A lány magyarázólag hozzátette: — Tudod, apu, ő a TMK vezetője. Mivel KISZ-titkár is, van rohangálnivalója elég. S még ilyesmivel is törődnie kell, hogy elkérje szigorú apjától a kultúr- felelőst — tette hozzá csibészes mosollyal. Pomádé király összevonta bozontos szemöldökét, majd hirtelen megenyhült az arca. Élénken előrenyújtotta a kezét: — Tulajdonképpen én vagyok az idősebb... Szervusz, kérlek! Szóval, gépész vagy. Komoly szakma. Az öreg lelkes okfejtésbe kezdett a műszaki tudományokról. Közben fél szemmel figyelte a Fiút. Hát igen, ilyen egy KISZ- titkár. Ki gondolta volna? Diplomás ember. És milyen értelmes, milyen stramm. Akármit mondanak a mai fiatalokról, nem kell félteni tőlük a jövőt. — Mesélte a lányom: védnökséget vállaltatok a fejlesztési laboratórium építése és berendezése felett. Szép dolog. Az én időmben csak önképzőkör volt. Verseket olvasgattunk, siralmas irományokat firkálgattunk, meg ilyesmi. t)e hogy a fiatalok maguk vegyék gondjaikba egy műszaki szempontból számottevő új intézmény létesítését... no, ilyesmi eszünkbe sem jutott volna. Pomádé király egykönnyen nem adta be a derekát. Megkérdezte, muszáj-e azt a műsoros összejövetelt ott a vállalatnál megrendezni. Miért nem hívják ide, a lakásra fiatal barátaikat? Bozó András orsózó és Gyera János gépkezelő újabb tekercs papírt „indít” a bituminnal telt gőzölgő üstbe. Marosán Péter (balról) és munkatársa görgős asztalra emelik a homokkal leszórt, tekercselésre váró szigetelőpapírt. Van három szoba, szépen elfér-! nének. Nem lehetne itt valami f zsúrt rendezni ? Hogy a zsúr ma 1 már nem divatos? Ez különben] is egészen más. A KISZ-szerve- f zet műsoros estje. A Lány a Fiú segítségére sie- j tett. Kettőjük érvei aztán lassan- j lassan visszavonulásra kénysze-1 rítették az öregurat!. — Mikor előadtad, hogy mi-1 ért is jöttetek, elhatároztam, nem I engedem el a lányom. Azt hi- ] szem, megértesz egy apát. Aki i ráadásul ilyen idős, beteg ember. ] Nekem nincs másom a világon,! én nem remélek mást az élet-g tői, minthogy becsületes és bol- j dog embert faragok ebből a kis| szitakötőből. És 'annyi minden] rosszat hall a fiatalokról manap- I ság az ember. Különösen olyan összejövetelekről — bulinak hívjátok, ha jól emlékszem —, ahol magnó van, ital, dohányzás meg ilyesmi... No, de hát úgy látom, te komoly ember vagy. Vigyázz S a gyerekekre... Pomádé király oldalt nyúlt, a ] kisasztalról felemelte az orvos-; ságos üveget, néhányat cseppen-j tett belőle egy fél pohár vízbe. I Egyik kezében a poharat szórón-! gáttá — mint uralkodók a jo- ] gart —, másik nehéz tenyerét a ] szék karfájára fektette. Olyanj volt most, mint egy igazi király,] mikor kinyilatkozást tesz az í alattvalóknak: — Örülök, hogy megismerte-? lek, fiam. Ügy látom, ez a KISZ í csak a javára válik az én Iá-1 nyomnak is, meg másoknak is. £ Megtanulják becsülni a munkát, j És ez a legfontosabb a világon. üzem létrehozásához. Az országban ez a második ilyen üzem. Köszörűs Sándor, a szövetkezet elnöke érthető örömmel kalauzolt bennünket a még épülő üzem területén, a nagy csarnok felé. Közben a szövetkezet elnökétől, és Bozó Ferenctől, az üzem vezetőjétől ilyeneket hallottunk: — Két műszakban, mintegy 40- en dolgoznak itt, főként nők. A két műszak alatti anyagfelhasználás: több mint 160 mázsa bitu- min és 70—80 mázsa homok. A 16 óra teljesítménye megközelíti az 1400—1600 tekercs szigetelőpapírt. (Egy tekercs 10 méter hosszú.) Ezt a teljesítményt figyelembe véve, ebben az évben mintegy 250 ezer tekercs szigetelőpapírt tudunk gyártani. Azt is a elmondták a szövetkezet vezetői, hogy nagy az érdeklődés Szegedről, Debrecenből és az ország számos részéből új termékük iránt. Ugyanakkor Szarvason, Békésen, Orosházán és Békéscsabán szigetelőpapírt árusító lerakatokat létesít az fmsz, mert elsődlegesnek a megyén belüli ellátást tekintik. Az Újkígyósi Fmsz vezetői olyan gazdasági egységet, termelőüzemet hoztak létre, amely építőiparunk, nem utolsósorban az egyéni építkezések számára gyárt nélkülözhetetlen cikket. Az üzem létrehozásáért mindenekelőtt a szövetkezet elnöke, Köszörűs Sándor érdemel elismerést, aki a lehetetlent is megkísérelte az üzem létrehozásáért. Erőfeszítése nem volt hiábavaló, mint ahogyan Román László főkönyvelőé és a többieké sem, akik a homokolt szigetelőpapír gyártásáért országos szerveknél is szót emeltek. Kép, szöveg: Balkus Imre Vállalati „alkotmányok” megújítása előtt Megyénkben 93 kollektív szer-; ződést készítettek az idei esztendőre. Ezek a vállalati „alkotmányok'’ szabályozzák a dolgozók és a munkáltatók viszonyát, biz- [ tosítják a kölcsönös jogokat, arra törekszenek, hogy igazságos, méltányos, egy-egy üzem sajátossá- | galt figyelembe vevő, kedvező, körülményeket teremtsenek az alkotó munkához. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elemezte és megvitatta, hogy miként jutnak érvényre a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT Elnökségének irányelvei a megyénkben kötött kollektív! szerződésekben. Országos hatóságok is megvizsgálták a múlt esztendőben kötött szerződések tapasztalatait, s ennek felhasználásával a munkaügyi miniszter és a SZOT Elnöksége irányelveket készítettek az 1969/70 évekre I vonatkozó vállalati kollektív szer- ; ződések megkötéséhez. Az irány-1 elvek a napokban jelentek meg. j Milyen tanulságokat vonhatunk í le belőlük, miként hasznosíthat-1 ják a gyakorlatban a szóban forgó dokumentum megállapításait megyénk vállalatai? Újdonság, hogy ezúttal két évre szóló kollektív szerződéseket kötnek. A szerződések aláírásának határideje a jövő év március 31-e. Ami nem azt jelenti, hogy „ejh, ráérünk arra még”. A márciusi határidő csupán arra nyújt lehetőséget, hogy a vállalati eredmények értékelése után pontosabban lehessen (a várható eredmények és az előző évről áthozott részesedési tartalék figyelembevételével) a különböző célokra biztosítandó, illetve az ösztönzésre vonatkozó összegeik felhasználását meghatározni. Addig is azonban — a vállalati tapasztalatok és a kibocsátott irányelvek felhasználásával — hozzá kell látni a kollektív szerződések megújításának előkészítéséhez. Néhol szükségessé vált, „menet közben” módosítani, az élet adta követelményekhez igazítani a szerződések egy- ! némelyik pontját. Megyénkben, például a 8-as AKÖV-né] és a I kötöttárugyárnál már végrehajtottak üyen kiigazítást. Helyes, ha a vállalatok vezető- i sóge és szakszervezeti szervei ütemtervet készítenek a vállalati alkotmány kidolgozásához, amelyben megjelölik egyes fontosabb munkaszakaszok határidejét is. A kollektív szerződés kidolgozása nem lehet sem az igazgató, sem a munkaügyis, sem az szb-titkár egyéni feladata. A tervezet eliké- szítésében kezdettől fogva ajánlatos bevonni az egyes kérdésekben legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező vállalati szakembereket, a szakszervezet, de a többi •tömegszervezet — KISZ, tőtanács, — képviselőit is. Helyes, ha a speciális munkabizottságok a munkaidő, a pihenőidő és szabadság, a bérezés, az anyagi és erkölcsi ösztönzés, stb., tehát főbb kérdéscsoportonként felosztva dolgozzák ki a kollektív szerződések tervezetét. Az előkészítés során természetesen biztosítani kell, hogy a bizottságok a javaslataik megalapozásához szükséges mértékben tájékozódhassanak a Termékbemutató kiállítás Békéscsabán A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz augusztus 25-től szeptember 1-ig termékbemutató kiállítást tart Békéscsabán, a KISZÖV be- 1 mutatótermében. Az érdekes kiállításon hordozható csempekályhákat, elektromos háztartási cikkeket, különböző fajta hús-, bors- és kávédarálókat, álló- és | fali lámpákat és más használati eszközöket láthat a közönség. különböző lehetőségekről, megismerhessék a vállalat vezetőinek tervezett intézkedéseit, a gazdaságossági számításokat és egyeb adatokat. Már a szerződéstervezet előkészítésének időszakában is figyelembe kell venni a dolgozóik észrevételeit. Az elkészült tervezetet pedig vitára bocsátani, melynek során lehetősége legyen bárkinek, hogy elmondja véleményét, javaslatait. Milyen (térítéseit voltaik azok, amelyekben az idei évre kötött szerződéseknél hiányosságok vagy problémák merültek fel? Vállalataink csaknem felénél nem értelmezték helyesen a felmondási idő mértékét. A felmondási időt egységesen kell megállapítani. Helytelen az a gyakorlat, amikor a felmondási idő aszerint változik, hogy a felmondás jogát a vállalat vagy a dolgozó gyakorolja. A munkaidő-beosztást a lehetőséghez képest pontos részletezéssel helyes rri egállapítani. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén, ha az egész termelő- egység munkaidőbeosztása egyforma (például a konzervgyártás- nál, a tégla- és cserépipari dolgozóknál), teljes részletességgel kell szabályozni a munkaidőbeosztást. Ha viszont a vállalaton belül csupán egyes dolgozók munkaidőbeosztása változó (kereskedelem és vendéglátóipar), akikor csupán a főbb kereteket szükséges szabályozni. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy kiket nem lehet túlmunkára kötelezni, illetőleg kiket lehet a többi dolgozóknál kisebb mértékben túlóráztatni, a jogszabályi tilalmakon túl. Például a könnyűiparban és élelmiszeriparban, ahol sok nő dolgozik, érdemes gondolni a kisgyermekes, vagy a sok gyermekes anyák sajátos problémáira. Másutt a fiatalkorúak, a gyenge egészségi állapotú dolgozók, vagy az egészségre ártalmas munkakörülmények között tevékenykedők védelmére. Az idei kollekitv szerződések sok helyen nagyon is általánosságban szabályozták csak a túlmunka-végzés felső határait. Előfordul! ,hogy túlzott „liberalizmus” torzította el az egyes ösztönző lehetőségeket. A jutalom-szabadság például a legkiválóbb dolgozók elismerésének egyik formája. Egyes helyeken — például az üveggyárban — ötéves munkaviszony után automatikusan mindenkinek jutalom-szabadságot kívánnak adni. Ez nyilván nem ösztönöz kiemelkedő teljesítményre senkit. A kedvezmények és juttatások megvonásánál is akad zavar. A Munka Törvénykönyve alapján csak olyan kedvezményt és jut- tattást lehet büntetésként megvonni, amelynek engedélyezése a vállalattól függ. Nem csökkenthetők tehát ilyen címen a központi szabályok alapján biztosított juttatások, például az évi rendes szabadság. Jogszabály- ellenes az is, ha a megrovás büntetéssel egyidejűleg bizonyos juttatások — prémium, vagy év végi részesedés — csökkentését vagy megvonását is alkalmazzák. Ha a vállalat ilyen csökkentést kíván kiszabni, akikor ezt csakis fegyelmi büntetés formájában teheti. Messze van még az év vége. Több vállalatnál azonban — nagyon helyesen — hozzákezdtek már az 1969/70-es kollektív szerződések előkészítéséhez. Nem mindegy, milyen körülmények közepette, milyen „közérzettel” dolgoznak az emberek az eljövendő két esztendőben. Mennyire érzik valóban magukénak a vállalat alkotmányát. Ezért elengedhetetlenül fontos a vállalati közvélemény széles bevonásával és gondos előrelátással megalapozni a szerződéstervezetek elkészítését. Vajda János
