Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-24 / 198. szám
IMS. augusztus 21. 4 Szombat Filmbaráti körök, hármas évforduló, húszéves filmes jubileum Beszélgetés Bor ka Józseffel, a Békés megyei Moziiizemi Vállalat igazgatójával Az alkotmány napi kitüntetettek között négy maziüzemi dolgozó neve is szerepelt. Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója „Kiváló Népművelő” kitüntetést, egy dolgozó „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapott, ketten pedig miniszteri dicséretben részesültek. Az új gazdasági mechanizmus első félévének gazdasági tapasztalatairól, népművelési, műsorpolitikai kérdésekről, valamint a jövő feladatairól beszélgetünk most Borkai elvtárssal, a vállalat igazgatójával. — Talán az anyagi kérdésekkel kezdeném. Tervszámokat felügyeleti szerveinktől nem kaptunk, hanem magunk határoztuk meg azokat a bekövetkező hatások figyelembevételével. Az év elején mind a 35 milliméteres, mind pedig a 16 milliméteres mozikban helyárrendezést hajtottunk végre. Az átlaghelyárak 17,4 százalékkal emelkedtek. Az új helyárak bevezetésével csökkent a látogatottság, de a jegybevételi tervet 101,9 százalékra teljesítettük. Az első félévben 14 510 előadást tartottunk. Mindössze tíz előadás maradt el, ezek azonban igazolt áramszünetekből, teremigénybevételekből adódtak. Az átlagos kihasználás az idén is tovább csökkent, 1965-ben még 59,6 százalék, most az első félévben már csak 48,4 százalék volt. j — Milyen műsorpolitikai és népművelési kérdésekkel függ ez össze? Mit lehet tenni, hogy az üzemelés rentábilisabb legyen? — Az első félév tapasztalatai- , ról részletes felmérést készítet- j tünk. Érdekes például ezek kö-1 zül, hogy míg a megye mozilátogatóinak létszáma 13 százalékkal, addig a magyar filmek nézőinek a száma 43 százalékkal csökkent. Elgondolkoztató az is, hogy a szocialista országok film-1 jeinek látogatottsága 9 százalékkal csökkent, a nyugati filmeké viszont 12,2 százalékkal nőtt. Alacsony a magyar filmek kihasználási és forgalmazási átlaga. Ezt távlatokban talán javítani fogja az év végéig elkészülő „Egri csillagok”, valamint a szintén előkészületben levő „Beszélő köntös” és a „Pál utcai fiúk”. A negyedik negyedévben 20 filmszínháznál 14 napon át magyar, filmnapokat tartunk. — Melyek azok a népművelési feladatok, amelyek jelenleg vagy a közeljövőben a leglényegesebbek? — A közeljövő megtisztelő feladata a hármas évforduló (őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása, Tanácsköztársaság) méltó megünneplése az ide aktuális magyar filmek műsorra tűzésével. Az akcióra jelölt 13 filmet októbertől áprilisig 15—20 helyen fogjuk bemutatni. Szorgalmazni kívánjuk filmek kapcsolását, a különféle ünnepségekhez. Különösen jelentős szerepet kapnak az úgynevezett „nagy mozik” (3—4—500 befogadóképes- ségűek) a hármas évforduló megünneplésében. Húsz filmklub működik jelenleg megyénkben; filmesztétikai előadásokat, film- ankétokat tartanak. A filmklubok továbbfejlesztett változatai lennének a filmbaráti körök, melyek szakemberek vezetésével rendszeresen működnének és főleg a mai filmirányzatok iránt érdeklődőket gyűjtenék össze. Még egy fontos évforduló van az idén: húszéves az államosított magyar filmgyártás. Szeretnénk elérni — és ezt egy kicsit önmagunkkal szembeni kötelességünknek is érezzük —, hogy minden nagy mozi mutassa be ennek a kétévtizedes fejlődésnek a szakaszait egészen a mai legmodernebb irányzatokig. Róta László majd csak az első űrhajó felbocsátása lesz hasonlítható — harsogta a szónok akkora hangerővel, hogy a barlang mennyezete hosszban kettéhasadt és beragyogott az ég végtelen kékje. Noha a jelenlevők mindebből nem sokat értettek, valahogy érezték mégis, hogy csuda nagy dologról esett szó. A mennyezet szétválásakor megindultan hallgattak. Az áhítatot csengő hang tulajdonosa zavarta meg kérdésével: — Ez mind szép. szónok őstárs, de honnan szerzünk tüzet? Mert én ugyan villám alá nem tartanék száraz fűcsomót, annyi szent! — A tűzhányóhoz se igen bátorkodna emberfia — szólt vacogva másvalaki. — Láthatjátok! A Nagyhangú halálos veszedelembe űzne! rikkantott az Ellenlábas. — Hát ez még mindig köztünk? — ámuldoztak néhányan. — Köztünk bizony. Éspedig egészen addig, amíg át nem esünk az osztály nélküli társadalomba — világosította fel az ámulókat egy nagy bajuszú si- nantrophus, akit okos megjegyzéseiért az ellenlábas, hogy lejárathassa, mások előtt megrögzött kannibálnak tüntetett fel. Így próbálta elijesztgetni tőle a tanulni vágyókat. Most is kiáltozni kezdett: — Ne hallgassatok rá! Azt se tudja a vénség, mit beszél, mert részeg az unokája vérétől! Majd tajtékozva fordult a Nagyhangú felé: — Arra feleljen, szónok úr, miért akarja tűzbe, romlásba vinni az ősvilágot? Kriptái némaság támadt. Döbbenten várták a választ. A Integetnek a narancsligetek Líra, szépség, temperamentum... Az olasz bel canto minden ragyogása, hajlékony lágysága életre kel, és elandalít. A dal szicíliai narancsligetek, olajfák felett repül, hozza a mediterrán ég kék-vörös színeit, és szétszórja bőséges pazarlással a kamuti színpadon, a kamuti több száz elé, akik ott voltak csütörtökön este Agrigentó pompás népi együttesének műsorán. Talán túlságosan is csillognak ezek a jelzők, és az érzelem narancsszínűvé változtatja az írógép fekete szalagját; nem baj, legyen! Az élmény varázsa és azok a kamutiak, akik eljöttek üdvözölni déli barátainkat, engem igazolnak. Prof. Enzo Lauretta, az együt- j tes direktora a műsor szünetében szívesen a rendelkezésemre áll. Köszöni a gratulációt, és pergő olasz nyelven percek alatt tájékoztat mindenről. Augusztus j 18-án érkeztek Magyarországra, eddig Baján, Kecskeméten és Kalocsán szerepeltek, pénteken már tovább is utaznak Budapestre. Onnan a Székesfehérvár melletti Kisláng község a cél, majd Ba- latonaliga, és ott is néhány fellépés. Két éve jártak Békéscsabán, és azelőtt 1959-ben. Az együttes háromnegyed része új, a régiek az idegenvezetők. A szünet percei gyorsan múlnak, az együttes Színpadra érkezik. Olasz népi játékok, táncok, dalok színes, kavargó mozaikja pompázik újra, és a kamuti százak viharos tapsa úgy öleli körül ezt a szép estét, mint a tánc ritmusára hajladozó olasz lányok fekete haját a rózsakoszorú... Suri-suri, suri-suri... Így kezdődik a dal, amely a tavaszról és a szerelemről szól. Suri-suri.. Integetnek valahonnan délről a narancsligetek. Sass Ervin Az együttes egyik tagja korsó-dudán játszik. A GYULAI VAS-, FÉM- ÉS GÉPIPARI KTSZ felvesz esztergályos, marós, gyalus, lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Ifjú szakmunkásoknak kiemelt h abért biztosítunk. Jelentkezés a ktsz központjában, Gyula, Thesarovits u. 1. Jánosi Jakab munkaügyi előadónál. Telefon 248 621 == Ü3 REZSŐ: TÖRTÉNELEM A GÖrBETÜÜÖJI ELŐTT in ,'gm A tűz birtokbavétele A bedobott jelszavak közül a sokaság arra visszhangzott legélénkebben, hogy „ősemberi”. Ez a fogalom minden jelenlevőnek kivétel nélkül érthető volt. — Ősemberi! Ősemberi! Éljen minden, ami ősi! De a többi beugrató szöveget is rohamosan elsajátították és szorgalmasan szajkózták. Mikor már legforróbb volt a hangulat, és mindenki a tűzpártiak ellen acsarkodóit, távolból mozgatott alakok frissen vágott, modern j bankókat kezdtek osztogatni S őshuligán elemek közt. Ugyan- ; akkor a barlang előtt emberek■ nek álcázott félmajmok buk- ; kantak fel és szivárogtak a ■ barlangba. Ilyenekből a mio■ cénba süllyedt ősvadon mélyén ■ egész csapatok lapultak az ós• közösség elleni bevetésre ké- j szén. Vezetőik az őstársadalom- ! ból emberölésért, erőszakos ne■ mi közösülésért, csalásért, fia■ talság elleni vétségért, sikkasz- S fásért és a büntetőtörvény- ; könyvbe ütköző hasonló nya• lánkságokért büntetett, megszö- j kött, s a vadonba emigrált ma- 5 jomparádék közül kerültek ki, ■ legalábbis a legagresszívebbjeik. ! A helyzet súlyosságát senki : sem tagadta, ugyanakkor alig fogta fel valaki, hiszen ilyen szituáció még nem volt. Ám úgy látszik, mind többen váltak tűzpártivá, márcsak kíváncsiságból is, hogy milyen ízű lehet a sült tök? Ezek aztán, hogy a szónok tovább folytathassa, csendben kiakolbolitot- ták a rendbontókat, de még az őserdőben is vágták, aprították a tűz ellenzőit, és azok segéderőit, majd visszaszállingóztak Altamirába. Ezek után nem volt nehéz Nagyhangúnak a gyűlés folytatása. Akik pedig nemrég még a vérét követelték, már csak olyan apróságos ügyrendi dolgok után érdeklődtek, hogy a gyűlés után megkapják-e a napidíjat, útiköltséget, és hogy a felaprított huligánokból lesz-e délben malacpörkölt? Igenlő válasz után a szónokát a legnagyobb lelki nyugalommal hallgatták tovább. — A tűz, mely ma még csak villámként csapkod, vulkánból tör fel, erdőt, szavannát borít lángba, ha egyszer a kezünkbe kerül, szelíd lesz, akár a Mik- száth-novellában a néhai bárány — lelkesedett a Nagyhangú. — Barlangot melegít, mam- mutot süt, vizet forral lábmosáshoz — zengte. — A tűz leigázása akkora tett, melyhez
