Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
IMS. augusztus 3. 3 Szombat II Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának első íéiévi jelentése a megye gazdasági helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) egyes déligyümölcsökböl, sörből, Fecske, Symphoraa és Savaria cigarettákból, - Az idénycikkeik bolti és szabadpiaci árusításánál tapasztalható volt — különösen a félév végén —, hogy az áruk gyengébb minősége ellenére az árak 20—30 százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál. (Például új burgonya, fejeskáposzta, zöldbab, zöldborsó, málna.) A félév folyamán igen élénk volt a kereslet egyes tartós fogyasztási cikkek iránt. Ez egyrészt az árcsökkentéseknek, másrészt a hitelakciók további bővítésének a következménye. Az egyes cikkékből az 1963. első félévi vásárlás a következőképpen alakult: 196?. I. félév 1967.1. félév ■’,0‘ában Porszivógép 140,1 Hűtőszekrény 146,9 Villanytűzhely 125,9 Villanyboyler 139,8 Gáztűzhely 155,2 Gázboyler 113,3 Egyéb gázkészülék 168,9 Mosógép 93,6 Kerékpár 143,2 Szeméy gépkocsi 82,8 Rádió, zeneszekrény 286,1 Televízió 138,1 Bútor 108,9 A kiskereskedelem továbbra is rendezett szezon végi kiárusítást, amelyeken 30—50 százalékos árengedményt nyújtott. A szokásos ruházati kiárusításokon kívül a vágott baromfit, egyes ízeket, jam- eket és egyéb konzervféléket is időleges engedménnyel árusították. Az első félévi tapasztalatok szerint a lakosság növelte lakásépíNyugdíjasok klubja alakult Csabacsüdíin A napokban Csabacsűd község 30 nyugdíjasa találkozott a pártbizottságon és elhatározták, hogy megalakítják a nyugdíjasok klubját. A pártbizottság titkára helyeselte az elgondolást, és felajánlotta e célra a pártház egyik nagyobb helyiségét televízióval, rádióval biliárdasztallal és egyéb eszközökkel felszerelve és berendezve. Ezután került sor a klub elnökségének megválasztására. Egyhangúlag Kasnyik András volt pártmunkást választották elnöknek, Szeberé- nyi Andor gyógyszerészt kul- túrfelelősnek, Gatkó Andrást pedig gondnoknak. A vezetőség javaslatára havonta egyszer tartanak klubfoglalkozást és az úttörőket kérik meg, hogy adjanak szórakoztató műsort. Ezenkívül politikai és ismeret- terjesztő előadásokat is szerveznek. v A termelőszövetkezet megbízottja bejelentette, hogy a klubtagok részére a kulturális alapból hat újságot és folyóiratot megrendelnek. A „Vásárhelyi Pál” Üt-, Híd- és Vizműépitési Technikum Békéscsaba, azonnali belépésre KERES 1 férfit hivatalsegéd! állás betöltésére. 17909 tési tevékenységét is; mely szerint az állami kölcsönnel épített lakások száma 48, a saját erőből építetteké 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, A lakások csaknem 80 százalékát kettő vagy több szobásra építik. A megyében az elmúlt tanévben az általános iskolák VIII. évfolyamát 8000 tanuló végezte el, kb. 600-zal több, mint egy évvel ezelőtt. A végzett tanulók közti! mintegy 2500-an a középiskolák első évfolyamára nyertek felvételt. Az első évfolyamosok 62 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, ezen belül 28 százalékos arányt képviselnek a paraszt származású tanulók. A különböző szakmunkástanuló-iskolákba 3400-an jelentkeztek. A jelentkezések alapján az autó-, televízió- szerelő és javító, fodrász, vendéglátóipari, ruha- és kötszüvő- ipari szakmákban a szükségesnél többen; ugyanakkor kőműves, villanyszerelő, lakatos, női-férfi szabó szakmákba kevesebben jelentkeztek. A félév folyamán az egészségügyi ellátási,, javítását jelentette, hogy növelték a bölcsődei férőhelyeket, fokozták az anya- és csecsemővédelmi tevékenységei. A rendelőintézeti gyógykezelési esetek csaknem 10 százalékkal történt emelkedése ellenére némileg növelték az egy gyógykezelésre jutó időátlagot. Ezen a téren az átlagosnál lényegesen kedvezőbb eredményt értek el a gyulai és az orosházi gyermekgyógyászaton. Termelés — felvásárlás Az első félév folyamán tovább emelkedett az ipar, az építőipar termelése, jó eredmények tapasztalhatók a mezőgazdaságban általában. Az ipar termelése az első félévben 12 százalékkal haladta meg az egy évvöl korábbit. Ezen belül az állami ipar (élelmiszeripar nélkül) 10, az élelmiszeripar 5 százalékkal növelte termelését. Mivel a létszám is jelentősen emelkedett, a termelésnövekedésnek az állami iparban 34, a szövetkezeti iparban 20 százaléka ! származott a termelékenység {emelkedéséből. Az ipar termelé- | sét az egyes fontosabb cikkekből esetenként a szükséglet és. a rendelkezésre álló alapanyag rn.eny- nyisége határozta meg. Az egyes termékek termelése a félév to- I lyamán a következőképpen alakult: 1968 I. félév 1967,1. félév 0 o-ában Kőolaj 32,3 Földgáz 118,2 Égetett tégla 108,7 Középfalazó blokk 105,4 Égetett cserép 114,9 Öntött síküveg 81,1 öblös üveg 121,1 Ebből konzervipari üveg 130,3 Kötöttáru 95,3 Férfiing 132,8 Csontos nyershús 155,2 Kolbászfélék 117,2 Ebből gyulai 118,0 Vágott baromfi 130,1 Feldolgozott tojás 63,5 Vaj 37.7 Gyümölcskonzerv 167.4 Főzelékkonzerv 119.6 Mélyhűtött gyümölcs 117,8 Mélyhűtött főzelék 16,7 A termelésből esetenként a piactól függően készletezésre kényszerültek egyes üzemek. A termelés realizálását még sok esetben akadályozták az ipar és a kereskedelem piaci kapcsolatának hiányosságai. Az érdekelt ipari üzemek a belföldi értékesítés bizonyos mértékű vontatottsága esetén igyekeztek fokozni a külkereskedelmi átadást. Több cikk exportmennyisége meghaladta a tavalyi első félévi átadást. A megyei székhelyű építőipari kivitelezők 1968 első félévében kb. 4 százalékkal növelték az építési, szerelési munkák értékét. Az építőipari vállalatoknál jelenleg több munkahelyen dolgoznak, mint egy évvel korábban, így az építmények rendeltetésszerű átadása a későbbi időszakokban várható. A mezőgazdaságban az idén jobban hasznosították a szántó- területet, mint tavaly. A termelésszervezésben kezdik éreztetni hatásukat a mechanizmusból adódó és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek szervezéséből eredő intézkedések, az irányítás közgazdasági módszerei. Í968- ban az eddigieknél jobb minőségű munkát végeztek a mezőgazdaságban. Az üzemek a korai érés, a száraz időjárás és a kedvező gépellátás következtében egy hónappal korábban befejezték a ga- bonabetakarítást. A korszerű agrotechnika eredménye, hogy a rendkívül aszályos időjárás ellenére a nagyüzemek többségében a vártnál több és jobb minőségű búza termett. Ezzel a megye jelentősen hozzájárul az ország kenyérgabona-szükségletének fedezéséhez. A megye összes gazdaságában a félév végén 668 000 sertést tartottak, valamivel többet, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi gazdaságok szarvasmarha-állománya 92 200-ra emelkedett. A sertés- és juh-anyaállomány termelékenysége emelkedett, a teheneké csökkent. A sertés- és marhahizlalási tevékenység fokozódott. A megyében a felvásárló szervek együttesen 19 százalékkal több állatot és állati eredetű terméket vásároltak fel, mint 1967 első felében. Ezen belül a tanácsi szektor gazdaságai 21 százalékkal növelték értékesítésüket; vágósertésből 59, süldő- és malacból 70, vágómarhából 19, baromfiból 34 százalékkal növelték az átadott mennyiséget. Az állóalapok fejlesztése A beruházáspolitikai alapelvek szerint a megyében is elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják az anyagi erőket. A Kner Nyomda bővítésével a beruházási javak legnagyobb aránya az ipari állóeszközök fejlesztése felé tolódik, de jelentős a kommunális alapok fejlesztése is; ezen belül különösen | fontos a nagyobb számú lakásépí- j tés. A mezőgazdaságban az erőgépek és a fontosabb munkagépek beszerzésében — feltehetően átmenetileg — visszaesés tapasztalható. Kedvezőtlen, hogy a talaj termőerejének pótlásához a tavalyi első félévinél kevesebb műtrágyát vásároltak a gazdaságok. Augusztus 1] : használtautó-börze Békéscsabán Az újratelepítésének 250. évfordulóját ünneplő Békéscsabán augusztus 11-én rendeznek először országos használtautó-vásárt. A Jókai utcai piactérre hazánk minden tájáról több — különböző típusú — használt személygépkocsit várnak. Az autóbörze kora reggeltől késő estig tart, ameddig a vevők érdeklődése megkívánja. Megkapta a város a jogot arra, hogy ezentúl minden hónap második vasárnapján használt- , autó-vásárt rendezzen. A dolgozók egészségéért Jelentős javulás mutatkozik a békési járás ipari egységeiben üzemegészségügyd vonalon. A követelményeknek megfelelően dolgoznak a békési BMG gyárban, a kosáripari vállalat telepein, a kosárfonó háziipari szövetkezetnél, a békési téglagyárnál, a mezőberényi XI. számú téglagyárnál, valamint a Mezőberényi Gépjavító Vállalatnál. Szigorúan meg kell követelni azonban a munkavédelmi előírások betartását, hiszen a gyakori kötőhártyagyulladás annak a következménye, hogy a dolgozók nem használják rendszeresen a védőfelszerelést. Érettségizett tanulók jelentkezhetnek szakács, felszolgáló és vendéglátóipari tanulónak Jelentkezni lehet: vendéglatóipari vállalatnál 1968. augusztus 10-ig, BÉKÉSCSABA, GUTENBERG U. 3. 17911 Közgazdászok a mezőgazdaságban R ligha kell külön is bizonyítani, hiszen sok éves tapasztalatok igazolják hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső és középfokú tanintézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakembereknek alig több, mint egy- harmada dolgozik. A termelő- szövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósító-, ipari- és növényvédelmi mérnökök és nem utolsósorban közgazdászokban. A „hiánylista” tehát hosszú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy. a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek Önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. I lyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek a kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Mindezt követi az információ-áramlás bősége a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állnak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglevő belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét — a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések, az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változások sokaságából kell kiválasztani azt a változást, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazda- sági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletnek, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb, a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló köz- gazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. E zt a rendkívür széles körű és mélyreható közgazda- sági elemző munkát nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen félkézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat.' Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a közgazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. Dankovits László
